A Fővárosi Ítélőtábla Bhar.166/2019/7. számú határozata közúti baleset okozásának vétsége tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 574. §, 599. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 8. §, 33. §, 235. §] Bírók: Fülöp Ágnes, Lőrinczy Attila, Ujvári Ákos

Kapcsolódó határozatok:

Budai Központi Kerületi Bíróság B.1560/2017/5., Fővárosi Törvényszék Bf.9490/2018/5., *Fővárosi Ítélőtábla Bhar.166/2019/7.* (ÍH 2019.112)

***********

Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság

16.Bhar.166/2019/7.

A Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság Budapesten 2019. október 3. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A közúti baleset okozásának vétsége miatt a vádlott ellen folyamatban lévő büntető ügyben a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 27.Bf.9490/2018/5. számú ítéletét helybenhagyja.

A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s:

A vádlottat a Budai Központi Kerületi Bíróság 2018. április 25. napján kihirdetett, 5.B.1560/2017/5. számú ítéletével bűnösnek mondta ki közúti baleset okozásának a vétségében [Btk. 235. § (1) bekezdés].

Ezért őt 150 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, a pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1000,- forintban állapította meg, rendelkezett az összesen 150.000,- forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetén szabadságvesztére történő átváltoztatásáról.

A védelmi fellebbezések folytán eljáró Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2019. május 16. napján kihirdetett, 27.Bf.9490/2018/5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta.

A vádlottat az ellene közúti baleset okozásának vétsége [Btk. 235. § (1) bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette.

Úgy rendelkezett, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

Ítéletével szemben fellebbezést biztosított.

A másodfokú bíróság ügydöntő határozatával szemben az ügyész jelentett be fellebbezést - tartalmából következően - a vádlott terhére, a vádlott felmentése miatt, a másodfokú bíróság ítéletének a megváltoztatása, a vádlott bűnösségének a megállapítása és vele szemben büntetés kiszabása érdekében.

Az ügyészi fellebbezést a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.498/2019/2. számú átiratában fenntartotta.

Rögzítette, hogy a harmadfokú felülbírálat törvényes lehetősége megnyílt [Be. 615. § (2) bekezdés b) pont].

Álláspontja szerint a másodfokú bíróság a perrendi szabályokat megtartotta.

Az ügyészség azon a véleményen volt, hogy a másodfokú bíróság részben tévesen egészítette ki az elsőfokú ítéletben megállapított tényállást, mert "a jogkérdésre vont következtetést is a tényállás részévé tette" (másodfokú ítélet 3. oldal alulról 2. és 4. bekezdés).

A főügyészség jogi álláspontja szerint törvénysértő volt a vádlott felmentése. A vádlott ugyanis megsértette a közúti közlekedés szabályait, amikor jobbra bekanyarodó jármű vezetőjeként nem biztosított elsőbbséget az úttest mellett lévő, attól jobbra eső kerékpárúton érkező jármű részre [KERSZ 31. § (5) bekezdés b) pont]. E vonatkozásban gondatlanság terheli, mert az alapos meggyőződési kötelezettséget elmulasztva tévesen mérte fel a sértett által hajtott kerékpár sebességét.

Az ügyészség álláspontja szerint, a bírói gyakorlatból az következik, hogy akkor is megállapítható a büntetőjogi felelősség, ha a jármű vezetője a kijelölt gyalogosátkelőhelyen szabálytalanul áthaladó kerékpárost üti el. Ezen túlmenően, a jelen ügyben elbírált balesettel összefüggésben nem az elütés helyszíne, hanem az a döntő tényező, hogy a sértett ezt megelőzően - a vádlott észlelésének az időpontjában - a kerékpárúton haladt. Emiatt a vádlottnak elsőbbséget kellett volna biztosítania a számára, melyet a vádlott elmulasztott. E közlekedési szabályszegés okozati összefüggésben áll a sértett súlyos sérülését eredményező balesettel, emiatt meg kell állapítani a vádlott vád szerinti bűnösségét.

Az ügyészség összegzően azt indítványozta, hogy a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét változtassa meg, a vádlott bűnösségét állapítsa meg közúti baleset okozásának a vétségében [Btk. 235. § (1) bekezdés], a vádlottal szemben - az elsőfokú bíróság által helyesen számba vett büntetéskiszabási körülmények figyelembevételével - szabjon ki pénzbüntetést [Btk. 33. § (4) bekezdés, 50. § (1) és (3) bekezdés] és a vádlottat kötelezze az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére [Be. 574. § (1) bekezdés].

A védő a másodfokú ítéletre reflektálva írásbeli "nyilatkozatot" nyújtott be.

Ebben a másodfokú bíróság ítéletének a ténybeli és jogi helyességét hangsúlyozta.

Álláspontja szerint a törvényszék részéről a bizonyítás kiegészítése szükséges volt, a szakértő másodfokú tárgyaláson történt meghallgatása szolgáltatta azokat a ténybeli alapokat, amelyek az ügy jogi megítélése szempontjából nélkülözhetetlenek voltak.

A megalapozottá vált tényállás jogi értékelése körében helyes és a Kúria gyakorlatának is megfelelő (Bfv.1734/2016/6.) a másodfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy az elsőbbség kijelölt helye térben nem terjeszthető ki, ez ugyanis "jelentősen megnövelné az áttekintés időigényét és indokolatlanul súlyosítaná a meggyőződési kötelezettség terhét". Ugyancsak megfelel a joggyakorlatnak az az állásfoglalás is, hogy a gyalogosátkelőhelyen kerékpárját hajtva áthaladó sértettnek a járművekkel szemben nincs elsőbbsége.

A vádlott nem szegte meg a közlekedés szabályait, így "bűnössége nem nyerhet megállapítást".

A sértett ezzel szemben több közlekedési szabályt is megsértett. A gyalogosátkelőhelyen leszállási kötelezettségét elmulasztva, kellő körültekintés nélkül, relatív nagy sebességgel kívánt áthaladni. A baleset bekövetkezése kizárólag ezekre a szabályszegésekre vezethető vissza.

A törvényszék helyesen ismerte fel és értelmezte a baleset szempontjából releváns közlekedési szabályszegéseket.