ÍH 2019.112 A BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉG VIZSGÁLATÁNAK SZEMPONTJAI A GYALOGOSÁTKELŐHELYEN JÁRMŰKÉNT ÁTHALADÓ KERÉKPÁROS ELÜTÉSE ESETÉN

I. A gyalogosátkelőhelyre vonatkozó szabályok a gyalogos és a jármű forgalmi viszonyát rendezik, a szabályok járművek egymás közötti forgalmi viszonyára nem alkalmazhatók.

II. A gyalogosátkelőhelyen a kerékpáron áthaladónak nincs elsőbbsége. Elütése esetén ezért az általános balesetelhárítási kötelezettség mikénti teljesítésétől függően alakul a gázoló büntetőjogi felelőssége.

III. A gyalogosátkelőhelyen járműként áthaladó kerékpáros elütéséért a járművezető büntetőjogi felelőssége akkor állapítható meg, ha egyéb, a gyalogosátkelőhely megközelítésével kapcsolatos szabályt megsértett, vagy balesetelhárítási kötelezettségének nem tett eleget [KRESZ 3. § (1) bekezdés c) pont, KRESZ 21. § (6) bekezdés, KRESZ 1. számú függelék II.a. pont és III.b. pont, Btk. 235. § (1) bekezdés; EBH 2007.1587.].

Pertörténet:

Budai Központi Kerületi Bíróság B.1560/2017/5., Fővárosi Törvényszék Bf.9490/2018/5., Fővárosi Ítélőtábla Bhar.166/2019/7. (*ÍH 2019.112*)

***********

D. C. vádlottat a kerületi bíróság 2018. április 25. napján kihirdetett ítéletével bűnösnek mondta ki közúti baleset okozásának a vétségében [Btk. 235. § (1) bekezdés].

Ezért őt 150 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, a pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1000 forintban állapította meg, rendelkezett az összesen

150 000 forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetén szabadságvesztére történő átváltoztatásáról.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege a következő.

D. C. vádlott 2016. június 22. napján 16 óra 30 perckor az N. úton a P. utca irányából a C. bevásárló központ irányába haladva közlekedett az Audi A6-os típusú személygépkocsival, derült időben, természetes fényviszonyok között, száraz aszfalt burkolatú úttesten, gyér forgalom mellett. Az N. út ezen szakasza kétirányú, osztott pályás főútvonal, a vádlott haladási irányát tekintve három forgalmi sávos útvonal, melyből a külső forgalmi sávban az N. út K. utca kereszteződése előtt autóbusz megállóhely került kialakításra. A külső forgalmi sáv mellett szinttel kiemelt szegélyű járda található, melynek jobb oldalán füves terület, majd irányonként egy-egy forgalmi sávval ellátott kerékpárút került kialakításra. A járdát a kerékpárúttól csőkorlát választja el. Az N. út K. utca kereszteződésében a kerékpárút meghosszabbított útvonala keresztezi a K. utcát, amely meghosszabbított kerékpárút közvetlen jobb oldalán kijelölt gyalogátkelőhely található. A kereszteződés forgalmát forgalomirányító fényjelző készülék szabályozza.

A vádlott haladási irányát tekintve a külső forgalmi sáv előtt található forgalomirányító fényjelző készülék mellett sárga villogó kerékpár és gyalogos sziluettes lámpa hívja fel a figyelmet a keresztirányú kerékpár- és gyalogos közlekedésre. A forgalomirányító fényjelző készülék a kereszteződésben az N. úton a V. tér irányába egyenesen haladók, illetve a jobbra kanyarodó sáv forgalmának, valamint a kerékpár- és a gyalogos forgalomnak egyszerre biztosít zöld jelzést.

A forgalomirányító fényjelző készülék 2016. június 22. napján 16 óra 30 perckor megfelelően működött. D. C. vádlott az N. út és a K. utca kereszteződésében jobbra kanyarodást határozott el a C. bevásárlóközpont irányába, amelynek során észlelte a kerékpárúton közlekedő V. Gy. kerékpárost - ennek tudatában közelítette meg a kerékpárutat - azonban az elsőbbségadási kötelezettségéhez és a kanyarodás biztonságos végrehajtásához szükséges alapos meggyőződési kötelezettségét elmulasztva tévesen mérte fel az észlelt kerékpáros sebességét.

