A Nyíregyházi Törvényszék Kf.21686/2015/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 47. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Dobó Katalin, Sipos Elvira, Varjasi Erika

Nyíregyházi Törvényszék

Nyíregyháza

2.Kf.21.686/2015/4.szám

A Nyíregyházi Törvényszék, mint másodfokú bíróság Soósné dr. Hegedűs Ilona ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe szám alatti lakos) felperesnek - Szentmihályi Zoltán osztályvezető által képviselt alperes neve alperessel szemben földhasználati szerződés hatósági jóváhagyása tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perében - mely perben a felperes pernyertesség érdekében Soósné dr.Hegedűs Ilona ügyvéd által képviselt Felperesi beavatkozó míg az alperes érdekében Dr.Szabó Tímea (fél címe 4 szám alatti székhelyű) ügyvéd által képviselt Alperesi beavatkozó (fél címe 2 szám alatti lakos) beavatkozott, a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. szeptember 30. napján 15.K.27.212/2015/11. szám alatt meghozott ítélete ellen 12. szám alatt benyújtott fellebbezése folytán indult másdofokú eljárásban - melyben a beavatkozó 2.Kf.21.686/2015/3. szám alatt fellebbezési ellenkérelmet terjesztett elő - az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi

Í t é l e t e t:

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperesi beavatkozót, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek és a felperesi beavatkozónak 12.700 (tizenkettőezer-hétszáz) - 12.700 (tizenkettőezer-hétszáz) Forint másodfokú perköltséget.

Kötelezi az alperesi beavatkozót, hogy fizessen meg az illetékes illetékügyi hatóság külön felhívására - az abban megjelölt időben és módon - 24.000 (huszonnégyezer) forint feljegyzett fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperes 2015. május 14. napján kelt x. számú határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.

Kötelezte az alperest és az alperesi beavatkozót, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek és a felperesi beavatkozónak 2.700.-Ft Áfát magában foglaló 12.700-12.700.-Ft perköltséget.

Kimondta, hogy a feljegyzett 30.000.-Ft eljárási illetéket az állam viseli.

A határozat indokolásában a mező-, és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. tv. (Földforgalmi tv.) 5.§ 20. pontját, 5.§ 21. pontját, 46.§ (1), (2), (4) bekezdéseit, 47.§ (5) bekezdését, 49.§ (5) bekezdését, a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági jóváhagyására vonatkozó eljárási szabályokat a mező-, és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII.tv. (Fétv.) 56.§, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi V. tv. (Ptk.) 6:63 § (1), (2) bekezdéseit, 6:64.§ (1) bekezdését, 6:63 § (2) bekezdését felhívva előrevetítve rögzítette, hogy a felperes keresetének tükrében azon kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperes jogszerűen jutott-e arra a megállapításra, hogy a perbeli szerződés esetén több föld egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adására került sor, ezért hatósági eljárás során alkalmazandó a Fétv. 56. §-a.

Kifejtette, hogy a Ptk.6:63.§ (2) bekezdése alapján a szerződés létrejöttéhez a felek lényeges kérdésekben való megállapodása szükséges, és jelen esetben lényeges körülménynek minősül, hogy a felek a perbeli földterületek egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adását kívánják-e vagy sem, figyelemmel arra is, hogy ezen körülményhez a Fétv. 56.§ szerinti jogkövetkezmény társul.

Kiemelte, hogy perbeli szerződés kifejezetten nem tartalmazza, hogy a felek a perbeli területek egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adásában egyeztek meg, illetőleg a felek a tárgyaláson is megerősítették, hogy nem kívánták a földterület fentiek szerinti haszonbérbe adását.

Kifejtette, hogy alaptalan az alperes Kúria 2/2009. (VI.24.) PK véleményének a 9. pontjában foglaltakra való hivatkozása, mivel a rendelkezésre álló adatok alapján a perbeli földterületek nem képeznek a gazdasági forgalomban egységet alkotó dologösszességet. Azon körülmény, hogy a területek részben szomszédosak, illetőleg egymáshoz közel fekszenek, és ezáltal a művelésük gazdaságosabb, még nem jelenti azt, hogy azok egymással funkcionális kapcsolatban állnak.

Mivel a felek nem a földterületek egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adásában egyeztek meg, és a Földforgalmi tv. 47. § (5) bekezdésében foglalt feltételek nem állnak fenn, ezért az alperesnek mindhárom földterület vonatkozásában külön-külön vizsgálnia kellett volna, hogy az irányadó jogszabályi rendelkezések alapján melyik előhaszonbérletre jogosulttal hagyható jóvá a szerződés.

Mindezek alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy az alperes helytelenül értelmezte a Földforgalmi tv. 47. § (5) bekezdésében foglaltakat, mivel az ott írt feltételek nem állnak fenn, és alaptalanul jutott arra a megállapításra, hogy a szerződésben a földterületek egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adására került sor, ezért jogszerűtlenül alkalmazta a Fétv. 56.§ -ában foglaltakat.

A megismételt eljárás során utasításba adta, hogy az alperesnek a szerződésben foglalt földterületek vonatkozásában külön kell vizsgálnia, hogy a haszonbérleti szerződés mely előhaszonbérletre jogosulttal hagyható jóvá, a Fétv. 56. §-a az eljárás során nem alkalmazható.

Fellebbezésében az alperesi beavatkozó kérte elsőfokú ítélet megváltoztatását, az alperes 2015. május 14. napján kelt x. számú határozatának helybenhagyásával.

Kérelme indokaként előadta, hogy álláspontja szerint téves az elsőfokú ítélet.

Kiindulásként arra hivatkozott, hogy a haszonbérleti szerződésben három ingatlan szerepel, melyet egy időben, ugyanazon félnek kívánt a haszonbérbeadó haszonbérbe adni.

A szerződés 3. pontja a haszonbér összegét egyben, összesen tartalmazza, melyen belül megbontásra került az egyes ingatlanokra eső haszonbér összege, azonban ez nem azt jelenti, hogy az ingatlanokat külön-külön kezelik.

"A bíróság ítélete összemossa az egybefoglalt haszonbérrel kapcsolatos, Földforgalmi törvény 47.§ (5) bekezdésében rögzített feltételeket, valamint a "dologösszességgel" kapcsolatos fogalmakat, és ezen jogszabályhelyet megszorítólag értelmezi."

Nem vitatta, hogy egybefoglalt haszonbér alkalmazására csak a törvényben rögzített feltételek esetén van lehetőség, azon esetben, amennyiben a földek egymással szomszédosak, vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak, azonban előadta, hogy a dologösszesség ennél tágabb fogalom.

E körben kifejtette, hogy ezen fogalom azt kívánja meg, hogy a szerződés tárgyát képező földrészletek egyben művelhetőek legyenek, ami csak akkor valósul meg, amennyiben a megszerezni kívánt földrészletek egymással szomszédosak vagy földrajzi elhelyezkedésük lehetővé teszi az egyetlen üzemközpontból való egységes megművelhetőségüket.