4/1998. OIT szabályzat

a bíróságok létszámmal és személyi juttatással való gazdálkodásáról[1]

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (továbbiakban OIT) az 1997. évi LXVI. törvény 39. §-ának q) pontjában kapott felhatalmazás alapján a bíróságok létszám- és személyi juttatással való gazdálkodásának szabályait az alábbiak szerint határozza meg.

I.

Általános rendelkezések

1. § (1) A Szabályzat személyi hatálya a Bíróságok költségvetési fejezetébe tartozó önálló költségvetési szervekre terjed ki.

(2) A jóváhagyott éves költségvetés alapján önállóan gazdálkodó teljes jogkörrel rendelkező bírósági költségvetési szerv (továbbiakban költségvetési szerv)

a) a Legfelsőbb Bíróság,

b) az ítélőtábla,

c) a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróság,

d) az OIT Hivatala.

2. § A Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed

a) a személyi juttatások előirányzatával és a munkaerővel való gazdálkodás szabályozására,

b) a létszám- és a személyi juttatások tervezésére és felhasználására,

c) a személyi juttatásokról és a munkaerő gazdálkodásról esedékes beszámolásra,

d) a működési költségvetésen belül a rendszeres, a nem rendszeres, valamint a külső személyi juttatásokra.

3. § (1)[2] rendszeres személyi juttatás a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak - ide értve a foglalkoztatott nyugdíjast is - alapilletménye, alapilletmény jellegű pótléka, alapilletmény emelése, alapilletmény növelése, életpálya-különbözete, külön juttatása, illetve azok a juttatások, amelyek havonta, évente rendszeresen ismétlődve kerülnek kifizetésre.

(2) Nem rendszeres személyi juttatás a teljes munkaidőben, illetve részmunkaidőben foglalkoztatottak részére járó - a jogszabályokban és szabályzatokban szereplő - olyan juttatások, költségtérítések, hozzájárulások, amelyek kötelező jellegűek, vagy nem kötelezőek, de megfelelő forrás rendelkezésre állása esetén lehetőség van a kifizetésükre, vagy eseti, egyedi, alkalmanként megjelenő fizetési kötelezettségként jelentkeznek.

(3)[3] Külső személyi juttatások között kell elszámolni:

a) az önálló költségvetési szerv állományába nem tartozók személyi juttatásait,

b) a saját munkavállalónak nem a munkaköréhez tartozó munkavégzése keretében végzett tevékenységéért fizetett díjazást (megbízási díj),

c) a főállásuk szerint más munkáltatóval munkaviszonyban álló, de főállásuk mellett az adott intézménnyel további munkaviszonyt létesítettek részére történő kifizetéseket,

d) az alkalmi munka keretében fizikai munkavállalók (külső munkavállaló) részére fizetett juttatásokat,

e) a felmentési idejét töltő munkavállaló részére a munka alóli tényleges felmentés napját követően a felmentési idő végéig kifizetett személyi juttatás összegét.

(4)[4] A megbízási díj kifizetésére csak a költségvetési szerv és a megbízott között a feladatra vonatkozóan előzetesen kötött megbízási szerződés alapján kerülhet sor.

4. § (1) A személyi juttatás megtakarítás lehet tartós és átmeneti.

(2) Tartós személyi juttatás megtakarítás az álláshely betöltésekor, átalakításakor, vagy megszüntetésekor, valamint a fel nem használt automatizmusból megmaradt összeg, továbbá a 3. § (1) bekezdésében részletezett előirányzatból keletkezett megtakarítás.

(3) Átmeneti személyi juttatás megtakarítás a fizetés nélküli szabadság és a szülési szabadság idejére jutó illetmény ki nem fizetett összege, a költségvetési szervet terhelő táppénz kifizetése utáni maradvány, az üres állásokra jutó illetmény továbbá, a 13. havi külön juttatás fel nem használt összege.

(4)[5] A személyi juttatás átmeneti megtakarítása terhére történő tartós kötelezettségvállalás feltételeiről, módjáról és rendjéről a tartósan távollévő bírák álláshelyeinek részbeni betöltéséről szóló 2005. évi 5. számú OIT szabályzat rendelkezik.

II.

Az OIT és az OIT elnökének jogköre

Az OIT jogköre

5. § (1) Előterjesztést tesz a Bíróságok fejezet költségvetési javaslatának elkészítése során a személyi juttatás előirányzatára, valamint a bírák, titkárok és fogalmazók létszámára.

(2) Megállapítja a Bíróságok fejezet költségvetésének az Országgyűlés által elfogadott személyi juttatás előirányzatát, valamint a bírák, titkárok és fogalmazók létszámát költségvetési szervenként.

