54/2019. (XII. 17.) OGY határozat

az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat módosításáról

1. § (1) Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat (a továbbiakban: HHSZ) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Országgyűlési képviselőcsoport (a továbbiakban: képviselőcsoport) alakítására - a 2. § (1)-(3) bekezdésében meghatározottak szerint - a képviselők előző általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző ugyanazon párthoz tartozó képviselők jogosultak. A képviselők előző általános választásán közös országos listát állító és mandátumot szerző pártokhoz tartozó képviselők - a 2. § (1) és (3) bekezdésének megfelelően - közös vagy önálló képviselőcsoport alakítására jogosultak."

(2) A HHSZ 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Azt a képviselőt kell párthoz tartozónak tekinteni, aki párt jelöltjeként indult a választáson. A közös jelöltet a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 252. § (3) bekezdése vagy 253. § (3) bekezdése szerinti bejelentésben foglalt párt jelöltjének kell tekinteni"

(3) A HHSZ 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A képviselőcsoport az (1) bekezdés szerinti párt nevével megegyezően nevezhető el. A közös képviselőcsoport elnevezése valamennyi részes párt nevét tartalmazza"

2. § A HHSZ 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A független és a függetlenné vált képviselő megbízatása alatt képviselőcsoport megalakításában nem vehet részt és képviselőcsoporthoz nem csatlakozhat"

3. § A HHSZ 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az Országgyűlés tisztségviselője, bizottság tisztségviselője vagy tagja az (1) bekezdésben meghatározott feltétel bekövetkeztétől a képviselőcsoportja megszűnésének (3) bekezdés szerinti bejelentéséig vagy hivatalból történő megállapításáig tisztségéből, bizottsági tagságából adódó jogait nem gyakorolhatja"

4. § A HHSZ 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a HHSZ 8. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A választással kapcsolatos beszámolók elhangzására a napirendben biztosított időtartam nem lehet kevesebb öt-öt percnél.

(1a) A választással kapcsolatos beszámolók elhangzása után a korelnök és a korjegyzők - mint mandátumvizsgáló testület - a választási bizottságok jegyzőkönyvei, a képviselőknek és a nemzetiségi szószólóknak (a továbbiakban: szószóló) a jelöltség elfogadására és az összeférhetetlenség hiányára vonatkozó nyilatkozatai, valamint az országos listák alapján megvizsgálják a képviselők és a szószólók megbízólevelét"

5. § A HHSZ a következő 10/A. §-sal egészül ki:

"10/A. § (1) A képviselők eskütétele után a korelnök a 21. § alapján szünetet rendel el az esküokmányok leadása és ellenőrzése céljából.

(2) A képviselő az aláírásra átvett esküokmányt nem változtathatja meg, ahhoz más dokumentumot nem csatolhat.

(3) Az esküokmányok ellenőrzését a 8. §-ban meghatározott összetételű testületek végzik. Az esküokmányoknak az alakuló ülést követően végzett ellenőrzésére a 9. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

(4) Az esküokmányok ellenőrzése során meg kell állapítani, hogy

a) a leadott esküokmányok megfelelnek-e az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben előírt tartalmi és formai követelményeknek, ideértve a (2) bekezdésben foglaltakat is,

b) az Országgyűlés által igazolt mandátummal rendelkező képviselők közül ki nem tett érvényes esküt.

(5) Az esküokmányok ellenőrzésének eredményéről a 9. § (1) bekezdése szerint kell jelentést tenni az Országgyűlésnek. Ha az esküokmányok érvényességével kapcsolatban kétség merül fel, a házelnök haladéktalanul a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottsághoz fordul.

(6) A házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság a házelnök (5) bekezdés szerinti megkeresését követő három munkanapon belül állást foglal az esküokmányok érvényességéről."

6. § (1) A HHSZ 14. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Ha az Országgyűlés a napirendben a 15. § (3) bekezdése szerint feltüntetett határozathozatali időszak során nem határozatképes, az ülést vezető elnök megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Amennyiben ez nem lehetséges, az ülést vezető elnök megállapítja a távol maradó képviselők névsorát és a napirendi pont tárgyában a határozathozatalt a következő ülésre elhalasztja. Az ülést a következő napirendi pont tárgyalásával kell folytatni. Ha az ülést vezető elnök az Országgyűlés határozatképességét utóbb megállapítja, döntése alapján a határozathozatalra ugyanazon az ülésen vissza lehet térni.

(3) A képviselőcsoporthoz tartozó képviselő a képviselőcsoport vezetőjét előzetesen tájékoztatja a plenáris ülésről való távolmaradásáról. A képviselőcsoport vezetője és a független képviselő a távolmaradásról szóló bejelentést legkésőbb az ülésnap megnyitása előtt egy órával juttatja el a házelnöknek."

(2) A HHSZ 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A plenáris ülésről való távolmaradás bejelentésére, valamint a képviselői tiszteletdíj csökkentésének ezzel összefüggő eseteire vonatkozó részletes szabályokat az 5. melléklet tartalmazza."

7. § (1) A HHSZ 15. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A házelnök visszautasítja azt a (4) bekezdés szerinti javaslatot,

a) amelyet nem a (4) bekezdésnek megfelelően nyújtottak be,

b) amely az adott ülésen tárgyalandó önálló indítványok körének, tárgyalási és döntéshozatali szakaszának, tárgyalási sorrendjének vagy időrendjének megállapítására - összességében vagy egyes elemeiben - nem alkalmas,

c) amely a napirendi javaslat egészének elhagyására irányul vagy annak olyan mértékű módosítására tesz javaslatot, amely az Országgyűlés átlátható működését veszélyezteti, vagy

d) amely az Országgyűlés tekintélyét sérti.

(4b) A visszautasított javaslat benyújtója - a (6) bekezdés szerinti határozathozatalok megkezdéséig - kérheti az Országgyűléstől a (4a) bekezdés alapján hozott döntés hatályon kívül helyezését. Erről az Országgyűlés vita nélkül, kézfelemeléssel határoz."

(2) A HHSZ 15. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha a házszabályi rendelkezésekben előírt feltételek nem teljesülnek, a napirendi pont tárgyalására vagy a napirendi pont szerinti döntéshozatalra nem kerül sor, és az külön döntés nélkül lekerül a napirendről. A hiányzó feltételeket és a napirend módosulását az ülést vezető elnök ismerteti, és kezdeményezi a (2) bekezdés szerint szükséges intézkedések megtételét."

8. § A HHSZ 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A házelnök és az alelnökök képviselői felszólalásuk esetén a tárgysorozaton lévő ugyanazon önálló indítvány további tárgyalása során a szavazás lezárásáig az ülés vezetésével kapcsolatos feladatokat nem láthatják el, kivéve, ha az Országgyűlés ehhez hozzájárul. A hozzájárulásról az Országgyűlés vita nélkül, kézfelemeléssel határoz."

9. § A HHSZ 8. alcíme a következő 17/A. §-sal egészül ki:

"17/A. § Az ülést vezető elnök - a szómegvonás okának közlésével - megvonhatja a szót attól a felszólalótól, aki felszólalása során kitöltötte a saját vagy a képviselőcsoportja időkeretét."

10. § A HHSZ a következő 8/A. alcímmel egészül ki:

"8/A. Az azonos létszámú képviselőcsoportok felszólalási sorrendje

17/B. § (1) Ha határozati házszabályi rendelkezés a képviselői felszólalások sorrendjét a képviselőcsoport tagjainak száma alapján határozza meg, és egyidejűleg több azonos létszámú képviselőcsoport működik, a felszólalási sorrendjüket az e §-ban foglaltak szerint kell megállapítani.

(2) A felszólalások sorrendje a rendes ülésszak kezdetétől - vagy ha a képviselőcsoportok tagjainak száma a rendes ülésszak kezdetét követő időpontban válik egyezővé, akkor ezen időponttól kezdődően - a következő rendes ülésszak kezdetéig tartó időszakonként módosul.

(3) Az azonos létszámú képviselőcsoportok a képviselőcsoportok tagjai számának egyezővé válásától számított öt munkanapon belül megállapodnak a felszólalás sorrendjéről, és e megállapodásukról az érintett képviselőcsoportok vezetői írásban tájékoztatják a házelnököt. Ha a képviselőcsoportok tagjai számának egyezővé válásától számított öt munkanapon belül az érintett képviselőcsoportok vezetői a megállapodásról írásban nem tájékoztatják a házelnököt, akkor a jegyzők sorsolással döntenek a felszólalás sorrendjéről. Minden ezt követő időszakban akként változik a felszólalás sorrendje, hogy az addig utolsóként felszólalásra jogosult kap elsőként szót, a többi pedig eggyel hátrébb sorolódik.

(4) Amennyiben az azonos létszámú képviselőcsoportok köre a (3) bekezdés szerinti megállapodást vagy sorsolást követően további képviselőcsoporttal bővül, a (3) bekezdés szerint kell ismét eljárni.

(5) A képviselőcsoportok tagjai számának egyezővé válása és a felszólalási sorrend (3) vagy (4) bekezdés szerinti megállapítása közötti időtartamban az ülést vezető elnök a felszólalásra jelentkezés sorrendjében ad szót"

11. § (1) A HHSZ 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A köztársasági elnök és a Kormány tagja országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben (a továbbiakban együtt: rendkívüli ügy), valamint a miniszterelnök az Európai Tanács ülését követően az ülés kimeneteléről történő tájékoztatás céljából az ülésnap kezdetekor napirenden kívül felszólalhat. A felszólalási szándékot - ha az ügy körülményei ezt lehetővé teszik - legkésőbb az ülés megnyitása előtt egy órával be kell jelenteni a házelnöknek. A felszólalási szándék bejelentésével egyidejűleg közölni kell a felszólalás tárgyát és okát. A házelnök a felszólalási szándékról valamennyi képviselőcsoport vezetőjét tájékoztatja."

(2) A HHSZ 18. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A köztársasági elnök felszólalásához a Kormány tagja, valamint - a Házbizottság eseti döntése alapján -a képviselőcsoport vezetője, a miniszterelnök felszólalásához a képviselőcsoport vezetője hozzászólhat"

(3) A HHSZ 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A köztársasági elnök és a miniszterelnök felszólalásának és viszonválaszának, valamint az (1a) bekezdés szerinti felszólalásoknak az időtartamát a Házbizottság állapítja meg."

(4) A HHSZ 18. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, valamint a HHSZ 18. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Rendkívüli ügyben az ülés

a) első hetének első - többnapos ülés esetén annak első két - ülésnapján, valamint

b) második és minden további hetének a napirendben megállapított ülésnapján

az ülésnap kezdetekor a felszólalás tárgyát és okát megjelölve a képviselőcsoport nevében annak vezetője vagy a képviselőcsoport általa felkért tagja legfeljebb ötperces időtartamban felszólalásra jogosult. Elsőként az ellenzéki képviselőcsoportok a létszámuk növekvő sorrendjében szólalnak fel, azt követően a kormánypárti képviselőcsoportok ugyanilyen sorrendben.

(6) A felszólalási szándékot a képviselőcsoport vezetőjének az ülés

a) első hetében legkésőbb az ülés,

b) második és minden további hetében legkésőbb a napirendben megállapított ülésnap

megnyitása előtt egy órával írásban be kell jelentenie a házelnöknek. A házelnök a felszólalási szándékról - a felszólalni kívánó által megjelölt tárgy és ok közlésével együtt - tájékoztatja a Kormányt. A napirend előtti felszólalás tárgyát annak előterjesztője a benyújtásra nyitva álló határidőig módosíthatja.

(6a) A nemzetiségi képviselő és a szószóló a házelnök engedélyével az (5) bekezdés szerint - az ott meghatározott felszólalásokat követően - felszólalhat. A nemzetiségi képviselőnek, szószólónak a felszólalási szándékot legkésőbb azon ülés megnyitását megelőző második munkanapon kell írásban bejelentenie a házelnöknek, amely ülésen fel kíván szólalni. A házelnök a felszólalás engedélyezéséről tájékoztatja a felszólalni kívánó nemzetiségi képviselőt vagy szószólót, a Házbizottság tagjait és a Kormányt. Ha a Házbizottság bármely tagja a felszólalás engedélyezésével nem ért egyet, legkésőbb az ülés megnyitását megelőzően egy órával tett írásbeli javaslatára a felszólalás engedélyezéséről az Országgyűlés vita nélkül határoz."

(5) A HHSZ 18. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(9) Rendkívüli ügyben valamennyi ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása után - az (5) és (6) bekezdésben meghatározott módon és időtartamban - bármely képviselő és szószóló ülésnaponként egy alkalommal felszólalásra jelentkezhet. A napirend utáni felszólalások a bejelentkezés sorrendje szerint hangzanak el.

(10) Az (5), (6a) és (9) bekezdés szerinti felszólalással kapcsolatos észrevétel céljából a Kormány képviselője ötperces hozzászólásra kérhet szót."

12. § A HHSZ 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § (1) A napirendi pont tárgyalása során - a határozathozatalok kivételével - az adott napirendi pontot érintően képviselőcsoportonként két képviselő, az elsőként szólásra jelentkező független képviselő, valamint a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében az elsőként szólásra jelentkező nemzetiségi képviselő vagy szószóló - egyperces időtartamban - ügyrendi javaslatot tehet. Az Országgyűlés a javaslatról vita nélkül, kézfelemeléssel határoz.

(2) Az ülést vezető elnök - a 122. § (8) bekezdésében és a 126. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel - elsőbbséggel adja meg a szót az ügyrendi javaslat előterjesztőjének.

(3) Kötött tárgyalási rendű vitában az (1) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy képviselőcsoportonként egy képviselő tehet ügyrendi javaslatot."

13. § (1) A HHSZ 25. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A nyílt szavazás történhet)

"c) a (2a) bekezdésben meghatározott esetben szóban, név szerint."

(2) A HHSZ 25. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Nyílt szavazás esetén az ülést vezető elnök dönthet úgy, hogy a kitiltott képviselő szavazati jogának gyakorlásával megbízott képviselő a kitiltott képviselő szavazatát szóban adja le. A megbízott által leadott szavazatot az ülést vezető elnök a szavazás eredményének kihirdetése során figyelembe veszi"

(3) A HHSZ 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az ülést vezető elnök a kihirdetett szavazási eredményt az annak helyesbítésére irányuló, a szavazást követően azonnal előterjesztett indítványra felülvizsgálhatja. Szavazási eredmény helyesbítésére irányuló indítványt a képviselőcsoport vezetője, valamint az elsőként szólásra jelentkező független képviselő terjeszthet elő egyperces időtartamban. A tévesen kihirdetett eredményt a felülvizsgálat eredményére tekintettel az ülést vezető elnök helyesbíti. A kihirdetett eredmény helyesbítésének a vitatott szavazást követő napirendi pontra történő áttérésig van helye."

14. § A HHSZ 16. alcíme a következő 25/A. §-sal egészül ki:

"25/A. § (1) A kitiltott képviselő szavazati jogának az Országgyűlés ülésén megbízott útján történő gyakorlása érdekében az 1/A. melléklet szerint adhat képviseleti megbízást.

(2) A képviseleti megbízás egy eredeti példányát a megbízást ellátó képviselő adja át a jegyzőnek. Ezt követően a képviseleti megbízás tényét - a megbízást adó és a megbízást ellátó képviselő megnevezésével - az ülést vezető elnök haladéktalanul bejelenti az Országgyűlésnek. A megbízást ellátó képviselő a kitiltott képviselő nevében a szavazati jogot e bejelentést követően gyakorolhatja."

