A Pécsi Ítélőtábla Pf.20008/2008/6. számú határozata vagyonrész kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 201. §, 203. §, 205. §, 221. §, 232. §, 301. §, 324. §, 526. §, 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 101. §] Bírók: Kovács Ildikó, Veszeley Józsefné, Zóka Ferenc

Pécsi Ítélőtábla

Pf.IV.20.008/2008/6. szám

A Magyar Köztársaság Nevében!

A Pécsi Ítélőtábla a dr. Komlódi Ügyvédi Iroda (7621 Pécs, Felsőmalom u. 18. ügyintéző dr. Komlódi András ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Cserkúti-Horváth Béla ügyvéd (7623 Pécs, Megyeri tér 8.) által képviselt I. rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. r. és II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. r. alperes ellen vagyonrész kiadása iránt indított perében a Baranya Megyei Bíróság 8.P.20.361/2005/96. számú ítélete ellen a felperes 102, és az alperesek 101. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében helybenhagyja.

A másodfokú eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

A feljegyzett 173.400 (egyszázhetvenháromezer-négyszáz) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság megállapította tényállás szerint az I. r. alperesi betéti társaságot 1990. július 16-án a II. r. alperes és gyermeke, N. Z. alapította meg. 1993. március 7-én N. Z. tagsági viszonya megszűnt, erre tekintettel az I. r. alperessel szemben 2.200.000 forintot meghaladó összegű követelése keletkezett. A társaság működőképességének biztosítása végett a II. r. alperes vállalta, hogy e pénzkövetelés fejében N. Z. tulajdonába adja az ő saját tulajdonában álló p. 18429/A/4 hrsz.-ú ingatlan ½-ed részét. 1993. július 2-án a II. r. alperes megállapodott N. Z.-al arról, hogy a tagsági viszony megszűntetése során egymással elszámoltak, és ennek eredményeként N. Z.-nak járó 2.260.000 forintot az említett ingatlan tulajdoni hányad átadásával tekintik teljesítettnek. A megállapodás alapján a tulajdonjog változást az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

1993. június 30-án a felperes kültagként belépett a társaságba, majd 1995. szeptember 14-étől beltag lett. Ettől az időponttól a társaság kültagja Sz. H. A társaság jegyzett tőkéje 1999. június 21-én 5.120.000 forintra emelkedett. A felperes vagyoni betétje ekkor 2.310.000 forint volt, ami a jegyzett tőke 45 %-át tette ki. A társasági szerződés szerint a tagok nyereségből való részesedése vagyoni betétek arányához igazodik.

A felperes 2003. március 26-a óta nem vett részt az I. r. alperes üzleti tevékenységében, az üzletvezetést a II. r. alperes látta el. Az I. r. alperes a 2004. évben az árukészletét nem bővítette, a meglevő árut részben értékesítette. A felperes 2004. december 6-án kelt levelével a tagsági viszonyát azonnali hatállyal felmondta. A felmondást a társaság másik két tagja 2004. december 7-én vette át. A tagsági viszony megszűnésével összefüggő vagyoni elszámolás körében a felek közt megállapodás nem jött létre.

Az I. r. alperes tárgyi eszközeinek könyv szerinti értéke 2007. december 7-én 5.342.000 forint volt. Tulajdonában állt a p. 35813/9/A/14 hrsz.-ú lakásingatlan 7.000.000 forint értékben, a HYD-290 frsz.-ú PEUGEOT 206 XT 1,6 Prémium típusú személygépkocsi 2.300.000 forint értékben, a HWY-645 frsz.-ú Volkswagen Transporter T4 2,5 TDI típusú tehergépkocsi 2.680.000 forint értékben, továbbá 8.258.000 forint nyilvántartási értékű árukészlet, 4.608.000 forint követelésállomány és 28.000.287 forint pénzeszköz. Az I. r. alperes tagjai 2005. február 1.-én nyereségrészesedés előleg fizetéséről határoztak, a II. r. alperes 23.600.000 forintot, Sz. H. 2.340.000 forintot vett fel.

2006. március 16-án az I. r. alperes a cégbírósághoz helyesbítő számviteli beszámolót nyújtott be, melyben továbbra is szerepelt a 8.027.000 forint készletérték, ugyanakkor a társaság kötelezettségei között 13.247.815 forint tartozást tüntetett fel. Ennek alapja egy 1993. május 18-ai keltezésű megállapodás, amely azt tartalmazza, hogy a II. r. alperes átvállalja az I. r. alperesnek N. Z.-al szemben fennálló 2.206.627 forint összegű tartozását, és ezt az I. r. alperes elfogadja. Az okirat 4. pontja szerint a felek megállapodtak abban, hogy a társaság az átvállalt tartozást akkor köteles megfizetni, amikor a II. r. alperes erre vonatkozó igényét bejelenti, de legkorábban a megállapodás aláírását követő 3 év elteltével. A kifizetés tényleges időpontjáig a tartozás összegét évente a törvényes banki alapkamat mértékével kell növelni. Ezt az okiratot mindkét részről a II. r. alperes írta alá.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 95. § (1) és (2) bekezdése alapján kötelezze az I. r. alperest 22.186.000 forint és ennek 2005. március 7-étől a kifizetés napjáig terjedő időre számított kamatai megfizetésére a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerint. Keresetét később módosította, a követelést 22.100.895 forintra leszállította, és kérte az 1993. május 18-ai keltezésű megállapodás érvénytelenségének megállapítását. Arra hivatkozott, hogy a szerződés a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján semmis, mert jogszabályba ütközik, sérti az 1988. évi VI. tv. 97. § (3) bekezdés b) pontját. Hivatkozott arra is, hogy a követelés a Ptk. 324. § (1) bekezdése szerint 1998. május 18-án elévült. Álláspontja szerint a szerződés színlelt szerződés volt, amit alátámaszt az, hogy a könyvelésben nem szerepelt, a II. r. alperes nem kívánta érvényesíteni az I. r. alperessel szemben a követelést, mert nyilatkozata szerint mindegy volt számára melyik zsebében tartja a pénzt. Kérte azt is, hogy a bíróság az 1993. május 18-ai keltezésű megállapodás relatív hatálytalanságát állapítsa meg a Ptk. 203. §-a alapján, mert a szerződéssel a felperes keresettel érvényesített követelése fedezetét kívánták elvonni.

A II. r. alperes marasztalását mögöttes felelőssége alapján kérte.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték.

Az elsőfokú bíróság a keresetet részben megalapozottnak találta. Kötelezte az I. r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 20.571.075 forintot és ennek 2005. március 7-től a kifizetés napjáig számított minden késedelemmel érintett félévre a félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat mértékével megegyező mértékű kamatát azzal, hogy amennyiben az I. r. alperes vagyona a fenti fizetési kötelezettség teljesítését nem fedezi, a meg nem fizetett összeget a II. r. alperes köteles teljesíteni. A lefolytatott bizonyítás eredményeként megállapította, hogy N. Z.-nak, a társaság volt kültagjának a társasággal szemben keletkezett pénzkövetelését ténylegesen a II. r. alperes elégítette ki a saját tulajdonában volt ingatlanhányad átadásával. Ezt igazolja az 1993. július 2-án kelt ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt megállapodás, amelynek érvényessége és hatályossága a perben nem vált kérdésessé. Az 1993. május 18-ai keltezésű okiratnak az elsőfokú bíróság bizonyító erőt nem tulajdonított, mert keletkezése körülményeire vonatkozóan komoly kétségek merültek fel. Az ítéletben részletezett körülmények azt valószínűsítik, hogy az okirat nem a keltezés időpontjában, hanem utóbb, már a peres eljárás alatt keletkezett. Ennek a körülménynek azonban nem az a következménye, hogy az alperesek között egyéként ténylegesen létrejött tartozásátvállalás figyelmen kívül hagyható lenne a felperes követelésének meghatározása során. A tartozásátvállalás ténye és teljesítése megállapítható.