BH 2004.7.303 A törvény megengedő rendelkezésének hiányában az előminősítési eljárásban részt vett és ajánlat tételére jogosult gazdasági társaságok konzorciumként nem tehetnek ajánlatot [1995. évi XL. tv. 24. § (2) bek., 36. § (2) bek., 42. § (1) és (3) bek.].

A felperes, mint ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. évi 42. számában részvételi felhívást tett közzé nyílt előminősítési eljárás megindítására négy község szennyvízcsatorna hálózatának kivitelezése tárgyában. A pályázati kiírás 2/b) pontja szerint az előminősítéses eljárás során a megfelelő kivitelező kiválasztása történik a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 42. §-ának (1) bekezdése és (3) bekezdése alapján annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárás további szakaszában már csak a közbeszerzés teljesítésére pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból a megrendelő számára megfelelő kivitelezők vegyenek részt. A felhívás 5. pontja értelmében a nyertes közös ajánlattevőktől az ajánlatkérő nem követelte meg gazdasági társaság létrehozását. Az előminősítési dokumentáció II. 12. pontjában a felperes részletezte azokat a követelményeit, amelyeknek több jelentkező közös jelentkezésének (a tájékoztató által nevesítetten közös vállalkozásnak) meg kell felelnie. Az előminősítési eljárás eredményhirdetésére 2001. november 28-án került sor, amelyen a felperes az összes jelentkezőt alkalmasnak minősítette, és 2001. december 19-én felhívta az alkalmasnak minősített jelentkezőket ajánlattételre. Az ajánlati felhívás 10. pontja szerint a nyertes közös ajánlattevőktől gazdasági társaság létrehozása nem volt követelmény. Az ajánlati dokumentáció II. 12. pontjában a felperes ismertette azokat a követelményeket, amelyeknek a közös vállalkozásnak kell megfelelnie. Az ajánlattételi szakaszban az ajánlati felhívást kapott Kft. kérdésére a felperes közölte, hogy az előminősítési eljárás során alkalmasnak minősített két cég nem nyújthat be közös ajánlatot, konzorciumként nem kerültek előminősítésre.

A jogorvoslati eljárásban az alperes a határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 36. §-ának (2) bekezdés első fordulatára tekintettel a Kbt. 24. §-ának (2) bekezdését, ezért a felperessel szemben 2 millió forint pénzbírságot szabott ki, egyebekben a kezdeményező iratban foglaltakat elutasította. Az indokolás szerint az ajánlatkérő felperes a részvételi eljárási szakaszban elbírálta a jelentkezők alkalmasságát, és az alkalmasnak minősülő ajánlattevők ajánlattételi szabadságát nem korlátozhatta volna a közös ajánlattételre vonatkozóan. A jelentkezők alkalmassága külön­külön megállapítást nyert az előminősítési szakban, az egész feladat elvégzésére alkalmasnak minősített jelentkezőkből később létrehozandó konzorcium alkalmassága sem kérdőjelezhető meg. Ezért a felperes a Kbt. 36. §-ának (2) bekezdése első fordulatát megsértette azzal, hogy nem tette lehetővé az általa előminősített jelentkezőknek a közös ajánlattételt. A Kbt. 24. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára. Az ajánlatkérő az alperes álláspontja szerint megsértette az esélyegyenlőséggel kapcsolatos rendelkezést, ugyanis megakadályozta, hogy az alkalmasnak minősített egyes cégek kooperációja megvalósuljon, és együttesen tehessenek ajánlatot. Az alperes nem osztotta a felperes azon álláspontját, hogy a részvételi felhívásban kiadott útmutató II/12. pontjában foglalt feltételeket az előminősítési eljárás során kellett volna igazolni a közös ajánlattevő cégeknek, ennek pótlására az ajánlattételi szakban már nincsen lehetőség. Az alperes szerint nincs jogszabályi akadálya annak, hogy az ajánlattételi szakaszban, az egyébként külön-külön alkalmasnak talált ajánlattevők közös ajánlatot tehessenek. A Kbt. 26. §-ának (2) bekezdés második fordulata szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. Az ajánlatkérő e rendelkezést figyelembe véve csak az ajánlati felhívás módosításával változtathat az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció feltételein a Kbt. 48. §-ának (1) bekezdése, valamint a 64. §-ának (5) bekezdése alapján. Az ajánlati felhívás szabályszerű módosításának hiányában e válaszával a felperesi ajánlatkérő megsértette a Kbt.-ben szabályozott ajánlati felhívás, és a dokumentáció vonatkozásában fennálló, a kötöttségre vonatkozó rendelkezéseket, valamint az esélyegyenlőséget is. Az ajánlattevőket nem lehetett volna elzárnia közös ajánlattétel lehetőségétől, éppen azért, mert az előminősítési eljárás feltételrendszeréhez képest az ajánlati felhívás is azonos feltételekkel tette azt lehetővé.

A felperes keresetében a határozat megváltoztatásával a törvénysértés megállapítása, és a pénzbírság megfizetése alóli mentesítését kérte. Álláspontja szerint az egymást követő kétszakaszos (részvételi illetve ajánlattételi) eljárás lényegéből adódik, hogy az ajánlati szakban már csak az ajánlat tartalmával foglalkozik az ajánlattevő, így nem tér már vissza az alkalmassági szempontokra. Éppen azzal sértette volna meg a Kbt. 24. §-ának (2) bekezdését, ha az ajánlati szakban egyes pályázóknak megengedte volna az együttes pályázat újszerű bejelentését, míg másoknak nem. Az ajánlattételi szakaszban kibocsátott iránymutatásban az együttműködési szerződésre vonatkozó tételek a már bejelentkezett együttes pályázók részére tartalmaztak előírást, és nem új lehetőséget teremtettek. Az alperes a határozatában foglaltak fenntartásával a kereset elutasítását kérte.