31999R0464[1]

A Bizottság 464/1999/EK rendelete (1999. március 3.) a 2201/96/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról az aszalt szilvával kapcsolatos támogatási intézkedések tekintetében

A BIZOTTSÁG 464/1999/EK RENDELETE

(1999. március 3.)

a 2201/96/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról az aszalt szilvával kapcsolatos támogatási intézkedések tekintetében

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a 2199/97/EK rendelettel ( 1 ) módosított, a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek piacának közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2201/96/EK tanácsi rendeletre ( 2 ) és különösen annak 3. cikke (3) bekezdésére és 4. cikke (9) bekezdésére,

mivel a 2201/96/EK rendelet I. címe egyes feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékekre termelési támogatási rendszert vezet be; mivel a legutóbb az 1590/98/EK rendelettel ( 3 ) módosított, a 2201/96/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek támogatási rendszere tekintetében történő megállapításáról szóló, 1997. március 19-i 504/97/EK bizottsági rendelet ( 4 ) megállapítja a fenti rendszerre alkalmazandó általános szabályokat; mivel az 504/97/EK rendelet egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül, kifejezetten az aszalt szilvára bizonyos részletes szabályokat kell megállapítani;

mivel a gyümölcs változó minőségű lehet; mivel a minimális árat és a termelési támogatást meghatározott minőségi osztályhoz kell kötni, a többi osztályhoz tartozó összeget ebből az osztályból kell levezetni, ezeket az osztályokat pedig a különböző osztályoknak az így nyert összegekre vonatkozó jellemzőinek figyelembevételével kell meghatározni;

mivel a 2201/96/EK rendelet 4. cikke (4) bekezdésének b) pontjában említett minimális minőségi követelmények célja az, hogy elkerüljék az olyan termékek előállítását, amelyekre nincs kereslet vagy az olyan termékekét, amelyek a piac torzulását okoznák; mivel a fenti követelményeknek a hagyományos, helyes gyártási eljárásokon kell alapulniuk; mivel a fenti rendelkezések betartásának biztosítása érdekében meg kell határozni a feldolgozók által vásárolt szárított szilvára és a támogatásra jogosult aszalt szilvára vonatkozó minimális követelményeket;

mivel ez a rendelet magában foglalja a legutóbb az 1591/98/EK rendelettel ( 5 ) módosított, a bizonyos termelési támogatásra jogosult feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek után a termelőknek fizetendő minimális árról és a termelési támogatás összegéről szóló, 1984. június 19-i 1709/84/EK bizottsági rendelet ( 6 ) 3. cikkének, és a szárított szilvára és a termelési támogatásra jogosult aszalt szilvára vonatkozó minimális minőségi követelményekről szóló, 1985. július 22-i 2022/85/EGK bizottsági rendelet ( 7 ) aszalt szilvára vonatkozó rendelkezéseit, a jogi, műszaki és gazdasági fejlődéssel és a szerzett tapasztalatokkal összhangban aktualizálva a fenti rendelkezéseket; mivel ezért a 2022/85/EGK rendeletet és a 1709/84/EK rendelet 3. cikkét és IV. mellékletét hatályon kívül kell helyezni;

mivel ha a termékeket az egyik tagállamban termesztik és egy másikban dolgozzák fel, annak a tagállamnak a hatóságai, amelyben a termékeket termesztették, kötelesek igazolni a támogatást kifizető tagállamnak a minimális ár kifizetését;

mivel a minimális árat és a támogatást a hagyományos feldolgozási eljárás egy bizonyos szakaszában lévő szárított termékekre határozzák meg; mivel gondot kell fordítani annak biztosítására, hogy a támogatásban részesült aszalt szilvát ténylegesen emberi fogyasztásra alkalmas kész terméknek dolgozzák fel; mivel a félszáraz aszalt szilva nemrégiben történt kifejlesztése és annak jelentős gazdasági potenciálja fényében azoknak a termékeknek a támogatása, amelyek a termelési folyamat részeként nem mentek keresztül ilyen szárításon, ezzel az indokkal nem tagadható meg;

mivel az ebben a rendeletben foglalt intézkedések összhangban állnak a Feldolgozottgyümölcs- és Feldolgozottzöldség-piaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A rendelet alkalmazásában:

(a) "prunes d'Ente": a Prunus domestica L. faj alá tartozó, "prunes d'Ente" fajtájú fiziológiailag érett friss szilva;

(b) "szárított szilva": a "prunes d'Ente" fajtából dehidratálás útján nyert termékek;

(c) "száraz aszalt szilva": a szárított szilvából származó, maximum 23 % nedvességtartalmú aszalt szilva;

(d) "félszáraz aszalt szilva": a "prunes d'Ente" 30-35 % nedvességtartalomig történő dehidratálásának révén nyert aszalt szilva, bármiféle rehidratálás nélkül;

(e) "tétel": az a tárolóedény-mennyiség, amelyet a termelő vagy elismert termelői csoport a feldolgozó által történő átvételre együtt benyújt.

