3308/2012. (XI. 12.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa jogszabály alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontjának "ha az 1. § (...) (3) bekezdésébe (...) ütközik" szövegrésze, a 3. § (2) bekezdése és a 4. § (2) bekezdése, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 21. § (1 a) bekezdésének a "[s]ztrájkot azonban nem szervezhetnek" szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

I.

[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 71. § (3) bekezdésére hivatkozással, a korábban utólagos normakontrollra irányuló indítványát 2012. már -cius 30-án alkotmányjogi panasz formájában újította meg. A beadványban az indítványozó érdekképviseleti szervezet a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (a továbbiakban: Sztrájk tv.) 3. § (1) bekezdés a) pontjának "ha az 1. § (...) (3) bekezdésébe (...) ütközik" szövegrésze, a 3. § (2) bekezdése és a 4. § (2) bekezdése, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 21. § (1a) bekezdésének a "[s]ztrájkot azonban nem szervezhetnek" szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte.

[2] Az indítványozó kifejtette, hogy az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, I. cikk (3) bekezdését és a XVII. cikk (2) bekezdését sérti a Sztrájk tv. 3. § (1) bekezdésében az 1. § (3) bekezdésére való utalás, amely a munkáltatók és munkavállalók együttműködési kötelezettségét írja elő, és tilalmazza a sztrájkjoggal való visszaélést. Az indítványozó szerint ez a fordulat olyan bizonytalan megfogalmazás, ami a gyakorlatban akár el is lehetetlenítheti a sztrájkjog gyakorlását.

[3] Az indítványozó értelmezésében a "még elégséges szolgáltatásra kötelezettek", valójában a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végzők körét nem egyértelműen határozza meg a Sztrájk tv. 4. § (2) bekezdése, és ez a példálódzó felsorolás nem tesz eleget az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből következő egyértelműség követelményének.

[4] Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésével és a XVII. cikk (2) bekezdésével ellentétesnek tartja az indítványozó, hogy a Sztrájk tv. 3. § (2) bekezdése az államigazgatási szervek esetében a Kormány és az érintett szakszervezetek megállapodására utalja a sztrájkjog gyakorlása feltételeinek megállapítását.

[5] Ugyancsak az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése és a XVII. cikk (2) bekezdése sérelmét látja az indítványozó a Sztrájk tv. 3. § (2) bekezdésében és a Hszt. 21. § (1a) bekezdésében az ún. rendvédelmi szerveknél a sztrájkjog gyakorlásának - ennek keretében az érdekképviseleti szervek ilyen irányú szervező tevékenységének - tilalmában. Az indítványozó szerint ez a tiltás nem felel meg az 1999. évi C. törvénnyel kihirdetett Európai Szociális Karta 6. cikkében vállalt kötelezettségünknek sem, ezért sérti az Alaptörvény Q) cikk (2) bekezdésében foglaltakat is.

[6] Az indítványozó az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 26. §-ára alapította, mivel álláspontja szerint a "jogsérelem a Sztrájktörvény hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül bekövetkezett, a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás nincs", és kérte a támadott rendelkezések megsemmisítését.

[7] 2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem fogadható be, mert az Abtv. szerinti tartalmi követelményeknek nem felel meg, több okból.

[8] Az Abtv. 32. § (2) bekezdése értelmében nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatát az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kormány, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, valamint az alapvető jogok biztosa indítványozhatja. Az indítványozó nem tartozik ebbe a körbe.

[9] Az alkotmányjogi panaszban sérelmezett, a Sztrájk tv. 3. § (1) bekezdés a) pontjának "ha az 1. § (.) (3) bekezdésébe (...) ütközik" szövegrésze, a 3. § (2) bekezdése és a 4. § (2) bekezdése tekintetében az indítványozó nem tekinthető közvetlenül érintettnek.

[10] Egyedül a Hszt. 21. § (1a) bekezdésében az érdekképviseleti szerveknek a sztrájk szervezését megtiltó rendelkezést illetően állapítható meg közvetlen érintettség, ez a rendelkezés azonban - tartalmát tekintve - nem vet fel új, alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést. Az Alkotmánybíróság több határozatában foglalkozott sztrájkot tiltó rendelkezések alkotmányossági vizsgálatával. Így többek között a 88/B/1999. AB határozatában már megvizsgálta a honvédségnél és a rendvédelmi szerveknél a sztrájkot megtiltó szabályozást, melyet [a Sztrájk tv. 3. § (2) bekezdését] alkotmányosnak ítélt [ABH 2006, 1188.].

[11] Az alkotmányjogi panasszal szemben támasztott tartalmi követelmények hiányára tekintettel az Alkotmánybíróság tanácsa az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 64. § d) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2012. október 29.

Dr. Holló András s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

előadó alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/2729/2012.