Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

...Tovább...

2/2013. (II. 12.) Miniszterelnökségi utasítás

a Miniszterelnökség Cafetéria Szabályzatának kiadásáról

A cafetéria-juttatások rendszerének célja a Miniszterelnökségen dolgozó munkatársak részére egységes elvek alapján szabályozott, az egyéni igényekhez igazodó béren kívüli juttatások biztosítása.

A Miniszterelnökség Cafetéria Szabályzatát (a továbbiakban: szabályzat) a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (5) bekezdés f) pontja alapján, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 151. § (3) bekezdése, valamint a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 9. §-a, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. törvény) rendelkezéseire figyelemmel a következők szerint állapítom meg.

I. fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A szabályzat hatálya

1. § (1) A szabályzat hatálya kiterjed

a) a Miniszterelnökség állományába tartozó állami vezetőkre;

b) a Miniszterelnökség állományába tartozó kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre;

c) a Miniszterelnökségen munkaviszonyban álló munkavállalókra;

d) azokra a személyekre, akik számára a cafetéria-jogosultságot a Miniszterelnökség megállapodás vagy egyedi munkáltatói intézkedés alapján biztosítja

(a továbbiakban együtt: munkatárs).

(2) Nem jogosult cafetéria-juttatásra a tartós külszolgálaton lévő, illetve az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programok keretében szakértői tevékenységet ellátó, továbbá a nemzeti szakértőként foglalkoztatott kormánytisztviselő.

(3) A cafetéria-juttatások éves keretösszegének (a továbbiakban: cafetéria keret) 30%-a illeti meg a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján a prémiumévek programban foglalkoztatott, valamint a különleges foglalkoztatási állományba helyezett munkatársakat.

(4) A cafetéria-juttatások rendszere a következő, a munkatársak által választható béren kívüli juttatásokat tartalmazza:

a) helyi utazási bérlet,

b) Széchenyi Pihenőkártya

ba) szálláshely alszámlájára,

bb) vendéglátás alszámlájára,

bc) szabadidő alszámlájára

utalt juttatás,

c) Erzsébet-utalvány,

d) önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás,

e) önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás,

f) iskolakezdési támogatás.

Általános szabályok

2. § (1) Az egyes munkatársakat megillető éves cafetéria keret - ezer forintra kerekítve - egységesen, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár normatív utasításában kerül meghatározásra.

(2) A cafetéria keret egy naptári évben, a szabályzatban meghatározott juttatási formákra vehető igénybe, az Szja. törvény 71. §-ában meghatározott mértékben, a munkatárs nyilatkozata alapján. A nyilatkozat év közben nem módosítható. Az éves cafetéria-keretről, a választható juttatások maximális mértékéről, a minimálbér összegéről, a cafetéria-keretet terhelő, de a munkáltató által megfizetendő közterhek mértékéről az (5) bekezdés szerinti elektronikus levél tartalmaz tájékoztatást.

(3) Nem jogosult cafetéria-juttatásra a munkatárs azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre, munkabérre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a 30 napot. Az érintett munkatársak cafetéria-jogosultsága tekintetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 29. § (2) bekezdése esetén, valamint a 70. § (3) bekezdése, 78. § (3) bekezdése, valamint 79. § (2) bekezdése szerinti felmondás esetén járó távolléti díj, továbbá a 146. § szerinti alapbér, díjazás és távolléti díja munkabérrel fedezett időszakkal esik egy tekintet alá.

(4) A cafetéria-keret ezer forintra kerekített időarányos részére jogosult

a) a határozott idejű kinevezéssel, munkaszerződéssel rendelkező munkatárs, illetve

b) azon munkatárs, akinek a Miniszterelnökségen fennálló jogviszonya év közben keletkezik vagy szűnik meg.