15. § A HHSZ a következő 29/A. §-sal egészül ki:

"29/A. § (1) Ha a visszautasított iromány a 41. § (1) bekezdése szerinti módosító javaslat, a 29. § (4)-(6) bekezdését nem kell alkalmazni.

(2) A visszautasított módosító javaslat benyújtója legkésőbb a 48. § (2) bekezdése szerinti határidőig, az indokok megjelölésével kérheti az Országgyűlés döntését a módosító javaslat szabályszerűségéről.

(3) Az Országgyűlés a 48. § (6) bekezdése szerinti határozathozatalt megelőzően vita nélkül dönt a módosító javaslat szabályszerűségéről. Ha az Országgyűlés a módosító javaslatot szabályszerűnek minősíti, a 48. § (6) bekezdése szerint annak fenntartásáról is határoz.

(4) E § nem alkalmazható azon eljárásokban, amelyekben a házszabályi rendelkezések alapján a 48. § (2) és (4) bekezdése szerinti szavazási kérésre nem kerülhet sor."

16. § A HHSZ 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"30. § (1) Az irományokat a házelnökhöz címezve kell benyújtani.

(2) Az irományokat - eltérő határozati házszabályi rendelkezés hiányában -

a) papíralapon, az Országgyűlés ülésnapjának végéig, egyébként az általános munkarend szerinti munkaidő végéig vagy

b) a házelnök által meghatározott elektronikus formában bármikor

be lehet nyújtani.

(3) Ha a házelnök a benyújtás elektronikus formáját határozta meg, az előterjesztő a (2) bekezdés a) pontja szerinti határidőben írásban, az indokok megjelölésével kérheti, hogy a 27. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti önálló indítványt papíralapon nyújthassa be. A házelnök a kérelem benyújtásának napján dönt annak jóváhagyásáról. A kérelem jóváhagyása esetén az előterjesztő az önálló indítványt a házelnöki döntés napján a (2) bekezdés b) pontja szerinti határidőben papíralapon benyújthatja. Emellett a Házbizottság az Országgyűlésről szóló törvény 11. § (1) bekezdés h) pontja alapján a papíralapú benyújtás további kivételes eseteit is meghatározhatja.

(4) A papíralapon benyújtott irományok iktatásukkal, az elektronikus úton benyújtott irományok beérkezésükkel minősülnek benyújtottnak.

(5) Az az iromány, amelyet

a) a házelnök által meghatározott elektronikus formában, illetve

b) a Házbizottság által az Országgyűlésről szóló törvény 11. § (1) bekezdés h) pontja alapján meghatározott feltételeknek megfelelően

nyújtottak be, az előterjesztő kézjegyével, ellenjegyzésével ellátott irománynak minősül, amennyiben a benyújtáshoz alkalmazott elektronikus rendszer a benyújtót előterjesztőként azonosítja"

17. § A HHSZ 32. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a kijelölt bizottságot házszabályi rendelkezés állapítja meg, az (1) bekezdést nem kell alkalmazni"

18. § (1) A HHSZ 36. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A vezérszónoki felszólalások után az elsőként szólásra jelentkező független képviselő kap szót.

(5) A nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselő az elsőként szólásra jelentkező független képviselőt megelőzően kap szót. Ha a nemzetiségeket képviselő bizottság szószólót kér fel álláspontjának ismertetésére, a felkért szószóló felszólalására az elsőként szólásra jelentkező független képviselő felszólalása után kerül sor."

(2) A HHSZ 36. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Ha a törvényjavaslat előterjesztője a nemzetiségeket képviselő bizottság, a nyitóbeszédet a bizottság elnöke, vagy a bizottság által felkért nemzetiségi képviselő vagy szószóló tartja. Ebben az esetben az (5) bekezdés szerinti további hozzászólásra már nincs lehetőség."

(3) A HHSZ 36. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

"(8a) A vezérszónoki felszólalások kivételével, ha a 35. § (1) bekezdés a) pontja szerint előzetesen bejelentkezett felszólaló a felszólalása sorra kerülésekor nincs jelen, a bejelentkezését visszavontnak kell tekinteni"

19. § (1) A HHSZ 37. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelkezésre álló időt a következő módon kell felosztani:)

"g) a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselő vagy szószóló felszólalására, valamint a további nemzetiségi képviselői és szószólói felszólalásokra legkevesebb húsz percet kell biztosítani, ami nem számít bele az időkeretbe,"

(2) A HHSZ 37. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A rendelkezésre álló időt a következő módon kell felosztani:)

"j) ha a napirendi pont tárgyalása több ülésnap napirendjén is szerepel,

ja) a rendelkezésre álló időkeretet ülésnaponként kell meghatározni, és

jb) a korábbi ülésnapon fel nem használt időkeret nem adódik hozzá a későbbi ülésnapon felhasználható időkerethez."

20. § (1) A HHSZ 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az egyes felszólalások elhangzására biztosított időtartam nem lehet kevesebb

a) az általános vitában tizenöt percnél,

b) időkeretes tárgyalási rendben folytatott általános vitában vezérszónoki felszólalás esetén tizenöt percnél,

c) az Alaptörvény elfogadására vagy módosítására irányuló javaslat, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat, a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint több döntési javaslat együttes tárgyalásakor történő vezérszónoki felszólalás esetén harminc percnél."

(2) A HHSZ 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából első alkalommal a 36. § (2)-(5) bekezdése, majd a 36. § (6)-(7) bekezdése szerinti felszólalásokat követően

a) képviselőcsoportonként egy képviselő,

b) a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében az elsőként szólásra jelentkező nemzetiségi képviselő,

c) az elsőként szólásra jelentkező független képviselő, majd

d) a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében az elsőként szólásra jelentkező szószóló kétperces hozzászólásra kérhet szót. A felszólalást az ülést vezető elnök engedélyezi. Ha az ülést vezető elnök nem adja meg a szót, a képviselő vagy a szószóló kérésére e tárgyban az Országgyűlés vita nélkül, kézfelemeléssel határoz."

21. § A HHSZ 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az Országgyűlés a vitát lezárta,

a) képviselőcsoportonként egy képviselő,

b) a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében az elsőként szólásra jelentkező nemzetiségi képviselő,

c) az elsőként szólásra jelentkező független képviselő, majd

d) a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében az elsőként szólásra jelentkező szószóló

legfeljebb öt-ötperces időtartamban még felszólalhat."

22. § A HHSZ 45. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A nemzetiségeket képviselő bizottság túlterjeszkedő módosító javaslatra irányuló szándékot nem fogalmazhat meg, ilyen módosító javaslat benyújtását más tárgyaló bizottságnál vagy a törvényalkotási bizottságnál kezdeményezheti. Ilyen kezdeményezést legkésőbb a tárgyaló bizottság vagy a törvényalkotási bizottság azon ülését megelőző munkanapon lehet tenni, amelynek tervezett napirendjén a kezdeményezéssel érintett törvényjavaslat tárgyalása szerepel."

23. § (1) A HHSZ 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a HHSZ 46. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Az előterjesztő legkésőbb a részletesvita-szakasz lezárultát követő hét harmadik napján írásban tájékoztatást ad arról, hogy

a) a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokba foglalt mely módosításokkal ért egyet vagy

b) az a) pont szerinti tájékoztatást a törvényalkotási bizottság ülésén fogja szóban előterjeszteni.

(1a) Ha országgyűlési bizottság az előterjesztő, az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az előterjesztő országgyűlési bizottság kijelölt bizottságként is eljár, és

a) nincs vitához kapcsolódó bizottság, vagy

b) a vitához kapcsolódó bizottság nem nyújtott be részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot"

(2) A HHSZ 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a HHSZ 46. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A törvényalkotási bizottság az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás benyújtását követően értékeli a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokat és azokról állást foglal. A részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatok értékelése kiterjed arra is, hogy azok megfelelnek-e a 42. §-ban meghatározott követelményeknek. A módosító javaslatok értékelésére és az állásfoglalás kialakítására legkorábban - a (2a) bekezdésben foglaltak kivételével -a részletesvita-szakasz lezárulta utáni héten kerülhet sor.

(2a) Az előterjesztő indokolással ellátott, írásbeli kérelmében kérheti a házelnök engedélyét ahhoz, hogy a törvényalkotási bizottság az eljárását a részletesvita-szakasz lezárulta hetében folytassa le. A törvényalkotási bizottság előrehozott eljárását legkésőbb a törvényalkotási bizottság - a részletesvita-szakasz lezárulta hetében tartandó - ülésének napját megelőző munkanapon 10 óráig lehet kezdeményezni. A törvényalkotási bizottság előrehozott eljárására félévente legfeljebb nyolc önálló indítvány esetében kerülhet sor."

(3) A HHSZ 46. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A törvényalkotási bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat hiányában a törvényjavaslatot nem tárgyalja, ahhoz módosító javaslatot nem nyújthat be, kivéve, ha az előterjesztő vagy - ha nem a Kormány az előterjesztő - a Kormány kezdeményezi a törvényalkotási bizottság eljárását. A törvényalkotási bizottság eljárását legkésőbb azon ülés megnyitása előtt egy órával lehet kezdeményezni, amely ülés tervezett napirendjén a törvényjavaslat zárószavazása szerepel.

(4) A törvényalkotási bizottság

a) dönt arról, hogy a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokba foglalt mely módosításokat támogatja,

b) fenntarthatja a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokba foglalt, nem támogatott módosításokat az általa szükségesnek tartott változtatásokkal, valamint

c) további módosításra irányuló szándékot fogalmazhat meg.

(5) A (4) bekezdés szerinti módosításokat a törvényalkotási bizottság egy indítványba foglalja (a továbbiakban: összegző módosító javaslat)."

(4) A HHSZ 46. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(7) A törvényalkotási bizottság

a) a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatok tárgyalásának befejezéséről és a (2) bekezdés szerinti állásfoglalásáról, vagy

b) a (3) bekezdés szerinti eljárásának befejezéséről

összegző jelentést nyújt be.

(8) Ha a törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatot fogadott el, azt az összegző jelentéssel egyidejűleg benyújtja. Ezt követően a törvényalkotási bizottság - a 48. § (7) és (7a) bekezdése, a 71. §, a 74. § (3) bekezdése és a 157. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével - további összegző módosító javaslatot nem nyújthat be."

24. § (1) A HHSZ 47. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A bizottsági felszólalásokat követően a képviselőcsoportok tagjai, a nemzetiségi képviselők, a független képviselők, az európai parlamenti képviselők, valamint a szószólók szólalhatnak fel. E felszólalások tekintetében a 35. § (1) és (4) bekezdését, valamint a 36. § (6)-(9) bekezdését kell alkalmazni"

(2) A HHSZ 47. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép

[Az (5) bekezdés alapján felszólalók a 37. § (2) és (4)-(7) bekezdése szerinti időkeretes rendben fejthetik ki álláspontjukat azzal, hogy]

"b) a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében a nemzetiségi képviselők és szószólók számára legkevesebb öt percet kell biztosítani."

(Ezen felszólalások közben kétperces hozzászólásokra nem kerül sor.)

(3) A HHSZ 47. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a HHSZ 47. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az Országgyűlésről szóló törvény alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek - az európai parlamenti képviselők kivételével - soron kívül, három-háromperces időtartamban szólalhatnak fel.

(7a) Az előterjesztő, valamint - ha nem a Kormány az előterjesztő - a Kormány képviselője a vitában bármikor felszólalhat."

(4) A HHSZ 47. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(9) Az előterjesztő a vita lezárását követően zárszót mondhat, amelynek során válaszolhat a vitában elhangzottakra. Ha nem a Kormány az előterjesztő, a Kormány képviselője közvetlenül a vita lezárása után, az előterjesztői zárszó előtt felszólalhat.

(10) A (3), (7a) és (9) bekezdés szerinti felszólalásokra az előterjesztőnek és a Kormány képviselőjének összesen tizenöt-tizenöt perc áll rendelkezésére"

25. § (1) A HHSZ 48. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A (2) bekezdés szerinti kérés benyújtására nyitva álló határidőben - abban az esetben is, ha a törvényalkotási bizottság csak összegző jelentést nyújtott be - bármely képviselőcsoport vezetője, valamint az előterjesztő írásban kérheti az Országgyűlést, hogy a törvényalkotási bizottság által összegző módosító javaslatba nem foglalt valamely módosító javaslatot tartson fenn. Nem lehet kérni túlterjeszkedő módosító javaslat, és a szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslathoz benyújtott módosító javaslat fenntartását.

(5) A (2) és (4) bekezdés szerinti kérések száma kérelmezőnként összesen legfeljebb három lehet.

(6) Az Országgyűlés először a (4) bekezdés szerinti kérésekről határoz, és ha valamely módosító javaslatot fenntart,

a) összegző módosító javaslat benyújtása esetén annak külön szavazásra kért pontjairól és az összegző módosító javaslatról vagy

b) összegző módosító javaslat hiányában a törvényjavaslatról

nem lehet szavazni."

(2) A HHSZ 48. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a HHSZ 48. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslat benyújtása esetén a (6) bekezdés szerinti határozathozatalt követő három napon belül benyújtja az összegző módosító javaslat és a fenntartott módosító javaslat egybeszerkesztett szövegét (a továbbiakban: második összegző módosító javaslat). A törvényalkotási bizottság a fenntartott módosító javaslat szövegét csak akkor változtathatja meg, illetve a második összegző módosító javaslatban csak akkor fogalmazhat meg további módosításra irányuló szándékot, ha az a fenntartott módosító javaslat céljára és tartalmára tekintettel a 44. § (1) bekezdésében meghatározott követelmények teljesülése érdekében szükséges. A törvényalkotási bizottság a fenntartott módosító javaslat tárgyalásának befejezéséről a második összegző módosító javaslat benyújtásával egyidejűleg második összegző jelentést nyújt be. A törvényjavaslat és a második összegző módosító javaslat egybeszerkesztett szövegét (a továbbiakban: második egységes javaslat) a 46. § (10)-(12) bekezdése szerint kell benyújtani.

(7a) A törvényalkotási bizottság az összegző módosító javaslat hiányában fenntartott módosító javaslat szövegét a (7) bekezdés szerinti határidőben - az ott meghatározott tartalmi korlátok figyelembevételével - összegző módosító javaslatba foglalja, és a fenntartott módosító javaslat tárgyalásának befejezéséről az összegző módosító javaslat benyújtásával egyidejűleg második összegző jelentést nyújt be. Az egységes javaslatot a 46. § (10)-(12) bekezdése szerint kell benyújtani.

(7b) A (7a) bekezdés szerinti összegző módosító javaslat benyújtása esetén a (4) bekezdés szerinti szavazási kérésre nem kerülhet sor."

26. § (1) A HHSZ 50. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Országgyűlés

a törvényjavaslat benyújtott szövegéről tart zárószavazást, ha)

"aa) a részletesvita-szakaszban nem érkezett a törvényjavaslathoz részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat, és a 46. § (3) bekezdése alapján nem kezdeményezték a törvényalkotási bizottság eljárását,"

(2) A HHSZ 50. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a HHSZ 50. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a zárószavazás során minősített többséget igénylő döntés is szükséges, a zárószavazást két részletben kell lefolytatni úgy, hogy először a minősített többséget igénylő döntést kell meghozni. Ha az Országgyűlés nem fogad el minősített többséget igénylő rendelkezést, döntése - arról való külön döntés hiányában is - az el nem fogadott rendelkezés sarkalatosságára utaló, illetve azt házszabályi rendelkezésként meghatározó rendelkezés elhagyására is kiterjed. Az elfogadáshoz szükséges minősített többség hiányában a 21. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ülést vezető elnök köteles a tárgyalási szünetet elrendelni, ha azt a 21. § szerinti jogosult vagy az előterjesztő kéri.

