3/1986. (II. 21.) IM rendelet

az igazságügyi szakértők díjazásáról

A büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvény 404. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, valamint a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 187. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a következőket rendelem:

I. Általános szabályok

A szakértői díj

1. §

(1)[1] Az igazságügyi szakértőnek, az igazságügyi szakértői intézménynek, az orvostudományi képzést folytató egyetem igazságügyi orvostani intézetének (a továbbiakban: egyetemi intézet), a szakértői vélemény végett megkeresett egyéb szervnek, az igazságügyi szakértői testületnek, továbbá a szakértőként alkalmazott más személynek, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti szaktanácsadónak (a továbbiakban együtt: szakértő) szakértői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés (a továbbiakban együtt: szakértői díj) jár.

(2)[2] A szakértői díj e rendeletben meghatározott összege az igazságügyi szakértői tevékenység ellenértékét terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza, azt az e rendeletben meghatározott szakértői díj összegén, mint adóalapon felül kell felszámítani, ha a szakértő az általános forgalmi adóról szóló törvény (Áfa tv.) rendelkezései alapján általános forgalmi adó-felszámításra kötelezett. Ha a szakértő az Áfa tv. szerint levonási joggal rendelkezik, a számlával igazolt költségnek csak a nettó összege növeli az adóalapot.

(3)[3] A szakértő a szakértői díjra, a szakkonzultáns és a segédszemélyzet (7. §) pedig a munkadíjra vonatkozó igényét - külön-külön díjjegyzékkel - a szakvélemény beterjesztésekor, legkésőbb azonban a szakértő működésének befejezésétől számított tizenöt napon belül köteles a kirendelőnél érvényesíteni. A szakértői díjjegyzékben a munkadíjat, költségtérítést és az ezeket terhelő általános forgalmi adó összegét külön kell részletezni.

(4)[4] A (3) bekezdéstől eltérően az egyetemi intézetek, az igazságügyi szakértői intézmények, az igazságügyi szakértői testületek, valamint a szakértői vélemény végett megkeresett egyéb szervek a szakértői díjra vonatkozó igényüket egy díjjegyzékkel érvényesítik, amely tartalmazza az alkalmazásukban álló, vagy megbízásuk alapján a szakvélemény elkészítésében részt vevő és közreműködő személyek szakvéleményének (tevékenységének) díját.

(5)[5] Ha a szakértő a díjjegyzékével érvényesíteni kívánt díjat maga állapíthatja meg, e rendeletnek a díj megállapítására és kifizetésére vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell. A munkadíjra, a jelenléti díjra és a szakértő költségeire vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha ezt a szakértő kérte.

(6)[6] Ha a munkadíjat a szakvélemény elkészítésére fordított idő alapján kell megállapítani, és a szakértő a vizsgálatot nem a kirendelő előtt végzi, írásbeli szakvéleményéhez jegyzéket kell csatolnia, amelyben részleteznie kell a szakértői tevékenységet és a ráfordított időt.

(7)[7] Ha a szakértő tevékenysége az Áfa tv. szerinti gazdasági tevékenységnek minősül, a szakértőnek a díjjegyzéken kívül külön jogszabály rendelkezései szerint számlát is ki kell állítania, illetve a kirendelőnek a számla ellenében a díjat ki kell fizetnie.

(8)[8] Több szakértő együttes eljárása esetén mindegyik szakértő külön-külön díjjegyzéket köteles benyújtani. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, amikor az állandó igazságügyi szakértőt alkalmazó szerv több szakértője ad együttes szakvéleményt.

(9)[9] A kirendelő a szakértői díj megállapítása előtt a szakértő által felszámított díj összegét, valamint indokoltságát, így különösen a szakértői vizsgálatra és a szakvélemény elkészítésére feltüntetett óraszámok, valamint a letétbe vagy bizalmi őrzésbe helyezett szakértői díj összegén felüli díjigény megalapozottságát ellenőrzi.

(10)[10] A szakkonzultáns díjazására a (6) és (9) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(11)[11] Ha a fél kéri és annak költségeit megelőlegezi, előzetes bizonyítás és igazságügyi szakértő nemperes eljárásban történő kirendelése során a kirendelő - az ügy bonyolultságától és a szakértői munka előrelátható terjedelmétől vagy költségétől függetlenül - felhívja a szakértőt az előzetes munkaterv elkészítésére.

A munkadíj

2. §

(1)[12] A szakértő részére az I. számú mellékletben meghatározott munkadíjat kell megállapítani.