(3) Számot ad a Bíróságok fejezet költségvetése végrehajtásáról szóló, Kormányhoz benyújtásra kerülő beszámoló (zárszámadás) keretében a létszám- és személyi juttatás előirányzatok teljesítéséről.

(4) Pótelőirányzatot engedélyez a fejezeti kezelésben lévő személyi juttatás- és létszámfejlesztési előirányzatok terhére a bíróságok részére.

(5) Új bírói, titkári és fogalmazói állást rendszeresíthet, ilyen állásokat megszüntethet és átcsoportosíthat. Ezzel összefüggésben pótelőirányzatot engedélyez, előirányzatot von el, zárol és átcsoportosít.

6. § (1) Megállapítja a kinevezési jogkörébe tartozó vezetők illetményét és illetménypótlékát, kiváló munkavégzés esetén őket soron kívül magasabb fizetési fokozatba sorolja.

(2) Címzetes megyei bírósági bíró, címzetes táblabíró és címzetes legfelsőbb bírósági bíró címet, az igazságügyi alkalmazott részére főtanácsosi, tanácsosi címet adományoz és megállapítja a címpótlékát.

7. § (1) Jóváhagyja a ruházati költségtérítés és az étkezési hozzájárulás, valamint az egyéb személyi juttatások szabályzatát.

(2)[6] Megállapítja a költségvetési szerv

a) előbbresorolási keretét,

b)[7] a személyi juttatás előirányzatból zárolt összeg mértékét,

c) jóváhagyja az általános juttatás (jutalmazás) mértékét és feltételeit, valamint a kifizetés időpontját.

(3)[8] A fejezeti szinten zárolt összeg nem haladhatja meg az Országgyűlés által jóváhagyott éves személyi juttatás előirányzat 4%-át.

(4)[9] A költségvetési szerveknél végrehajtott zárolás nem eredményezheti a ténylegesen foglalkoztatottak jogos járandóságainak kifizetéséhez szükséges fedezet korlátozását.

Az OIT elnökének jogköre

8. § (1) Az elemi költségvetés jóváhagyásakor megállapítja a teljes munkaidőben foglalkoztatottak és részfoglalkozásúak összlétszáma és személyi juttatása előirányzatát, továbbá a rendszeres és nem rendszeres valamint külső személyi juttatások előirányzatát.

(2) Új tisztviselői, ügykezelői és fizikai álláshelyet rendszeresít, ilyen állásokat szüntet meg, és átalakít. Ezzel összefüggésben előirányzatot biztosít, csoportosít át, illetve von el.

(3) A felmerülő működési zavarok elhárítása érdekében a létszámhoz nem kapcsolódó személyi juttatás előirányzatot zárol, elvon, és a bíróságok között átcsoportosít.

(4)[10]

(5)[11]

9. § Az OIT kinevezési jogkörébe tartozó vezetők vonatkozásában gyakorolja a törvényben nem nevesített hatásköröket.

III.

Az önálló bírósági költségvetési szerv vezetőjének a jogköre

10. §[12] A költségvetésben az OIT által jóváhagyott és szabad felhasználásra visszaigazolt személyi juttatás előirányzaton belül önálló gazdálkodási jogkör illeti meg

a) az 1. § (2) bekezdésében felsorolt szervek vezetőit a bírák, az igazságügyi alkalmazottak vonatkozásában,

b)[13]

c) a bíróság elnökét az általuk üzemeltetett üdülő(k) vonatkozásában is.

A rendszeres személyi juttatásokkal való gazdálkodás

11. § (1) Az OIT és az OIT Elnöke által meghatározott létszám előirányzaton belül az OIT kinevezési jogkörébe tartozó vezetők kivételével megállapítja a felügyelete alá tartozó bíróságok, szervezeti egységek létszámát.

(2)[14] A jogi munkakörben dolgozók engedélyezett létszámán belül a munkaköri bontást az OIT engedélyével megváltoztathatja. Az állás-átalakítások esetleges illetmény kihatását a személyi juttatások tartós megtakarításának terhére kell biztosítani.

(3)[15] A bírósági titkárok és fogalmazók engedélyezett összlétszámán belül a titkárok és fogalmazók tényleges létszámát a rendszeres személyi juttatás tartós megtakarításának terhére növelheti vagy csökkentheti.

(4)[16] A helyi és a megyei bírósági bírák engedélyezett összlétszámán belül a helyi és a megyei bírósági bírák tényleges létszámát - a tárgyév január 31-ei engedélyezett összbírói létszámának 2 %-a, de legalább egy álláshely erejéig - a rendszeres személyi juttatás tartós megtakarításának terhére növelheti vagy csökkentheti.