(4) A minősített többséget igénylő döntést követően, az elfogadáshoz szükséges minősített többség hiányában az előterjesztő, továbbá - ha nem a Kormány az előterjesztő - a Kormány javasolhatja az egyszerű többséget igénylő rendelkezésekről történő zárószavazás elhalasztását az 51. § szerint. A zárószavazás elhalasztása esetén az (1) és (2) bekezdés szerinti, zárószavazásra bocsátott szöveg egyszerű többséget igénylő rendelkezéseit tartalmazó javaslatot (a továbbiakban: egyszerű többséget igénylő egységes javaslat) a 46. § (10)-(11) bekezdése szerint kell legkésőbb a zárószavazás elhalasztását követő második napon benyújtani"

27. § A HHSZ 53. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és az 53. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A zárószavazást előkészítő módosító javaslatot a törvényalkotási bizottság tárgyalja meg és arról állást foglal.

(2) A törvényalkotási bizottság

a) dönt a zárószavazást előkészítő módosító javaslat támogatásáról,

b) fenntarthatja a nem támogatott zárószavazást előkészítő módosító javaslatot az általa szükségesnek tartott változtatásokkal, valamint

c) további - az 52. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő - módosításra irányuló szándékot fogalmazhat meg.

(2a) A (2) bekezdés szerinti módosításokat a törvényalkotási bizottság egy indítványba foglalva nyújtja be a 46. § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazásával (a továbbiakban: zárószavazás előtti módosító javaslat). Zárószavazás előtti módosító javaslatként a 42. § a) és b) pontja szerinti módosító javaslat nem nyújtható be."

28. § A HHSZ 54. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vitában ezt követően)

"b) a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében a nemzetiségi képviselők és szószólók ötperces"

(időtartamban szólalhatnak fel.)

29. § A HHSZ 56. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a HHSZ 56. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha az (1) és (2) bekezdés szerinti zárószavazás során minősített többséget igénylő döntés is szükséges, a zárószavazást két részletben kell lefolytatni úgy, hogy először a minősített többséget igénylő döntést kell meghozni. Ha az Országgyűlés nem fogad el minősített többséget igénylő rendelkezést, döntése - arról való külön döntés hiányában is - az el nem fogadott rendelkezés sarkalatosságára utaló, illetve azt házszabályi rendelkezésként meghatározó rendelkezés elhagyására is kiterjed. Az elfogadáshoz szükséges minősített többség hiányában a 21. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ülést vezető elnök köteles a tárgyalási szünetet elrendelni, ha azt a 21. § szerinti jogosult vagy az előterjesztő kéri.

(4) A minősített többséget igénylő döntést követően, az elfogadáshoz szükséges minősített többség hiányában az 50. § (4) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy az egyszerű többséget igénylő egységes javaslat az (1) bekezdés szerinti, zárószavazásra bocsátott szöveg egyszerű többséget igénylő rendelkezéseit tartalmazza"

30. § A HHSZ 58. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) Ha a képviselő által benyújtott és a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság által elutasított törvényjavaslat tárgysorozatba vételét - a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság elutasító döntésétől számított nyolc napon belül - annak a képviselőcsoportnak a vezetője kéri, amely képviselőcsoporthoz a törvényjavaslatot benyújtó képviselő tartozik, a tárgysorozatba vételről a törvényalkotási bizottság határoz.

(6) A törvényalkotási bizottság a tárgysorozatba vétel iránti kérelemről annak benyújtását követő harminc napon belül határoz. A harmincnapos határidő számításánál a rendes ülésszakok közötti időtartamot figyelmen kívül kell hagyni. A törvényalkotási bizottság a tárgysorozatba-vételi kérelemre vonatkozó döntéséről írásban értesíti a házelnököt. A törvényjavaslat tárgysorozatba vétele esetén kijelölt bizottságnak a (4) bekezdés szerinti bizottság minősül."

31. § (1) A HHSZ 60. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az előterjesztő a sürgősségi javaslatában javasolhatja, hogy)

"f) a törvényalkotási bizottság a 46. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás beérkezését követően - a 46. § (1a) bekezdésében meghatározott esetben a részletes vitát lezáró bizottsági jelentés benyújtását követően -, de a 46. § (2) bekezdésében meghatározott határidő előtt értékelhesse a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokat."

(2) A HHSZ 60. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) Sürgős tárgyalás elrendelése esetén a bizottság a 32. § (2) bekezdése szerinti bejelentést a sürgős tárgyalás elrendelését követő három órán belül teheti meg.

(7b) Ha az Országgyűlés a törvényjavaslat sürgős tárgyalását rendelte el,

a) a 32. § (2) bekezdése szerinti bejelentés megtétele érdekében a bizottság és

b) a törvényjavaslat részletes vitájának lefolytatása érdekében a tárgyaló bizottság

az Országgyűlés ülésének időtartama alatt, valamint az ülés heti első ülésnapján az ülésnap megnyitása előtt is ülést tarthat."

32. § (1) A HHSZ 62. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Ha az Országgyűlés a törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalását rendelte el, a törvényjavaslat részletes vitájának lefolytatása érdekében a törvényalkotási bizottság az Országgyűlés ülésének időtartama alatt, valamint az ülés heti első ülésnapján az ülésnap megnyitása előtt is ülést tarthat"

(2) A HHSZ 62. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

"(9a) Ha a törvényalkotási bizottság kisebbségben maradt tagjai bejelentik, hogy kisebbségi véleményt terjesztenek elő, a kisebbségi előadót legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt egy órával kell megjelölni, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a törvényjavaslat összevont vitája szerepel"

33. § A HHSZ 63. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az összevont vitában elsőként a törvényjavaslat előterjesztője, majd - ha nem a Kormány az előterjesztő -a Kormány képviselője szólal fel. Ezt követően a törvényalkotási bizottság által kijelölt előadó, majd - ha a törvényalkotási bizottságban van kisebbségi vélemény - a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. A bizottsági felszólalásokra összesen tizenöt perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, hét percet annak kifejtésére kell biztosítani.

(3) A képviselőcsoportok álláspontjukat harminc-harmincperces időtartamban fejthetik ki. A független képviselők összesen nyolcperces időtartamban szólalhatnak fel. A nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselő vagy szószóló felszólalására nyolcperces időtartam áll rendelkezésre. Vita közben a kétperces hozzászólalásokat bele kell számítani az időtartamba. A vita közben a törvényjavaslat előterjesztője, valamint - ha nem a Kormány az előterjesztő - a Kormány képviselője bármikor felszólalhat. Az előterjesztőnek a határozathozatal előtt viszonválaszra van joga. A törvényjavaslat előterjesztője az összevont vitában álláspontját összesen huszonöt perces időtartamban, valamint - ha nem a Kormány az előterjesztő - a Kormány képviselője álláspontját összesen tizenöt perces időtartamban fejtheti ki."

34. § A HHSZ 64. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az előterjesztő a zárószavazás elhalasztásáról történő döntést követően haladéktalanul megküldi a törvényalkotási bizottság elnökének az egységes javaslattervezetet. A törvényalkotási bizottság elnöke az egységes javaslatot a 46. § (11) bekezdésének alkalmazásával haladéktalanul benyújtja"

35. § A HHSZ 66. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A képviselő a módosító javaslatát a tárgyaló bizottság részletes vitát lezáró döntésének meghozataláig - ha a tárgyaló bizottság megkezdte ülését, a bizottsági ülésen -, a tárgyaló bizottság a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát a törvényalkotási bizottságnak a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot tárgyaló ülése megnyitásáig visszavonhatja."

36. § A HHSZ 70-71. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"70. § (1) Ha a tárgyaló bizottság a 45. § (3) bekezdése szerinti eljárása során túlterjeszkedő módosító javaslatra irányuló szándékot fogalmaz meg, illetve ilyen módosító javaslatot támogat vagy az általa szükségesnek tartott módosítással fenntart, azt a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslattól elkülönítve, azzal azonos időpontban nyújtja be. A benyújtással egyidejűleg a tárgyaló bizottság a 72. § (1) bekezdése szerinti javaslatot tehet.

(2) Az Országgyűlés a részletesvita-szakasz lezárultát követően vita nélkül dönt arról, hogy az (1) bekezdés szerinti módosító javaslat valamely szabályszerű módosító javaslat tartalmával való összefüggése vagy a 44. § (1) bekezdésében meghatározott szempontok érvényesítése miatt nyilvánvalóan szükséges-e. A döntést megelőzően a túlterjeszkedő módosító javaslatot benyújtó bizottság által kijelölt előadó, majd - ha a bizottságban van kisebbségi vélemény - a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. E felszólalásokra összesen négy perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, két percet annak kifejtésére kell biztosítani. A bizottsági felszólalásokat követően az előterjesztő kétperces időtartamban felszólalhat.

(3) Ha az Országgyűlés azt állapítja meg, hogy a túlterjeszkedő módosító javaslat a (2) bekezdés szerint nyilvánvalóan szükséges, akkor e módosító javaslatra (a továbbiakban: szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat) az általános vita újra megnyílik. Több szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat esetén az Országgyűlés az általános vitát valamennyi szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslatra együttesen folytatja le. Az így lefolytatott általános vita kizárólag a szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat megvitatásából áll. A vita lezárásáig a szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslathoz képviselő módosító javaslatot nyújthat be.

(4) A szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat tárgyalását a törvényjavaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezések szerint kell lefolytatni azzal az eltéréssel, hogy

a) a 34. § (1) bekezdése szerinti határidőt nem kell alkalmazni,

b) előterjesztő alatt a (3) bekezdés szerint újra megnyíló általános vita lefolytatása során a szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslatot benyújtó bizottságot (ezen § alkalmazásában a továbbiakban: benyújtó bizottság) is érteni kell,

c) a szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat kiegészítő részletes vitáját a benyújtó bizottság folytatja le,

d) a kiegészítő részletesvita-szakasz a (3) bekezdés szerint újra megnyíló általános vita lezárásával nyílik meg.

(5) A szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslatról és az ahhoz benyújtott módosító javaslatról a benyújtó bizottság a 44. § (1), (3) és (4) bekezdése, valamint a 45. § (1)-(3) és (6)-(7) bekezdésének alkalmazásával kiegészítő részletes vitát folytat le azzal, hogy

a) további módosítási szándékot csak a szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslattal összefüggésben, a 44. § (1) bekezdésében foglalt követelmények érvényesülése érdekében fogalmazhat meg, de a törvényjavaslathoz további túlterjeszkedő módosító javaslatot nem nyújthat be,

b) az általa támogatott, változtatásokkal fenntartott, illetve az általa megfogalmazott további módosításokat a szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslattal egybeszerkesztve, egy indítványba foglalva nyújtja be (a továbbiakban: átdolgozott túlterjeszkedő módosító javaslat),

c) a kiegészítő részletes vita lezárását követően kiegészítő részletes vitáról szóló bizottsági jelentést nyújt be.

(6) Átdolgozott túlterjeszkedő módosító javaslat benyújtása esetén a szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat lezártnak minősül.

(7) Több szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat esetén a kiegészítő részletesvita-szakasz akkor zárul le, amikor valamennyi kiegészítő részletes vitáról szóló bizottsági jelentés benyújtásra került.

(8) A kiegészítő részletesvita-szakasz lezárultát követően a további eljárásra a 46. § rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a 46. § (1) bekezdése szerinti előterjesztői tájékoztatás benyújtásának határidejét a kiegészítő részletesvitaszakasz lezárultától kell számítani,

b) az előterjesztő az átdolgozott túlterjeszkedő módosító javaslatról, ennek hiányában a szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslatról is nyilatkozatot tesz a 46. § (1) bekezdése szerint, és

c) a törvényalkotási bizottság a 46. § szerinti eljárásában az átdolgozott túlterjeszkedő módosító javaslatot, ennek hiányában a szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslatot is tárgyalás alá vonja.

(9) Ha a törvényalkotási bizottság átdolgozott túlterjeszkedő módosító javaslatot, ennek hiányában szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslatot támogat vagy az általa szükségesnek tartott változtatásokkal fenntart, azt az összegző módosító javaslatában szerepelteti.

(10) Ha az Országgyűlés a (2) bekezdés szerinti eljárásában azt állapítja meg, hogy a túlterjeszkedő módosító javaslat nem felel meg az ott meghatározott valamely feltételnek, a módosító javaslat lezártnak minősül.

71. § (1) Ha a törvényalkotási bizottság túlterjeszkedő módosító javaslatra irányuló szándékot fogalmaz meg, azt az összegző módosító javaslatától elkülönítve, azzal azonos időpontban nyújtja be. A benyújtással egyidejűleg a törvényalkotási bizottság a 72. § (1) bekezdése szerinti javaslatot tehet.

(2) Az Országgyűlés vita nélkül dönt arról, hogy az (1) bekezdés szerinti módosító javaslat a 70. § (2) bekezdése szerint nyilvánvalóan szükséges-e. A döntést megelőzően a törvényalkotási bizottság által kijelölt előadó, majd - ha a törvényalkotási bizottságban van kisebbségi vélemény - a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. E felszólalásokra összesen négy perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, két percet annak kifejtésére kell biztosítani. A bizottsági felszólalásokat követően az előterjesztő kétperces időtartamban felszólalhat.

(3) Ha az Országgyűlés azt állapítja meg, hogy az (1) bekezdés szerinti módosító javaslat szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat, akkor e módosító javaslatra az általános vita újra megnyílik.

(4) A törvényalkotási bizottság által benyújtott szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat tárgyalására a 70. § (3)-(5), (7) és (10) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) a szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat kiegészítő részletes vitáját a kijelölt bizottság folytatja le,

b) az előterjesztő - a 70. § (8) bekezdés a) pontja szerinti határidőn belül - a 46. § (1) bekezdése alkalmazásával az átdolgozott túlterjeszkedő módosító javaslatról és a szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslatról ad tájékoztatást.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatást követően a 46. § (2)-(9) bekezdése alkalmazásával a törvényalkotási bizottság

a) értékeli az átdolgozott túlterjeszkedő módosító javaslatot és arról állást foglal,

b) az átdolgozott túlterjeszkedő módosító javaslat tárgyalásának befejezéséről kiegészítő összegző jelentést nyújt be, és

c) benyújthatja az összegző módosító javaslat és az átdolgozott túlterjeszkedő módosító javaslat, ennek hiányában a szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat (e pont alkalmazásában a továbbiakban együtt: túlterjeszkedés) egybeszerkesztett szövegét (a továbbiakban: kiegészítő összegző módosító javaslat). A törvényalkotási bizottság a kiegészítő összegző módosító javaslatban csak akkor fogalmazhat meg további módosításra irányuló szándékot, illetve - ha az átdolgozott túlterjeszkedő módosító javaslatot nem támogatja - a szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat szövegét csak akkor változtathatja meg, ha az a túlterjeszkedés céljára és tartalmára tekintettel a 44. § (1) bekezdésében meghatározott követelmények teljesülése érdekében szükséges.

(6) Ha a törvényalkotási bizottság az eljárását kiegészítő összegző módosító javaslat benyújtása nélkül fejezi be, a szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat tárgyalása lezártnak minősül.