(5) A választható elemeket tartalmazó, nyilatkozattételt lehetővé tevő programot az Igazgatási Főosztály az éves keretet meghatározó Miniszterelnökségi utasítás kiadását követően teszi elérhetővé - elektronikus úton - a munkatársak részére. A program elérhetőségéről az Igazgatási Főosztály elektronikus levélben tájékoztatja a munkatársakat. A cafetéria-keret és a választható juttatások ismeretében a munkatárs igény szerint választ, figyelemmel az egyes juttatásoknál ismertetett jogszabályi korlátozásokra. A választás során az egyes cafetéria elemeket úgy kell figyelembe venni, hogy a nyilatkozattételt követően 1000 forint feletti maradványösszeg ne képződjön. A választás során figyelemmel kell lenni arra is, hogy a Széchenyi Pihenőkártya vendéglátás alszámlájára utalandó juttatást, az Erzsébet-utalványt, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulást, az önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulást a munkatárs csak teljes évre, havi egyenlő összegben igényelheti.

(6) Amennyiben a munkatárs a nyilatkozattételt követően más juttatótól is ugyanazon a jogcímen részesül juttatásban, az Szja. törvény 71. §-ában megjelölt juttatásoknál előírt nyilatkozattételi kötelezettsége - másik kifizetőtől igénybe vett, további juttatások tekintetében - a másik juttató felé áll fenn a Miniszterelnökségtől igénybe vett juttatás tekintetében.

(7) A munkatárs a nyilatkozatát elektronikus úton tölti ki. A kitöltött és kinyomtatott nyilatkozat egy példányát a 2. § (5) bekezdésben megjelölt elektronikus levél kézhezvételét követő 10 munkanapon belül kell az Igazgatási Főosztályra aláírva eljuttatni, melyhez csatolni kell a választott juttatási formákhoz tartozó dokumentumokat az egyes juttatásoknál meghatározottak szerint. Amennyiben a munkatárs a nyilatkozattételt önhibájából elmulasztja, úgy Erzsébet-utalványra jogosult a cafetéria keretének mértékéig.

(8) Hiányosan előterjesztett nyilatkozat esetén a munkatársat az Igazgatási Főosztály hiánypótlásra hívja fel. Amennyiben hiánypótlási kötelezettségének a felhívás kézhezvételét követő 15 napon belül nem tesz eleget, nyilatkozatát a rendelkezésre álló adatok alapján kell figyelembe venni. Amennyiben a hiány olyan természetű, hogy pótlása nélkül a nyilatkozat egyetlen eleme sem vehető figyelembe, úgy kell eljárni, mintha a nyilatkozattételt elmulasztotta volna.

(9) A cafetéria-keretből megmaradt, ezer forint alatti összeget a munkatárs nem veheti igénybe.

(10) A munkatárs köteles az Igazgatási Főosztálynak írásban haladéktalanul bejelenteni, ha a cafetéria-juttatásokra való jogosultsága év közben bármilyen okból módosul.

(11) A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén a munkatársat az Igazgatási Főosztály tájékoztatja cafetéria-juttatásra való jogosultságáról és a nyilatkozattételt lehetővé tevő programot elérhetővé teszi számára. A munkatárs a nyilatkozattételi kötelezettségét a tájékoztatást követő 10 munkanapon belül köteles teljesíteni, és aláírt nyilatkozatát eljuttatni az Igazgatási Főosztályra.

(12) Ha a munkatárs jogviszonya, illetve cafetéria-jogosultsága anélkül szűnik meg, hogy a (7), illetve a (11) bekezdés szerint nyilatkozat tételére lehetősége lett volna, a számára időarányosan járó cafetéria-juttatást - az Igazgatási Főosztály felhívása alapján - külön írásbeli nyilatkozata szerint kell kiadni azzal, hogy ha a munkatárs e nyilatkozattételi kötelezettségét önhibájából elmulasztja, részére az őt időarányosan megillető cafetéria-keret erejéig a (7) bekezdés szerinti juttatást kell kiadni.

