A Pécsi Ítélőtábla Pf.20155/2016/7. számú határozata kártérítés tárgyában. Bírók: Hrubi Adrienn, Kutasi Tünde, Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet

Pécsi Ítélőtábla

Pf.III.20.155/2016/7. szám

A Pécsi Ítélőtábla a dr. Tulok Dávid ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Szakály Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Szakály Zoltán ügyvéd, ügyvédi iroda címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránti perében - mely perbe a dr. Cseresnyés Zsolt ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt beavatkozó neve (beavatkozó címe) az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott - a ... Törvényszék .... napján meghozott 73. sorszámú - 88. sorszám alatt kiegészített - részítélete ellen az alperes által 85. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

részítéletet:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság részítéletét - fellebbezett részében - helybenhagyja.

A részítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

A ... Törvényszék 5. sorszámú - jogerős - közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes kártérítési felelősséggel tartozik a 2008. június 24. 8 óra 43 perctől 2008. június 25. 9 óra 14 percig nyújtott egészségügyi ellátásával összefüggésben a felperesnek okozott károkért. A közbenső ítélet szerint az alperes 2008. június 24-én 8 óra 43 perckor angiográfiás (DSA) vizsgálatot kezdett a felperesen, mivel a korábbi vizsgálat szerint felperes jobb lábán a térdhajlati verőér, bal lábán a comb verőér nem tapintható, néhány lépés után fájdalmas lábszárgörcse jelentkezik. A felperes a vizsgálat közben rosszul lett, arra panaszkodott, hogy „furcsán érzi a jobb oldalát", továbbá jobb szemén foltokban látáskiesése, látásromlása van, emiatt az alperes Trental infúziót alkalmazott. Panaszai ennek ellenére a vizsgálatot követően sem múltak el, ezért orvosai 14 óra 53 perckor neurológiai szakvizsgálatot és szaktanácskozást tartottak, amelyen átmeneti agyi keringészavart (TIA) állapítottak meg. Ezt követően 15 óra 42 perckor a felperest a sebészeti osztályon helyezték el. Felperes állapota az este-éjszaka folyamán jelentős mértékben romlott, bal oldali végtaggyengesége, fluktuáló tudatzavara és a sopor kóma határán mozgó állapota miatt sürgősséggel átszállították a neurológiai osztályra, ahol 25-én 9 óra 14 perkor vették fel. Felvételekor a fájdalomingerekre reagált, erőteljes ingerekkel ébreszthető volt, nevét megmondta, de egyebekben érdemi kontaktusba nem volt vonható.

A felperes az alperes fenti kezelése idején keringési eredetű, érgócú agyi károsodást szenvedett, amely maradandó egészségkárosodásnak minősül. Az alperes az ellátás során az elvárható gondosságot elmulasztotta azzal, hogy felperest a DSA vizsgálata alatt észlelt tünetei, panaszai ellenére nem a neurológiai osztályra vette fel, és ott nem részesítette az elvárható gondosságnak megfelelő ellátásban.

A részítélet szerint a felperes az elszenvedett agyi károsodás folytán mozgáskorlátozottá vált, állásában bizonytalan, számára az önálló járás járókeret használatához kötött, tömegközlekedés igénybevételére képtelen. Jelenlegi állapotában - amelyben jelentős javulás nem várható - gyengült izomerő állapítható meg a bal felső és alsó végtagokon, járáskor összerendezetlen végtagmozgásokat mutat, a bal testfél bőrének érzészavara, reflexdifferencia, a bal szem esetében le- és felfelé tekintés korlátozottsága, arc aszimmetria, szédülékenység, részleges széklet- és vizeletinkontinencia áll fenn. Mindennek következtében a felperesnél hangulati nyomottság, csökkent indulati kontroll, önértékelési zavar, beszűkült alkalmazkodó képesség, érzelmi feszültségek, alacsony frusztrációs tolerancia és fokozott betegségtudat alakult ki. Támasz-, függőségi igénye fokozódott, testélménye szintén frusztrált, tűrőképessége csökkent, kiszolgáltatottá vált, jövőképe bizonytalan, nőiségét feladta. Élettere beszűkült, önálló életvezetési készségét elveszítette.