(7) Az előterjesztő a kiegészítő összegző módosító javaslat benyújtását követően haladéktalanul megküldi a törvényalkotási bizottság elnökének a törvényjavaslat és a kiegészítő összegző módosító javaslat egybeszerkesztett - ellenjegyzésével ellátott - szövegét, ezt követően a törvényalkotási bizottság elnöke a 46. § (11)-(12) bekezdésének alkalmazásával kiegészítő egységes javaslatot nyújt be. A további eljárásra a 47-57. §-t kell alkalmazni azzal, hogy összegző jelentésen kiegészítő összegző jelentést, összegző módosító javaslaton - benyújtása esetén - kiegészítő összegző módosító javaslatot, egységes javaslaton - benyújtása esetén - kiegészítő egységes javaslatot kell érteni.

(8) Ha a törvényalkotási bizottság 72. § (1) bekezdése szerinti javaslatához az Országgyűlés a 72. § (3) bekezdése szerinti hozzájárulását nem adta meg, és a törvényalkotási bizottság az eljárását a (6) bekezdés szerint fejezi be, az előterjesztő a 46. § (10) bekezdése alkalmazásával haladéktalanul megküldi a törvényalkotási bizottság elnökének az egységes javaslattervezetet. A törvényalkotási bizottság elnöke az egységes javaslatot a 46. § (11) bekezdésében meghatározott eljárás szerint legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt egy órával nyújtja be, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a törvényjavaslat zárószavazása szerepel"

37. § A HHSZ 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"72. § (1) A túlterjeszkedő módosító javaslatot benyújtó bizottság javaslatára a 70. § (3)-(8) bekezdését, a törvényalkotási bizottság javaslatára a 71. § (3)-(8) bekezdését nem kell alkalmazni, ha ahhoz az Országgyűlés a (3) bekezdés szerint hozzájárul.

(2) Ha a törvényalkotási bizottság az (1) bekezdés szerinti javaslatot nyújt be, a 46. § (10)-(12) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az előterjesztő által megküldött egységes javaslattervezet, továbbá a törvényalkotási bizottság elnöke által benyújtott egységes javaslat a túlterjeszkedő módosító javaslat szövegét is tartalmazza.

(3) Az Országgyűlés az (1) bekezdés szerinti javaslathoz a hozzájárulását a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával akkor adja meg, ha a 44. § (1) bekezdésében meghatározott követelmények érvényesülése érdekében benyújtott szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat a törvényjavaslat céljára és tartalmára tekintettel kizárólag arra irányul, hogy a törvényjavaslat által nem érintett törvény rendelkezését a törvényjavaslattal összhangba hozza.

(4) Ha az Országgyűlés a törvényalkotási bizottság (1) bekezdés szerinti javaslatára a (3) bekezdés szerinti hozzájárulását megadja, az Országgyűlés az összegző módosító javaslat mellett a szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslatról is dönt.

(5) Az összegző módosító javaslat és a szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat elfogadása esetén az Országgyűlés a (2) bekezdés szerinti, túlterjeszkedő módosító javaslatot tartalmazó egységes javaslat egészéről tart zárószavazást.

(6) Ha az Országgyűlés az összegző módosító javaslatot, illetve a szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslatot nem fogadja el, a zárószavazás megtartására legkorábban az Országgyűlés döntését követő második napon kerülhet sor, kivéve, ha az Országgyűlés a törvényjavaslat benyújtott szövegéről tart zárószavazást.

(7) Az előterjesztő a zárószavazás ülésnapjának megjelölésével indítványozhatja, hogy a zárószavazás megtartására - a (6) bekezdés szerinti határidőre is figyelemmel - azon az ülésen kerüljön sor, amelyen az Országgyűlés a (6) bekezdés szerinti döntését meghozta. Erről az Országgyűlés - a javaslattevő legfeljebb kétperces időtartamban előadott indokainak meghallgatása után - vita nélkül, kézfelemeléssel határoz. Az elfogadott napirend az Országgyűlés döntésének megfelelően módosul. A napirend módosult részét az ülést vezető elnök ismerteti és kezdeményezi a 15. § (2) bekezdése szerint szükséges intézkedéseket.

(8) Az Országgyűlés (6) bekezdés szerinti döntését követően az előterjesztő haladéktalanul megküldi a törvényalkotási bizottság elnökének az Országgyűlés döntésének megfelelő szöveget tartalmazó egységes javaslattervezetet.

(9) A törvényalkotási bizottság elnöke az Országgyűlés (6) bekezdés szerinti döntésének megfelelő szöveget tartalmazó egységes javaslatot a 46. § (10)-(11) bekezdésében meghatározott eljárás szerint legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt egy órával nyújtja be, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a törvényjavaslat zárószavazása szerepel.

(10) A zárószavazás elhalasztására az 51. § (1), (2), (4) és (6) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az elhalasztott zárószavazás megtartására legkorábban az annak elrendelését követő hét első munkanapján kerülhet sor."

38. § A HHSZ 74. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 74. § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A törvényalkotási bizottság

a) dönt az (1) bekezdés szerinti módosító javaslat támogatásáról,

b) fenntarthatja a nem támogatott módosító javaslatot az általa szükségesnek tartott változtatásokkal, valamint

c) további módosításra irányuló szándékot fogalmazhat meg.

(3a) A (3) bekezdés szerinti módosításokat a törvényalkotási bizottság egy indítványba foglalva nyújtja be a 46. § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazásával (a továbbiakban: egyeztetési eljárást követő összegző módosító javaslat)."

39. § (1) A HHSZ 76. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 76. § a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A törvényalkotási bizottság véleményezi a normakontroll-javaslatot és a 46. § szerinti eljárásában megvitatja a normakontroll-javaslathoz benyújtott módosító javaslatokat.

(6a) A törvényalkotási bizottság

a) dönt arról, hogy mely - normakontroll-javaslathoz benyújtott - módosító javaslatot támogatja,

b) fenntarthatja a nem támogatott módosító javaslatot az általa szükségesnek tartott változtatásokkal, valamint

c) további módosításra irányuló szándékot fogalmazhat meg."

(2) A HHSZ 76. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A törvényalkotási bizottság a normakontroll-javaslat és a normakontroll-javaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalásának befejezéséről, valamint a (6) bekezdés szerinti megállapításairól jelentést nyújt be (a továbbiakban: normakontroll kezdeményezését előkészítő jelentés). A (6a) bekezdés szerinti módosításokat a törvényalkotási bizottság egy indítványba foglalva a normakontroll kezdeményezését előkészítő jelentéssel egyidejűleg nyújtja be (a továbbiakban: normakontroll kezdeményezését előkészítő módosító javaslat)."

(3) A HHSZ 76. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) A vitában a (10) bekezdés szerinti felszólalásokat követően

a) képviselőcsoportonként egy képviselő,

b) a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselő vagy szószóló, majd

c) a független képviselők közül az elsőként szólásra jelentkezett képviselő

szólalhat fel."

40. § A HHSZ 78. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a köztársasági elnök a kihirdetésre megküldött törvényt aláírás előtt észrevételeinek közlésével megfontolás végett visszaküldi, azt az Országgyűlés legkésőbb a törvény visszaküldésétől számított hatvan napon belül napirendjére tűzi. A hatvannapos határidő számításánál a rendes ülésszakok közötti időtartamot figyelmen kívül kell hagyni."

41. § A HHSZ 80. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az Országgyűlés vita nélkül elrendelheti egyedi határozatának hivatalos lapban való közzétételét."

42. § A HHSZ 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a HHSZ a következő 82/A. §-sal egészül ki:

"82. § (1) Politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslatot a Kormány, országgyűlési bizottság vagy képviselő terjeszthet elő.

(2) A politikai nyilatkozat tárgyalása során a törvényjavaslat tárgyalásának általános szabályait kell alkalmazni az ezen alcímben foglalt eltérésekkel, valamint azzal, hogy a 34. § (1) bekezdésében foglalt határidőt nem kell alkalmazni és a 48. § (2) és (4) bekezdése szerinti szavazási kérésre nem kerülhet sor.

(3) A politikai nyilatkozathoz képviselő módosító javaslatot azon ülés napirendjének elfogadását követő három órán belül nyújthat be, amely ülés napirendjén a politikai nyilatkozat tárgyalása szerepel.

(4) A politikai nyilatkozat részletes vitáját a törvényalkotási bizottság folytatja le a 44. § (1) és (3)-(4) bekezdése alkalmazásával. A részletes vita lefolytatása érdekében a törvényalkotási bizottság az Országgyűlés ülésének időtartama alatt, valamint az ülés heti első ülésnapján az ülésnap megnyitása előtt is ülést tarthat.

(5) A törvényalkotási bizottság a benyújtott módosító javaslatokat értékeli, és azokról állást foglal a 45. § (2) bekezdése alkalmazásával.

(6) A törvényalkotási bizottság

a) dönt arról, hogy mely módosító javaslatot támogatja,

b) fenntarthatja a nem támogatott módosító javaslatot az általa szükségesnek tartott változtatásokkal, illetve

c) további módosításra irányuló szándékot fogalmazhat meg.

(7) A (6) bekezdés szerinti módosításokat a törvényalkotási bizottság az összegző módosító javaslatba foglalva nyújtja be.

(8) A részletes vitát a törvényalkotási bizottság lezárja, ezt követően összegző jelentést nyújt be, amelyben tájékoztatást ad a részletes vita lezárásának tényéről, valamint a 44. § (1) és (3) bekezdése szerinti megállapításairól. Ha a törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatot fogadott el, azt az összegző jelentéssel egyidejűleg benyújtja. Ezt követően a törvényalkotási bizottság további összegző módosító javaslatot nem nyújthat be.

82/A. § (1) A politikai nyilatkozat általános vitája, az összegző jelentés és az összegző módosító javaslat együttes vitájában (e § alkalmazásában a továbbiakban: összevont vita) elsőként a politikai nyilatkozat előterjesztője, majd - ha nem a Kormány az előterjesztő - a Kormány képviselője szólal fel. Ezt követően a törvényalkotási bizottság által kijelölt előadó, majd - ha a törvényalkotási bizottságban van kisebbségi vélemény - a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. A bizottsági felszólalásokra összesen öt perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, két percet annak kifejtésére kell biztosítani.

(2) A képviselőcsoportok álláspontjukat tíz-tízperces időtartamban fejthetik ki. A független képviselők összesen kétperces időtartamban szólalhatnak fel. A nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselő vagy szószóló felszólalására kétperces időtartam áll rendelkezésre. A vita közben a politikai nyilatkozat előterjesztője, valamint - ha nem a Kormány az előterjesztő - a Kormány képviselője bármikor felszólalhat. A politikai nyilatkozat előterjesztőjének a határozathozatal előtt viszonválaszra van joga. A politikai nyilatkozat előterjesztője összesen húszperces, valamint - ha nem a Kormány az előterjesztő - a Kormány képviselője összesen tízperces időtartamban fejtheti ki álláspontját az összevont vitában. Vita közben a kétperces hozzászólalásokat bele kell számítani az időtartamba.

(3) Az összevont vita lezárását követően az Országgyűlés dönt az összegző módosító javaslatról, majd zárószavazást tart a politikai nyilatkozatnak az összegző módosító javaslattal módosított szövegéről. A politikai nyilatkozat elfogadásához a képviselők több mint felének szavazata szükséges.

(4) A zárószavazás elhalasztására az általános szabályok szerint kerülhet sor. Az előterjesztő a zárószavazás elhalasztásáról történő döntést követően haladéktalanul megküldi a törvényalkotási bizottság elnökének az egységes javaslattervezetet. A törvényalkotási bizottság elnöke az egységes javaslatot a 46. § (11) bekezdésének alkalmazásával haladéktalanul benyújtja."

43. § A HHSZ 83. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az országgyűlési képviselők általános választásával kapcsolatos beszámolók tárgyalása és határozathozatala során az ezen alcímben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni."

44. § (1) A HHSZ 84. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Ha a (2) bekezdésben meghatározott határozati javaslatról a nemzetiségeket képviselő bizottság részletes vitát folytat, e részletes vita során a (6) bekezdést nem kell alkalmazni"

(2) A HHSZ 84. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a HHSZ 84. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha a (2) bekezdésben meghatározott határozati javaslatot érintően nincs vitához kapcsolódó bizottság, vagy csak a nemzetiségeket képviselő bizottság minősül annak, és nem került sor módosító javaslat benyújtására, az Országgyűlés az együttes általános vita lezárását követően a határozati javaslat elfogadásáról határoz. Az eljárás a részletes vitával folytatódik, ha a beszámolót tárgyaló bizottság vagy a nemzetiségeket képviselő bizottság - legkésőbb azon ülésnap megnyitása előtt egy órával, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a határozati javaslat zárószavazása szerepel - úgy nyilatkozik, hogy részletes vitát kíván lefolytatni.

(7a) Ha a (2) bekezdésben meghatározott határozati javaslatot érintően - a nemzetiségeket képviselő bizottságon kívül - van vitához kapcsolódó bizottság és nem került sor módosító javaslat benyújtására, a beszámolót tárgyaló bizottság, valamint - amennyiben a vitához kapcsolódó bizottságnak minősül - a nemzetiségeket képviselő bizottság - ha legkésőbb a 41. § (1) bekezdése szerinti határidő leteltét követő munkanapon eltérően nem nyilatkozik - nem folytat le részletes vitát."

45. § A HHSZ 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Országgyűlés személyi döntésére vonatkozó határozati javaslat tárgyalására - ha a HATODIK RÉSZ eltérően nem rendelkezik - a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezéseket kell a (2)-(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel alkalmazni."

46. § A HHSZ 92. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A költségvetési törvényjavaslat részletes vitáját - a Mentelmi bizottság kivételével - valamennyi állandó bizottság és a nemzetiségeket képviselő bizottság is lefolytatja. A költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság kijelölt bizottságnak, a többi állandó bizottság és a nemzetiségeket képviselő bizottság - a költségvetési törvényjavaslat valamennyi szerkezeti egysége vonatkozásában - vitához kapcsolódó bizottságnak minősül."

47. § A HHSZ 93. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatok tárgyalásának befejezéséről a 92. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatás megküldését követően - a Házbizottság által megállapított határidőben - összegző jelentést és összegző módosító javaslatot nyújt be. Ha a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság olyan bizottsági módosító javaslatot támogat, amely miatt a központi költségvetés egyenlegének, továbbá a költségvetési törvényjavaslat költségvetési fejezetei bevételi és kiadási főösszegének megváltoztatása szükséges, összegző módosító javaslatának tartalmaznia kell az ezekre vonatkozó módosításokat is."

48. § A HHSZ 94. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a HHSZ 94. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Az Országgyűlés az összegző jelentés és összegző módosító javaslat vitáját a 47. § szerint folytatja le azzal, hogy

a) a vitában a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottságnak az összegző jelentés ismertetésére kijelölt előadója - a tárgyaló bizottságok véleményét is összefoglalva - és a kisebbségi vélemény ismertetője - a tárgyaló bizottságokban írásban megfogalmazott kisebbségi véleményeket is összefoglalva - szólal fel; e felszólalásokra összesen hatvan perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, harminc percet annak kifejtésére kell biztosítani,

b) az előterjesztő 47. § (3), (7a) és (9) bekezdése szerinti felszólalására összesen harminc perc áll rendelkezésre,

c) a 47. § (4) bekezdése szerinti felszólalásokra nem kerül sor.

(1a) Ha összegző jelentés benyújtására nem kerül sor, az Országgyűlés a részletes vitáról szóló bizottsági jelentések vitáját az (1) bekezdés szerint folytatja le azzal, hogy a vitában a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottságnak a részletes vitáról szóló bizottsági jelentés ismertetésére kijelölt előadója - a vitához kapcsolódó bizottságok véleményét is összefoglalva - és a kisebbségi vélemény ismertetője - a vitához kapcsolódó bizottságokban írásban megfogalmazott kisebbségi véleményeket is összefoglalva - szólal fel. E felszólalásokra összesen hatvan perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, harminc percet annak kifejtésére kell biztosítani."

