Végső előterjesztői indokolás az Adatváltozás-kezelési szolgáltatás bevezetésével, továbbá az állampolgárok adminisztratív terheinek csökkentésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi CXIX. törvényhez - Indokolások Tára 2021/137.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Kormány évek óta elkötelezett híve az állampolgárok életét könnyítő és a hatósági jogalkalmazók munkáját elősegítő intézkedések megvalósításának, ezért az elmúlt években számos törvénymódosítás született, amely a hatósági eljárások egyszerűsítését célozta. Ebbe illeszkedik a közműátírás jelenlegi gyakorlatának felülvizsgálata és egyszerűsítése, így a törvényjavaslat célja, hogy csökkentse az adminisztratív terheket, ha valaki (pl. egy házasságkötés, vagy költözés miatt) több szolgáltató részére be akarja jelenteni a megváltozott adatait.
A felülvizsgálat eredményeként kerül kialakításra az Adatváltozás-kezelési Szolgáltatás (a továbbiakban: AVSZ), amely egyrészt a természetes személyek adataiban felmerülő változások egyszerű ügyintézésének lehetőségét, másrészt a közműátírási folyamat elektronizálását és egyszerűsítését teremti meg. Az AVSZ az adatváltozásbejelentési szolgáltatása keretében biztosítja, hogy a természetes személyek állami nyilvántartásokban tárolt név-, cím-, valamint kapcsolattartási adatainak változása esetén értesítést kapjanak azon szolgáltatók (közművek, telekommunikációs cégek), amelyek az érintett természetes személlyel szerződéses jogviszonyban állnak. Az AVSZ emellett a felhasználó-változás bejelentési szolgáltatása révén hozzájárul, hogy a polgárok különböző élethelyzeteiben (költözés, használatba adás, bérbeadás, elhalálozás) szükségessé váló felhasználóváltozási folyamathoz kapcsolódóan az állam egy olyan, ingyenesen igénybe vehető és egyablakos elektronikus ügyintézési szolgáltatást biztosítson, amelynek igénybevételével ügyfél és szolgáltatói oldalon egyaránt jelentős adminisztratív tehercsökkentés érhető el.
A törvényjavaslat továbbá arra a társadalmi jelenségre ad szabályozási választ, hogy a lakcímbejelentések egy része mára már nem a valós viszonyokat tükrözi. A Központi Statisztikai Hivatal tárgyban végzett legutolsó számítása szerint a magyar lakosság több, mint 6,37%-a, mintegy 625 ezer ember nem a bejelentett lakóhelyén él, annak ellenére, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) hatályos rendelkezései mind a lakóhely, mind pedig a tartózkodási hely esetében, fogalmi elemként megkövetelik az életvitelszerű ottlakást. A jelenségre két eltérő irányú jogalkotói válasz adható: a szabályozás szigorításával a polgárok rákényszerítése arra, hogy az államnak mindig naprakész adatot szolgáltassanak arról, hogy aktuálisan, életvitelszerűen hol élnek. Egy ettől eltérő megközelítés szerint pedig meg kell vizsgálni azt, hogy az államnak milyen mértékben fűződik érdeke ahhoz, hogy megismerje a polgár életvitelszerű tartózkodási helyét, illetve milyen mértékben veszélyes a társadalomra a fent ismertetett jelenség. A törvényjavaslat azt a megközelítést követi, hogy az államnak kizárólag ott és annyiban szükséges a polgár mindennapi életét ismerni és adminisztratív módon alakítani, ahol és amennyire azt a közérdek érvényre juttatása feltétlenül megköveteli. Ehhez kapcsolódóan a javaslat a lakcímbejelentéshez kötődő büntetőjogi jogkövetkezmények módosítását is tartalmazza.