(2)[13] Kivételes esetben az I. számú mellékletben meghatározottnál magasabb összegű munkadíj is megállapítható, ha a szakértő tevékenysége hosszabb tudományos vizsgálódást igényel, a szakértő egyesített szakvéleményt ad, a szakvélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálatot a kirendelés szerint hétvégén, ünnepnapon vagy 18-06 óra között kell elvégezni, vagy ha a munkadíj felemelése egyéb fontos okból indokolt. A kivételes munkadíj felső határa az alapdíj két és félszerese lehet.

(3)[14] A szakvélemény elkészítése érdekében történt utazással eltöltött megkezdett órára az I. számú melléklet 91. pontjában meghatározott óradíj 50%-a számolható el. Az utazással töltött időt a szakértő a díjjegyzékben feltünteti. Amennyiben szükséges, a kerekítést fél óráig lefelé, fél órától felfelé kell végezni.

(4)[15]

(5)[16] Az orvosszakértőt minden külön laboratóriumi vizsgálatért (I. számú melléklet 7. pont) külön munkadíj illeti meg. Nem jár külön munkadíj ugyanannak a vizsgálatnak különböző módszerekkel, illetőleg különböző anyagokon történő elvégzéséért.

(6)[17] A szakértőt a szakértői tevékenységért az I. számú mellékletben megjelölt díjon felül az irattanulmányozással eltöltött időre a bírósági tárgyaláson kívüli szakértői tevékenységre megállapított óradíj illeti meg.

(7)[18] Az élő személy helyszíni vizsgálatát végző szakértőket, valamint a helyszíni vizsgálatnál közreműködő jegyzőkönyvvezetőt - a pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelésével kapcsolatos nemperes eljárásban végzett helyszíni vizsgálat kivételével - személyenként az R. I. mellékletében meghatározott alapdíjak két és félszeresének megfelelő összegű díjazás illeti meg.

(8)[19] Helyszíni vizsgálatnak minősül különösen a lakóhelyen, tartózkodási helyen, a fekvőbeteg-gyógyintézetben, büntetés-végrehajtási intézményben és intézetben, valamint a rendőrségi vagy katonai fogdában végzett vizsgálat.

(9)[20] A szakértőt a hatóság felkérésére készített árajánlat elkészítéséért az irattanulmányozással eltöltött időre a bírósági tárgyaláson kívüli szakértői tevékenységre megállapított óradíj illeti meg.

A jelenléti díj számítása

3. §

(1)[21] A szakértőt a tárgyaláson történő megjelenésért jelenléti díj, az utazással eltöltött időre a 2. § (3) bekezdése alapján felszámított óradíj és utazási költségtérítés illeti meg.

(2)[22] Ha a szakértő a tárgyalás megkezdésére kitűzött időpontban megjelent, a tárgyalás megkezdéséig, illetőleg a tárgyalás elmaradásának közléséig eltelt időt a jelenléti díj megállapításánál figyelembe kell venni.

(3)[23] Ha a megjelent szakértő a tárgyalás megkezdésére kitűzött időponttól számított fél órán belül értesül a tárgyalás elmaradásáról, időmulasztás címén a jelenléti díj felét kell a részére megállapítani.

(4)[24] Ha a bíróság a tárgyalást két órát meg nem haladó időre félbeszakítja, ezt az időtartamot - óradíjas szakértő alkalmazása esetén - a jelenléti időbe be kell számítani.

(5)[25] Ha a szakértő csupán a megbízás átvétele vagy a szakvélemény benyújtása végett jelenik meg, utazási költséget csak akkor számíthat fel, ha a hatóság felhívására jelent meg személyesen.

4. §

(1)[26]

(2)[27] Ha a szakértő ugyanazon a napon több ügyben működik közre, a jelenléti díjat mindegyik ügyben külön-külön kell megállapítani.

(3) A tárgyalásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a szemlére és más olyan eljárási cselekményre is, ahol a szakértő jelenléte szükséges.

A szaktanácsadó díja és költsége[28]

5. §[29]

A szaktanácsadó díjára és költségére a szakértői díjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

A szakértő költségei

6. §

(1)[30] A szakértő költségként számíthatja fel a szakvélemény elkészítésével kapcsolatban felmerült, szükséges és igazolt kiadásait.

(2)[31] Hatósági eljárásban (ide nem értve a közigazgatási pert) történő komplex minősítéshez kapcsolódó rehabilitációs orvosszakértői tevékenység ellátása során költség (ideértve a költségátalányt is) felszámításának nincs helye.