49. § A HHSZ 96. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a HHSZ 96. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A zárószavazást - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - legkorábban

a) a Költségvetési Tanács Gst. 25. § (3) bekezdése szerinti véleményének beérkezését, vagy

b) a Gst. 26. §-a szerinti esetben a véleményezésre nyitva álló határidőnek a házelnök által megállapított eredménytelen elteltét

követő három nap után az 50. § alapján kell megtartani.

(2) A zárószavazás az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározottakat követően, az (1) bekezdésben foglalt határidőre tekintet nélkül megtartható, ha az előterjesztő írásban nyilatkozik, hogy nem kíván a 97. § (1) bekezdése szerinti zárószavazás előtti módosító javaslatot benyújtani.

(2a) A Költségvetési Tanács elnökét meg kell hívni az Országgyűlés azon ülésére, amelyen a költségvetési törvényjavaslat zárószavazására kerül sor. A Költségvetési Tanács elnöke a Költségvetési Tanács véleményét a zárószavazás megkezdése előtt ismertetheti, ezt követően az előterjesztő kaphat szót. E felszólalások napirendben meghatározott időtartama nem lehet kevesebb tíz-tíz percnél"

50. § A HHSZ 97. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Költségvetési Tanács elnökét meg kell hívni az Országgyűlés azon ülésére, amelyen a (4) bekezdés szerinti módosító javaslatok vitájára és döntéshozatalára kerül sor. A Költségvetési Tanács elnöke az előterjesztői zárszót megelőzően felszólalhat. E felszólalás napirendben meghatározott időtartama nem lehet kevesebb tíz percnél"

51. § (1) A HHSZ 102. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A törvényjavaslatnak a nemzetközi szerződés véglegesen megállapított hiteles szövegét tartalmazó részéhez, a kizárólag idegen nyelven hiteles szerződés hivatalos magyar nyelvű fordítását tartalmazó részéhez, továbbá a fenntartás, kifogás és a nyilatkozat szövegéhez kiigazító javaslat (a továbbiakban: kiigazítás) nyújtható be

a) a hiteles szöveg helyreállítása céljából, ha a szerződés, a fenntartás, a kifogás vagy a nyilatkozat törvényjavaslatban szereplő szövege elírás miatt eltér a hiteles szövegtől, vagy

b) a kizárólag idegen nyelven hiteles szerződés, fenntartás, kifogás vagy nyilatkozat szövegének hivatalos magyar nyelvű fordításában található fordítási hiba, helyesírási hiba vagy más elírás javítása céljából."

(2) A HHSZ 102. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdés szerinti kiigazítást a törvényjavaslat előterjesztője nyújthatja be azt az ülésnapot megelőző munkanapon, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a törvényjavaslat zárószavazása szerepel"

52. § A HHSZ 109. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a bizottság létrehozásakor a bizottság elnöki tisztsége betöltetlen maradt, vagy a megválasztott elnök nem gyakorolhatja megbízatásából eredő jogait, az elnök megválasztásáig, illetve a megválasztott elnök jogainak gyakorlását korlátozó körülmény megszűnéséig az alelnök gyakorolja a bizottsági elnöki jogköröket. Több alelnök esetén a házelnök jelöli ki az elnököt helyettesítő alelnököt"

53. § A HHSZ a következő 72/A. alcímmel egészül ki:

"72/A. A bizottság határozatképességének megállapítása

113/A. § (1) Az ülést vezető elnök a határozathozatalok során figyelemmel kíséri a bizottság határozatképességének fennállását.

(2) Ha a bizottság ülése megnyitásakor nem határozatképes, az ülést vezető elnök megkísérli a határozatképesség biztosítását. Amennyiben ez nem lehetséges, az ülést vezető elnök megállapítja a távol maradó tagok névsorát.

(3) A bizottság tagja az ülésről való távolmaradásáról az ülés kezdetéig előzetesen tájékoztatja a bizottság elnökét. A bejelentést a bizottság tagjának megbízásából a bizottság másik tagja, illetve - képviselőcsoporthoz tartozó képviselő esetén - a képviselőcsoport vezetője is megteheti.

(4) A bizottsági ülésről való távolmaradás bejelentésére, valamint a képviselői tiszteletdíj csökkentésének ezzel összefüggő eseteire vonatkozó részletes szabályokat az 5. melléklet tartalmazza."

54. § A HHSZ 114. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a bizottsági tagok legalább egyötöde írásban bizottsági meghallgatást kezdeményez, a bizottság a meghallgatás megtartásáról és annak tervezett időpontjáról a kezdeményezést követő harminc napon belül előzetesen állást foglal. A határidő számításánál a rendes ülésszakok közötti időtartamot figyelmen kívül kell hagyni"

55. § A HHSZ 117. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Közvetlenül a bizottsági jelentésről való szavazás után a bizottság kisebbségben maradt tagjai bejelenthetik, hogy kisebbségi véleményt terjesztenek elő. Az így bejelentett kisebbségi véleményt az Országgyűlés ülésén a kisebbségi álláspontot képviselő bizottsági tagok által maguk közül választott előadó ismerteti. A kisebbségi előadót legkésőbb - a 62. § (9a) bekezdésében meghatározott kivétellel - azon ülést megelőző hét utolsó munkanapján kell megjelölni, amely ülés tervezett napirendjén a bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája szerepel"

56. § A HHSZ 119. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az értekezlet ülését a házelnök hívja össze és vezeti. Az értekezlet szükség szerint ülésezik. Az értekezlet bármelyik tagja kezdeményezheti a házelnöknél az értekezlet ülésének összehívását."

57. § A HHSZ 121. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A házelnök - hivatalból vagy az interpellált kérelmére - visszautasítja azt az interpellációt,)

"b) amelynek elhangzása esetén az Országgyűlésről szóló törvény 46/B. § (1) bekezdése vagy 46/D. §-a szerinti intézkedésnek lenne helye."

58. § (1) A HHSZ 122. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A nemzetiségi képviselő nemzetiségek érdekeit, jogait érintő interpellációját akkor mondhatja el, ha valamennyi képviselőcsoportból egy felszólaló lehetőséget kapott interpelláció elmondására. A nemzetiségi képviselő nemzetiségek érdekeit, jogait érintő interpellációjának idejét nem kell beszámítani a 120. § szerinti időkeretbe."

(2) A HHSZ 122. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A képviselő az interpellációt legkésőbb annak megkezdéséig visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, és az ülésnap kezdetéig nem tájékoztatta a házelnököt más képviselő előterjesztőként történő csatlakozásáról, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni"

59. § A HHSZ 124. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kérdés benyújtására és megválaszolására a 121-122. § és a 123. § (1)-(4) bekezdése rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:]

"a) csak az a kérdés tárgyalható az ülés

aa) első hetében, amelyet a kérdések napirendi pontját tartalmazó ülésnapot megelőző munkanapon 12 óráig, vagy

ab) második és minden további hetében, amelyet a kérdések napirendi pontját tartalmazó ülésnapot megelőző munkanapon 9 óra 30 percig

benyújtottak,"

60. § A HHSZ 125. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Azon az ülésnapon, amelynek napirendjén vagy tervezett napirendjén az azonnali kérdések órája szerepel, legkésőbb az ülésnap megnyitása előtt egy órával a képviselőcsoport vezetője kérheti, hogy az általa megjelölt képviselők az általa megjelölt sorrendben az azonnali kérdések órájának keretében kérdést tehessenek fel. A képviselőcsoport vezetője az ülésnap megkezdéséig tájékoztathatja a házelnököt arról, hogy a sorrend megváltoztatása nélkül a korábban megjelölt képviselők körét a kérdés elmondására jogosult további képviselővel kiegészíti."

61. § A HHSZ 126. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Amennyiben

a) a képviselőcsoport vezetője által előzetesen leadott sorrendben kérdést feltenni kívánó képviselő nincs jelen az ülésteremben vagy a kérdés feltevésétől visszalépett,

b) az előzetesen jelzett azonnali kérdés azért nem hangzik el, mert a kérdést feltenni kívánó képviselő a helyettes kijelölése ellenére személyes válaszadást kér, vagy

c) ha az azonnali kérdés más okból nem hangzik el,

akkor az ülést vezető elnök a szót ugyanazon képviselőcsoport soron következő, kérdést feltenni kívánó képviselőjének adja meg."

62. § A HHSZ 128. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a HHSZ 85. alcíme a következő 128/A-128/D. §-sal egészül ki:

"128. § A 128/A. §-ban foglaltakat az Országgyűlés következő hatásköreinek gyakorlására irányuló kezdeményezés benyújtása esetén kell alkalmazni:

a) a köztársasági elnök feladatkörei ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapotának megállapítása,

b) a köztársasági elnök megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapítása,

c) a köztársasági elnök összeférhetetlenségének kimondása vagy

d) a köztársasági elnök tisztségétől való megfosztásának kezdeményezése

azzal, hogy az e § szerinti kezdeményezésnek minősül az Alaptörvényben vagy törvényben indítványozásra jogosultként megjelölt által a házelnökhöz előterjesztett indítvány.

128/A. § (1) A 128. § szerinti kezdeményezést a házelnök kiadja az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságnak (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: bizottság).

(2) A bizottság a kezdeményezés és a tényállás alapján megvizsgálja, hogy a kezdeményezés az Alaptörvényben, illetve a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel-e.

(3) A bizottság a 128. § szerinti kezdeményezést zárt ülésen tárgyalja. A bizottság eljárása során a köztársasági elnök írásbeli nyilatkozatot tehet, illetve kérésére meg kell őt hallgatni, de a bizottság ülésén egyébként - a bizottság eltérő döntése hiányában - nem lehet jelen.

(4) A bizottság a kezdeményezés alapján határozati javaslatot nyújt be. A határozati javaslat tartalmazza a törvényben meghatározott esetleges kötelező tartalmi elemeket. A határozati javaslathoz fűzött indokolásban a bizottság összefoglalja a (2) bekezdés szerinti eljárása során tett megállapításait.

(5) Ha a köztársasági elnök a bizottsági eljárás ideje alatt az összeférhetetlenségét megszünteti, a bizottság az eljárását határozati javaslat benyújtása nélkül zárja le.

(6) A határozati javaslat tárgyalása során a 34. § (1) bekezdése szerinti határidőt nem kell alkalmazni.

(7) A határozati javaslathoz módosító javaslatot és bizottsági jelentést nem lehet benyújtani.

(8) A bizottság az általa benyújtott határozati javaslatot a határozati javaslat plenáris ülésen történő tárgyalásának megkezdéséig visszavonhatja, ezt követően a visszavonáshoz az Országgyűlés hozzájárulása szükséges.

(9) A határozati javaslat plenáris ülésen történő tárgyalása során a bizottság által kijelölt előadó - aki ismerteti a kezdeményezés bizottság általi vizsgálatának eredményét és a bizottság javaslatát -, a kisebbségi vélemény ismertetője, valamint a köztársasági elnök öt-ötperces időtartamban szólalhat fel. Ezt követően az Országgyűlés a határozati javaslatról vita nélkül határoz.

(10) A 128. § a)-c) pontja esetén az e § szerinti eljárást úgy kell lefolytatni, hogy a döntés a törvényben meghatározott határidőben meghozható legyen, azzal, hogy ennek érdekében - szükség esetén - rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni.

128/B. § (1) Ha a köztársasági elnök az Országgyűléshez írásbeli lemondó nyilatkozatot (e § alkalmazásában a továbbiakban: lemondó nyilatkozat) intézett, annak elfogadásáról az Országgyűlés a lemondó nyilatkozat beérkezésétől számított tizenöt napon belül határoz, azzal, hogy ennek érdekében - szükség esetén - rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni.

(2) A lemondó nyilatkozatot nem kell kiadni bizottsági előkészítésre, a lemondó nyilatkozat alapján a határozati javaslatot a házelnök nyújtja be.

(3) A határozati javaslat tárgyalása során a 34. § (1) bekezdése szerinti határidőt nem kell alkalmazni. A határozati javaslathoz módosító javaslatot és bizottsági jelentést nem lehet benyújtani.

(4) Az Országgyűlés a lemondó nyilatkozat elfogadásáról vita nélkül határoz azzal, hogy a határozathozatal előtt a köztársasági elnök ötperces időtartamban felszólalhat.

(5) Ha az Országgyűlés a lemondó nyilatkozatot - a (4) bekezdés szerinti határozathozatala során - nem fogadja el, azt úgy kell tekinteni, hogy az Országgyűlés a köztársasági elnököt a lemondás megfontolására kéri.

(6) Az Országgyűlés e § szerinti döntéséről a házelnök haladéktalanul tájékoztatja a köztársasági elnököt.

128/C. § (1) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának, valamint az akadályoztatás megszűnésének megállapítására irányuló eljárásra a 128/A. § (1)-(4) és (6)-(9) bekezdését az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A kezdeményezést nem kell kiadni bizottsági előkészítésre, ha az a köztársasági elnöktől vagy a Kormánytól érkezett. A kezdeményezés alapján a határozati javaslatot a házelnök nyújtja be haladéktalanul.

(3) A kezdeményezésről az Országgyűlés haladéktalanul határoz.

(4) Ha az Országgyűlés a kezdeményezés időpontjában nem ülésezik, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni.

128/D. § (1) A köztársasági elnök

a) átmeneti akadályoztatása esetén annak megszűnéséig,

b) megbízatásának megszűnése esetén az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig

a köztársasági elnököt helyettesítő házelnök feladatát ellátó alelnök kijelöléséről - a házelnök javaslatára -az Országgyűlés haladéktalanul határoz.

(2) Ha az Országgyűlés a köztársasági elnök megbízatása megszűnésének időpontjában nem ülésezik, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni."

63. § A HHSZ HATODIK RÉSZE a következő 86/A. alcímmel egészül ki:

"86/A. Az Országgyűlés által megválasztott közjogi tisztségviselőkkel kapcsolatos eljárási szabályok

129/A. § Az ezen alcímben foglaltakat az Alaptörvény vagy törvény alapján az Országgyűlés által megválasztott - az Országgyűlés tisztségviselőjének, bizottsági tisztségviselőjének vagy bizottsági tagjának nem minősülő -közjogi tisztségviselő tekintetében, az Országgyűlés következő hatásköreinek gyakorlására irányuló kezdeményezés benyújtása esetén - törvény eltérő rendelkezése hiányában - kell alkalmazni:

a) a megválasztáshoz szükséges feltételek hiányának megállapítása,

b) felmentés,

c) tisztségtől való megfosztás,

d) hivatalvesztés kimondása,

e) kizárás,

f) összeférhetetlenség megállapítása vagy kimondása,

g) visszahívás vagy

h) a megbízatás megszűnésének megállapítása, kimondása az a)-g) pontban nem említett, az Alaptörvényben vagy törvényben meghatározott más jogcímen

azzal, hogy az e § szerinti kezdeményezésnek minősül az Alaptörvényben vagy törvényben az adott kezdeményezésre, indítványozásra vagy javaslattételre jogosultként megjelölt által a házelnökhöz előterjesztett kezdeményezés, indítvány vagy javaslat.