(13) Ha a munkatárs jogviszonya, illetve jogosultsága év közben megszűnik, köteles az időarányos cafetéria-keretet meghaladóan igénybe vett juttatások összegét a Miniszterelnökségnek visszafizetni, illetve - a munkatárs választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi - visszaadni. Az éves cafetéria-keret terhére tárgyévben igénybe vett juttatások összegéről és annak elszámolásáról az Igazgatási Főosztály tájékoztatja a munkatársat. Amennyiben a munkatársat év közben áthelyezik, a cafetéria-juttatásokra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Igénybe vett juttatásnak kell tekinteni a megrendelt névre szóló utalványokat, a Széchenyi Pihenőkártya valamelyik alszámlájára átutalt juttatást, valamint az egyes önkéntes kölcsönös pénztári hozzájárulások átutalt tárgyhavi összegét.

(14) A (13) bekezdésben meghatározott visszafizetés módja elsősorban a munkatársat megillető járandóságokból történő levonás. Amennyiben ez nem lehetséges, a visszafizetés a munkatárs részéről átutalással, illetve készpénz-átutalási megbízás útján történik.

(15) A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni.

(16) Kivételes méltánylást érdemlő esetben a cafetéria-juttatások igénybevételét az igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár az Szja. törvény rendelkezései szerint és a nyilatkozattételt lehetővé tevő program keretei között, a jelen szabályzat rendelkezéseitől eltérő feltételekkel is engedélyezheti. Az engedély iránti kérelmet a munkatárs az Igazgatási Főosztályon keresztül terjeszti a helyettes államtitkár elé.

(17) A jelen szabályzatban foglalt határidőktől az Igazgatási Főosztály vezetőjének engedélye alapján el lehet térni.

(18) A szabályzat vonatkozásában közeli hozzátartozónak minősül a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja értelmében: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha-és neveltgyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

II. fejezet

A CAFETÉRIA RENDSZERBE TARTOZÓ EGYES JUTTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI

Helyi utazási bérlet

3. § (1) A Miniszterelnökség a helyi utazási bérletet a tárgyévre érvényes éves BKV bérlet formájában biztosítja, melyet nyilatkozata alapján a munkatárs kizárólag saját használatára vehet igénybe.

(2) A pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén a Miniszterelnökség a helyi utazási bérletet a tárgyévet megelőző évben juttatott bérleten megjelölt érvényességi idő lejárta előtt biztosítja. A bérlet igénylésére vonatkozó nyilatkozatát a munkatárs -a 2. § (7) bekezdésében foglaltaktól eltérően - az Igazgatási Főosztály által meghatározott eljárásrendben teszi meg. Amennyiben a munkatárs az érvényességi idő lejárta előtt biztosított bérletet eltérő választása, vagy a jogosultsági idő későbbi időpontban történő megnyílása miatt nem veszi igénybe, helyi utazási bérlet igénylésére a 2. § (7) bekezdésben meghatározott éves nyilatkozattételi eljárás során van lehetőség.

(3) A bérletszelvények beszerzését és átadását minden esetben az Igazgatási Főosztály végzi. Amennyiben a munkatárs cafetéria-jogosultsága év közben megszűnik, az igényelt bérlet típusától függően van lehetőség a bérlet visszaadására. A visszaadás szándékát minden esetben a munkatárs köteles jelezni, legkésőbb az utolsó munkában töltött napon. Az Igazgatási Főosztály a bérletszelvényeket az utolsó munkában töltött napot követő napig veszi vissza.

(4) A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén a munkatársak részére a helyi utazási bérletet az Igazgatási Főosztály a cafetéria nyilatkozat megérkezését követő hónap első napjától érvényes, kizárólag az Igazgatási Főosztály által kiadott bérletszelvény formájában biztosítja.

(5) A helyi utazási bérletre a munkatárs folyamatos igénybevétel esetén jogosult. Nincs lehetőség a bérletet kizárólag egyes hónapokra kérni, vagy megszakítással igénybe venni. Amennyiben a munkatárs a nyilatkozattétel időpontjáig betölti a 65. életévét, helyi utazási bérletre nem jogosult.

Széchenyi Pihenőkártya

4. § (1) A Széchenyi Pihenőkártya juttatás keretében a munkatárs a (3) bekezdésben felsorolt alszámlákra - egy-egy alszámlára vagy mindegyikre - igényelhet támogatást, az Szja. törvény 71. § (1) bekezdés c) pontjában az egyes alszámlákra meghatározott mértékig.