2. cikk

A 2201/96/EK rendelet 6a. cikkében említett támogatásra való jogosultság érdekében a szilvának meg kell felelnie az I. melléklet B. részében foglalt tulajdonságoknak, és olyan szárított szilvából kell származnia, amely megfelel az I. melléklet A. részében foglalt tulajdonságoknak, és amelyre a minimális ár teljes egészében kifizetésre került a hulladékanyag nélkül szállított mennyiségek alapján.

3. cikk

1. A szárított szilváért a termelőknek fizetendő minimális ár és az aszalt szilvára vonatkozó termelési támogatás meghatározása a maximálisan 23 % nedvességtartalmú, olyan méretkategóriájú gyümölcs nettó 100 kg-jára történik, amelynél 500 g mennyiség 66 gyümölcsöt tartalmaz.

A többi méretkategóriánál a minimális árat és a támogatást meg kell szorozni a II. mellékletben felsorolt együtthatók valamelyikével.

2. A minimális árnak és a termelési támogatásnak a félszáraz aszalt szilvára történő alkalmazásakor a méret és a tömeg a szárított szilva és a száraz aszalt szilva méretével és tömegével veendő egyenértékűnek úgy, hogy a méretet meg kell szorozni 1,18461-gyel, a tömeget pedig 0,84416-tal.

4. cikk

Ha a feldolgozás azon a tagállamon kívül történik, amelyben a terméket termesztették, az adott tagállam igazolja a termelési támogatást fizető tagállamnak, hogy a termelőnek járó minimális ár kifizetése megtörtént.

5. cikk

1. A szárított szilvára vonatkozó minőségi előírások ellenőrzése a feldolgozó által a tételből osztályozás előtt, a termelővel egyetértésben vett minták alapján történik. A mintákat mind a feldolgozó, mind a termelő megvizsgálja, az ellenőrzés eredménye pedig nyilvántartásba kerül.

2. A feldolgozás alatt lévő aszalt szilvánál a feldolgozó az egyes tételekből vett mintákkal igazolja, hogy a termékek megfelelnek a támogatás igénybevételéhez szükséges előfeltételeknek. A vizsgálat eredményét nyilvántartásba veszik. A megvizsgált minták minimális nettó tömege 1-1 kg.

6. cikk

A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket, hogy elsősorban a készletnyilvántartás ellenőrzésével megbizonyosodjanak arról, hogy a teljes, értékesített vagy raktározott mennyiség termelőnként megfelel annak a mennyiségnek, amelyre vonatkozóan támogatást fizettek ki.

7. cikk

A 1709/84/EK rendelet 3. cikke és IV. melléklete, valamint a 2022/85/EGK rendelet hatályát veszti.

8. cikk

Ezt a rendeletet az 1999/2000 gazdasági évtől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A. rész: A szárított szilvára vonatkozó minimális minőségi követelmények

I. MINIMÁLIS TULAJDONSÁGOK

1. A szárított szilvának egészségesnek és jó piacképes minőségűnek, valamint feldolgozásra alkalmasnak kell lennie.

2. A szárított szilva nedvességtartalma nem haladhatja meg a 23 %-ot, kivéve, ha a gyümölcsből félszáraz aszalt szilvát kívánnak előállítani, amelynek a nedvességtartalma 30 és 35 % között kell legyen.

3. A szárított szilvának olyan méretűnek kell lennie, hogy 500 g mennyiség 105 db-nál kevesebb szilvát tartalmazzon, kivéve, ha a gyümölcsből félszáraz aszalt szilvát kívánnak előállítani, amelynek olyan méretűnek kell lennie, hogy 500 g mennyiség 81 db-nál kevesebb szilvát tartalmazzon.

4. A gyümölcsnek

a) megfelelően kiszárítottnak, egészségesnek, azaz penésztől, rothadástól, valamint akár élő, akár elpusztult rovaroktól, valamint rovarürüléktől mentesnek;

b) húsosnak, tisztának és szennyeződéstől mentesnek;

c) idegen szagtól és íztől mentesnek;

d) gyakorlatilag hibátlannak és hulladéktól mentesnekkell lennie.

II. TŰRÉSHATÁROK

Az alábbi eltérések megengedhetők:

1. Ipari felhasználásra szánt szárított szilva

a) a hulladék 0,3 tömegszázalék;

b) a gyümölcs 100 %-a enyhén és/vagy komoly hibás;

c) a gyümölcs 10 tömegszázaléka nagyon komoly hibás;

d) 5 % olyan méretű gyümölcs, amelyből 500 g mennyiség legalább 105 szilvát tartalmaz.

2. Egyéb szárított szilva

a) a hulladék 0,2 tömegszázalék;

b) a gyümölcs 0,5 tömegszázaléka nagyon komoly hibás;

c) a gyümölcs 7,5 tömegszázaléka erősen vagy nagyon komoly hibás;

d) a gyümölcs 15 tömegszázaléka hibás.

III. HIBÁK

A hibák három kategóriába sorolhatók:

- enyhe hibák, amelyek a héj kisebb hibáiból származnak,

- komoly hibák, amelyek főleg a héj komoly hibáiból származnak,

- nagyon komoly hibák, amelyek főleg olyan hibák, ahol a gyümölcshús megsérült.

Az alábbi meghatározások érvényesek:

1. Enyhe hibák

a) Repedések vagy hasadások a csúcson

10 mm-nél hosszabb, de 15 mm-nél rövidebb hasadások a héjon a szármélyedéssel szembeni végen;

b) Kisebb lyukak a héjon

Szakadt, sérült vagy hiányzó héj, akár 7 mm-nél nem hosszabb, de 3 mm-nél szélesebb területen úgy, hogy a hús nem türemkedik ki a sérült részből, akár 7 mm-nél hosszabb, de 3 mm-nél keskenyebb területen úgy, hogy a hús látható marad;

c) Összességében 3 mm átmérőt meghaladó területű, jégeső által okozott sérülések

Összességében 10 mm átmérőt meg nem haladó területű, jégeső által okozott hegek;

d) Összességében 6 mm átmérőt meghaladó területű szürke foltok, rozsdafoltok vagy hegesedések

Ez a hiba a héj kemény megvastagodását jelenti, és az összességében 20 mm átmérőt meg nem haladó különböző formájú foltokban nyilvánul meg.

2. Komoly hibák

a) Állaghibák

Ez a hiba általában a nem megfelelő érésnek tulajdonítható, amelynek eredménye a hiányos színeződés és a puha hús, és jellemzően a sok sekély ránc a héjon;

b) Kirepedés által okozott repedés

A gyümölcs kirepedése által okozott, nem a csúcson előforduló repedések, amelyek után 10 mm-nél hosszabb, kemény dudorokat eredményező hegesedések keletkeznek;

c) Repedések a csúcson

Több mint 15 mm hosszú repedések a csúcson;

d) Lyukak

Szakadt, sérült vagy hiányzó héj az enyhe hibásként besoroltnál nagyobb területen;

e) Részben zúzódott gyümölcs

Részben zúzódott gyümölcs, gyümölcsrészek vagy feltűnően formátlan gyümölcs, amelynek húsa látható;

f) Jégeső által okozott sérülések

Jégeső által okozott sérülések, ahol a heges terület összességében meghaladja a 10 mm átmérőt;

g) Szürke foltok, rozsdafoltok vagy varasodás

Vastag kemény foltok, amelyek területe összességében meghaladja a 20 mm átmérőt;

h) Rések

A szármélyedéssel szemben elhelyezkedő, 15 mm-nél nagyobb rések a héjon vagy a magot látni engedő mély rések;

i) Napperzselés által okozott deformáció

Napperzselés által okozott komoly deformáció, amelynek eredményeképpen tulajdonképpen hiányzik a hús a gyümölcs egyik oldalának egy részén, a héj pedig simán tapad a magra.

3. Nagyon komoly hibák

a) Karamellizálódott gyümölcs

A túl nagy hőtől karamellizálódott gyümölcs, amely a hús nagyon sötét elszíneződésében vagy a mag és a hús közötti hézagokban mutatkozik meg;

b) Monília által megtámadott gyümölcs

Moníliafertőzés által okozott világos foltokkal tarkított, sérült héjú gyümölcs, amelynek folyamatát a szárítás állította meg;

c) Szennyezett gyümölcs

Idegen anyag (különösen föld) által szennyezett gyümölcs, amely szennyeződés eltávolítható volt;

d) Teljesen összezúzódott gyümölcs

Teljesen összezúzódott gyümölcs vagy gyümölcsrészek.

4. Hulladék

A "hulladék" kifejezés alatt olyan anyag értendő, amely jellege vagy állapota miatt nem kínálható fel emberi fogyasztásra, vagy amely, ha a gyümölcs között marad, végső felhasználásától függetlenül:

- csökkentheti a gyümölcs eltarthatósági tulajdonságait,

- ronthatja a gyümölcs megjelenését,

- elfogadhatatlan ízt, szagot vagy egyéb hibákat közvetíthet.