129/B. § (1) A 129/A. § szerinti kezdeményezést a házelnök - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - kiadja egy állandó bizottságnak, azzal, hogy ha törvény szerint az adott kezdeményezés alapján a határozati javaslat előkészítésére az Országgyűlés meghatározott bizottsága jogosult, akkor a házelnök a kezdeményezést annak a bizottságnak adja ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bizottság

a) a 129/A. § szerinti kezdeményezést zárt ülésen tárgyalja,

b) a kezdeményezés és a tényállás alapján megvizsgálja, hogy a kezdeményezés az Alaptörvényben, illetve a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel-e,

c) törvényben meghatározott esetben - szükség esetén a házelnök útján - kikéri a véleménynyilvánításra jogosult személy, szerv vagy testület véleményét,

d) a kezdeményezés benyújtóját, illetve az érintett közjogi tisztségviselőt meghallgathatja azzal, hogy a kezdeményezés benyújtója és az érintett közjogi tisztségviselő a bizottság ülésén egyébként - a bizottság eltérő döntése hiányában - nem lehet jelen, és

e) a kezdeményezés alapján határozati javaslatot nyújt be.

(3) Ha a 129/A. § szerinti kezdeményezés benyújtására törvény alapján az Országgyűlés bizottsága jogosult,

a) a (2) bekezdés c) pontjában foglaltakat és az érintett közjogi tisztségviselő esetleges meghallgatását a kezdeményezés benyújtását megelőzően folytatja le,

b) a kezdeményezést határozati javaslatként nyújtja be és

c) a b) pont szerinti határozati javaslatot a házelnök további bizottsági előkészítésre nem adja ki.

(4) A határozati javaslat tartalmazza a törvényben meghatározott esetleges kötelező tartalmi elemeket. A határozati javaslathoz fűzött indokolásban a bizottság összefoglalja a (2), illetve a (3) bekezdés szerinti eljárása során tett megállapításait.

(5) Ha az érintett közjogi tisztségviselő a bizottsági eljárás ideje alatt az összeférhetetlenségét megszünteti, a bizottság az eljárását határozati javaslat benyújtása nélkül zárja le.

(6) A határozati javaslat tárgyalása során a 34. § (1) bekezdése szerinti határidőt nem kell alkalmazni.

(7) A határozati javaslathoz módosító javaslatot és bizottsági jelentést nem lehet benyújtani.

(8) Az előterjesztő az általa benyújtott határozati javaslatot a határozati javaslat plenáris ülésen történő tárgyalásának megkezdéséig visszavonhatja, ezt követően a visszavonáshoz az Országgyűlés hozzájárulása szükséges.

(9) A határozati javaslat plenáris ülésen történő tárgyalása során az (1), illetve a (3) bekezdés szerinti bizottság által kijelölt előadó - aki ismerteti a kezdeményezést és a bizottság azzal kapcsolatos álláspontját, javaslatát -, a kisebbségi vélemény ismertetője, valamint az érintett közjogi tisztségviselő öt-ötperces időtartamban szólalhat fel. Ezt követően az Országgyűlés a határozati javaslatról vita nélkül határoz.

(10) Az e § szerinti eljárást úgy kell lefolytatni, hogy a döntés az Alaptörvényben, illetve törvényben meghatározott határidőben meghozható legyen, azzal, hogy ennek érdekében - szükség esetén - rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni."

64. § A HHSZ 131. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az Országgyűlési Naplót a (3) bekezdés szerinti eljárást követő tizenöt napon belül meg kell küldeni a képviselőknek, a szószólóknak, a köztársasági elnöknek, a Kormány tagjainak, az Alkotmánybíróság elnökének, a Kúria elnökének, a legfőbb ügyésznek, az alapvető jogok biztosának, az Állami Számvevőszék elnökének, a Magyar Nemzeti Bank elnökének - az általuk megjelölt módon - elektronikus úton vagy kinyomtatva, valamint a megyei, fővárosi könyvtáraknak, az állami egyetemek könyvtárainak és a nyilvános könyvtári ellátást vállaló felsőoktatási könyvtáraknak elektronikus úton."

65. § A HHSZ 134. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bizottsági ülésről szó szerinti jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök aláírásával hitelesít. Az Országgyűlésről szóló törvény 52/D. §-a és 52/E. §-a szerinti esetben az elnök az ülést követő öt napon belül gondoskodik a jegyzőkönyv hitelesítéséről."

66. § A HHSZ 91. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"91. Hozzáférés az európai uniós dokumentumokhoz

139. § (1) Az Országgyűlésről szóló törvényben meghatározott európai uniós tervezetek, valamint egyéb európai uniós dokumentumok a képviselők, a képviselőcsoportok, a szószólók, valamint az Országgyűlés Hivatalának munkatársai számára a parlamenti információs rendszerben megjelenített elérhetőségeken keresztül hozzáférhetők.

(2) A Kormány által az Országgyűlésről szóló törvény szerinti, az Országgyűlésnek megküldött álláspontjavaslatot (a továbbiakban: álláspontjavaslat) a házelnök, az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság zárt ülésén részvételre jogosult személy, valamint az egyeztetési eljárásban véleményalkotásra kijelölt állandó bizottság tagja ismerheti meg. Az álláspontjavaslatra az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (5)-(6) bekezdését kell alkalmazni."

67. § A HHSZ 142. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"142. § (1) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság az Európai Unióról szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUSz), az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUMSz) és az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződéshez csatolt 2. jegyzőkönyvben (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) meghatározottak szerint megvizsgálhatja az európai uniós jogalkotási aktusok tervezetei esetében a szubszidiaritás elvének érvényesülését.

(2) Ha az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság álláspontja szerint az európai uniós jogalkotási aktus tervezete sérti a szubszidiaritás elvét, a Jegyzőkönyv szerinti indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról jelentést, valamint a jelentés elfogadására vonatkozó határozati javaslatot nyújt be.

(3) A jelentést és a jelentés elfogadására vonatkozó határozati javaslatot az indokolt vélemény megküldésére vonatkozó, a Jegyzőkönyvben meghatározott határidőre figyelemmel kell benyújtani.

(4) Ha az Országgyűlés az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság kezdeményezésére elrendeli a jelentés és a jelentés elfogadására vonatkozó határozati javaslat kivételes eljárásban történő tárgyalását, ezt a 61. § (5) bekezdésének alkalmazása során figyelmen kívül kell hagyni. A 45. alcím szerinti kivételes eljárás során

a) a jelentéshez módosító javaslatot nem lehet benyújtani,

b) a törvényalkotási bizottság a részletes vita során a jelentést is megvitatja,

c) az Országgyűlés az összevont vitát a jelentés és a jelentés elfogadására vonatkozó határozati javaslat vonatkozásában együttesen folytatja le,

d) az Országgyűlés a jelentésről a határozati javaslat elfogadásával dönt.

(5) A jelentés elfogadását követően az indokolt véleményt a házelnök haladéktalanul továbbítja az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság elnökének, és egyidejűleg erről a Kormányt is tájékoztatja."

68. § A HHSZ 144. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"144. § (1) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság az Európai Tanácsnak az EUSz 48. cikk (7) bekezdése szerinti kezdeményezését, valamint az Európai Bizottságnak az EUMSz 81. cikk (3) bekezdése szerinti javaslatát megvizsgálja.

(2) Ha az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság álláspontja szerint a kezdeményezéssel, illetve a javaslattal szemben indokolt az EUSz 48. cikk (7) bekezdése, illetve az EUMSz 81. cikk (3) bekezdése szerinti kifogás megtétele, a kifogás megtétele feltételeinek fennállásáról jelentést, valamint a jelentés elfogadására vonatkozó határozati javaslatot nyújt be.

(3) A jelentést és a jelentés elfogadására vonatkozó határozati javaslatot a kifogás megtételére vonatkozó, az EUSz-ben, illetve az EUMSz-ben meghatározott határidőre figyelemmel kell benyújtani.

(4) Ha az Országgyűlés az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság kezdeményezésére elrendeli a jelentés és a jelentés elfogadására vonatkozó határozati javaslat kivételes eljárásban történő tárgyalását, ezt a 61. § (5) bekezdésének alkalmazása során figyelmen kívül kell hagyni. A 45. alcím szerinti kivételes eljárás során

a) a jelentéshez módosító javaslatot nem lehet benyújtani,

b) a törvényalkotási bizottság a részletes vita során a jelentést is megvitatja,

c) az Országgyűlés az összevont vitát a jelentés és a jelentés elfogadására vonatkozó határozati javaslat vonatkozásában együttesen folytatja le,

d) az Országgyűlés a jelentésről a határozati javaslat elfogadásával dönt.

(5) A jelentés elfogadását követően a kifogást a házelnök haladéktalanul továbbítja az Európai Tanács elnökének, illetve az Európai Unió Tanácsának, és egyidejűleg erről a Kormányt is tájékoztatja"

69. § A HHSZ 146. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az (5) bekezdésben rögzített határidő számításánál a rendes ülésszakok közötti időtartamot és az adatbeszerzés időtartamát figyelmen kívül kell hagyni."

70. § A HHSZ 148. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a HHSZ 148. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Ha a képviselő az Országgyűlésről szóló törvény 51. § (7) bekezdése szerinti kérelmet terjeszt elő, a házelnök az Országgyűlésről szóló törvény 51. § (9) bekezdése szerinti döntést tartalmazó határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek.

(2a) A (2) bekezdés szerinti határozati javaslathoz

a) módosító javaslatot, valamint

b) bizottsági jelentést

nem lehet benyújtani."

71. § A HHSZ KILENCEDIK RÉSZE a következő 97/A. alcímmel egészül ki:

"97/A. Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok üléseiről való távolmaradás igazolásával kapcsolatos eljárás

155/A. § (1) Ha a képviselőcsoporthoz tartozó képviselő az Országgyűlés adott hónapban tartott ülésének vagy - több ülés esetén - üléseinek napirendi javaslatban feltüntetett, szavazatszámláló gép alkalmazásával megtartott szavazásainak több mint egynegyedén nem vett részt, a képviselőcsoport vezetője dönt a távolmaradás igazolásáról, és döntéséről tájékoztatja a házelnököt.

(2) A független képviselő - ha a szavazásokon az (1) bekezdésben meghatározott mértékben nem vett részt -távolmaradása igazolása érdekében közvetlenül a házelnököt tájékoztatja a távolmaradás okáról.

(3) Igazolatlannak minősül az a távolmaradás,

a) amelyet - képviselőcsoporthoz tartozó képviselő esetén - a képviselőcsoport vezetője nem igazolt, vagy amelynek az igazolását a házelnök nem fogadta el;

b) amelynek független képviselő által igazolás alapjául megadott okát a házelnök nem fogadta el;

c) amely igazolására vonatkozó döntését a képviselőcsoport vezetője nem, vagy nem az 5. mellékletben meghatározott határidőben terjesztette elő;

d) amelynek okáról szóló tájékoztatást a független képviselő nem, vagy nem az 5. mellékletben meghatározott határidőben terjesztette elő.

(4) A (3) bekezdés c) vagy d) pontja alapján igazolatlannak minősülő távolmaradást a házelnök különös méltánylást érdemlő ok fennállása esetén igazoltnak fogadhatja el.

(5) Ha az igazolatlan távolmaradások száma az igazolási eljárás befejezésekor az Országgyűlés adott hónapban tartott ülésének vagy - több ülés esetén - üléseinek napirendi javaslatában feltüntetett, szavazatszámláló gép alkalmazásával megtartott szavazásai számának egynegyedét meghaladja, az adott havi - levonásoktól mentes -teljes tiszteletdíjnak az Országgyűlésről szóló törvény 104. § (1) bekezdése szerint meghatározott összege az igazolatlan távolmaradás mértékével megegyezően csökken.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat - figyelemmel az Országgyűlésről szóló törvény 107. § (7) bekezdésére -a házelnök, valamint az Országgyűlés alelnökei és jegyzői tekintetében nem kell alkalmazni.

155/B. § (1) Ha a képviselőcsoporthoz tartozó képviselő az országgyűlési bizottság rendes ülésszak során tartott - legalább 24 órával korábban összehívott és határozatképes - üléseinek több mint felén, de legalább három ülésen nem vett részt, a képviselőcsoport vezetője dönt a távolmaradás igazolásáról, és döntéséről tájékoztatja a házelnököt.

(2) A független képviselő - ha a bizottsági üléseken az (1) bekezdésben meghatározott mértékben nem vett részt -távolmaradása igazolása érdekében közvetlenül a házelnököt tájékoztatja a távolmaradás okáról.

(3) A bizottsági ülésről való távolmaradás esetében a 155/A. § (3) és (4) bekezdését is alkalmazni kell.

(4) Ha az igazolási eljárás befejezésekor az igazolatlan távolmaradások száma legalább három és a számítás alapjául szolgáló bizottsági ülések számának felét is meghaladja, a képviselőt adott rendes ülésszak utolsó hónapjában megillető - levonásoktól mentes - teljes tiszteletdíj az Országgyűlésről szóló törvényben meghatározott összeggel csökken.

(5) A bizottsági ülésről való távolmaradás tekintetében a független képviselőre vonatkozó rendelkezéseket a szószólóra is alkalmazni kell.

155/C. § Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság üléséről való távolmaradás igazolásának rendjére vonatkozó részletes szabályokat az 5. melléklet tartalmazza"

72. § (1) A HHSZ 157. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Országgyűlés megalakulását követően - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az Országgyűlés tárgysorozatán marad a 78. § és a 79. § szerint visszaküldött törvény, valamint az az önálló indítvány, amely olyan előterjesztőtől érkezett, akinek jogállása a képviselők választásától független."

(2) A HHSZ 157. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a HHSZ 157. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A megalakuló Kormány erre vonatkozó nyilatkozata alapján az előző ciklusban a Kormány által benyújtott önálló indítványok az Országgyűlés tárgysorozatán maradnak. A Kormány nyilatkozatát az ülést vezető elnök az Országgyűlés soron következő ülésén bejelenti.

(5) Ha a (4) bekezdés szerint tárgysorozaton maradó önálló indítvány tárgyalását az előző Országgyűlés megkezdte, a tárgyalás folytatására - a 157/A. §-ban foglalt eltérésekkel - az adott önálló indítvány tárgyalásának általános szabályait kell alkalmazni."

73. § A HHSZ 99. alcíme a következő 157/A. §-sal egészül ki:

"157/A. § (1) Ha a részletesvita-szakasz az előző ciklusban nem zárult le, de valamennyi képviselői módosító javaslatról legalább egy állandó bizottság állást foglalt, a részletesvita-szakasz - a Kormány 157. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatával - lezártnak minősül.

(2) Ha van olyan képviselői módosító javaslat, amelyről az előző ciklusban a tárgyaló állandó bizottságok egyike sem foglalt állást, annak megtárgyalására a házelnök egy állandó bizottságot jelöl ki.

(3) A (2) bekezdés alapján kijelölt bizottságra és annak eljárására a részletes vita lefolytatására kijelölt bizottságra, valamint a részletes vitára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a bizottság az előző ciklusban benyújtott képviselői módosító javaslatok közül kizárólag a tárgyaló állandó bizottságok által meg nem tárgyalt módosító javaslatokról foglal állást.

(4) A részletesvita-szakasz a (2) bekezdés alapján kijelölt bizottság részletes vitáról szóló bizottsági jelentésének benyújtásával zárul le.

(5) Ha a részletesvita-szakasz az előző ciklusban lezárult, az előterjesztő, bármely képviselőcsoport vezetője vagy legalább öt független képviselő kérelmére az előző ciklusban a részletesvita-szakasz lezárultát követően elvégzett eljárási cselekményeket meg kell ismételni, és a részletesvita-szakasz lezárultát követően benyújtott nem önálló indítványok lezártnak minősülnek.

(6) Az (5) bekezdés szerinti kérelmet legkésőbb a 157. § (4) bekezdése szerinti bejelentést követő három munkanapon belül lehet előterjeszteni.

