A Fővárosi Törvényszék Pf.641689/2014/5. számú határozata közös vagyon megosztása (HÁZASTÁRSI közös vagyon megosztása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 81. §, 253. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. §, 31. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Baitz Andrea, Balázsné dr. Wünsch Zsuzsanna, Formanekné dr. Kókai Krisztina

A Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság

50.Pf..../2014/5.

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a dr. Dibáczi Zsuzsanna ügyvéd (fél címe1.) által képviselt felperes neve(felperes címe.) felperesnek

- a dr. Osztrovszky Zoltán ügyvéd (fél címe2.) által képviselt I.rendű alperes neve(I.r. alperes címe.) I. rendű alperes,

valamint II.r. alperes neve (II.r. alperes címe.) II. rendű alperes ellen házasság felbontása, tulajdonjog megállapítása és házastársi közös vagyon megosztása iránti perében a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 5.P..../2010/71. számú ítélete ellen a felperes 72. sorszám alatti fellebbezése folytán meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét részben megváltoztatja;

mellőzi a felperes ingatlannyilvántartáson kívüli tulajdonszerzésére és annak jogcímére vonatkozó ítéleti megállapítást,

az I. rendű alperes terhén megállapított "megváltási ár" - helyesen - térítés összegét 4.181.867 (négymillió-száznyolcvanegyezer-nyolcszázhatvanhét) Ft-ra módosítja,

mellőzi a II. rendű alperes tűrésre kötelezését kimondó rendelkezést,

az I. rendű alperes ítéleti marasztalásának összegét 2.056.867 (kétmillió-ötvenhatezer-nyolcszázhatvanhét) Ft-ra felemeli,

az elsőfokú eljárás illetékét 683.600 (hatszáznyolcvanháromezer-hatszáz) Ft-ra módosítja, melyből 421.300 (négyszázhuszonegyezer-háromszáz) Ft-ot a felperes, 262.300 (kétszázhatvankétezer-háromszáz) Ft-ot az I. rendű alperes köteles az állam javára - külön felhívásra - megfizetni,

ezt meghaladóan az ítéletet helybenhagyja.

A másodfokú eljárásban feljegyzett 547.900 (ötszáznegyvenhétezer-kilencszáz) Ft illetékből a felperes 501.300 (ötszázegyezer-háromszáz) Ft-ot, az I. rendű alperes pedig 46.600 (negyvenhatezer-hatszáz) Ft-ot köteles az állam javára, külön felhívásra megfizetni.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. rendű alperesnek 142.000 (száznegyvenkétezer) Ft + Áfa, összesen 180.340 (száznyolcvanezer-háromszáznegyven) Ft másodfokú részperköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság a felperes (volt férj) és az I. rendű alperes (volt feleség) házastársi közös vagyonát megosztó ítéletében megállapította, hogy az utolsó közös lakhelyükül szolgáló - helyesen - ... helyrajzi számú, természetben a (ingatlan címe) szám alatti ingatlanon a felperes 86/1000-ed arányú ingatlannyilvántartáson kívüli tulajdonjogot szerzett a házassági együttélés alatti ráépítés címén.

Az ingatlannal kapcsolatban kötelezte az I. rendű alperest 3.596.406 Ft "megváltási ár" felperes javára történő megfizetésére, míg az ingatlanon haszonélvezeti joggal rendelkező II. rendű alperest a fentiek tűrésére kötelezte.

A házastársi közös vagyonhoz tartozó két gépkocsi közül a felperes birtokában lévő, BMW 316. típusú gépjárművet a felperes tulajdonába adta 1.200.000 Ft értékben, míg az I. rendű alperes birtokában tartott Opel Corsa B Swing típusú gépkocsit 350.000 Ft értékben az I. rendű alperes tulajdonába.

A végleges elszámolás eredményeképpen az I. rendű alperest arra kötelezte, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 1.471.406 Ft-ot. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.

