23/1991. (V. 18.) AB végzés

az építésügyről szóló 1964. évi III. tv. egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Kálmán Gyula és neje (Agárd, Sándor u. 1.) alkotmányjogi panasza ügyében az Alkotmánybíróság meghozta az alábbi

végzést.

Az Alkotmánybíróság az építésügyről szóló 1964. évi III. tv. 17. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Az Alkotmánybíróság elrendeli végzésének a Magyar Közlönyben való közzétételét.

INDOKOLÁS

Az indítványozók kérték, hogy ingatlanuknak út kialakítás céljából történt kártalanítás nélküli kisajátítása ügyében alkalmazott 1964. évi III. tv. 17. § (1) bekezdését az Alkotmánybíróság nyilvánítsa alkotmányellenesnek. Álláspontjuk szerint a kártalanítás nélküli állami tulajdonba vétel az Alkotmány 13. § (2) bekezdésébe ütközik. Erre tekintettel helyezte hatályon kívül az 1990. évi XXII. tv. is ezt a rendelkezést.

Sérelmezték, hogy noha ügyükben a bírói eljárás még folyamatban volt, amikor ez a hatályon kívül helyezés történt, ügyükben a másodfokú bíróság azt mégsem vette figyelembe.

Az Alkotmánybíróság a kérelem érdemi vizsgálata előtt megállapította, hogy az ügy jogerős lezárása 1990. július 18-án a másodfokú bírói ítélettel megtörtént. A felek az alkotmányjogi panaszt1990. december 3-án nyújtották be az Alkotmánybírósághoz. Minthogy az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tv. (a továbbiakban: ABtv.) 48. § (2) bekezdése szerint alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított 60 napon belül lehet írásban benyújtani, az indítványt pedig több mint négy hónap után terjesztették elő, azt az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.

Az indítványozók beadványukban arra hivatkoztak, hogy a jogerős ítélet ellen törvényességi óvás benyújtását kérték a Legfelsőbb Bíróság elnökétől, aki október 15-ei keltezéssel értesítette őket kérelmük elutasításáról. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság elvi jelentőséggel mutat rá a következőkre:

Az ABtv. 48. § (1) bekezdése szerint "az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva". Önmagában véve e rendelkezés alapján vitatható lenne hogy mit kell érteni az idézett rendelkezésben említett "egyéb jogorvoslati lehetőségek" alatt, illetőleg a törvényességi óvás iránti kérelem e körbe vonható-e. Ám e kérdésre pontos és egyértelmű választ ad a hivatkozott § (2) bekezdése, amely kimondja, hogy az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézhezvételétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. A két rendelkezés egybevetéséből nyilvánvaló, hogy az (1) bekezdésben említett "egyéb jogorvoslati lehetőségek" alatt kizárólag a rendes jogorvoslatokat kell érteni.

Az Alkotmánybíróság tevékenységének kezdetén - tekintetbe véve azt, hogy az alkotmánybíráskodásnak Magyarországon előzményei nem voltak és emiatt az állampolgárok még nem voltak tisztában az alkotmánybírósági eljárás szabályaival - egyes esetekben akkor is az alkotmányjogi panasz érdemi elbírálásába bocsátkozott, ha az indítvány a jogerős határozat kézhezvételétől számított hatvan napon túl érkezett ugyan, de a törvényességi óvás iránti kérelem elutasításától számítva hatvan nap még nem telt el (119/D/1990. AB határozat és 477/D/1990/11. AB határozat).

Tekintettel azonban arra, hogy az Alkotmánybíróság működésének megkezdése óta már több mint egy év telt el, a jövőben az Alkotmánybíróság következetesen vizsgálni fogja az ABtv. 48. § (2) bekezdésében megjelölt határidőt.

Budapest, 1991. május 6.

Dr. Sólyom László s. k.

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Ádám Antal s. k.

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.

előadó alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.

alkotmánybíró

Dr. Herczegh Géza s. k.

alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás s. k.

alkotmánybíró

Dr. Szabó András s. k.

alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre s. k.

alkotmánybíró

Dr. Zlinszky János s. k.

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 1542/B/1990.