(7) Az (5) bekezdés szerinti esetben az előterjesztő a törvényalkotási bizottság ülésén szóban ad tájékoztatást arról, hogy a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokba foglalt mely módosításokkal ért egyet.

(8) Ha az előző ciklusban a törvényalkotási bizottság a 46. § (3) bekezdése alapján a törvényjavaslatot nem tárgyalta, az (5) bekezdés szerinti kérelmet egyúttal a törvényalkotási bizottság eljárása kezdeményezésének kell tekinteni"

74. § A HHSZ 158. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A határozati házszabályi rendelkezések alkalmazásában:)

"20. Nemzetiségi képviselő: az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény alapján nemzetiségi listán mandátumot szerzett képviselő, akire - a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont tárgyalásán kívül - a független képviselőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."

75. § A HHSZ 102. alcíme a következő 160/B. §-sal egészül ki:

"160/B. § E határozatnak az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat módosításáról szóló 54/2019. (XII. 17.) OGY határozattal megállapított rendelkezéseit - az 1. § (1), (3) és (4) bekezdése, a 2. § (5) és (6) bekezdése, az 5. § (4)-(6) bekezdése, a 14. § (4) bekezdése, a 25. § (2) bekezdés c) pontja és (2a) bekezdése, a 25/A. §, a 72/A. alcím, a 148. § (2) és (2a) bekezdése, a 97/A. alcím, az 1. melléklet 1.2., 2a., 2.4., 2.6., 2.8. és 3.2. pontja, az 1/A. melléklet, valamint az 5. melléklet kivételével - a hatálybalépésükkor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell."

76. § (1) A HHSZ 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) A HHSZ a 2. melléklet szerinti 1/A. melléklettel egészül ki.

(3) A HHSZ 2. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(4) A HHSZ a 4. melléklet szerinti 5. melléklettel egészül ki.

77. § A HHSZ

1. 9. § (2) bekezdésében a "választási iratait" szövegrész helyébe a "megbízólevelét" szöveg,

2. 11. §-ában az "a képviselők eskütétele után" szövegrész helyébe az "az esküokmányok ellenőrzéséről szóló jelentést követően" szöveg,

3. 15. § (4) bekezdésében a "44-46. alcím" szövegrész helyébe a "44-46., valamint az 57. alcím" szöveg,

4. 29. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "visszautasítja" szövegrész helyébe az "indokolt döntésével visszautasítja" szöveg,

5. 44. § (3) bekezdésében az "A részletes vita az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túl" szövegrész helyébe az "A részletes vita az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túl a törvényjavaslat részletes megtárgyalásából," szöveg,

6. 51. § (4) bekezdésében a "vita nélkül" szövegrész helyébe a "vita nélkül, kézfelemeléssel" szöveg,

7. 51. § (6) bekezdésében az "egy döntési javaslatnál" szövegrész helyébe az "egy döntési javaslatnál - az 56. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel -" szöveg,

8. 52. § (1) bekezdésében az "átdolgozott második egységes javaslathoz" szövegrész helyébe az "átdolgozott második egységes javaslathoz, az egyszerű többséget igénylő egységes javaslathoz" szöveg, az "átdolgozott második egységes javaslat" szövegrész helyébe az "átdolgozott második egységes javaslat, az egyszerű többséget igénylő egységes javaslat" szöveg,

9. 54. § (3) bekezdés d) pontjában a "képviselő" szövegrész helyébe a "képviselők" szöveg, a "jelentkezett" szövegrész helyébe a "jelentkeztek" szöveg, az "ötperces" szövegrész helyébe az "összesen ötperces" szöveg,

10. 55. § (3) bekezdésében, 56. § (2) bekezdésében és 57. §-ában az "átdolgozott egységes javaslat vagy az átdolgozott második egységes javaslat" szövegrész helyébe az "átdolgozott egységes javaslat, az átdolgozott második egységes javaslat, az egyszerű többséget igénylő egységes javaslat" szöveg,

11. 56. § (1) bekezdésében a "módosított átdolgozott egységes javaslat vagy a módosított átdolgozott második egységes javaslat" szövegrész helyébe a "módosított átdolgozott egységes javaslat, a módosított átdolgozott második egységes javaslat, a módosított egyszerű többséget igénylő egységes javaslat" szöveg,

12. 58. § (2) bekezdésében a "közé eső szünet időtartamát" szövegrész helyébe a "közötti időtartamot" szöveg,

13. 73. § (3) bekezdésében az "átdolgozott egységes javaslatot vagy az átdolgozott második egységes javaslatot" szövegrész helyébe az "átdolgozott egységes javaslatot, az átdolgozott második egységes javaslatot, az egyszerű többséget igénylő egységes javaslatot" szöveg,

14. 80. § (1) bekezdésében a "60-64. §-t és a 66-72. §-t" szövegrész helyébe a "60-72. §-t" szöveg,

15. 85. § (4) bekezdésében a "84. §-ban foglaltak alkalmazásával" szövegrész helyébe a "84. § alkalmazásával" szöveg,

16. 95. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában a "46. § (4) bekezdésében foglalt határidőig" szövegrész helyébe a "részletesvita-szakasz lezárultát követő két munkanapon belül" szöveg,

17. 100. § (1) bekezdésében a "91. § (2)-(6) bekezdésében és a 93-98. §-ban" szövegrész helyébe a "91. § (2)-(6) bekezdésében, a 92. § (5) és (6) bekezdésében, valamint a 93-98. §-ban" szöveg,

18. 131. § (3) bekezdésében a "kérheti" szövegrész helyébe az"írásban kérheti" szöveg,

19. 134. § (3) bekezdés a) pontjában a "kérelemről" szövegrész helyébe az "írásbeli kérelemről" szöveg,

20. 148. § (5) bekezdésében a "Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a Mentelmi bizottság ülésén egyébként nem lehet jelen." szövegrész helyébe az "A képviselő a Mentelmi bizottság ülésén - a meghallgatását kivéve - nem lehet jelen." szöveg,

21. 153. § (1) bekezdésében a "házelnököt és a kezdeményezőt" szövegrész helyébe a "házelnököt, az érintett képviselőt és a kezdeményezőt" szöveg,

22. 99. alcím címében az "előterjesztések" szövegrész helyébe az "önálló indítványok" szöveg

lép.

78. § Hatályát veszti a HHSZ

a) 2. § (5) bekezdésében az "A függetlenné vált képviselő a képviselőcsoport-tagsága megszűnését követő hat hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat." szövegrész,

b) 5. § (4) és (5) bekezdése,

c) 48. § (3) bekezdésében az "a (2) bekezdés szerinti kérés alapján megtartott szavazás során" szövegrész,

d) 49. § (4) bekezdésében az "a (3) bekezdés szerinti kérés alapján megtartott szavazás során" szövegrész,

e) 50. § (2) bekezdés c) pontjában, 73. § (4) bekezdés b) pontjában és 95. § (2) bekezdés a) pontjában az "a 48. § (2) bekezdése szerinti kérés alapján megtartott szavazás során" szövegrész,

f) 50. § (2) bekezdés d) pontjában az "a 49. § (3) bekezdésében foglalt kérés alapján megtartott szavazás során" szövegrész,

g) 58. § (4) bekezdésében, 84. § (3) bekezdésében és 88. § (3) bekezdésében a "- külön kijelölés nélkül -" szövegrész,

h) 60. § (3) bekezdés b) és e) pontja,

i) 73. § (4) bekezdés c) pontjában és 95. § (2) bekezdés b) pontjában az "a 49. § (3) bekezdése szerinti kérés alapján megtartott szavazás során" szövegrész,

j) 78. § (8) bekezdése,

k) 92. § (4) bekezdése,

l) 109. § (2) bekezdésében az "a megalakulását követően" szövegrész,

m) 140. § (10) bekezdésében az "- az Európai Tanács üléséről történő tájékoztatás esetét kivéve -" szövegrész,

n) 155. § (3) bekezdése.

79. § (1) Ez a határozat - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő egyes törvények módosításáról szóló törvény hatálybalépése napján lép hatályba.

(2) A 4-74. §, a 76-77. §, a 78. § c)-n) pontja, valamint az 1-4. melléklet az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő egyes törvények módosításáról szóló törvény hatálybalépését követő hónap első napján lép hatályba.

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Földi László s. k.,

az Országgyűlés jegyzője

Dr. Lukács László György s. k.,

az Országgyűlés jegyzője

1. melléklet az 54/2019. (XII. 17.) OGY határozathoz

1. A HHSZ 1. melléklet 1.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1.2. A munkacsoport a szavazás előtt egy nappal, de legkésőbb a szavazás napján betűszektoronként leszámolt és bélyegzővel felülbélyegzett zárt borítékokban helyezi el a szavazólapokat, valamint a képviselői névjegyzékeket és az üres borítékokat. Ugyancsak lezárt külön borítékban helyezi el a szavazás során esetlegesen elrontott szavazólapok helyett használható tartalék szavazólapokat. A zárt borítékokat lehetőség szerint egy kormánypárti és egy ellenzéki jegyző aláírásával látja el, és azokat a szavazás megkezdéséig az Országgyűlés Hivatalának erre kijelölt szervezeti egysége lemezszekrényében helyezik el."

2. A HHSZ 1. melléklete a következő 2a. ponttal egészül ki:

"2a. A kitiltott képviselő szavazásának menete

2a.1. A titkos szavazás szabályait a kitiltott képviselőre az e pontban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2a.2. A szavazás elrendelésekor a jegyzők a kitiltás tényét a névjegyzékben rögzítik. Ezzel egyidejűleg a kitiltott képviselők számának megfelelő szavazólapot elkülönítenek. Az elkülönített szavazólapokat a házelnök által kijelölt helyiségbe viszik.

2a.3. A kitiltott képviselő a szavazólapját a házelnök által kijelölt helyiségben veheti fel és adhatja le. A titkos szavazásra biztosított időtartam megkezdése előtt a jegyzők a szavazat leadására szolgáló urnát hitelesítik, a szavazás kezdetét és befejezését jelzik.

2a.4. A kitiltott képviselőkről és a kiadott szavazólapokról a jegyzők külön névjegyzéket vezetnek."

3. A HHSZ 1. melléklet 2.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.4. Lehetőség szerint egy kormánypárti és egy ellenzéki jegyző az urnák lezárása előtt megállapítja, hogy azokban nincs szavazólap. Ezt a szavazásról készült jegyzőkönyv első oldalán rögzíteni kell.

Az urnákat úgy kell lezárni, hogy azokból a zár felnyitása, a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani"

4. A HHSZ 1. melléklet 2.6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.6. A titkos szavazás lebonyolítása a házelnök által kijelölt helyen történik, amelyet úgy kell biztosítani, hogy illetéktelenek a titkos szavazás alatt ne tartózkodhassanak ott. A szavazólapokat a képviselők a nevük kezdőbetűjének megfelelő csoportból vehetik át. A jegyzők a szavazást megelőzően betűcsoportokat alakítanak ki."

5. A HHSZ 1. melléklet 2.8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.8. A szavazás során szavazófülkét lehet igénybe venni"

6. A HHSZ 1. melléklet 3.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3.2. A jegyzők az urna felbontása előtt ellenőrzik az urna pecsétjének érintetlenségét, majd felbontják az urnát. A 2a. pont szerint leadott szavazatokat tartalmazó urnában talált borítékokat - azok felbontása nélkül - összekeverik a titkos szavazás során használt másik urnában talált szavazatokat tartalmazó borítékokkal. A szavazás érvényességének megállapításához az urnában lévő szavazólapokat számba veszik és összehasonlítják a névjegyzék szerinti szavazók számával."

2. melléklet az 54/2019. (XII. 17.) OGY határozathoz

"1/A. melléklet a 10/2014. (II. 24.) OGY határozathoz

"

3. melléklet az 54/2019. (XII. 17.) OGY határozathoz

"2. melléklet a 10/2014. (II. 24.) OGY határozathoz

Az Országgyűlés iromány-nyilvántartásában szereplő nem önálló indítványok

1. Ajánlás a köztársasági elnök jelölésére vonatkozó ajánlás érvénytelenségének megállapítására /4. melléklet 1. pont 1.3. alpontja és az Országgyűlésről szóló törvény 11. § (1) bekezdés l) pontja/

2. Alkotmánybíróság visszaküldő levele alaptörvény-ellenesség miatt /79. § (1) bekezdése/

3. Állami Számvevőszék véleménye /91. § (1) bekezdése/

4. Átdolgozott egységes javaslat /48. § (3) bekezdése/

5. Átdolgozott második egységes javaslat /49. § (4) bekezdése/

6. Átdolgozott túlterjeszkedő módosító javaslat /70. § (5) bekezdés b) pont/

7. Bizottság állásfoglalása /76. § (8) bekezdése, 78. § (5) bekezdése, 79. § (4) bekezdése, az Országgyűlésről szóló törvény 22. § (2) bekezdése/

8. Bizottság kijelölése beszámoló tárgyalására /83. § (1) bekezdése/

9. Bizottság kijelölése előző ciklusban benyújtott képviselői módosító javaslatok megtárgyalására /157/A. § (2) bekezdése/

10. Bizottság kijelölése kijelölt bizottság mulasztása miatt /68. § (3) bekezdése/

11. Bizottság kijelölése országos népszavazás elrendelésére vonatkozó országgyűlési határozati javaslat benyújtására /88. § (2) bekezdése/

12. Bizottság kijelölése részletes vita lefolytatására /32. § (1) bekezdése/

13. Bizottság kijelölése tárgysorozatba vételre /58. § (1) bekezdése/

14. Bizottsági bejelentés részletes vita lefolytatásáról /32. § (2) bekezdése/

15. Bizottsági döntés a beszámoló elfogadásáról /85. § (2) bekezdés a) pontja/

16. Bizottsági értesítés tárgysorozatba vételre vonatkozó döntésről /58. § (4) bekezdése/

17. Bizottsági javaslat túlterjeszkedő módosító javaslat tárgyalására vonatkozóan /72. § (1) bekezdése/

18. Bizottsági jelentés interpellációra adott válaszról /123. § (5) bekezdése, Országgyűlésről szóló törvény 42. § (7) bekezdése/

19. Bizottsági jelentés kiegészítő részletes vitáról /70. § (5) bekezdés c) pontja/

20. Bizottsági jelentés megismételt részletes vitáról /69. § (4) bekezdése/

21. Bizottsági jelentés részletes vitáról /45. § (6) bekezdése, 68. § (5) bekezdése/

22. Bizottsági nyilatkozat részletes vita lefolytatásáról /84. § (7) bekezdése, 102. § (6) bekezdése/

23. Bizottsági vélemény Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselőre tett személyi javaslatról /az Országgyűlésről szóló törvény 44. § (3) bekezdése/

24. Döntés az összegző jelentés és az összegző módosító javaslat benyújtásának határidejéről /93. § (1) bekezdése/

25. Döntés iromány visszautasításáról /29. § (3) bekezdése, 121. § (4) bekezdése, 125. § (4) bekezdése/

26. Döntési kérelem visszautasított módosító javaslat szabályszerűségéről /29/A. § (2) bekezdése/

27. Egyeztetési eljárásra irányuló kezdeményezés /73. § (1) bekezdése, 73. § (3) bekezdése/

28. Egyeztetési eljárásra megküldött, zárószavazás előtti módosító javaslattal módosított átdolgozott egységes javaslat /73. § (4) bekezdés a) pontja/

29. Egyeztetési eljárásra megküldött, zárószavazás előtti módosító javaslattal módosított átdolgozott második egységes javaslat /73. § (4) bekezdés a) pontja/