A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Kiemelt cél, hogy a Kormány által biztosított kényelmi szolgáltatásokat minél több állampolgár ismerje és használja, erre tekintettel az ágazati törvényekben rögzítésre kerül, hogy az AVSZ igénybevételének lehetőségéről a közjegyző (szóban) tájékoztatja az ügyfelet az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozat közokiratba foglalása iránti eljárásban.
2. §
A mozgásszabadság és a lakóhely szabad megválasztása jogának gyakorlására számos - alkotmányjogilag igazolható - adminisztratív kötelezettség van hatással, amely kötelezettségek jellemzően a közrend és a közbiztonság védelmével összefüggő közérdekből, valamint a tulajdon alkotmányos védelméből vezethetők le. Ilyen kötelezettségeket tartalmaznak egyebek mellett az Nytv., illetve végrehajtási rendeletei is. Az figyelhető meg napjainkban, hogy a lakcímbejelentések egy része nem a valós viszonyokat tükrözi, vagyis az emberek egy része valójában nem ott él, ahová a lakcímbejelentése szól. A hatályos szabályozás szerint ez közjogilag egy jogellenes állapotot eredményez, továbbá a nem valós helyzetet tükröző bejelentés még büntetőjogi következményeket - pl. intellektuális közokirat-hamisítás - is felvet.
E jelenség mögött számos okot lehet azonosítani. Ezek között említhető a családi kötődésen alapuló vagy valamely jogosultsággal kapcsolatos bejelentkezés, illetve általánosságban a társadalmi mobilitás erősödése. A külföldi munkavégzés Európai Unión belüli feltételei az elmúlt évek során nagymértékben egyszerűsödtek. Úgyszintén indokolttá vált a szabályozás áttekintése az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése kapcsán megváltozott körülményekre tekintettel is, hiszen az számos olyan magyar munkavállaló mindennapi életére is hatással van, aki rendszeres munkavégzés céljából az év egy jelentős részét az Egyesült Királyságban tölti.
A javaslat a jelenségre azt a szabályozási választ adja, hogy a korábbi szabályozáshoz képest megszünteti azt a követelményt, amely arra vonatkozik, hogy a polgárnak életvitelszerűen a lakóhelyként bejelentett lakásban kell élnie. A módosítás értelmében a lakóhely az a lakás, amelyet a polgár és az állam közötti kapcsolattartás érdekében ekként bejelentenek. E bejelentés alapozza meg a lakóhelyhez kapcsolható jogok gyakorlását.
A lakóhellyel ellentétben a javaslat tartalmi szempontból nem változtatja meg a tartózkodási hely hatályos fogalmát: a tartózkodási hely továbbra is az a lakóhelytől eltérő lakás, ahol a polgár három hónapot meghaladó időtartamban tartózkodik. A meghatározás a lakóhely módosulása miatt szorul kismértékű módosításra: mivel utóbbi esetében már nem követelmény az életvitelszerű lakáshasználat, ezért az új definícióban is a lakóhely elhagyása szándékát szükséges cserélni a lakóhely megváltoztatásának szándékára.
A javaslat által a polgár szabadon megválaszthatja azt a helyet, amelyet az otthonának tekint, ahová kötődik, anélkül, hogy a folyamatos ottlakás követelményét teljesítenie kellene. A lakóhely kiválasztása tekintetében a polgár autonómiájának növelése, az életvitelszerű ottlakás követelményének eltörlése a következők miatt nem jár össztársadalmi érdeksérelemmel:
a) A lakcím nem lehet bármelyik lakás: a szabályozásnak továbbra is sarkalatos eleme, hogy a polgár vagy saját lakásba jelentkezhet be, vagy olyanba, amelynél rendelkezik a szállásadó nyilatkozatával;
b) Ha a polgár nem a lakóhelyén lakik, akkor továbbra is bejelenthető lesz a tartózkodási hely, így az állam és az államon keresztül az érintettek közhiteles nyilvántartásból értesülhetnek arról, hogy a polgár ténylegesen hol tartózkodik. A tartózkodási hely esetében változatlan formában megmarad a tényleges, életvitelszerű ottlakás is mint fogalmi elem.