(2) Az egyes juttatások igénylése során a munkatárs - az éves cafetéria kerete és a törvényben előírt mérték mellett -alszámlánként figyelembe veszi a más juttatótól a tárgyévben az adott alszámlára biztosított juttatás összegét is. A munkatárs a más juttatótól származó támogatás összegéről a vonatkozó alszámla tekintetében nyilatkozatot tesz.

(3) A munkatárs a Széchenyi Pihenőkártya juttatást

a) szálláshely alszámlájára egy összegben igényli, amit a Miniszterelnökség április 30. napjáig átutalja az alszámlára;

b) vendéglátás alszámlájára havi bontású összeget igényel, amelyeket a Miniszterelnökség negyedévente utólag, a negyedévet követő hónap 15 napjáig átutalja az alszámlára, kivéve az első negyedévet, amely esetében április 30-ig, továbbá az utolsó negyedévet, amely esetében december 20-ig teljesíti az átutalást az alszámlára;

c) szabadidő alszámlájára egy összegben igényli, amit a Miniszterelnökség április 30. napjáig átutalja az alszámlára.

(4) A Miniszterelnökség a juttatást az OTP Szép Kártya kártyakibocsátó intézménytől megrendelt kártyán keresztül biztosítja a munkatárs számára. A kártya használatával a kiválasztott alszámláknak megfelelően belföldi szolgáltatások vehetők igénybe a munkáltatói juttatás terhére. A kártya megrendelésével, használatával, a juttatás igénybevételével kapcsolatban a munkatársat semmilyen költség nem terheli.

(5) A közeli hozzátartozó és az élettárs részére a társkártyát - ha az igénylésre a cafetéria-nyilatkozat megtételekor kerül sor-a Miniszterelnökség rendeli meg, ekkor a munkatárs az élettársi kapcsolat fennállásáról a Miniszterelnökség felé nyilatkozik. Egyéb esetekben a társkártyát és szükség szerint a pótkártyát a munkatárs közvetlenül a kártyakibocsátó intézménytől rendeli meg, melynek előállítási és kézbesítési költsége-a rendelő személyétől függetlenül, pót-, illetve társkártyánként - a munkatársat terheli, az a cafetéria-keretösszeg terhére nem érvényesíthető.

(6) Kártya-, társkártya igénylése során a munkatárs gondoskodik a rendelkezésére bocsátott "kártyaigénylő és adatkezelési hozzájáruló nyilatkozat" nyomtatvány kártyánként két példányban történő kitöltéséről, aláír(at)ásáról, majd a nyomtatványoknak az Igazgatási Főosztály részére eredetben történő megküldéséről.

(7) A munkatárs és a társkártya birtokos hozzájáruló nyilatkozatot ad személyes adataiknak a juttatás biztosítása céljából a Miniszterelnökség által történő kezeléséhez, továbbá az OTP Szép Kártya kártyakibocsátó intézmény részére való továbbításához. Élettárs részére igényelt társkártya esetén a munkatárs az élettársi kapcsolat fennállásáról a munkáltató felé nyilatkozik.

(8) A tárgyévben kártya útján adott, az érvényességi időn belül fel nem használt juttatás munkatárs részére történő visszatérítésére, illetve az egyes alszámlákra igényelt összegek módosítására nincs lehetőség.

Erzsébet-utalvány

5. § (1) A Miniszterelnökség az étkezési hozzájárulást papír alapú Erzsébet-utalvány formájában biztosítja, legfeljebb az Szja. törvény 71. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában előírt havi mértékig. Az igényelt összeget havi bontásban kell megadni. A legkisebb igényelhető összeg nettó 300 forint/hó, az igényelt összegnek 100 forinttal oszthatónak kell lennie.

(2) Az utalványok rendelkezésre bocsátása negyedévente utólag, egyenlő összegben történik, a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig, kivéve az utolsó negyedévet, amikor az utalványok legkésőbb december 20-ig kerülnek átadásra. A cafetéria-jogosultság év végi megnyílása esetén a Miniszterelnökség november, illetve december hónapban is kiadja az utalványokat.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás

6. § (1) Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás annak fizethető, aki

a) önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagja,

b) az Igazgatási Főosztályon - amennyiben ez még nem történt meg - a cafetéria-nyilatkozatával egyidejűleg a tagsági jogviszonyának fennállását igazoló okirat másolatát leadja.

