1382/2017. (VI. 16.) Korm. határozat

egyes köznevelési szakmai testületekről

1. Általános rendelkezések

1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 30. § (1) bekezdése alapján a társadalmi szervezetekkel történő együttműködés erősítése érdekében létrehozza és működteti az Országos Köznevelési Tanácsot, az Országos Nemzetiségi Tanácsot, valamint a Köznevelés-stratégiai Kerekasztalt.

2. Országos Köznevelési Tanács

2. A közneveléssel kapcsolatos döntések szakmai előkészítésében az Országos Köznevelési Tanács működik közre. Az Országos Köznevelési Tanács javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenységet végző országos szakmai testület.

3. Az Országos Köznevelési Tanács

a) figyelemmel kíséri és véleményezi az Óvodai nevelés országos alapprogramjának, a Nemzeti alaptantervnek, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának, valamint a kerettanterveknek a kiadását, alkalmazását,

b) javaslatot tesz a köznevelést érintő szakmai kérdésekben a köznevelésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján a Kormánynak,[1]

c) figyelemmel kíséri és véleményezi a pedagógus továbbképzés rendszerének működését, különös tekintettel a továbbképzések akkreditációs eljárására,

d) figyelemmel kíséri a pedagógus előmeneteli rendszer működését,

e) véleményezi az Oktatási Jogok Biztosának éves beszámolóját.

4. Az Országos Köznevelési Tanácsnak a miniszter felkérése alapján tizenhét rendes és hat póttagja van, az alábbiak szerint:

a) két rendes tagot a miniszter, egy-egy rendes tagot a szakképzésért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter delegál,[2]

b) egy-egy rendes tagot és egy-egy póttagot a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Magyar Művészeti Akadémia delegál,

c) három rendes tagot és egy póttagot a Nemzeti Pedagógus Kar delegál,

d) két rendes tagot és egy póttagot a pedagógusképző felsőoktatási intézmények választanak,

e) hat rendes tagot és két póttagot az országos pedagógiai szakmai szervezetek választanak.

5. A delegált személyéről a delegáló szervezet dönt.

6. A pedagógusképző felsőoktatási intézmények és az országos pedagógiai szakmai szervezetek esetében a tagválasztást megelőzően jelölésre kerül sor.

7. A jelölésben azok az országos pedagógiai szakmai szervezetek vehetnek részt, amelyek alapszabályuk és bírósági nyilvántartásba vételük igazolásával az Országos Köznevelési Tanács titkárságán jelentkeztek.

8. Az országos pedagógiai szakmai szervezetek és a pedagógusképző felsőoktatási intézmények által jelöltek közül a következő eljárás szerint kell megválasztani a tagokat:

a) minden érdekelt egy-egy jelöltre tehet javaslatot,

b) a jelöléseket - szétválasztva az országos pedagógiai szakmai szervezetek, illetve a pedagógusképző felsőoktatási intézmények jelöltjeit - a miniszter összegyűjti és megküldi a javaslattevőknek,

c) a javaslattevő pedagógus szakmai szervezetek megjelölik azt a hat, a pedagógusképző felsőoktatási intézmények pedig azt a két személyt, akit az Országos Köznevelési Tanácsba javasolnak,

d) az Országos Köznevelési Tanács rendes tagja - az országos pedagógiai szakmai szervezetek jelöltjei közül -az a hat, illetve - a pedagógusképző felsőoktatási intézmények jelöltjei közül - az a két személy lesz, aki a jelölési listák összesítésén a legtöbb szavazatot kapta, póttagja pedig a további kettő, illetve egy jelölt, azonos számú szavazatok esetén a sorrendet sorsolással kell eldönteni,

e) a szavazatok összesítését és a sorsolást a miniszter vagy megbízottja végzi.

9. Az Országos Köznevelési Tanács tagjainak miniszter általi felkérése öt évre szól.

10.[3]

11. Ha a rendes tag megbízatása megszűnik, akkor helyét a póttag veszi át. Ha az Országos Köznevelési Tanács - rendes tagokkal és póttagokkal számított együttes - létszáma nem éri el a tizenhét főt, akkor a miniszter új választási, illetve delegálási eljárást kezdeményez.

12. Az Országos Köznevelési Tanács keretei között eseti szakmai és szakértői bizottságok működhetnek.

13. Az Országos Köznevelési Tanács az ügyrendben foglaltaknak megfelelően megválasztja elnökét, alelnökét, tisztségviselőit, meghatározza működése rendjét.

3. Országos Nemzetiségi Tanács

14. A nemzetiségi közneveléssel kapcsolatos döntések szakmai előkészítésében az Országos Nemzetiségi Tanács működik közre. Az Országos Nemzetiségi Tanács javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenységet végző országos szakmai testület.

15. Az Országos Nemzetiségi Tanács tagjainak száma tizenhárom fő. A tagokat az országos nemzetiségi önkormányzatok delegálják.

16. Az Országos Nemzetiségi Tanács tagjait a miniszter kéri fel a delegálók javaslata alapján. Megbízatásuk öt évre szól.

17. Az Országos Nemzetiségi Tanács megválasztja elnökét, alelnökét, tisztségviselőit, meghatározza működése rendjét, ennek keretein belül meghatározhatja a megbízatás megszűnésének egyéb eseteit.