(3)[32]

(4)[33] A szakértő a saját személygépkocsi használatáért költséget (ideértve a parkolási díjat is) akkor számíthat fel, ha a kirendelő ahhoz előzetesen hozzájárult. Az utazási költségtérítést a gépjárműre vonatkozóan meghatározott üzemanyagnorma figyelembevételével a ténylegesen megtett oda-vissza útra a távolság kilométerben kifejezett mennyisége és az állami adóhatóság által közzétett hivatalos üzemanyagár szorzata szerint kell megállapítani.

(5)[34] Nem illeti meg a szakértőt külön költség a saját műszereinek, vagy a térítés nélkül igénybevett műszerek használatáért, vagy műszerek beszerzéséért.

A szakkonzultáns és a segédszemélyzet díja[35]

7. §

(1)[36] A szakértői vizsgálatban kirendelés nélkül, a szakértő felkérésére részt vevő szakkonzultáns, valamint a segédszemélyzet (jegyzőkönyvvezető, boncmester, boncsegéd, szakasszisztens, technikus) részére a II. számú mellékletben meghatározott munkadíjat kell megállapítani.

(2)[37] Az (1) bekezdésben meghatározott munkadíjat a szakkonzultáns és a segédszemélyzet részére külön-külön kell megállapítani és utalványozni.

(3)[38] Ha a szakértő a szakvélemény előkészítéséhez szakértőjelölt közreműködését veszi igénybe, ezért külön díjat nem számíthat fel.

A szakértői díj megállapítására vonatkozó egyéb szabályok

8. §

(1)[39] Ha a kirendelő több szakértőt alkalmaz, a szakértői díj mindegyik szakértőt az általa végzett tevékenységéért külön-külön megilleti.

(2) A szakértőt díj illeti meg abban az esetben is, ha újabb adatok alapján kiegészítő szakvéleményt ad.

(3) Ha a szakértő a más szakértő által adott szakvélemény értékelését is magában foglaló szakértői véleményt ad, a 2. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést lehet alkalmazni.

(4) A sürgetésre adott válaszért, valamint az elkészített lelet vagy szakvélemény hiányainak pótlásáért, vagy hibáinak kijavításáért a szakértő külön díjat nem számíthat fel, illetőleg az nem állapítható meg.

(5)[40] Három napot meghaladó helyszíni szakértői tevékenység vagy előreláthatólag jelentősebb összegű költség felmerülése esetén a kirendelő előzetes engedélyét kell kérni.

A szakértői díj kifizetése

9. §[41]

(1)[42] A szakértői díjat megállapító határozatban a munkadíjakat, a költségeket, valamint a szakkonzultáns és a segédszemélyzet munkadíját - továbbá a jelenléti díjat az eltöltött idő megjelölésével - külön-külön részletezve kell feltüntetni. Fel kell tüntetni azt is, ha az igazságügyi szakértőkről szóló törvényben (a továbbiakban: Szaktv.) meghatározott költségelőleg (a továbbiakban: költségelőleg) megfizetésére is sor került.

(2)[43] A szakértői díjat (költségelőleg fizetése esetén a szakértői díj kifizetett költségelőleggel csökkentett összegét) a kirendelő véglegessé vált vagy jogerős határozata vagy utalványa alapján lehet a szakértőnek kifizetni. A határozat véglegessé válását vagy jogerőre emelkedését a szakértői díj utalványozásánál tanúsítani kell.

(3) Ha a bíróság a szakértői díj egészben vagy részben való előlegezésére a felet kötelezte és annak összegét előzetesen elnöki letétbe helyeztette, a szakértői díjat és költségelőleget az eljáró bíróság székhelye szerint illetékes bírósági gazdasági hivatal (a továbbiakban: BGH) fizeti ki a szakértőnek.

(4)[44] Ha a szakértői díj fedezésére elnöki letét nem volt, vagy a letétbe helyezett összeg kevésnek bizonyult, a szakértői díj megállapítására vonatkozó határozatban a felet fel kell hívni, hogy a szakértői díjat, illetőleg az elnöki letétből nem fedezett különbözetet 15 napon belül helyezze elnöki letétbe. A letétbe helyezett összeg kifizetésére a (2)-(3) és (9)-(9a) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a fél a letétbe helyezést elmulasztja, a bíróság végzésben kötelezi a felet a szakértői díj letéttel nem fedezett részének a szakértő részére történő megfizetésére.

(5)[45] Ha a szakértői díjra előzetesen letétbe helyezett vagy bizalmi őrzésbe vett összeg a szakértői díjat előreláthatóan nem fedezi, a szakértő köteles ezt a Szaktv.-ben meghatározott határidőn belül - a rendelkezésére álló adatok alapján megítélése szerint hiányzó összeg és az annak megalapozottságát alátámasztó számítások megjelölésével együtt - a kirendelő felé jelezni. Több szakértő egyidejű kirendelése esetén e jelzést a szakértőknek együttesen kell megtenniük.