(2) Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulást a Miniszterelnökség az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdése értelmében valamennyi munkatárs részére azonos feltételekkel biztosítja, éves cafetéria keretén belül, a munkatárs választása szerinti összegben, figyelemmel az Szja. törvény 71. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott értékhatárra. Amennyiben a munkatárs éves keretét nem kizárólag a jelen §-ban meghatározott juttatásra kívánja fordítani, vagy az adott juttatást a cafetéria rendszerében nem választja, az így igénybe nem vett összegnek a munkáltatói hozzájárulás címén történő felhasználásáról a cafetéria-nyilatkozatában le kell mondania.

(3) A nyilatkozatban választott hozzájárulás mértékének el kell érnie az adott pénztár által meghatározott tagdíjminimumot, de nem haladhatja meg az Szja. törvény 71. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott mértéket. A juttatás igénybevétele esetén a munkatársnak nyilatkoznia kell arról, hogy azonos időszakra az adott jogcímen más juttatótól nem szerez bevételt.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás

7. § (1) Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás annak a munkatársnak fizethető, aki

a) önkéntes kölcsönös egészségpénztár, vagy

b) önsegélyező pénztár tagja és

c) az Igazgatási Főosztályon - amennyiben ez még nem történt meg - a cafetéria-nyilatkozatával egyidejűleg a tagsági jogviszonyának fennállását igazoló okirat másolatát leadja.

(2) Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulást a Miniszterelnökség az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdése értelmében valamennyi munkatárs részére azonos feltételekkel biztosítja, éves cafetéria keretén belül, a munkatárs választása szerinti összegben, figyelemmel az Szja. törvény 71. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott értékhatárra. Amennyiben a munkatárs éves keretét nem kizárólag a jelen §-ban meghatározott juttatásra kívánja fordítani, vagy az adott juttatást a cafetéria rendszerében nem választja, az így igénybe nem vett összegnek a munkáltatói hozzájárulás címén történő felhasználásáról a cafetéria-nyilatkozatában le kell mondania.

(3) A nyilatkozatban választott hozzájárulás mértékének el kell érnie az adott pénztár által meghatározott tagdíjminimumot, de nem haladhatja meg az Szja. törvény (3) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket. A juttatás igénybevétele esetén a munkatársnak nyilatkoznia kell arról, hogy azonos időszakra az adott jogcímen más juttatótól nem szerez bevételt.

Iskolakezdési támogatás

8. § (1) Iskolakezdési támogatást az a munkatárs vehet igénybe, akinek gyermeke a közoktatásban, vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban részt vevő tanuló, feltéve, hogy a munkatárs a gyermeknek - a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény, vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlékra, vagy hasonló ellátásra jogosult - szülője, gyámja vagy e szülőnek, gyámnak vele közös háztartásban élő házastársa.

(2) Az iskolakezdési támogatást a Miniszterelnökség a tanév első napját megelőző 60. naptól a kibocsátás évének utolsó napjáig érvényes, kizárólag tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására jogosító utalvány formájában biztosítja.

(3) Az iskolakezdési támogatás igénylése során a munkatárs nyilatkozik

a) arról, hogy a gyermeke a közoktatásban, vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban vesz részt és őt saját háztartásában tartja el,

b) ő vagy a vele közös háztartásban élő házastársa jogosult-e családi pótlékra,

c) a támogatásban részesített gyermek adóazonosító jeléről, ennek hiányában TAJ-számáról.

(4) A juttatás mértéke nem haladhatja meg az Szja. törvény 71. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott mértéket.

III. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

9. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2013. január 1-jét követően kiadott cafetéria-juttatásokra kell alkalmazni.

Dr. Lázár János s. k.,

Miniszterelnökséget vezető államtitkár

Tartalomjegyzék