A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20794/2020/7. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 4. §, 217. §, 221. §, 239. §, 252. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 205. §, 206. §, 207. §, 236. §, 251. §, 262. §, 312. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 3. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. § (5) bek.] Bírók: Darákné dr. Nagy Szilvia, Sági Zsuzsanna, Takácsné dr. Kükálo Judit

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Ítélőtábla Pf.20794/2020/7.*, Budapest Környéki Törvényszék P.20040/2017/64., Kúria Pfv.20831/2021/8. (BH 2022.8.208), 3101/2023. (III. 1.) AB végzés

***********

A Fővárosi Ítélőtábla a felperes jogi kévpsielőjének neve, címeltal képviselt dr. felperes neve (felperes címe) felperesnek a I. rendű alperes jogi képviselőjének neve, címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű alperes és a személyesen eljárt II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) szám alatti lakos, tartózkodási helye: II. rendű alperes tartózkodási helyének címe II. rendű alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 2020. szeptember 23. napján kelt 20.P.20.040/2017/64. számú határozatával szemben a felperes által 65. számon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 635.000 (hatszázharmincötezer) forint másodfokú perköltséget 2021. március 1. napjától kezdődően minden hónap 15. napjáig 12 hónap alatt 53.000 (ötvenháromezer) forintos havi részletben azzal, hogy az utolsó havi részlet 52.000 (ötvenkétezer) forint. Bármely részlet elmaradása esetén a hátralék egy összegben esedékes.

Kötelezi a felperest, hogy az adóhatóság külön felhívására fizessen meg a Magyar Államnak 2.500.000 (kétmillió-ötszázezer) forint fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

1 A felperes többször módosított keresetében kérte annak megállapítását, hogy az I. rendű alperessel 2012. január 27-én aláírt kölcsönszerződés nem jött létre, az valójában I. és II. rendű alperesek között jött létre, továbbá állította, hogy a kölcsönszerződés színlelt, és nem leplez más szerződést, jogszabályba ütközik, nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközik, lehetetlen szolgáltatásra irányul, ezért az semmis. Ebből következően a jelzálogszerződés és a közokiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat is semmis fenti okokból, azokra I. rendű alperes jogot nem alapíthat. Hivatkozott a szerződés érvénytelenségére azon okból is, mert megtévesztették és tévedésben volt a szerződéskötéskor, továbbá a szerződés feltűnően értékaránytalan. Az érvénytelenség jogkövetkezményeként az eredeti állapot helyreállítását kérte, ennek körében az ingatlan-nyilvántartásból a jelzálogjog, a végrehajtási jog és az árverés kitűzése tényeinek törlését, továbbá az I. rendű alperes ezek tűrésére való kötelezését. Másodlagosan amennyiben az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 239/A. § (1) bekezdése alapján az érvénytelenség megállapítását kérte. Állította, hogy nem akart kölcsönt felvenni, a pénzt nem is neki adták, a jelzálogszerződést azért kötötte meg, hogy a jelzálog ellentételezéseként hozamot kapjon a II. rendű alperestől. Valójában az I. rendű alperes kívánt pénzt befektetni és ebben a II. rendű alperessel állapodott meg. A szerződés jogszabályba ütközése körében hivatkozott arra, hogy a Fővárosi Törvényszék jogerősen megállapította a csalás bűncselekményét, így a bűncselekmény folytán jogszabályba ütköző magatartás miatt a szerződés is jogszabályba ütközik. Hivatkozott továbbá a befektetési vállalkozásokról szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 7. § (1) bekezdésére, és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 3. § (1) bekezdésére, mivel a II. rendű alperes engedély nélküli tevékenysége ebbe ütközik, hiszen rövid idő alatt több emberrel kötött hasonló konstrukciójú ügyletet és az alperes nem pénzintézet. Állította, hogy a szerződéskötéskor tévedésben volt, illetve megtévesztették, nem kölcsönszerződést akart kötni, hanem abban a hiszemben volt, hogy a jelzálogul lekötött ingatlana tekintetében a jelzálogjog ellentételezéseként kapja a hozamot. 2014 januárjában vette át a végrehajtási lapot, ekkor szembesült azzal, hogy érvénytelen szerződéseket kötött, ezért a megtámadási határidőt megtartotta.