3. §
Az Nytv.-ben rögzítésre kerül, hogy a nyilvántartást kezelő szerv a polgár adatai naprakészsége és a szolgáltatásnyújtás biztosítása céljából az adatváltozás-kezelési szolgáltató részére az adatváltozásbejelentési szolgáltatást igénybe vevő polgár Nytv. 17. § (2) bekezdés f) és g) pontja szerinti adatait átadja az AVSZ igénybevétele során, ha a polgár ezen adatainak bármelyike megváltozik.
A fenti adatátadás során a nyilvántartást kezelő szerv az adatváltozás-bejelentési szolgáltatást igénybe vevő polgár személyazonosító igazolványának okmányazonosítóját, valamint a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványának okmányazonosítóját is átadja az adatváltozás-kezelési szolgáltató részére.
4. §
A lakcímadat bejelentésére nyitva álló határidős rendelkezés módosítására szintén azért van szükség, mert a lakóhely definíciójának módosítása révén a lakcím változása nem szükségképpen áll költözéssel összefüggésben. Ennek megfelelően a rendelkezés általánosságban csak azt mondja ki, hogy a lakóhely címét be kell jelenteni (értelemszerűen ennek felmerülése során), ha pedig a lakcímváltozás költözéssel áll összefüggésben, akkor a korábbi szabályozáshoz hasonlóan erre három nap áll rendelkezésre a költözéstől számítva.
A javaslat szintén az Nytv. 26. §-ának módosításával éri el azt a jogalkotói célt, hogy a tartózkodási hely bejelentése a jövőben kötelezettség helyett egy lehetőség. Ugyanakkor a polgárnak továbbra is be kell jelentenie egy korábban már bejelentett tartózkodási hely megszüntetését.
Az Nytv. 26. § (5a) és (5b) bekezdése a lakcímadat érvénytelenségének (nem valós voltának) megállapítása körében kiemelt szerepet biztosít a szállásadó nyilatkozatának. A módosítás ezzel kapcsolatban egyértelművé teszi, hogy az érvénytelenséget nem alapozhatja meg önmagában az a körülmény, hogy a polgár nem a lakóhelyén lakik.
5. §
A lakcímbejelentéssel összefüggésben szükséges figyelemmel lenni azokra a jogosultságokra és szolgáltatásokra is, amelyek speciálisan, szorosan az adott életvitelszerű tartózkodás helyéhez kapcsolódnak (ilyen lehet tipikusan a köznevelési szolgáltatások igénybevétele, helyi adózás, kedvezményes parkolás lehetősége, lakástámogatások esetében az ottlakás igazolása). Ennek érdekében a törvényjavaslat kifejezetten rendelkezik arról, hogy valamely jogosultság gyakorlásához vagy szolgáltatás igénybe vételéhez jogszabály kötelezően előírhatja a lakcímbejelentést, vagy az életvitelszerű ottlakás más módon való igazolását. Ezzel a szabályozási megoldással a törvényjavaslat megteremti a joggal való visszaélés kiküszöbölésének lehetőségét. Összességében tehát a lakó-és tartózkodási hely megválasztása szabadabbá válik, azonban lehetnek olyan jogok, amelyek adott helyen csak lakcímbejelentés mellett maradnak gyakorolhatók.
6. §
A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve kapcsolati kód alkalmazásával köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni az adatváltozás-kezelési szolgáltatónak az adatváltozás-bejelentési szolgáltatást igénybe vevő polgár természetes személyazonosító adatainak, lakcímének aktuálisan tárolt adatáról és azok változásáról.
