BH 2021.7.215 Az azonnali jogvédelmet kérő fél nem kötelezhető bizonyításra vagy adatszolgáltatásra. Annak következményeit azonban, ha a bíróságot nem győzi meg arról, hogy esetében e jogszabályhely alkalmazásának feltételei fennállnak, magának kell viselnie [2017. évi I. törvény (Kp.) 50. § (1), (4) bekezdés, 51. § (3) bekezdés, 52. § (1) bekezdés].

A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás

[1] A "Dunakeszi területén megvalósítandó középfokú oktatási létesítmények és egyéb intézmények elhelyezésre szolgáló fejlesztési terület kialakítása" elnevezésű projekt megvalósításával összefüggésben a Dunakeszi ... hrsz-ú ingatlan (a továbbiakban: kérelmezett ingatlan) teljes területének "terület- és településrendezés" közérdekű célból a felperes mint kisajátítást kérő 2020. július 27. napján előterjesztett kérelmére indult kisajátítási eljárásban az alperes a 2020. szeptember 7. napján kelt PE/048/00672-12/2020. számú végzésével a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 25. § (2) bekezdése alapján - egyebek mellett - a kérelmezett ingatlan forgalmi értékének meghatározására az alperesi érdekelt mint igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő kirendeléséről döntött.

[2] A felperes a 2020. október 6. napján előterjesztett beadványában a kérelmezett ingatlan vonatkozásában benyújtott kisajátítási eljárás megindítása iránti kérelmét visszavonta, amelyre tekintettel az alperes a 2020. október 8. napján kelt PE/048/00672-15/2020. számú végzésével a kisajátítási eljárást megszüntette.

[3] A kisajátítási eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő a kisajátítási kérelem visszavonásáig az általa elvégzett szakértői tevékenység díjának megállapítását kérte.

[4] Az alperes 2020. november 18. napján kelt PE/048/00672-23/2020. számú végzésével az alperesi érdekelt, mint kirendelt igazságügyi szakértő részére a benyújtott szakértői díj- és költségjegyzékkel egyezően bruttó 83 296 forint szakértői díjat állapított meg, amelynek 30 napon belüli megfizetésére a felperest kötelezte.

[5] A végzést a felperessel 2020. november 23. napján postai úton közölte.

A kereset, az azonnali jogvédelem iránti kérelem és védirat

[6] A felperes a perindítási határidőn belül a döntés bírósági felülvizsgálata iránt keresetlevelet terjesztett elő, amelyben elsődlegesen az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 49. § (3) bekezdésének és az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet (a továbbiakban: DíjR.) 1. § (9) bekezdésének sérelme miatt a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 92. § (1) bekezdés b) pontja alapján a döntés megsemmisítését és a Kp. 89. § (1) bekezdés b) pontja alapján az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését, másodlagosan a döntés alapjául szolgáló szakértői díj- és költségjegyzéknek az összegszerűség tekintetében történő jelentős mérséklését kérte. Egyúttal a Kp. 50. § (1) bekezdése, valamint (2) bekezdés a) pontja alapján azonnali jogvédelem keretében a végzés teljes halasztó hatályának az elrendelését kérte. Indokai szerint a végzés azonnali végrehajtása jogát, illetve jogos érdekét nagymértékben sérti, különösen, hogy az alperesi végzés alapját képező díjjegyzék megalapozottságát, indokoltságát az alperes nem vizsgálta, mely eljárás jogszabálysértő. Érdeksérelme körében utalt arra, hogy a szakértő 42 ingatlan vonatkozásában terjesztett elő azonos díjjegyzéket, így mindösszesen 3 498 432 forint szakértői díj megfizetésére lenne köteles 30 napon belül.

[7] Az alperes a védiratában a kereset, valamint az azonnali jogvédelem iránti kérelem elutasítását indítványozta. Álláspontja szerint a felperes által csupán általánosságban előadott érdeksérelem azonnali jogvédelem alapjául nem szolgálhat. Jelentősége van ebből a szempontból annak a ténynek, hogy a kérelmezett ingatlanon építmény nincs és a Kstv. 32. § (1) bekezdés b) pontja a kisajátítási hatóság döntésével szemben indított közigazgatási per során az azonnali jogvédelmet csak építménnyel rendelkező ingatlan esetén és csak ezen ingatlan kisajátítása jogalapjának vitatása mellett teszi lehetővé, márpedig a kisajátítás jogalapját a felperes nem vitatta, így azonnali jogvédelem kérelme alapján ez okból sem biztosítható.

