891/B/1990/4. AB határozat

a 144/1981. (MK 22.) MM utasítás alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság a Komárom-Esztergom Megyei Bíróságnak jogszabály alkotmányellenessége vizsgálatát kezdeményező indítványa tárgyában,- amelyet a Szerzői Jogvédő Hivatal felperesnek Horváth Józsefné alperes ellen szerzői jogdíj megfizetése iránt a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság B. 21.184/1989/6. számú pere során terjesztett elő, meghozta a következő

határozatot.

Az Alkotmánybíróság a 144/1981. (MK 22.) MM utasítás alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

INDOKOLÁS

A Komárom-Esztergom Megyei Bíróságon a Szerzői Jogvédő Hivatal felperes pert indított Horváth Józsefné alperes ellen 28.232,- Ft szerzői jogdíj követelés behajtása iránt. Állította, hogy az alperes a vendéglátó üzemében szolgáltatott zene után járó díjat nem fizette ki. A követelt szerzői díj mértékét a 144/1981. (MK 22.) MM utasítás 1. §-ában foglaltakra alapította.

A megyei bíróság a P.21.184/1989/6. számú végzésével a per tárgyalását felfüggesztette és a megjelölt MM utasítás alkotmányellenességének megállapítása érdekében az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte. A felperesnek a peres eljárásban tett nyilatkozata szerint a támadott miniszteri utasítás nem alkotmányellenes, mert a Szerzői Jogvédő Hivatal az 1969. évi III. tv. 40. §-ának (1) bekezdésében írt törvényi felhatalmazás alapján jogosult a szerzői jogdíjak megállapítására és ennek az ármeg-állapító tevékenység miniszteri jóváhagyásának formájára, a jogdíjak mértékének közlési módjára nézve a törvény semmilyen megszorító rendelkezést nem alkalmaz.

Időközben az 1990. január 1-én hatálybalépett 33/1989. (XII. 9.) MM rendelet a kifogásolt miniszteri utasítást hatályon kívül helyezte.

Az Alkotmánybíróság megkeresésére a Művelődési és Közoktatási Minisztérium is kifejtette jogi álláspontját. Eszerint a támadott - és azóta hatályon kívül helyezett - utasítás összhangban volt a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvénnyel (a továbbiakban: Szjt.). A már nyilvánosságra hozott zenemű nyilvános előadásához a szerző hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, noha a szerzői jogok védelmére hivatott szerv által a művelődési miniszter jóváhagyásával megállapított díjat lerótták (Szjt. 40. § (1) bek.). A jogi tarifák megállapítását a törvényi rendelkezés ruházta rá a Szerzői Jogvédő Hivatalra és hatalmazta fel a művelődési minisztert a hivatal által megállapított jogdíjak jóváhagyására. A jóváhagyás formáját a törvény nem határozta meg, így az bármely formában történhetett.

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: AB tv.) 38. §-ának (1) bekezdése szerint a bíró - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alkotmánybíróság eljárást kezdeményezi, ha az előtte folyamatban lévő ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy állami irányítás egyéb jogi eszközét kell alkalmazni, amelynek alkotmányellenességét észleli.

Az elbírált esetben a kezdeményezett alkotmányellenességi (utólagos) vizsgálat (AB tv. 1. § b) pont) miniszteri utasítás ellen irányult, ezért az Alkotmánybíróság az AB tv. 31. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel a 25. § (1)-(3) bekezdése alapján háromtagú tanácsban zárt ülésen döntött.

Az AB tv. 37. §-a értelmében az alkotmányellenesség utólagos megállapítását kezdeményező indítványban javasolni kell a jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközének teljes vagy részbeni megsemmisítését.

Az elbírált cselben a támadott utasítás időközben hatályát vesztette, ezért az Alkotmánybíróság által történő megsemmisítésére már nem kerülhet sor. Az indítvány azonban ezzel nem vált tárgytalanná, mert a perben érintett konkrét esetben való alkalmazhatósága a miniszteri utasításnak továbbra is kérdéses maradt. Az Alkotmánybíróság ezért az előtte folyó eljárás megszüntetése helyett az indítványt érdemben bírálta el.

Az AB tv. 40. §-a szerint ha az Alkotmánybíróság a jogszabály... alkomtányelle-nességét állapítja meg, azt teljesen vagy részben megsemmisíti. Ebben az esetben -figyelemmel az AB tv. 42. § (1) bekezdésre - a jogszabály az Alkotmánybíróság határozatának közzététele napján veszti a hatályát. A 43. § (4) bekezdése szerint azonban az Alkotmánybíróság az így meghatározott indőponttól eltérően is meghatározhatja az alkotmányellenes jogszabály hatályon kívül helyezését, vagy a konkrét esetben történő alkalmazhatóságát, ha ezt a jogbiztonság, vagy az eljárást kezdeményező különösen fontos érdekei indokolják.

Ez utóbbi rendelkezésre figyelemmel foglalt állást érdemben az Alkotmánybíróság arról, hogy a támadott jogszabálynak a konkrét esetben való alkalmazhatósága valamely oknál fogva kizárható-e.

Az Alkotmánybíróság a kérdést nemlegesen döntötte el.

Helyesen utalt az alkotmányellenességi vizsgálatot kezdeményező megyei bíróság a végzése indokolásában arra, hogy az Szjt. 56. §-ának (3) bekezdése szerint a törvény végrehajtásáról a Kormány a művelődési miniszter útján gondoskodik, aki ennek során a felhasználási szerződéseknek a törvényben nem szabályozott feltételeit, valamint a szerzői díjak és egyéb díjak mértékét rendelettel megállapíthatja. A jogalkotás alkotmányos rendjébe ütközik tehát az, hogy a miniszter által megállapított szerzői díjat nem rendeletben, hanem utasításban szabályozták. Ennek ellenére a konkrét esetben az alkalmazhatóság visszamenőleges kizárást sem a jogbiztonság, sem az eljárásban ténylegesen érintettek érdeke nem indokolja.

A Szerzői Jogvédő Hivatal a szerzők jogvédelmét látja el és a szerzők javára fizetendő jogdíjat, valamint a működéséhez szükséges költségek fedezésére szolgál a perben érintett díjkövetelés és a szabályozás ennek érvényesítését tette lehetővé.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az időközben hatályon kívül helyezett volta ellenére a sérelmezett jogszabály megvizsgálására irányuló kérelmet - elutasító tartalommal - érdemben döntötte el.

Budapest, 1990. október 25.

Dr. Lábady Tamás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,

alkotmánybíró