(5)[17] Az önálló bírósági költségvetési szerv vezetője a (4) bekezdésben meghatározott jogkörét kizárólag betöltetlen álláshely(ek) tekintetében gyakorolhatja.

(6)[18] A tisztviselők, az ügykezelők és a fizikai alkalmazottak vonatkozásában az OIT Elnöke által engedélyezett álláshelyeket magasabb, vagy alacsonyabb fizetési osztályú, illetve fokozatú állásokká alakíthatja át. Állásokat rendszeresíthet, illetve azokat megszüntethet. Az állás- átalakítások esetleges illetménykihatását a rendszeres személyi juttatások terhére kell biztosítani. Az engedélyezett létszámot meghaladó állás rendszeresítéséhez az OIT Elnökének előzetes hozzájárulása szükséges.

(7)[19] Az igazságügyi alkalmazottak személyi juttatásainak tartós megtakarításából határozott időre teljes főfoglalkozású munkaidős, vagy részmunkaidős álláshelyeket rendszeresíthet. Erről minden esetben utólag az OIT Hivatalát tájékoztatja.

12. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott tartós távolléte (betegség, gyermekgondozási segély, fizetés nélküli szabadság stb.) miatt a határozott időre alkalmazott helyettesítő illetménye az állandó foglalkozásúak keretét terheli.

(2) A rendelkezésre bocsátott fejlesztési keret terhére előbbre sorolja a 6. § (1) bekezdésében meghatározottak kivételével a bírákat és az igazságügyi alkalmazottakat.

(3) A (2) bekezdésben említett munkavállalóknál megállapítja a három-évenként esedékes kötelező illetmény növekedés összegét, valamint az új fizetési fokozatot.

(4) A rendelkezésére bocsátott keretből biztosítja az új illetmény- pótlékokat, illetve azok esetleges növekedésének kihatását.

13. § A nem rendszeres személyi juttatások terhére kell elszámolni a bíráknak és az igazságügyi alkalmazottaknak alanyi jogon járó (betegszabadság idejére járó távolléti díj, jubileumi jutalom, helyettesítési és túlóra díj, ügyeleti és készenléti díj, végkielégítés, napidíj, étkezési hozzájárulás, közlekedési költségtérítés, szerződés alapján megállapított egyéb juttatás stb.) juttatásait.

14. § A külső személyi juttatások előirányzatából csak jogszabályban megállapított követeléseket lehet teljesíteni.

15. §[20] A 7. § (2) bekezdés b) pontja alapján a személyi juttatás előirányzatból, a zárolással csökkentett összeg terhére a költségvetési szerv vezetője kifizetéseket (helyettesítési díj, túlmunka díj, többletmunkáért díjazás, meghatározott időre állást rendszeresíthet, vagy egyéb címen) teljesíthet.

IV.

Általános gazdálkodási szabályok

16. § (1) Az éves költségvetésben megállapított személyi juttatások előirányzatának betartásáért a költségvetési szerv vezetője a felelős.

(2) Az OIT Elnöke a hat hónapot meghaladó időtartam alatt be nem töltött álláshelyeket a hozzájuk tartozó személyi juttatás előirányzatával, vagy annak egy részével a költségvetési szerv vezetőjének meghallgatása után ideiglenesen, vagy véglegesen átcsoportosíthatja.

17. § A költségvetési szerv vezetője a tisztviselők, ügykezelők, fizikai dolgozók engedélyezett rendszeres személyi juttatása előirányzatának módosításáról az OIT Hivatalát - a havi zárlati adatok megküldésével egyidőben - tájékoztatja.

18. § (1) Helyettesítési díj megállapítására és annak számfejtésére az igazságügyi alkalmazottak jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (továbbiakban Iasz.) 112. §-ának (1)-(3) bekezdéseiben a túlmunka elismerésére és annak számfejtésére pedig a 113. § (1)-(3) és a 114. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak az irányadók.

(2) Az illetményelőleget csak olyan mértékben lehet engedélyezni, hogy az ne járjon személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséggel. Az illetményelőleg folyósítása miatt likviditási probléma nem keletkezhet.

19. § A helyi bíróság és a munkaügyi bíróság elnöke létszám és személyi juttatás gazdálkodásának szabályait a Fővárosi Bíróság elnöke, illetve a megyei bíróság elnöke a bíróság szervezeti és működési szabályzatában határozza meg.

20. § (1) Ez a Szabályzat 1998. július 1. napjával lép hatályba. Egyidejűleg az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 4/1997. (XII. 3.) OIT határozatának 8. pontja hatályát veszti.

(2)[21]