Az elsőfokú bíróság végzése

[8] Az elsőfokú bíróság a 2021. január 19. napján kelt 20.K.700.024/2021/3. számú végzésével a felperes azonnali jogvédelem (halasztó hatály elrendelése) iránti kérelmét a Kp. 50. § (1) és (4) bekezdése, (2) bekezdés a) pontja, 52. § (1) bekezdése, továbbá 51. § (1) és (3) bekezdése alapján elutasította. Végzése indokolásában kiemelte, hogy a bíróság az azonnali jogvédelem körében nem a felülvizsgálni kért döntés jogszerűségét vitató érvek helyessége, hanem a jogvédelem elrendelésének jogszabályban előírt feltételei alapján határoz, ezért a felperesnek a szakértői díj megállapításának jogszerűségét keresetében vitató érvei nem voltak figyelembe vehetők. Rámutatott, hogy a felperes kérelmében a Kp. 50. § (4) bekezdése szerint megkövetelt igazolási és valószínűsítési kötelezettségének nem tett eleget, az azonnali jogvédelem szükségességét valószínűsítő adatot, tényt, körülményt, bizonyítékot a kérelméhez nem nyújtott be, hiánypótlásnak pedig a Kp. 51. § (1) bekezdése alapján nincs helye. A bíróság kitért arra, hogy a felperes kérelméből pénzügyi helyzete ellehetetlenülésére arra vonatkozó okirat és igazolás hiányában következtetni nem lehetett, így a kérelemben jelzett, az igazságügyi szakértő által 42 ingatlan vonatkozásában előterjesztett azonos összegű szakértői díj végrehajtásának a felperes gazdasági helyzetére gyakorolt hatása érdemben nem volt vizsgálható.

[9] Az elsőfokú végzést a felperes elektronikusan 2021. február 8. napján vette át.

A fellebbezés, az észrevétel

[10] A felperes a végzéssel szemben a törvényes határidőn belül fellebbezést terjesztett elő, melyben elsődlegesen az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése és a Kp. 50. § (1) bekezdése sérelme miatt a Kp. 114. § (2) bekezdés b) pontja alapján a végzés hatályon kívül helyezését, másodlagosan a Kp. 114. § (3) bekezdése szerint a végzés hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság új végzés hozatalára való kötelezését kérte.

[11] Fellebbezési érvelése szerint az azonnali jogvédelem iránti kérelmében megjelölte azokat a jogát és jogos érdekét sértő indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák és amelyek számára közvetlenül fenyegető hátrányt eredményeznek, ebből következően az elsőfokú bíróság végzése a Kp. 50. § (1) bekezdésébe ütközik, így jogszabálysértő. Álláspontja szerint a törvényszék nem mérlegelte kellően a pandémia által kialakult, az önkormányzatokat érintő, mindenki számára ismert helyzetet, valamint a szakértői társaság nyilvános beszámolóiban foglaltakat, amelyeket véleménye szerint valószínűsíteni nem kell, ebből következően sérült az Alaptörvény XXVIII. cikkének (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz fűződő alapvető joga. Kitért arra, hogy a felperesi önkormányzat közpénzekkel gazdálkodik szigorú költségvetési rend mellett, számos költségvetési intézményt tart fenn. A kisajátítási eljárásokban időközben hozott végzések (42 darab) által megjelölt - 30 napon belül fizetendő - mindösszesen 3 498 432 forint az összeg a nagyságára tekintettel az önkormányzat költségvetése tekintetében most jelentős összeg. Mindenki számára köztudomású tény, hogy a pandémiás helyzetre tekintettel és a központi kormányzat által hozott intézkedések miatt az önkormányzati bevételek (pl. iparűzési adó) jelentősen lecsökkentek, a fejlesztések és támogatások elmaradtak/elmaradnak, következésképpen a pandémiás helyzet által hozott intézkedések miatti bevételcsökkenés, támogatásmegvonás mellett a szakértői díjat megállapító végzésekben foglalt összegek megfizetése olyan aránytalan terhet ró az önkormányzatra, mely meghaladja azt a hátrányt, ami az azonnali jogvédelem biztosításából ered. Kifejtette, hogy a szakértői társaság beszámolójának adataiból következően az esetlegesen a most a szakértőnek kifizetett összegnek pernyerés esetén történő visszatérítése nem lesz biztosított.