4. Köznevelés-stratégiai Kerekasztal

18. A Köznevelés-stratégiai Kerekasztal a közneveléssel kapcsolatos döntések előkészítésében javaslattevő, véleményező, stratégiai tanácsadói tevékenységet végző társadalmi egyeztető szakmai testület.[4]

19. A Köznevelés-stratégiai Kerekasztal

a) figyelemmel kíséri a köznevelés helyzetét, állást foglal a közneveléssel összefüggő oktatáspolitikai, kutatási és stratégiai fejlesztési kérdésekben,

b) figyelemmel kíséri a köznevelés színvonalának alakulását, a köznevelés fejlesztését szolgáló kutatási feladatokat kezdeményez.

20. A Köznevelés-stratégiai Kerekasztalnak a miniszter felkérése alapján öt képviseleti oldala van.

21. A Köznevelés-stratégiai Kerekasztal képviseleti oldalai

a) a kormányzati képviselet, amely a miniszter nevében eljáró, a miniszter által vezetett minisztérium állami vezetőjéből, illetve képviselőjéből és a Kulturális és Innovációs Minisztérium, Agrárminisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Belügyminisztérium egy-egy képviselőjéből áll,[5]

b) a szakmai képviselet, amely kilenc főből áll az alábbiak szerint:

ba) a Nemzeti Pedagógus Kar részéről három fő,

bb) az Országos Köznevelési Tanács részéről két fő,

bc) a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia és a Rektori Konferencia részéről egy-egy fő,

bd) a felsőoktatási intézmények által fenntartott gyakorlóiskolák részéről egy fő,

c) az intézményfenntartói képviselet, amely tíz főből áll az alábbiak szerint:[6]

ca) az állami köznevelési intézményfenntartói képviseletet ellátó kettő fő,[7]

caa) a Klebelsberg Központ koordinálásával két fő a tankerületek képviseletében,

cab)[8]

cb) az önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati képviseletet ellátó három fő,

cba) az országos nemzetiségi önkormányzatok képviseletében egy fő,

cbb) az országos önkormányzati szövetségek képviseletében két fő,

cc) a magán és az egyházi köznevelési intézményfenntartói képviseltet ellátó öt fő,

cca) a magán köznevelési intézményfenntartók képviseletében egy fő,

ccb) az egyházi köznevelési intézményfenntartók képviseletben négy fő,

d) a szakszervezeti érdekképviseletek három fő képviselőt választanak a köznevelésben taglétszámmal bíró szakszervezetek képviselőiből,

e) az országos szülői és diákképviseletek egy-egy fő rendes tagot és egy-egy fő póttagot választanak.

22. A delegáltak személyéről a delegáló szervezet dönt.

23. Az országos szülői és diákképviseletek által történő választást megelőzően jelölésre kerül sor.

24. A választást megelőző jelölésben azok az országos szülői szervezetek vehetnek részt, amelyek alapszabályuk és bírósági nyilvántartásba vételük igazolásával a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkárának titkárságán jelentkeztek és igazolni tudják legalább harminc köznevelési intézményben működő szülői közösség támogatását.[9]

25. A választást megelőző jelölésben azok az országos diákszervezetek, valamint diákönkormányzati szövetségek vehetnek részt, amelyek alapszabályuk és bírósági nyilvántartásba vételük igazolásával, illetve a diákönkormányzati szövetség alapdokumentumával és a képviselt intézményi diákönkormányzatok listájával a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkárának titkárságán jelentkeztek.[10]

26. A jelölés és a választás folyamata a 8. pontban meghatározottak szerint történik.

27. A Köznevelés-stratégiai Kerekasztal tagjainak megbízatása öt évre szól.

5. Közös szabályok

28. Az Országos Köznevelési Tanács, az Országos Nemzetiségi Tanács, valamint a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal (a továbbiakban együtt: szakmai testületek) tagjainak megbízatása megszűnik:

a) a felkérés időtartamának leteltével,

b) a delegáló általi visszahívással,

c) a tag írásbeli kilépési nyilatkozatával,

d) a tag halálával.

29. A szakmai testületek munkáját titkárság segíti. A szakmai testületek működéséhez szükséges feltételekről a miniszter gondoskodik.

30. A szakmai testületek működésének költségeit a XIV. Belügyminisztérium fejezet költségvetésében kell biztosítani. A szakmai testületek tagjait tevékenységük ellátásáért díjazás nem illeti meg.[11]

31. A szakmai testületek ügyrendjét a miniszter hagyja jóvá.

32. A szakmai testületek tevékenységükről az ügyrendjükben foglaltak szerint tájékoztatják a minisztert.

6. Záró rendelkezések

33. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

34. Az Országos Köznevelési Tanács az e határozat hatálybalépését megelőzően megbízott tagjai megbízatásukat az e határozatban meghatározott szabályok szerint létrehozott Országos Köznevelési Tanács megalakuló üléséig látják el.

35. A miniszter az e határozat hatálybalépésétől számított két hónapon belül intézkedik az e határozatban meghatározott szabályok szerinti Országos Köznevelési Tanács létrehozásáról.

36. Az Országos Nemzetiségi Tanács tagjai esetében az e határozatban meghatározott megbízási időt az e határozat hatálybalépését követően az új tagok megbízása esetében kell alkalmazni.

37. A miniszter e határozat hatálybalépését követő két hónapon belül megteszi a szükséges intézkedéseket a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal megalakulása érdekében.

38.[12]

39.[13]

40. Hatályát veszti az Országos Köznevelési Tanácsról és az Országos Nemzetiségi Tanácsról szóló 1855/2013. (XI. 19.) Korm. határozat.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök