Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

KMKv 2014.1 A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának 1/2014. (II. 10.) KMK véleménye

a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének a munkaügyi perekben irányadó egyes módosított szabályairól

A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 27. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének a munkaügyi perekben irányadó egyes módosított szabályainak értelmezéséről a következő

k o l l é g i u m i v é l e m é n y t

alkotta:

I. A nem meghatározható pertárgyértékű munkaügyi perekben van helye felülvizsgálatnak.

II. a) A munkaviszony alanyainak egymással szemben érvényesített nem vagyoni kártérítési igénye esetén 2013. május 31-éig, vagyoni kárigény érvényesítése esetén 2014. március 14-éig benyújtott felülvizsgálati kérelmek esetén érvényesül a felülvizsgálati értékhatár.

b) A 2014. március 15-étől hatályos rendelkezések alapján munkaügyi perben a kártérítéssel és a sérelemdíjjal kapcsolatos igények érvényesítésekor nincs felülvizsgálati értékhatár.

III. A felülvizsgálat megengedhetősége szempontjából a jogviszony módosulással érintett anyagi követelésen minden olyan juttatást érteni kell, amelyre a felek között munkaszerződés vagy annak részét képező megállapodás van, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabály, illetve a munkáltató kötelezettségvállalása alapján igényelhető, amennyiben az adott juttatásra vonatkozó jogosultság is vitatott.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálati eljárás általános és a munkaügyi perekben irányadó szabályait a 2012. évi CXVII. törvény 2012. szeptember 1-jétől, a 2013. évi LXIX. törvény 2013. június 1-jétől, a 2013. évi CCLII. törvény 2014. március 15-étől módosította. Az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében szükséges a felülvizsgálati eljárás munkaügyi perekben irányadó egyes módosított szabályainak értelmezése.

I.

A Pp. 24. § (1) bekezdése szerint a pertárgy értékének megállapításánál főszabályként a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értéke az irányadó. Ezt az általános szabályt kell alkalmazni a fellebbezési, továbbá a felülvizsgálati perérték számítása során is. A keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékének megállapításakor - a tényleg megállapítható összegtől függetlenül - a Pp. 24. § (2) bekezdés b) pontja a munkaügyi perben az alábbi értékszámítást rendeli.

Ha a per tárgya pénzkövetelés, akkor az általános szabály, azaz a Pp. 24. § (1) bekezdése az irányadó. Amennyiben a per tárgya nem pénzkövetelés, hanem a perben maga a munkaviszony a vitás, akkor az egy évi távolléti díj, ha pedig a jogvita csak bérkülönbözettel kapcsolatos, a bérkülönbözet egy évi összege.

Vannak azonban a Pp. 24. § (2) bekezdés b) pontja alá nem tartozó például megállapításra, vagy nem pénzkövetelés teljesítésére (így munkáltatói igazolás kiadására, jognyilatkozat pótlására) irányuló, vagy a szakszervezetet, az üzemi tanácsot megillető jogosultságokkal, sztrájkkal kapcsolatos perek.

A felülvizsgálat előterjeszthetőségére vonatkozóan a Pp. 271. § és 358. § rendelkezései kizáró szabályt nem tartalmaznak ezen ügyekre. E munkaügyi perek nem tartoztak, és - 2013. június 1-étől a megállapítási keresetet kivéve - nem tartoznak a Pp. 271. § (2) bekezdésében nevesített, valamint a (3) és (4) bekezdésben szereplő perek kategóriájába. Ezen meg nem határozható pertárgyértékű munkaügyi perekre vonatkozóan a Pp. kizáró rendelkezése hiányában, 2013. június 1-étől a megállapítási keresetek esetén a Pp. 271. § (2) bekezdés kifejezett rendelkezése alapján van helye felülvizsgálatnak. Vizsgálni kell azonban a felülvizsgálat megengedhetősége körében, hogy nem állnak-e fenn a Pp. 271. § (1) bekezdésben foglalt eljárásjogi akadályok.

***

II.

a)

A Pp. 271. § (2) bekezdése a vagyonjogi ügyekben a felülvizsgálati kérelemmel vitatott érték 3 millió forintos összeghatára fölött engedi meg (főszabályként) a felülvizsgálatot. A munkaügyi perekben azonban más, speciális rendelkezések érvényesülnek a 358. § rendelkezései szerint.

Általános szabály, hogy nincs helye felülvizsgálatnak a munkaügyi perben, ha a felülvizsgálati kérelemmel vitatott érték, illetve annak a Pp. 24. §, 25. § (3) és (4) bekezdése alapján megállapított értéke a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) ötszörösét nem haladja meg.

Ezen utóbbi felülvizsgálati értékhatár alatt kivételes esetekben van helye felülvizsgálatnak. Ilyen eset a Pp. 358. § (3) bekezdés b) pontja szerint a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve a c) pont szerint a fegyelmi vétség miatt vagy a méltatlansági eljárásban alkalmazott jogkövetkezmény vitatása.

E rendelkezések tükrében vizsgálandó kérdés az, hogy a munkáltató, illetve a munkavállaló kártérítés iránti igénye esetén érvényesül-e felülvizsgálati értékhatár.

A Pp. 358. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt munkavállaló által történt vétkes kötelezettségszegés miatt alkalmazott jogkövetkezménybe a munkáltató kártérítés iránti igénye nem, csak kifejezetten a kötelezettségszegéssel összefüggő eljárás során /a 2012. évi I. törvény (Mt.) 56. §/ kiszabott jogkövetkezmények értendők. Ilyenek az erkölcsi jellegűek (például: megrovás), de az anyagi jellegű szankciók is (például az alapbércsökkentés, cafetéria-, egyéb juttatás-, jutalom-megvonás).

Miután a munkaviszony alanyainak egymással szembeni kártérítési és a munkáltató leltárhiány megtérítési igénye 2013. június 1-éig nem volt sorolható a Pp. 271. § (2) bekezdésben és a 358. § (3) bekezdésben foglalt egyik kivételes szabály alá sem /csak a 2013. évi LXIX. törvény 8. §-ával módosított Pp. 271. § (2) bekezdése engedte meg ezen időponttól kezdve a nem vagyoni kártérítés esetén az értékhatártól független felülvizsgálatot/, ezért a 2013. május 31-éig benyújtott felülvizsgálati kérelmek esetén érvényesül valamennyi /így a vagyoni (a leltárhiánytérítési), valamint a nem vagyoni/ kártérítés iránti perben a minimálbér ötszörösére vonatkozó értékhatár a felülvizsgálat megengedhetősége körében.

A Pp. 271 § (2) bekezdésének 2013. június 1-étől a 2013. évi LXIX. törvénnyel történő módosítása folytán a munkáltató és a munkavállaló nem vagyoni kártérítés iránti igényérvényesítése már nem esik felülvizsgálati értékhatár alá, de a vagyoni kár (leltárhiány) megtérítése iránti perekben 2014. március 14-éig a minimálbér ötszörösére vonatkozó felülvizsgálati értékhatár változatlanul irányadó.

b)

A Pp. 358. § (3) bekezdés b) pontjának a 2013. évi CCLII. törvénnyel 2014. március 15-étől módosított rendelkezése szerint a kártérítési és sérelemdíjjal kapcsolatos perekben nincs felülvizsgálati értékhatár.

***

III.

A Pp. 358. § (3) bekezdés a) pontja kivételként nevesíti az (1) bekezdésben meghatározott értékhatár alól azokat az eseteket, amikor a felülvizsgálatban a jogviszony keletkezésének, módosulásának, megszüntetésének jogszerűsége vitás.

A jogviszony keletkezésének és megszüntetésének jogszerűsége iránti perben a Pp. 24. § (2) bekezdés b) pontjában rögzítettek szerint az egy évi távolléti díj a pertárgyérték, tehát a minimálbér ötszörösét általában meghaladó összeg.