A vádlott abban a téves feltevésben haladt be a kerékpáros nyomvonalába, hogy a kerékpáros elsőbbségének sérelme nélkül végre tudja hajtani a kanyarodást. V. Gy. kerékpáros az így létrejött veszélyhelyzetet fékezéssel és jobbra kormányozással elhárítani nem tudta, így a gyalogosátkelőhelyen a vádlotti jármű jobb hátsó részének ütközött, majd az úttestre esett. Amennyiben a vádlott a tőle elvárható alapos meggyőződési kötelezettségét teljesítette volna, meggyőződhetett volna a kerékpáros sebességéről, amelynek tudatában megállással biztosíthatta volna az elsőbbséget, és elkerülhette volna a baleset bekövetkezését. A baleset következtében V. Gy. sértett a farokcsont törését szenvedte el, amelynek büntetőjogi gyógytartama 8 napon túli, ténylegesen 6-8 hét.

A védelmi fellebbezések folytán eljáró törvényszék mint másodfokú bíróság 2019. május 16. napján kihirdetett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta.

D. C. vádlottat az ellene közúti baleset okozásának vétsége [Btk. 235. § (1) bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette.

Úgy rendelkezett, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

A másodfokú bíróság a Be. 593. § (1) bekezdés a) pontja alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az alábbiakkal egészítette ki, illetve helyesbítette.

A kijelölt gyalogátkelőhely szélessége 3 méter.

V. Gy. sértett a kerékpárút vonalvezetésétől letérve, a kerékpárút szélétől kb. 1,6-1,7 méterre a kijelölt gyalogátkelőhelyen haladt le az úttestre.

A vádlott e lehaladást észlelve nem tudta volna elhárítani a balesetet, mert ekkor a gépkocsi már túlhaladt a kerékpár nyomvonalán.

A vádlotti jármű sebessége az ütközéskor 16-18 km/h, a kerékpáré 17-19 km/h volt.

Abban az esetben, ha a kerékpáros követi a kerékpárút nyomvonalát, akkor a baleset nem következett volna be, a gépkocsi kihaladt volna előle, ami kb. 0,4 -0,5 másodperces időeltérést jelentett volna a járművek érintkezéséhez képest.

A törvényszék, mint másodfokú bíróság az ítéletével szemben fellebbezést biztosított.

A másodfokú bíróság ügydöntő határozatával szemben az ügyész jelentett be fellebbezést - tartalmából következően - a vádlott terhére, a vádlott felmentése miatt, a másodfokú bíróság ítéletének a megváltoztatása, a vádlott bűnösségének a megállapítása és vele szemben büntetés kiszabása érdekében.

Az ügyészi fellebbezést a fellebbviteli főügyészség átiratában fenntartotta.

A fellebbviteli főügyészség jogi álláspontja szerint törvénysértő volt a vádlott felmentése. A vádlott ugyanis megsértette a közúti közlekedés szabályait, amikor jobbra bekanyarodó jármű vezetőjeként nem biztosított elsőbbséget az úttest mellett lévő, attól jobbra eső kerékpárúton érkező jármű részére [KRESZ 31. § (5) bekezdés b) pont]. E vonatkozásban gondatlanság terheli, mert az alapos meggyőződési kötelezettséget elmulasztva tévesen mérte fel a sértett által hajtott kerékpár sebességét.

Az ügyészség álláspontja szerint, a bírói gyakorlatból az következik, hogy akkor is megállapítható a büntetőjogi felelősség, ha a jármű vezetője a kijelölt gyalogosátkelőhelyen szabálytalanul áthaladó kerékpárost üti el. Ezen túlmenően, a jelen ügyben elbírált balesettel összefüggésben nem az elütés helyszíne, hanem az a döntő tényező, hogy a sértett ezt megelőzően - a vádlott észlelésének az időpontjában - a kerékpárúton haladt. Emiatt a vádlottnak elsőbbséget kellett volna biztosítania a számára, melyet a vádlott elmulasztott. E közlekedési szabályszegés okozati összefüggésben áll a sértett súlyos sérülését eredményező balesettel, emiatt meg kell állapítani a vádlott vád szerinti bűnösségét.