A felperes teljes össz-szervezeti egészségkárosodása jelenleg 80%-os mértékű, amelyből 69% az alperes nem kellően gondos eljárása miatt bekövetkezett egészségkárosodás mértéke.

A felperes alapszemélyisége kevésbé strukturált, intellektuális teljesítőképessége szerényebb volt, a normál övezet alsó határán állt már az agyi károsodást megelőzően is, azonban pszichés betegségben nem szenvedett. Ellátta a háztartást, művelte a kertet és segített a szomszédainak, ezekre már nem képes. Az agyi károsodás óta önellátásában is segítséget igényel.

Étkezésében is korlátozott, emiatt, valamint a részleges inkontinencia miatt fokozott a tisztálkodási és ruházatának tisztítási szükséglete. Életét a lakásában éli, ezért a lakás fenntartásának költségei és a háztartás költségei megemelkedtek. A felperes ápolását, gondozását, felügyeletét házastársa látja el. Külvilággal való kapcsolata a heti bevásárlásokban való részvételre korlátozódik.

A felperes keresetében vagyoni és nem vagyoni kárainak megtérítésére tartott igényt. Nem vagyoni kártérítésként 8.000.000 Ft és késedelmi kamatai, vagyoni kárai közül a kerti munka elvégzésére való képtelenség miatt, továbbá a felmerült többlet közlekedési, a megnövekedett rezsi-, háztartási-, tisztálkodási- és mosószer költség kapcsán járadék megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Állítása szerint egészségi állapota miatt állandó ápolásra, gondozásra szorul, ezért járadék fizetését és a meglévő gépkocsi cseréjének szükségessége miatt e költségei megtérítését igényelte az alperestől.

Az alperes és az őt támogató beavatkozó összegszerűségében a keresetet eltúlzottnak minősítette.

Az elsőfokú bíróság részítéletében 6.500.000 Ft nem vagyoni kártérítés és ezen összeg 2008. június 25. napjától számított, a kifizetés napjáig járó törvényes kamatai, valamint 1.384.539 Ft lejárt járadék, továbbá 2016. júliusától kezdődően havonta minden hónap ötödik napjáig 14.700 Ft járadék megfizetésére kötelezte az alperest, a kerti munkák munkaerő pótlása, a megemelkedett közlekedési, rezsi- és tisztálkodási költségek megtérítéseként. Ezt meghaladóan a részítélettel elbírált keresetet elutasította. A lejárt és a folyamatosan esedékes járadékra vonatkozó rendelkezést fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánította. Az ápolási-, gondozási szükséglet és a gépjárműcsere kapcsán előterjesztet igényekre az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást folytatja.

Az elsőfokú bíróság a részítélettel elbírált nem vagyoni kártérítés körében megállapította, hogy a felperes egészséghez fűződő személyiségi joga jelentős sérelmet szenvedett az őt ért agyi károsodás miatt, az ebből eredő össz-szervezeti egészségkárosodásának mértéke 69%. A nem vagyoni kártérítés összegének megállapítása során figyelembe vette a felperes életviszonyainak, életvitelének jelentős mértékű megváltozását és mindazokat a hátrányokat, amelyek az alperes mulasztásával, a felperes gyógyulási esélyének elvételével a felperest érték. Az elszenvedett hátrány és a jogsértés súlyának, a felperes megváltozott körülményeinek, valamint a felróhatóság mértékének együttes értékelésével a nem vagyoni kártérítés összegét 6.500.000 Ft-ban állapította meg, figyelemmel arra, hogy elvárható gondosság tanúsítása mellett esély lett volna a bekövetkezett egészségkárosodás mértékének befolyásolására, enyhítésére.