A Székesfehérvári Törvényszék Bf.94/2017/7. számú határozata kábítószer birtoklásának bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 229. §, (1) bek., 230. §, (1) bek., 271. §, (1) bek., 2012. évi C. törvény (Btk.) 38. §, (2) bek., 72. §, (1) bek., 79. §, 80. §, (2) bek., 166. §, (3) bek., 178. §, (1) bek., 234. §, (1) bek., (2) bek.] Bírók: Tőke Zoltán, Varga Noémi, Veszeli Éva

Székesfehérvári Törvényszék mint másodfokú bíróság

2.Bf. 94/2017/7. szám

A Székesfehérvári Törvényszék mint másodfokú bíróság Székesfehérváron a 2018. évi július hó 3. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta és július hó 5. napján kihirdette a következő

í t é l e t e t :

A kábítószer birtoklásának bűntette és további bűncselekmények miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Dunaújvárosi Járásbíróság 2017. évi március hó 30. napján kihirdetett 2.B.187/2013/58. számú ítéletét megváltoztatja:

A vádlott egészséget veszélyeztető bűncselekményének jogszabályi hivatkozását a Btk. 178.§. (1) bekezdés 3. fordulatra, az élet és testi épség elleni bűncselekménye jogszabályi hivatkozását a Btk. 166.§. (1) bekezdés, (3) bekezdés 1. tételre pontosítja.

Szabadságvesztés büntetésének tartamát 1 (egy) évre enyhíti.

A vádlott a kiszabott szabadságvesztésből legkorábban annak kétharmad része kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

A lefoglalt bűnjelek közül a digitális mérleg elkobzását mellőzi, annak lefoglalását megszünteti és azt a vádlott részére kiadni rendeli.

Az ítélet alapjául szolgáló tárgyalási napok közül a 2015. február 16., május 6., szeptember 29. és október 29. napjára utalást mellőzi.

Egyebekben helybenhagyja az elsőfokú ítéletet.

Köteles megfizetni a vádlott a másodfokú eljárás során felmerült 29.550,- (huszonkilencezer-ötszázötven) Ft bűnügyi költséget is.

Rögzíti, hogy a vádlott lakcíme D., B. u. X. szám.

I n d o k o l á s :

A járásbíróság a vádlott vonatkozásában a Szekszárdi Városi Bíróság 31.Fk.125/2011/6.számú határozatának próbára bocsátást kimondó rendelkezését hatályon kívül helyezte és a próbára bocsátást megszüntette. A vádlott bűnösségét kábítószer birtoklásának bűntettében / Btk. 178.§ /1/ bekezdés /, segítségnyújtás elmulasztásának bűntettében / Btk. 166.§ /1/ bekezdés, /3/ bekezdés I.fordulat / és közúti veszélyeztetés bűntettében / Btk. 234.§ /1/ bekezdés / állapította meg. Ezért, valamint a Szekszárdi Városi Bíróság 31.Fk.125/2011/6.számú határozatával megállapított közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette / 1978. évi IV. törvény 230.§ /1/ bekezdés, 229.§ /1/ bekezdés / és garázdaság vétsége / 1978. évi IV. törvény 271.§ /1/ bekezdés / miatt halmazati büntetésül őt 1 év 6 hónapi szabadságvesztésre, 2 év közúti járművezetéstől eltiltásra és 2 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg. Rendelkezett a feltételes szabadságról, elrendelte egy korábbi, eredetileg végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett 6 hónapi börtönbüntetés végrehajtását, döntött az előzetes fogvatartásban és házi őrizetben töltött időnek a kiszabott szabadságvesztés tartamába történő beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről is.

Az ítélet ellen a vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítése végett jelentettek be fellebbezést. A védő a fellebbezési tárgyaláson ezt akként pontosította, hogy a segítségnyújtás elmulasztásának bűntette és a közúti veszélyeztetés bűntette miatt a vádlott felmentését, míg a kábítószer birtoklásának bűntette kapcsán a kiszabott büntetés enyhítését, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta. Perbeszédében hosszan sérelmezte, hogy a járásbíróság Az alaptörvény és a nemzetközi jogi normák megszegésével járt el akkor, amikor a Btk-nak visszaható erőt tulajdonítva a kábítószerrel visszaélés bűntettét is az új törvény szerinti bírálta el.