Az adatváltozás-kezelési szolgáltatónak szüksége van az automatikus adatfrissítésre, azaz a változásadatok automatikusan történő (külön kérés nélküli) szolgáltatására, abból a célból, hogy garantálni tudja - a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 20/R. § (2) bekezdése szerinti -törzsadat-nyilvántartásban szereplő és a 20/T. § szerinti adatváltozás-bejelentési szolgáltatást igénybe vevő polgár adatainak naprakészen tartását a szolgáltatásnyújtás biztosítása érdekében.
7. §
Az AVSZ igénybevétele esetén a felek a kétoldalú szerződésmódosítás szabályai szerint járnak el. A rendelkezés a szolgáltató-előfizető viszonylatban világos szabályokat állapít meg az AVSZ bevezetésének esetére is.
8. §
Az AVSZ-hez csatlakozott távhőszolgáltató köteles a felhasználó adatai változásának felhasználó általi bejelentését biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján is fogadni és kezelni.
Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a felhasználó rendelkezése alapján átadja a távhőszolgáltatónak a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvényben (a továbbiakban: Khtv.), valamint kormányrendeletben meghatározott adatokat.
A felhasználónak az AVSZ-re történő regisztrációja során az adatváltozás-kezelési szolgáltatótól átvett adatait a csatlakozott távhőszolgáltató az adatok átvételét követő 60 napon belül összeveti az általa nyilvántartott adatokkal és eltérés esetén gondoskodik azoknak az átvett adatok szerinti tartalommal történő helyesbítéséről.
9. §
Az AVSZ-hez csatlakozott villamosenergia-kereskedő köteles a felhasználó adatai változásának felhasználó általi bejelentését biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján is fogadni és kezelni.
Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a felhasználó rendelkezése alapján átadja a villamosenergia-kereskedőnek a Khtv.-ben, valamint kormányrendeletben meghatározott adatokat.
A felhasználónak az AVSZ-re történő regisztrációja során az adatváltozás-kezelési szolgáltatótól átvett adatait a csatlakozott villamosenergia-kereskedő az adatok átvételét követő 60 napon belül összeveti az általa nyilvántartott adatokkal és eltérés esetén gondoskodik azoknak az átvett adatok szerinti tartalommal történő helyesbítéséről.
10. §
Az AVSZ-hez csatlakozott földgázkereskedő köteles a felhasználó adatai változásának felhasználó általi bejelentését biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján is fogadni és kezelni.
Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a felhasználó rendelkezése alapján átadja a földgázkereskedőnek a Khtv.-ben, valamint kormányrendeletben meghatározott adatokat.
A felhasználónak az AVSZ-re történő regisztrációja során az adatváltozás-kezelési szolgáltatótól átvett adatait a csatlakozott földgázkereskedő az adatok átvételét követő 60 napon belül összeveti az általa nyilvántartott adatokkal és eltérés esetén gondoskodik azoknak az átvett adatok szerinti tartalommal történő helyesbítéséről.
11. §
Kiemelt cél, hogy a Kormány által biztosított kényelmi szolgáltatásokat minél több állampolgár ismerje és használja, erre tekintettel rögzítésre kerül, hogy az AVSZ igénybevételének lehetőségéről az anyakönyvvezető (szóban) tájékoztatja (névváltoztatás esetén) a házasulót.
12. §
Kiemelt cél, hogy a Kormány által biztosított kényelmi szolgáltatásokat minél több állampolgár ismerje és használja, erre tekintettel az ágazati törvényekben rögzítésre kerül, hogy az AVSZ igénybevételének lehetőségéről a közjegyző (szóban) tájékoztatja az ingatlant is érintő hagyatéki eljárás esetén az ingatlan örökösét.
13-15. §
A Khtv.-ben meghatározásra kerülnek az AVSZ alapfogalmai.
Az AVSZ az ügyfelek és a csatlakozott szolgáltatók között az adatváltozás-kezelési szolgáltató által biztosított adattovábbítási szolgáltatás. Ezen belül kétféle szolgáltatás típust különböztetünk meg az adatváltozás-bejelentési szolgáltatást és a felhasználó-változás bejelentési szolgáltatást.
