3165/2013. (VII. 24.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

1. Az Alkotmánybíróság a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet 25. § (5) bekezdése, valamint 2. számú mellékletének EÜ100 2. és EÜ100 3. pontjában szereplő "Felnőtt beteg esetében a gyógyszer alkalmazása egy év után csak akkor folytatható, amennyiben a megfelelő szénhidrátanyagcsere-háztartás (HbA1c,0%) a szakorvosi javaslat kiállítását megelőző fél éven belül legalább két mérés alapján fenntartható volt. (A gyógyszer alkalmazása a HbA1c értéktől függetlenül akkor is folytatható, ha a betegnek legalább egy - az orvosi dokumentációban feltüntetett - súlyos, az elhárításhoz külső segítséget igénylő hypoglikaemiás eseménye volt.)" szövegrésze, és "18 év alatti beteg esetében a gyógyszer alkalmazása egy év után csak akkor folytatható, amennyiben a szakorvosi javaslat kiállítását megelőző hat hónapban mért HbA1c értékek átlaga legalább 2,0% ponttal alacsonyabb a korábbi humán inzulinnal végzett intenzív-konzervatív kezeléshez képest, vagy a HbA1c,0%. (A gyógyszer alkalmazása a HbA1c értéktől függetlenül akkor is folytatható, ha a betegnek legalább egy - az orvosi dokumentációban feltüntetett-súlyos, az elhárításhoz külső segítséget igénylő hypoglikaemiás eseménye volt.)" szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

2. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a nemzetközi szerződésbe ütközés tárgyában visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az alkotmányjogi panasz előterjesztői (a továbbiakban: indítványozók) 2012. december 21-én - jogi képviselőjük útján - az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdés szerinti alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz, melyben a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: R.) 25. § (5) bekezdése, valamint 2. számú mellékletének EÜ100 2. és EÜ100 3. pontjában szereplő meghatározott szövegrészek alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték.

[2] A panaszosok szerint az úgynevezett analóg inzulin készítményekkel való kezelés egy év után történő kiemelt, indikációhoz kötött támogatással való fenntartásának feltételeit tartalmazó - az indítvány benyújtásakor hatályos - rendelkezések ellentétesek az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével, 18. cikk (3) bekezdésével, VI. cikk (1) bekezdésével, XV. cikk (2) bekezdésével és a XX. cikk (1) bekezdésével.

[3] A panaszosok arra is hivatkoztak, hogy a R. kifogásolt rendelkezései nem felelnek meg az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Ovie-dóban, 1997. április 4-én kelt Egyezménye: Az emberi jogokról és a biomedicináról szóló Egyezmény, valamint az Egyezménynek az emberi lény klónozásának tilalmáról szóló, Párizsban, 1998. január 12-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve kihirdetéséről szóló 2002. évi VI. törvény 3. cikkében foglalt az egészségügyi ellátáshoz való igazságos hozzáférés követelményének.

[4] 2. Az indítványozók az Abtv. 26. § (2) bekezdés szerinti hatáskörben kérték az Alkotmánybíróság eljárását. Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás. A kivételes panasz esetében, mivel az közvetlenül a norma ellen irányul, különös jelentősége van az érintettség vizsgálatának, hiszen a panaszos alapjogában való személyes, közvetlen és aktuális (jelenvaló) sérelme különbözteti meg a kivételes panaszt az utólagos normakontrolltól.

[5] Az Abtv. 52. § (6) bekezdése értelmében az indítvány mellékleteként meg kell küldeni az Alkotmánybíróság részére azokat a dokumentumokat, amelyek az indítványban foglaltakat - így az Abtv. 26. § (2) bekezdés szerinti érintettséget is - igazolják. Jelen ügyben az indítványozók azonban nem igazolták az érintettségüket. Mivel egészségügyi dokumentáció (szakorvosi javaslat, laboratóriumi lelet, receptek) hiányában nem állapítható meg az indítványozók érintettsége, az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt - az Ügyrend 30. § (1) bekezdés c) pontja alapján - visszautasította.

[6] 3. A panaszosok tartalmilag a kifogásolt rendelkezések nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát is kezdeményezték. Az Abtv. 32. § (2) bekezdése alapján ezt az eljárást az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kormány, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, valamint az alapvető jogok biztosa, illetve a bíró - az előtte folyamatban lévő ügy felfüggesztése mellett - kezdeményezheti. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatának kezdeményezésére az indítványozók nem jogosultak. Ezért az indítványt a nemzetközi jogba ütközés tárgyában - az Ügyrend 30. § (1) bekezdés c) pontja alapján - visszautasította.

Budapest, 2013. július 15.

Dr. Balogh Elemér s. k.,

tanácsvezető előadó alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Stumpf István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Pokol Béla s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szívós Mária s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/941/2013.