Vizsgálni szükséges azonban azt is, hogy mit tekintünk a felülvizsgálati kérelem megengedhetősége körében a "jogviszony módosulásának vitatásán".

A jogviszony "módosulása" kifejezésen nemcsak a felek akaratától függő, hanem attól független, például jogszabály által előírt módosítást, módosulást is érteni kell.

A munkajogviszony módosulás/módosítás az időtartamra (határozott, határozatlan idő), a foglalkoztatás idejére (teljes vagy részmunkaidős), illetve a munkaszerződés (kinevezés) más tartalmi elemeire (munkakör, munkavégzés helye, vezetői megbízás stb.) vonatkozhat. Azokban az esetekben, ha nincs pénzkövetelés iránti igény, vagy a per megállapításra irányul, akkor nincs felülvizsgálati értékhatár (lásd I. pont), míg pénzkövetelés esetén annak összege az irányadó, amely a kivételes szabályra tekintettel kevesebb is lehet a minimálbér ötszörösénél.

A munkajogviszony "módosulása" által érintett anyagi követelésen nemcsak olyan munkáltatótól származó juttatást kell érteni, amelyre nézve a felek között van megállapodás (munkaszerződés/kinevezés vagy annak részét képező külön megállapodás), hanem olyan juttatást is, amely munkaviszonyra vonatkozó szabály (Mt. 13. §) alapján jár (például pótlékok, szabadság pénzbeni megváltása, rendkívüli munkavégzés ellenértéke, utazási költségtérítés), vagy amelyet a munkáltató kötelezettségvállalása (Mt. 16. §) biztosít (például prémium-, cafetéria-, költségtérítési, jutalom-szabályzat). Ezek ugyanis a munkajogviszony tartalmi elemét jelentik, hiszen akkor is a munkaviszony részét képezik, ha erről kifejezetten munkaszerződésbeli, egyéb megállapodásbeli rendelkezés nincs.

"A jogviszony módosulás jogszerűségének vitatása" nemcsak akkor állapítható meg, ha a korábban megadott juttatás (részbeni vagy egészbeni) megvonásáról van szó, hanem akkor is, ha arra a munkavállalónak munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezése, a felek megállapodása, vagy a munkáltató kötelezettségvállalása folytán nyílik meg a jogosultsága. Ez következik fentebb, a munkaviszony tartalmi elemeiről kifejtettekből.

A fentiek alapján a felülvizsgálati értékhatár figyelembevételére csak olyan anyagi követelések esetén van lehetőség, amikor a jogviszony módosulás fent részletezett esetei nem állapíthatók meg. Ilyen eset, ha a felülvizsgálat tárgya a megítélt juttatás (elmaradt bér, bérkülönbözet) összegszerűségének vitatása. Vizsgálni kell a felülvizsgálati értékhatárt a munkajogviszony megszüntetés esetén járó (végkielégítés, munkavégzés alóli felmentésre járó távolléti díj, felmondási időre járó távolléti díj), vagy a munkaviszonyból származó egyéb juttatások összegszerűségének vitatásakor is, valamint a jogellenes munkajogviszony megszüntetés jogkövetkezményei tekintetében, de csak abban az esetben, ha a jogalap a felülvizsgálati eljárásban már nem vitatott. (Ekkor ugyanis a Pp. 24. § (2) bekezdés b) pontja szerint számítandó a perérték, és a jogviszony megszüntetésének jogszerűsége is vitás).

A versenytilalmi megállapodás (Mt. 228. §) és a tanulmányi szerződés (Mt. 229. §) alapján indított jogvitában is érvényesül a felülvizsgálati értékhatár. E megállapodások mint az Mt. XVIII. fejezetében "A munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodásokként" megjelölt szerződésekben szabályozottak nem tartoznak szorosan a munkaviszonyhoz, így az ezzel kapcsolatos perek - megfelelően a korábbi Mt. , az 1992. évi XXII. törvény alapján kialakult gyakorlatnak is- nem érintik a munkajogviszony módosulását.