Meghatározásra kerül, hogy mely szolgáltatók csatlakozhatnak az AVSZ-hez és ügyfélként mely természetes személyek vehetik igénybe. Az AVSZ-t ügyfélként Kormány által kötelezően biztosított valamely elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele, és e szolgáltatáshoz kapcsolódó biztonságos kézbesítési szolgáltatáshoz kapcsolódó tárhellyel (KÜNY tárhely) rendelkező, természetes személyek - köztük a fizetők, díjfizetők is, vagyis akik a felhasználó helyett fizetik a szolgáltatás díját - vehetik igénybe. A szolgáltatás igénybevételéhez regisztráció szükséges, amelynek keretében - többek között - az ügyfél meghatározhatja, hogy mely szolgáltatókkal áll szerződéses jogviszonyban.
Rögzítésre kerül a Khtv.-ben továbbá, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltató az informatikai rendszerével és a nyilvántartásával kapcsolatos eseményeket folyamatosan naplózza az üzemmenet folytonossága, az adatvesztés elkerülése, az informatikai biztonság biztosítása, továbbá adatkezelések jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása érdekében.
Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a szolgáltatás biztosítása, az AVSZ ügyfél azonosítása, valamint az AVSZ útján történő adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése és biztosítása céljából egységes törzsadat-nyilvántartást vezet.
Meghatározásra kerülnek továbbá az AVSZ adatkezeléséhez, az adatok tárolásához, továbbításához szükséges rendelkezések.
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltatót, az AVSZ részletes szabályait és az adatváltozás-kezelési szolgáltató feladataira vonatkozó szabályokat, az AVSZ-hez való csatlakozás feltételeit, az adatváltozás-kezelési szolgáltató és a csatlakozott szolgáltató, valamint a felhasználó közötti jogviszony tartalmi elemeit, továbbá az érintettek jogait és kötelezettségeit rendeletben határozza meg.
Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az AVSZ-hez a szolgáltató csatlakozási lehetőségét 2021. december 1-jétől biztosítja. Rögzítésre kerül továbbá, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltató az adatváltozás-kezelési szolgáltatást az ügyfelek részére 2022. január 1-jétől biztosítja.
Adatváltozás-bejelentési szolgáltatás
Az ügyfél kormányablakban, illetve elektronikusan az AVSZ útján kezdeményezheti megváltozott adatainak szolgáltatók felé történő továbbítását.
Az ügyfél rendelkezése alapján automatizáltan vagy eseti felhatalmazás alapján az AVSZ az adatoknak a csatlakozott szolgáltató részére korábban bejelentetthez képest történő változása, illetve újonnan történő bejelentése esetén átvezetés céljából továbbítja a törvényben meghatározott adatokat.
Az ügyfélnek rendelkezési nyilvántartásban (RNY) rendelkezése kell legyen ahhoz, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltató elektronikus úton automatikusan értesítést küldjön a szolgáltatók részére az ügyfél természetes személyazonosító adatainak, lakcímének megváltozásáról és az elhalálozással kapcsolatos információknak (ténye, helye, ideje) továbbításához.
Az AVSZ lehetőséget biztosít arra, hogy az ügyfél értesíthesse az általa megjelölt szolgáltatókat, hogy halála esetén az igénybe vett szolgáltatás tekintetében mely természetes személlyel vehetik fel a kapcsolatot. A halál esetére szóló értesítést tett ügyfél elhunytáról, a kijelölt kapcsolattartó személyéről elérhetőségeiről a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv értesítése alapján az adatváltozás-kezelési szolgáltató tájékoztatja a szolgáltatót.
Az ügyfél az adatváltozás-kezelési szolgáltató útján bejelentheti más természetes személy halálát a szolgáltatók felé, amennyiben az elhunyt személy tekintetében haláleseti kapcsolattartóként lép fel.