"Hulladéknak" a következők tekintendők:

a) Aktívan penészedő gyümölcs

Egyre kiterjedtebben penészedő gyümölcs;

b) Moníliával fertőzött, mumifikálódott gyümölcs

Egyedi gyümölcsök, illetve összenyomott vagy összeragadt gyümölcsök, ahol a gyümölcshús a monília teljes kifejlődése következtében megsemmisült és mumifikálódott;

c) Rothadt gyümölcs

Olyan gyümölcs, amelynek ehetőségét mikroorganizmusok (élesztők, penészek, baktériumok) rontják vagy lehetetlenné teszik;

d) Rovarok és atkák által ellepett gyümölcs

Élő vagy elpusztult állati kártevőkkel (a biológiai ciklusuk bármelyik szakaszában lévő rovarokkal és atkákkal) vagy rovarürülékkel ellepett gyümölcs;

e) Földdel vagy egyéb talajösszetevőkkel borított gyümölcs;

f) Megégett gyümölcs

Különösen nagy hő által megégetett gyümölcs, amelynél rés van a hús és a mag között, vagy jellegzetesen püffedt, amely a nyers szilva formájára emlékeztet;

g) Idegen anyag

A gyümölcs egyes ehetetlen részei, pl. szárak, magok és héjdarabok, valamint olyan idegen testek vagy anyagok, mint a levelek, gallyak és egyéb növényi részek, talajösszetevők, pl. föld vagy kő.

B. rész: Az aszalt szilvára vonatkozó minimális minőségi követelmények

I. MINIMÁLIS TULAJDONSÁGOK

1. Az aszalt szilva az A. részben foglalt tulajdonságokkal rendelkező szárított szilvából állítandó elő.

2. Az aszalt szilva nedvességtartalma nem haladhatja meg a 23 %-ot, kivéve a félszáraz aszalt szilvát, amelynek a nedvességtartalma 30 és 35 % között kell legyen.

3. Az aszaltszilva-csomagokat a feldolgozónak ellenőriznie kell a telephelyére történő megérkezéskor, a termelői szervezet képviselőjének jelenlétében, és azokat méret szerint osztályozni kell, kivéve, ha ipari felhasználásra szánják.

4. Az aszalt szilvának:

- sértetlennek, egészségesnek, húsosnak, tisztának, penésztől, rothadástól és hulladéktól mentesnek kell lennie,

- gyakorlatilag mentesnek kell lennie minden olyan hibától, amely alkalmas arra, hogy a termék minőségét vagy megjelenését rontsa,

- akár élő, akár elpusztult rovaroktól, valamint rovarürüléktől mentesnek kell lennie,

- a normálistól eltérő szagtól és íztől mentesnek kell lennie,

- olyan méretűnek kell lennie, hogy 500 g mennyiség 105 db-nál kevesebb szilvát tartalmazzon, kivéve a félszáraz aszalt szilvát, amelynek olyan méretűnek kell lennie, hogy 500 g mennyiség 81 db-nál kevesebb szilvát tartalmazzon.

II. TŰRÉSHATÁROK

1. Ipari felhasználásra szánt aszalt szilva

a) a gyümölcs 100 %-a enyhén és/vagy komoly hibás;

b) a gyümölcs 10 tömegszázaléka nagyon komoly hibás;

c) 5 % olyan méretű gyümölcs, amelynél 500 g mennyiség legalább 105 db szilvát tartalmaz.

2. Félszáraz aszalt szilva

a) a gyümölcs 0,3 tömegszázaléka nagyon komoly hibás;

b) a gyümölcs 5 tömegszázaléka erősen vagy nagyon komoly hibás;

c) a gyümölcs 10 tömegszázaléka hibás.

3. Egyéb aszalt szilva

a) a gyümölcs 0,3 tömegszázaléka nagyon komoly hibás;

b) a gyümölcs 7,5 tömegszázaléka erősen vagy nagyon komoly hibás;

c) a gyümölcs 15 %-a hibás.

III. HIBÁK

A hibák erősségének meghatározására az A. rész alkalmazandó.

II. MELLÉKLET

A 3. cikkben említett együtthatók

Az ipari felhasználásra szánt szárított szilvánál és aszalt szilvánál az együttható mérettől függetlenül 0,4000.

( 1 ) HL L 303., 1997.11.6., 1. o.

( 2 ) HL L 297., 1996.11.21., 29. o.

( 3 ) HL L 208., 1998.7.24., 11. o.

( 4 ) HL L 78., 1997.3.20., 14. o.

( 5 ) HL L 208., 1998.7.24., 14. o.

( 6 ) HL L 162., 1984.6.20., 8. o.

( 7 ) HL L 191., 1985.7.23., 31. o.