30. Egyeztetési eljárásra megküldött, zárószavazás előtti módosító javaslattal módosított egységes javaslat /73. § (4) bekezdés a) pontja/

31. Egyeztetési eljárásra megküldött, zárószavazás előtti módosító javaslattal módosított második egységes javaslat /73. § (4) bekezdés a) pontja/

32. Egyeztetési eljárásra megküldött, zárószavazás előtti módosító javaslattal módosított törvényjavaslat /73. § (4) bekezdés a) pontja/

33. Egyeztetési eljárást követő egységes javaslat /74. § (4) bekezdése/

34. Egyeztetési eljárást követő összegző jelentés /74. § (2) bekezdése/

35. Egyeztetési eljárást követő összegző módosító javaslat /74. § (3a) bekezdése/

36. Egységes javaslat /46. § (11) bekezdése/

37. Egységes költségvetési törvényjavaslat /93. § (2) bekezdése/

38. Egységes költségvetési törvényjavaslatnak a 97. § szerinti eljárásban elfogadott módosító javaslattal egybeszerkesztett, a Költségvetési Tanácsnak megküldött szövege /98. § (1) bekezdés a) pontja/

39. Egyszerű többséget igénylő egységes javaslat /50. § (4) bekezdése/

40. Elfogadott és Alkotmánybírósághoz megküldött normakontroll-javaslat /76. § (15) bekezdése/

41. Előterjesztő nyilatkozata a 97. § (1) bekezdése szerinti zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtásáról /96. § (2) bekezdése/

42. Előterjesztői tájékoztató /46. § (1) bekezdése, 92. § (6) bekezdése/

43. Felkérés megismételt részletes vita lefolytatására /69. § (1)-(2) bekezdése/

44. Helyesbítési javaslat /104. § (2) bekezdése/

45. Írásbeli válasz interpellációra/kérdésre /az Országgyűlésről szóló törvény 42. § (4) bekezdése és 42. § (8) bekezdése/

46. Javaslat a határozati házszabályi rendelkezésektől való eltérésre /65. § (1) bekezdése/

47. Javaslat beszámolóról történő határozathozatalra felkérésről /85. § (1) bekezdése/

48. Javaslat részletes vitáról szóló bizottsági jelentés benyújtására irányuló határidő megállapítására /68. § (1) bekezdése/

49. Javaslat részletesvita-szakasz lezárására irányuló határidő megállapítására /92. § (2) bekezdése/

50. Javaslat vita lezárására /39. § (1) bekezdése/

51. Javaslat zárószavazás elhalasztásáról /48. § (3) bekezdése, 49. § (4) bekezdése, 51. § (1) bekezdése/

52. Javaslat beszámoló tárgyalás nélküli lezártnak minősítéséről /157. § (2) bekezdése/

53. Kezdeményezés a törvényjavaslat elfogadásáról módosító javaslat hiányában /67. § (1) bekezdése/

54. Kérelem az előző ciklusban elvégzett egyes eljárási cselekmények megismétlésére /157/A. § (5) bekezdése/

55. Kiegészítő egységes javaslat /71. § (7) bekezdése/

56. Kiegészítő előterjesztői tájékoztató /71. § (4) bekezdés b) pontja/

57. Kiegészítő összegző jelentés /71. § (5) bekezdés b) pontja/

58. Kiegészítő összegző módosító javaslat /71. § (5) bekezdés c) pontja/

59. Kiigazítás /102. § (2) bekezdése/

60. Kivételességi javaslat /61. § (1) bekezdése/

61. Kormány tájékoztatása az egyeztetési eljárás eredményéről /74. § (1) bekezdése/

62. Kormány nyilatkozata az előző ciklusban a Kormány által benyújtott önálló indítványok tárgysorozaton maradásáról /157. § (4) bekezdése/

63. Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása /98. § (2) bekezdése/

64. Költségvetési Tanács észrevétele /91. § (1) bekezdése/

65. Költségvetési Tanács véleménye költségvetési törvényjavaslatról vagy egységes költségvetési törvényjavaslatról /96. § (1) bekezdés a) pontja/

66. Költségvetési törvényjavaslatnak a 97. § szerinti eljárásban elfogadott módosító javaslattal egybeszerkesztett, a Költségvetési Tanácsnak megküldött szövege /98. § (1) bekezdés a) pontja/

67. Költségvetési törvényjavaslatnak a második összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított, a Költségvetési Tanácsnak megküldött szövege /95. § (2) bekezdés b) pontja/

68. Költségvetési törvényjavaslatnak a második összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított szövegének a 97. § szerinti eljárásban elfogadott módosító javaslattal egybeszerkesztett, a Költségvetési Tanácsnak megküldött szövege /98. § (1) bekezdés a) pontja/

69. Költségvetési törvényjavaslatnak az összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított, a Költségvetési Tanácsnak megküldött szövege /95. § (2) bekezdés a) pontja/

70. Költségvetési törvényjavaslatnak az összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított szövegének a 97. § szerinti eljárásban elfogadott módosító javaslattal egybeszerkesztett, a Költségvetési Tanácsnak megküldött szövege /98. § (1) bekezdés a) pontja/

71. Köztársasági elnök megfontolásra visszaküldő levele /78. § (1) bekezdése/

72. Köztársasági elnök visszaküldő levele alaptörvény-ellenesség miatt /79. § (1) bekezdése/

73. Köztársasági elnöknek aláírásra megküldött törvény szövege /Alaptörvény 6. cikk (3) bekezdése/

74. Külön szavazás kérése az összegző módosító javaslat, a második összegző módosító javaslat valamely pontjáról /48. § (2) bekezdése, 49. § (3) bekezdése/

75. Második egységes javaslat /48. § (7) bekezdése/

76. Második egységes költségvetési törvényjavaslat /93. § (3) bekezdése/

77. Második egységes költségvetési törvényjavaslatnak a 97. § szerinti eljárásban elfogadott módosító javaslattal egybeszerkesztett, a Költségvetési Tanácsnak megküldött szövege /98. § (1) bekezdés a) pontja/

78. Második összegző jelentés /48. § (7) és (7a) bekezdése/

79. Második összegző módosító javaslat /48. § (7) bekezdése/

80. Megismételt részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat /69. § (4) bekezdése/

81. Módosító javaslat /40. §/

82. Módosító javaslat a Gst. 25. § (5) bekezdése alapján /97. § (4) bekezdése/

83. Módosító javaslat alaptörvény-ellenesség kiküszöbölése érdekében /79. § (2) bekezdése/

84. Módosító javaslat az egyeztetési eljárás eredményének megfelelően /74. § (1) bekezdése/

85. Módosító javaslat az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényhez /78. § (3) bekezdése/

86. Módosító javaslat benyújtási határidejének megállapítása normakontroll-javaslat esetén /76. § (4) bekezdése/

87. Módosító javaslat fenntartásának kérése /48. § (4) bekezdése/

88. Módosító javaslat normakontroll-javaslathoz /76. § (5) bekezdése/

89. Módosító javaslat szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslathoz /70. § (3) bekezdése/

90. Napirendi pont további tárgyalásának kérése /22. § (2) bekezdése/

91. Normakontroll kezdeményezését előkészítő jelentés /76. § (7) bekezdése/

92. Normakontroll kezdeményezését előkészítő módosító javaslat /76. § (7) bekezdése/

93. Normakontroll-javaslat /75. §/

94. Országgyűlés döntésének megfelelő egységes javaslat /72. § (9) bekezdése/

95. Összegző jelentés /46. § (7) bekezdése, 93. § (1) bekezdése/

96. Összegző módosító javaslat /46. § (5) bekezdése, 48. § (7a) bekezdése, 93. § (1) bekezdése/

97. Részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat /45. § (5) bekezdése, 92. § (6) bekezdése/

98. Sürgősségi javaslat /60. § (1) bekezdése/

99. Tárgysorozatba-vételi kérelem /58. § (5) bekezdése/

100. Törvényalkotási bizottság eljárásának kezdeményezése /46. § (3) bekezdése/

101. Törvényalkotási bizottság előrehozott eljárásának kezdeményezése /46. § (2a) bekezdése/

102. Törvényalkotási bizottság felkérése az Alkotmánybíróság határozatának megfelelő módosító javaslat előterjesztésére /79. § (1) bekezdése/

103. Törvényalkotási bizottság döntése tárgysorozatba-vételi kérelemről /58. § (6) bekezdése/

104. Törvényalkotási bizottság jelentése a köztársasági elnök - az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldött törvényről szóló - átiratáról kialakított álláspontjáról /78. § (4) bekezdése/

105. Törvényalkotási bizottság jelentése az Alkotmánybíróság határozatáról kialakított álláspontjáról /79. § (3) bekezdése/

106. Törvényalkotási bizottság kijelölése /76. § (4) bekezdése, 78. § (2) bekezdése/

107. Törvényjavaslatnak a második összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított, egyeztetési eljárásra megküldött szövege /73. § (4) bekezdés c) pontja/

108. Törvényjavaslatnak az összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított, egyeztetési eljárásra megküldött szövege /73. § (4) bekezdés b) pontja/

109. Túlterjeszkedő módosító javaslat /70. § (1) bekezdése, 71. § (1) bekezdése/

110. Túlterjeszkedő módosító javaslatot tartalmazó egységes javaslat /72. § (2) bekezdése/

111. Zárószavazás előtti jelentés /53. § (3) bekezdése/

112. Zárószavazás előtti módosító javaslat /53. § (2a) bekezdése/

113. Zárószavazás előtti módosító javaslat a 95. § szerinti indítványhoz /97. § (1) bekezdése/

114. Zárószavazást előkészítő módosító javaslat /52. §/"

4. melléklet az 54/2019. (XII. 17.) OGY határozathoz

"5. melléklet a 10/2014. (II. 24.) OGY határozathoz

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉSI BIZOTTSÁGOK ÜLÉSEIRŐL VALÓ TÁVOLMARADÁS BEJELENTÉSÉNEK, IGAZOLÁSÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE

1. Az Országgyűlés üléséről, valamint az országgyűlési bizottság üléséről való távolmaradás előzetes bejelentésének rendje

1.1. A plenáris ülésről való távolmaradásra vonatkozó bejelentést írásban - papíralapon vagy elektronikus levélben - a házelnöknek címezve, az Országgyűlés Hivatalának főigazgató által kijelölt szervezeti egységéhez kell eljuttatni.

1.2. Az országgyűlési bizottság üléséről való távolmaradásra vonatkozó bejelentést írásban - papíralapon vagy elektronikus levélben - a bizottság elnökének címezve, a bizottság mellett működő titkársághoz kell eljuttatni.

2. Az Országgyűlésről szóló törvény 107. § (1) bekezdésének végrehajtási szabályai

2.1. A főigazgató a 14. § (2) bekezdése szerint megállapított névsor alapján összeállítja a határozatképtelen ülésről előzetes bejelentés nélkül távol maradó képviselők névsorát, és haladéktalanul megküldi a házelnöknek.

2.2. A házelnök az előzetes bejelentés nélkül távol maradó képviselők névsorát haladéktalanul a Házbizottság elé terjeszti, amely a soron következő ülésén - az indokok megjelölésével - a bejelentés nélkül távol maradó képviselő tiszteletdíját csökkentheti.

2.3. A házelnök a Házbizottság döntéséről haladéktalanul tájékoztatja a képviselőt, képviselőcsoporthoz tartozó képviselő esetén a képviselőcsoport vezetőjét és a főigazgatót.

2.4. Az eljárás vagy - jogorvoslati kérelem előterjesztése esetén - a jogorvoslati eljárás befejezését követően a tiszteletdíj csökkentéséről - a képviselő egyidejű értesítésével - a főigazgató gondoskodik.

3. Az Országgyűlésről szóló törvény 107. § (2) bekezdésének végrehajtási szabályai

3.1. A főigazgató minden hónap ötödik napjáig távolléti listát készít, amely tartalmazza, hogy mely képviselő maradt távol az Országgyűlés előző hónapban (a továbbiakban: tárgyhó) tartott ülésének vagy - több ülés esetén - üléseinek napirendi javaslatában feltüntetett, szavazatszámláló gép alkalmazásával megtartott szavazásainak több mint egynegyedéről.

3.2. A főigazgató haladéktalanul megküldi a teljes távolléti listát a házelnöknek, a képviselőcsoporthoz tartozó képviselők távolmaradására vonatkozó adatokat a képviselőcsoport vezetőjének, valamint a képviselő távolmaradására vonatkozó adatokat a képviselőnek.

3.3. A képviselőcsoport vezetője az igazolásra vonatkozó döntését a tárgyhót követő hónap tizenötödik napjáig a házelnöknek címezve a főigazgatóhoz küldi meg.

3.4. A független képviselő a tájékoztatást a tárgyhót követő hónap tizenötödik napjáig a házelnöknek címezve a főigazgatóhoz küldi meg.

3.5. A házelnök - az igazolások elfogadásáról történő döntését követően - a tiszteletdíj-csökkentés elrendeléséről a tárgyhót követő hónap huszadik napjáig dönt, amelyről tájékoztatja a képviselőt, - képviselőcsoporthoz tartozó képviselő esetén - a képviselőcsoport vezetőjét, valamint a főigazgatót.

3.6. A 3.5. pont szerinti tájékoztatás keretében a házelnök értesíti a képviselőt, valamint - képviselőcsoporthoz tartozó képviselő esetén - a képviselőcsoport vezetőjét arról is, hogy az adott távolmaradások a 155/A. § (3) bekezdésének mely pontja alapján minősültek igazolatlannak.

3.7. Az eljárás befejezését követően a tiszteletdíj csökkentéséről - a képviselő egyidejű értesítésével - a főigazgató gondoskodik.

4. Az Országgyűlésről szóló törvény 107. § (3) bekezdésének végrehajtási szabályai

4.1. A bizottság elnöke a határozatképtelenség tényéről és a bizottsági ülésről való távolmaradását előzetesen be nem jelentő képviselő személyéről - az ülést követően haladéktalanul - írásban tájékoztatja a házelnököt, valamint az érintett képviselőcsoport vezetőjét, és erről értesíti a távolmaradását előzetesen be nem jelentő képviselőt is.

4.2. A házelnök a 4.1. pont szerinti tájékoztatást haladéktalanul a Házbizottság elé terjeszti, amely a soron következő ülésén - az indokok megjelölésével - a bejelentés nélkül távol maradó képviselő tiszteletdíját csökkentheti.

4.3. A házelnök a Házbizottság döntéséről haladéktalanul tájékoztatja a képviselőt, - képviselőcsoporthoz tartozó képviselő esetén - a képviselőcsoport vezetőjét, valamint a főigazgatót.

4.4. Az eljárás vagy - jogorvoslati kérelem előterjesztése esetén - a jogorvoslati eljárás befejezését követően a tiszteletdíj csökkentéséről - a képviselő egyidejű értesítésével - a főigazgató gondoskodik.

4.5. E pont rendelkezéseit a szószólóra is megfelelően alkalmazni kell.

5. Az Országgyűlésről szóló törvény 107. § (4) bekezdésének végrehajtási szabályai

5.1. A főigazgató a rendes ülésszakot követő hónap ötödik napjáig bizottsági távolléti listát készít, amely bizottságonként tartalmazza, hogy mely bizottsági tagok nem vettek részt személyesen adott bizottság rendes ülésszak során tartott - legalább 24 órával korábban összehívott és határozatképes - üléseinek több mint felén, de legalább három ülésen.

5.2. A bizottsági ülésről való távolmaradás igazolására a 3.2-3.7. pontot kell alkalmazni azzal, hogy tárgyhó alatt a rendes ülésszak utolsó hónapját kell érteni."