(6) Ha a szakértő az (5) bekezdésben írt jelzést elmulasztja, a letétbe vagy bizalmi őrzésbe helyezett összegen felül szakértői díjra vonatkozó igényéhez - a díjjegyzék előterjesztésével egyidejűleg - az elvégzett vizsgálatok bemutatásával, részletes számításokkal igazolnia kell, hogy a díjtöbblet felszámítását a kirendelést követően felmerült, rajta kívül álló ok indokolja.

(7) Ha az ügyben a kezelőiroda költségjegyzéket vezet, a megállapított szakértői díjat be kell vezetni a költségjegyzékbe. A költségjegyzék tételszámát fel kell tüntetni a szakértői díjat megállapító határozatban és az utalványon. Ebben az esetben, valamint ha a költségjegyzéket nem kell vezetni, de a fél a szakértői díj előlegezésére nem kötelezhető, a szakértői díjat az eljáró bíróság székhelye szerint illetékes BGH fizeti ki.

(8) Költségelőleg esetén a bíróság - ha a szakértő számla kiállítására köteles, az előleg számlájával együtt - a BGH-nak a kérelemben foglaltaknak megfelelő összegre vonatkozó kifizetésre történő felhívást küld, amely intézkedik a kifizetés iránt.

(9)[46] A bíróság a szakértői díjról szóló véglegessé vált vagy jogerős határozatot, illetve utalványt - kifizetés céljából - a díjjegyzék egy példányával együtt 8 napon belül megküldi az illetékes BGH-nak, amely 3 munkanapon belül felhívja a szakértőt a számla - illetve a szakértői díj letéttel részben fedezett részére vonatkozó új díjjegyzék és részszámla - benyújtására. A BGH a megállapított szakértői díjat (költségelőleg fizetése esetén a szakértői díj kifizetett költségelőleggel csökkentett összegét) a számla - illetve a részszámla - benyújtásától számított 8 munkanapon belül kiutalja. Ha a szakértő a díjat 30 napon belül nem veszi át, részére azt postán kell megküldeni a postaköltségek levonásával.

(9a)[47] Ha a szakértőt bíróság rendeli ki, számla kibocsátására köteles szakértő a számlát a kirendelő bíróság székhelye szerinti törvényszék nevére és címére állítja ki, függetlenül attól, hogy a szakértői költséget az állam vagy a fél előlegezte.

(10)[48] Más kirendelő - a saját szervezetére és működésére vonatkozó szabályok figyelembe vételével - a költségelőleg megállapításáról és kiutalásáról a Szaktv. és a (8) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő módon és határidőben, a szakértői díj megállapításáról és kiutalásáról pedig a (9) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően 30 napon belül rendelkezik.

9/A. §[49]

(1) Ha a szakértő kirendelésére a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősülő beruházással (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű beruházás) összefüggésben kerül sor, és a szakértő a 9. § (5) bekezdésben írt jelzést elmulasztja, a letétbe vagy bizalmi őrzésbe helyezett összegen felül szakértői díjra nem tarthat igényt.

(2) A kiemelt jelentőségű beruházással összefüggésben történt kirendelés esetén, ha a kirendelést kérő fél a 9. § (5) bekezdésben írt jelzésre tekintettel a letétbe vagy bizalmi őrzésbe helyezett összeget a kirendelő felhívására nem egészíti ki, a szakértő - az erről való tudomásszerzéstől számított 8 napon belül - díj- és költségigény nélkül kérheti a kirendelés alóli felmentését.

(3) Ha a szakértő a (2) bekezdésben foglaltak szerint nem kéri a kirendelés alóli felmentését, a letétbe vagy bizalmi őrzésbe helyezett összegen felül szakértői díjra nem tarthat igényt.

9/B. §[50]

(1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházással összefüggő kisajátítás esetén a szakértő előzetes kirendelése során a kisajátítást kérő által a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 37/D. §-a alapján előzetesen letétbe helyezendő szakértői költség összege ingatlanonként az I. számú melléklet 91. pontja szerinti díj 12,5-szeresének megfelelő összeg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői költségre a szakértői díjra vonatkozó szabályokat - a Kstv. szerinti előzetes kirendelésre vonatkozó szabályok figyelembevételével - kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a 9. § (5) bekezdés nem alkalmazható.