A Fejér Megyei Főügyészség átiratában rámutatott arra, hogy a járásbíróság által megállapított tényállás a közúti veszélyeztetés bűntette kapcsán Sz.A. sértett sérüléseit érintően felderítetlensége folytán nem megalapozott, mivel az, hogy az égési sérülés a baleset következménye-e, megnyugtató módon nem nyert megállapítást. Ezért indítványozta, hogy a törvényszék fellebbezési tárgyaláson vegyen fel bizonyítást, melynek során tanúként hallgassa ki a mentést vezető K.L. mentőtisztet, továbbá a sértettet a kórházban ellátó dr. L.L..

A főügyészség képviselője a felvett bizonyítást követően indítványozta, hogy a törvényszék a járásbíróság ítéletét változtassa meg, állapítsa meg a közlekedési bűncselekmény Btk.234.§ /2/ bekezdése szerinti minősített esetét, pontosítsa a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezést, a digitális mérleg elkobzását mellőzve annak lefoglalását szüntesse meg és azt a vádlott részére adja ki, egyebekben az elsőfokú ítéletet hagyja helyben.

A törvényszék nyilvános fellebbezési tárgyaláson / Be. 600.§ /1/ bekezdés b/ pont / vizsgálta meg az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást.

A járásbíróság olyan eljárási hibát, amely az általa meghozott döntés hatályon kívül helyezését kellett, hogy eredményezze, nem vétett. Ettől függetlenül törvénysértően járt el, amikor az eljárásba bevont igazságügyi orvos-szakértőt és az igazságügyi műszaki szakértőt egymás távollétében hallgatta meg. Ekként az egyes szakértők véleményük kialakítása során a másik szakértő adott részletkérdésre adandó válaszának ismerete nélkül - hiányosan - adtak véleményt, ezen túlmenően pedig a kompetenciájukba nem tartozó kérdésekben is állást foglaltak.

E relatív, a fellebbezési eljárásban orvosolható eljárási szabálysértés kiküszöbölésére a másodfokú bíróság a fellebbezési tárgyaláson a sértett sérüléseivel kapcsolatosan bizonyítást vett fel. Ennek során Dr. S.F. igazságügyi orvos-szakértőt és Dr.E.P. igazságügyi műszaki szakértőt együttes vélemény előterjesztésére hívta fel.

A szakértők a tárgyaláson a rendelkezésre álló okiratok alapján megállapították, hogy Sz.A. sértettnél a bal alkaron, annak közelebbről meg nem jelölt részén másodfokú égési sérülés keletkezett, amelynek gyógytartama 8 napon túli, ténylegesen 2-3 hét. A baleset során az általa vezetett Audi a villanyoszlopnak ütközött, amely ütközés aktiválta az első légzsákokat. Rendellenes működésre, a légzsák kigyulladására nem került sor.

A műszaki szakértő a légzsákból kiáramló gáz hőmérsékletét hozzávetőlegesen 100 C fokban határozta meg, arra a kérdésre azonban, hogy az konkrétan mekkora hőmérsékleten, mennyi ideig érhette a sértett kormányt fogó kezét - szakirodalmi adatok hiányában is - pontos számokat közölni nem tudott. Kiemelte ugyanakkor, hogy éppen az ilyen jellegű sérülések elkerülése végett azok a furatok, amelyek a légzsákon tervezésénél fogva a hirtelen képződő gáz kiáramlására szolgálnak, nem feltétlen az alkar irányába vezetnek.

Az igazságügyi orvos-szakértő megállapítása szerint a másodfokú égési sérülés / például a bőr felhólyagosodása / kialakulásához az adott idő - ami a légzsák aktiválódásakor valószínűleg a másodperc töredéke - függvényében extra magas hőmérsékletre van szükség. Tekintettel azonban arra, hogy jelen esetben sem a légzsákból kiáramló, a sértett kormányt fogó kezét elérő gáz hőmérséklete, sem pedig a behatási idő nem ismert, szakértői szempontból nem zárható ki, de teljes bizonyossággal nem is állítható, hogy Sz.A. égési sérülései a baleset során keletkeztek.