Az összesen 659.400 Ft feljegyzett illetékből az elsőfokú bíróság levonta a felperes által lerótt 12.000 Ft bontóperi illetéket, az így fennmaradt illetékből pedig - az indokolásában részletezettek szerint - a pernyertesség-pervesztesség arányában a felperest 428.700 Ft, míg az I. rendű alperest 218.700 Ft illeték állam javára történő megfizetésére kötelezte.

A felperes által előlegezett, összesen 240.600 Ft szakértői költségből az I. rendű alperest - a 40 %-os pervesztességére tekintettel - 97.925 Ft felperes javára történő megfizetésére kötelezte, egyben megállapította, hogy a további 142.675 Ft előlegezett díj a felperes terhén marad.

A felperest arra kötelezte, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. rendű alperesnek bruttó 466.408 Ft perköltséget. ( az I.r.alperest 7.344.954 Ft erejéig pernyertesnek tekintette, így a hivatkozott IM rendelet alapján a fenti összeg 5 %-ban határozta meg a felperes által fizetendő perköltség összegét).

Ítéletének indokolásában az elsőfokú bíróság tényként rögzítette, hogy a felperes és az I. rendű alperes 2000. augusztustól kezdődően élettársként, 2006. szeptember 9-től házastársként élt együtt, az életközösségük megszűnésére pedig 2010. március 11-én, a felperes elköltözésével került sor.

A felek utolsó közös lakhelyéül szolgáló ... utcai ingatlan - melyben egy élelmiszerüzlet is működött - az I. rendű alperes különvagyonát képezte, a nagymamája, a II. rendű alperes holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten. Az ingatlan házastársak általi felújítása 2009 szeptemberében kezdődött meg, ennek során a leromlott állapotú építményt a pince födémig visszabontották és így alakították ki a jelenlegi épületet. A perben kirendelt szakértő1 igazságügyi szakértő aggálytalannak tekintett szakvéleménye alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az életközösség megszűnéséig elvégzett munkálatok bekerülési költsége 24.012.000 Ft-ot tett ki.

Ehhez az elsőfokú bíróság hozzáadta az eredeti épületnek az építkezés megkezdésekor becsült 3.774.970 Ft-os értékét, így a felperes elköltözéséig a közös beruházás értékét 27.786.000 Ft-ban állapította meg.

Mivel az I. rendű alperes állítása szerint az együttélés végéig minden építkezés az ő különvagyonából történt, az elsőfokú bíróság azt vizsgálta, hogy az I. rendű alperes bizonyította-e az előbb megjelölt teljes bekerülési költség saját, különvagyoni forrását. A bizonyítási eljárás eredményeképpen az elsőfokú bíróság arra a meggyőződésre jutott, hogy az I. rendű alperes 14.800.000 Ft erejéig tudott különvagyoni felhasználást igazolni. Az I. rendű alperes örökségét képező ... ingatlan 2008. októberi eladásából származó 16,5 millió Ft-ból ugyanis 7 millió Ft-ot a felperes nevén, 8 millió Ft-ot pedig az I. rendű alperes nevén vezetett számlára helyeztek, melyből a felperes nevén lévő számlán 1,7 millió Ft maradt a felperes elköltözésekor. Az egyéb összeget nem vitásan az építkezésre fordították. A 16,5 millió Ft I. rendű alperesi különvagyonból a felperesnél maradt 1,7 millió Ft-ot levonva jutott az elsőfokú bíróság a fenti következtetésre. Ehhez az elsőfokú bíróság "bekerülési költségként" hozzászámította a leromlott állapotú épület 3.774.970 Ft-os értékét, mely vitán felül az I. rendű alperes különvagyona volt, így 18.574.000 Ft értékű beruházást tekintett az I. rendű alperes különvagyonából elvégzettnek, a 27.786.000 Ft-ból fennmaradó 9.212.000 Ft-os hozzájárulást pedig - mivel egyik fél sem tudott további különvagyoni forrást igazolni - a felek egyenlő arányú közös vagyoni hozzájárulásaként számolta el.