[51]

A költségátalány

10. §

(1)[52] A szakértő részére a számlával nem igazolható, de szükségszerűen felmerülő költségeinek (posta, telefon, irodaszer stb.) fedezésére költségátalányt kell megállapítani. A költségátalány a szakértő munkadíjának 35%-a, de legfeljebb kétszázezer forint.

(2)[53] Az (1) bekezdésben foglaltak mellett a tételes költségátalány[54]

a)[55] igazságügyi és hatósági boncolás vagy csontvázlelet orvos szakértői vizsgálata esetén százhúszezer forint;

b)[56] DNS tulajdonság meghatározása vérből vagy biológiai anyagmaradványból - személyenként (bűnjeltárgyanként) és tulajdonságonként - tizenkettőezer forint;

c)[57] szövettani vizsgálat esetén öt mintáig rutin festések alkalmazása alapján tízezer forint;

d)[58] vegyészeti, illetve toxikológiai szakvélemény tájékozódó jellegű gyors toxikológiai vizsgálat alapján - vizsgálati mintánként - hétezer forint;

e)[59] véralkohol-meghatározás esetén hatezer forint;

f)[60] biológiai minták toxikológiai vizsgálata esetén ügyenként húszezer forint;

g)[61] immunhisztokémiai vizsgálatok esetén mintánként (blokkonként) és vizsgálati típusonként négyezer forint;

h)[62] kábítószer-vizsgálat biológiai anyagból vegyülettípusonként és mintánként hatezer forint.

(3) Szerostatisztikai számítás esetén - ha a (2) bekezdésben foglalt vizsgálatokkal együttesen végzik el - sem költségátalányt, sem külön költséget nem lehet felszámítani.

(4)[63]

(5) A jelenléti díj után költségátalány nem számítható fel.

II. Az igazságügyi szakértői intézmény és az egyetemi intézet alkalmazásában álló szakértő díjának megállapítása és kifizetése[64]

11. §

(1)[65] Az igazságügyi szakértői intézmény alkalmazásában álló szakértő - a (4) bekezdést kivéve - külön díjazásra nem jogosult.

(2)[66]

(3)[67]

(4)[68] Ha az igazságügyi szakértői intézményben alkalmazott szakértő a szakértői feladatot saját nevében, munkaidőn kívül, külön megbízás alapján látja el, ezért a tevékenységéért a díj közvetlenül őt illeti meg. A költségek megosztásáról a szakértő és az igazságügyi szakértői intézmény külön megállapodik.

12. §[69]

(1) Ha az egyetemi intézet a szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti kijelölés alapján jár el, az alkalmazásában álló szakértő - a (2) bekezdést kivéve - külön díjazásra nem jogosult.

(2) Ha az egyetemi intézet alkalmazásában álló szakértő az I. számú melléklet 4. és 4/A. pontjában meghatározott szakértői tevékenységet munkaidőn kívül látja el, az egyetemi intézet a szakértői tevékenységért járó szakértői díjból a munkadíjat részére - az egyetemi intézet és a szakértő megállapodása szerint - kifizeti.

13. §[70]

14. §[71]

III. Záró rendelkezések

A jogszabály hatálya és hatályba lépése

15. §

(1)[72] E rendelet rendelkezéseit a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, valamint a közigazgatási hatóság eljárása során közreműködő szakértőkre is alkalmazni kell.

(2)[73]

(3)[74]

(4)[75]

16. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)[76] E rendeletnek az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet módosításáról szóló 13/2015. (VII. 27.) IM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 9. § (4) és (9a) bekezdéseit a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A hatálybalépést megelőzően kiállított számla ellenértékét a törvényszék a számlában szereplő gazdasági esemény teljesítési időpontjában hatályos általános forgalmi adó tartalommal köteles kifizetni.

(3)[77] E rendeletnek az új polgári perrendtartásról és az ügyvédi tevékenységről szóló törvénnyel összefüggő, valamint egyéb igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 20/2017. (XII. 21.) IM rendelettel megállapított 1. § (1) és (4) bekezdését, valamint 10. § (1) bekezdését a 2018. január 1-jét követően kibocsátott kirendelő döntések és létrejött megbízások esetében kell alkalmazni.

17. §[78]

Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Dr. Markója Imre s. k.,

igazságügyminiszter

I. számú melléklet a 3/1986. (II. 21.) IM rendelethez[79]

II. számú melléklet a 3/1986. (II. 21.) IM rendelethez[81]

A szakkonzultáns és a segédszemélyzet munkadíjai

III. számú melléklet a 3/1986. (II. 21.) IM rendelethez[83]

IV. számú melléklet a 3/1986. (II. 21.) IM rendelethez[84]