MKIK Vb/05197. A Választottbíróság kizárólagos illetékessége magában foglalja a Választottbíróság kizárólagos hatáskörét is

Felperes a Választottbíróságon 2005. év augusztus hó 10. napján iktatott keresetében előadta, hogy 2002. évi április hó 4. napján 35690 számon kölcsönszerződést kötött alperessel, aminek részét képezte a felperes által alkalmazott Gépjármű Kölcsönszerződés Általános Szerződési Feltételek (ÁSzF) (kereset F/3. sz. melléklete). Felperes a kölcsönszerződés alapján 2 086 000 Ft összegű EUR alapú kölcsönt nyújtott alperes részére az A. személygépkocsi megvásárlásához 48 hónapos futamidő és 60 268 Ft havi törlesztőrészlet mellett. Felperes a kölcsön összegét a személygépkocsi eladójának bankon keresztül átutalta.

Alperes fizetési kötelezettségének határidőre nem tett eleget, ezért felperes 2002. év augusztus hó 27. napján élet az ÁSzF 9.1.1.2/b) pontjában foglalt azonnali hatályú felmondási jogával. Ezzel az alperesnek ÁSzF 9.1.1.3. pontjában meghatározottak szerinti tartozása egy összegben esedékessé vált.

Felperes 2005. év február hó 10. napján felszólított alperest a tartozása megfizetésére, aminek alperes nem tett eleget.

Fenti tényállás alapján felperes kérte kötelezni alperest 2 520 237 Ft összegű tőketartozás és annak 2005. év február hó 10. napjától a tényleges kifizetés napjáig járó - ÁSzF 3.5. pontja alapján számított - a jegybanki alapkamat kétszeresét kitevő késedelmi kamat, valamint a perköltség viselésére.

Felperes képviselője a tárgyaláson kereseti követelését azzal a változtatással tartotta fenn, hogy 244 984 Ft meghiúsulási kötbér igényétől elállt és ennek megfelelően kereseti követelését 2 275 255 Ft-ra leszállította. Felperes kérte a kereseti követelés 5%-nak megfelelő ügyvédi díj megállapítását. Felperes a keresetét alátámasztó dokumentumokat részben a keresethez csatolta, részben utólag terjesztette elő.

Bár alperes a tárgyalásról távolmaradt, a kereseti követelésre írásos észrevételeket tett.

Alperes kérte a felperesi kereset érdemi vizsgálat nélküli elutasítását, mert álláspontja szerint a jogvita eldöntése nem tartozik a Választottbíróság hatáskörébe. Az ÁSzF 17. pontja szerint a szerződő felek a Választottbíróság kizárólagos illetékességének vetik alá magukat. Minthogy az ÁSzF nem hatáskörre utal, hanem illetékességre, jelen jogvita eldöntése az állami bíróság hatáskörébe tartozik. Felperes álláspontja szerint a felek akarata a szerződéskötés során a Választottbíróságra vonatkozott, függetlenül attól, hogy azt illetékesség vagy hatáskör címén jelölték meg. Felperes hangsúlyozta, hogy illetékesség nincs hatáskör nélkül, tehát ha az illetékesség kikötésre került, az magában foglalja a hatáskört is.

A Választottbíróság nem tudta alperes érvelését elfogadni, mert bár kétségtelenül az lenne a helyes, ha az ÁSzF nem a Választottbíróság kizárólagos illetékességére, hanem annak kizárólagos hatáskörére utalna, az nem vitatható, hogy a Választottbíróság kizárólagos illetékessége magában foglalja a Választottbíróság kizárólagos hatáskörét is. Valamely szerv illetékessége nem szakítható el az adott szerv hatáskörétől, így az illetékességre vonatkozó kizárólagosság a hozzá tartozó hatáskörre is vonatkozik.

Alperes védekezésében arra is hivatkozott, hogy a gépkocsit alperes részére eladó A. Bt. olyan gépkocsit adott el neki, ami nem volt a Bt.-nek sem a tulajdonában, sem a birtokában. Ennek következtében jelen peres felek között létrejött kölcsönszerződés érvénytelen.

Felperes az eljárás során bizonyította, hogy a felek között a kölcsönszerződés létrejött. Felperes csatolta az iratokhoz az adásvételi jegyzőkönyvet, amely szerint jelen ügy alperese a gépkocsi-értékesítő cégtől átvette a per tárgyát képező gépjárművet. Ugyancsak csatolta azt a számlát, amelyet a gépkocsit értékesítő cég alperes részére kiszámlázott a per tárgyát képező gépkocsival kapcsolatban. Felperes utalt rá, hogy mind a két bizonylat a kölcsönszerződés mellékletét képezi. Végezetül felperes bejelentette, hogy alperes a kölcsönszerződés alapján egy részletet törlesztett és csatolta az egyenlegközlő kimutatást, amelyben ezen törlesztőrészlet is feltüntetésre került.

Felperes megjegyezte, hogy a gépkocsit alperes férje adta el - ezt egyébként alperes is megerősítette - a gépkocsit értékesítő cégnek, ennek azonban jelen eljárásban nincs jelentősége.

A Választottbíróság a csatolt bizonyítékokra tekintettel nem fogadta el alperes azon védekezését, hogy a peres felek között nem jött létre a kölcsönszerződés.

Alperes egy későbbi keltezésű védekezésében arra hivatkozott, hogy az ügy iratait tanulmányozva arra a következtetésre jutott, miszerint a per tárgyát képező kölcsönszerződést nem ő írta alá. Ennek bizonyítására kérte írásszakértő kirendelését. Felperes nem kifogásolta írásszakértő kirendelését, de kérte, hogy a Választottbíróság az azzal kapcsolatos költségek megelőlegezésére alperest kötelezze.