Felhasználó-változás bejelentési szolgáltatás
Az ügyfél kormányablakban, illetve elektronikus úton felhatalmazást adhat arra, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltató a felhasználó személyében bekövetkezett változásról, a szükséges adatokról értesítést küldjön a közműszolgáltató számára.
Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az ügyfél választása szerint az adatoknak a csatlakozott szolgáltató részére a felhasználó-változás átvezetése céljából továbbítja a törvényben meghatározott adatokat.
16. §
Az AVSZ-hez csatlakozott víziközmű-szolgáltató köteles a felhasználó adatai változásának felhasználó általi bejelentését biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján is fogadni és kezelni.
Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a felhasználó rendelkezése alapján átadja a víziközmű-szolgáltatónak a Khtv.-ben, valamint kormányrendeletben meghatározott adatokat.
A felhasználónak az AVSZ-re történő regisztrációja során az adatváltozás-kezelési szolgáltatótól átvett adatait a csatlakozott víziközmű-szolgáltató az adatok átvételét követő 60 napon belül összeveti az általa nyilvántartott adatokkal és eltérés esetén gondoskodik azoknak az átvett adatok szerinti tartalommal történő helyesbítéséről.
17. §
A törvényjavaslat a regisztrációval kapcsolatos közigazgatási előírásokon felül a büntető anyagi jogi szabályozást is módosítja annak érdekében, hogy - a társadalomra veszélyesség hiányára figyelemmel - a hatályos szabályozás szerinti előírások megsértői mentesülhessenek a büntetőjogi jogkövetkezmények alól.
A jelenlegi büntetőjogi szabályozás alapján az, aki a lakcímbejelentését úgy teljesíti, hogy a valóságban a valós életvitelszerű ottlakást tükröző lakcímbejelentésnek nem felel meg, intellektuális közokirat-hamisítás bűncselekménye miatt felelősségre vonható, hiszen hozzájárul ahhoz, hogy valamely jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot vagy tényt foglaljanak közokiratba.
A törvényjavaslat alapján a közokirattal visszaélés tényállásába új bekezdés kerül, amely alapján a jövőben nem minősül bűncselekménynek, ha a polgárok személyi- és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartásba történő lakcímbejelentés az Nytv. rendelkezéseivel ugyan nem áll teljes mértékben összhangban, de a bejelentésre a szállásadó tudtával és hozzájárulásával kerül sor. Úgyszintén kivételt képez a büntetendő cselekmények köréből, ha a lakcímbejelentés a saját tulajdonú ingatlanba történik, hiszen ez esetben is nyilvánvalóan hiányzik a cselekményből a visszaélésszerűség, illetve a társadalomra veszélyesség.
Fontos hangsúlyozni, hogy a fenti kivétel nem zárja ki a büntetőjogi felelősségre vonást az olyan cselekmények vonatkozásában, ahol a valóságot nem fedő lakcímbejelentést szándékoltan bizonyos kedvezmények, juttatások jogosulatlan igénybevételére, vagy egyes kötelezettségek alóli jogalap nélküli kibújásra használják fel, amely által megvalósul más bűncselekmények tényállása (pl. költségvetési csalás, társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés).
18. §
Az ügyfél a rendelkezési nyilvántartásban (RNY) rendelkezést tehet az automatizált adatváltozás-bejelentési szolgáltatás igénybevételéről.
19. §
Kiemelt cél, hogy a Kormány által biztosított kényelmi szolgáltatásokat minél több állampolgár ismerje és használja, erre tekintettel rögzítésre kerül, hogy az AVSZ igénybevételének lehetőségéről ingatlanra vonatkozó vagy ingatlannal kapcsolatos jog vagy tény közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló eljárásban való jogi képviseletre, illetve közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerkesztésére irányuló ügyvédi tevékenység során az ügyvédi tevékenység gyakorlója (szóban) tájékoztatja az ügyfelet.
20. §
Hatályba léptető rendelkezések.