2 Az I. rendű alperes kérte a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását. Állította, hogy a perbeli szerződések az ügyvédi okiratban és a közokiratba foglalt tartalommal jöttek létre. Alaptalannak tartotta a felperesnek a szerződések színlelt voltára való hivatkozását is, annak megállapítása esetén megítélése szerint a mögöttes tartalmú kezesi szerződés szabályai szerint kell azokat elbírálni. Álláspontja szerint a II. rendű alperes engedély nélküli tevékenysége nem teszi semmissé a szerződést. Önmagában az a körülmény, hogy a befektetésének megtérülési esélye nulla, nem jóerkölcsbe ütköző, hanem racionális piaci kockázat volt a részéről. Állította, hogy a szerződés nem irányul lehetetlen szolgáltatásra, hiszen a II. rendű alperes két alkalommal is fizetett alkalmanként 5 %-os, 2.500.000-2.500.000 forintos hozamot. A szerződések megtámadása kapcsán állította, hogy a felperest felszólította a szerződés teljesítésére, ehhez képest a felperes a megtámadási határidőt elmulasztotta.

3 A II. rendű alperes kérte a kereset elutasítását, vitatta a szerződések érvénytelenségét.

4 Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az állam részére 1.500.000 forint feljegyzett eljárási illetéket, továbbá 15 napon belül az I. rendű alperes részére 1.270.000 forint perköltséget.

5 Határozatának tényállásában megállapította, hogy a felperes és a II. rendű alperes személy 1 közvetítésével 2011. óta üzleti kapcsolatban voltak: a felperes 2 - 4 havi időre 1.000.000 - 2.000.000 forintot adott kölcsön II. rendű alperesnek, amelynek ellentételezéseként a II. rendű alperes havi 5 % kamatot fizetett. A felperes a kamatot kezdetben fölvette, majd későbbiekben a tőkén felül realizált kamatot is beforgatta. 2011 őszén személy 1 felajánlotta a felperesnek, hogy a II. rendű alperesnél nemcsak pénzt lehet befektetni, hanem ingatlant is akként, hogy az ingatlant jelzálogként ajánlja fel. A felperes 2012 januárjában elfogadta azt az ajánlatot, hogy 50.000.000 forinttal megterheljék az ingatlanát, ami után havi 5 % kamatot kapjon. Az ügylethez az 50.000.000 forintot az I. rendű alperes biztosította, aki a befektetés ellenében biztosítékot kért a tőke megfizetésére ingatlan jelzálog fedezet formájában.

A fenti megállapodás érdekében 2012. január 27-én ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett okiratba foglaltan a felperes és az I. rendű alperes között kölcsönszerződés jött létre, amely szerint a felperes 50.000.000 forint kölcsönt kapott az I. rendű alperestől azzal, hogy azt 2012. július 27-ig visszafizeti. A felperes és az I. rendű alperes között ugyanezen napon ügyvédi okiratba foglalt jelzálogszerződében az 50.000.000 forint kölcsön visszafizetésének biztosítására a felperes jelzálogul kötötte le a ingatlan adatai helyrajzi számú lakóház, udvar megjelölésű, természetben ingatlan címe szám alatti ingatlanát. A szerződésben rögzítették, hogy abban az esetben, ha a felperes a kikötött határidőre a kölcsönt nem fizeti vissza, az I. rendű alperes a zálogtárgyból követelését kielégítheti. A felperes 2012. február 9-én közejgyző neve közjegyző előtt 14022/Ü/145/2012. ügyszámon közokiratba foglaltan a kölcsön- és a jelzálogszerződés tartalma szerint tartozáselismerő nyilatkozatot tett. A II. rendű alperes 2-3 alkalommal személy 1 keresztül az 50.000.000 forint után az 5 %-nak megfelelő 2.500.000 forint összegű hozamot fizetett felperesnek, azonban ezt meghaladóan a II. rendű alperes nem teljesített, mivel előzetes letartóztatásba került az ellene indult büntetőeljárás alapján.