A Kúria Bhar.1289/2011/6. számú precedensképes határozata sikkasztás bűntette tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 44/A. § (1) bek., (1) bek., 1978. évi IV. törvény (Btk.) 317. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 391. §, 397. §, 398. §] Bírók: Akácz József, Demeter Ferencné, Márki Zoltán

A határozat elvi tartalma:

Nem tettesként, hanem felbujtóként valósítja meg az a polgármester a sikkasztást, aki a képviselő-testület előzetes döntése nélkül pénzösszeg átutalására utasítja a polgármesteri hivatal pénzügyi irodavezetőjét.

***********

KÚRIA

Bhar.III.1.289/2011/6.szám

A Kúria, mint harmadfokú bíróság Budapesten, a 2012. év január hó 24. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

A sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőügyben a Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.I.86/2011/5. számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy a 2 rb. - részben folytatólagosan elkövetett - sikkasztás bűntettének (Btk. 317. § (1) bekezdés III. fordulat, (6) bekezdés a) pont) értékelt cselekményeket felbujtóként elkövetettnek minősíti, a vádlottat előzetes mentesítésben részesíti.

Egyebekben a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

I n d o k o l á s

A Tolna Megyei Bíróság a 2011. január 26-án kihirdetett 5.B.133/2009/44. számú ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali visszaélés bűntettében (Btk. 225. §). Ezért őt 300 napi tétel, napi tételenként 2.500 Ft, összesen 750.000 Ft összegű pénzbüntetésre ítélte. Egyben felmentette a 2 rb. sikkasztás bűntette (Btk. 317. § (1) bek., (6) bek. a) pont), és a vesztegetés bűntette (Btk. 255. § (1) bek.) miatt emelt vád alól.

Az eljárás során lefoglalt 2.000.000 forint lefoglalását megszüntette és kiadni rendelte a vádlottnak. Rendelkezett a Tolna Megyei Rendőrkapitányságnál T/119. számon nyilvántartott, valamint a Tolna Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalánál Bny.28/2011. számon, 1-5 tételszám alatti adathordozó eszközök és csomagoló anyagok iratoknál történő kezeléséről. Kötelezte a vádlottat a felmerült 45.715 Ft bűnügyi költségből 15.040 Ft megfizetésére, és rendelkezett arról, hogy a fennmaradó 30.675 Ft bűnügyi költséget az állam viseli.

Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezést jelentett be

- az ügyész a vádlott terhére a felmentés miatt, bűnösség megállapítása, valamint a büntetés súlyosítása végett,

- a vádlott és védő pedig a bűnösség megállapítása miatt, felmentés érdekében.

A kétirányú - változatlan tartalommal fenntartott - fellebbezések alapján eljárva a Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a 2011. június 30-án kihirdetett ítéletével az elsőfokú határozatot annyiban változtatta meg, hogy

- a vádlott bűnösségét megállapította a 2 rb. - részben folytatólagosan elkövetett - sikkasztás bűntettében is (Btk. 317. § (1) bek. II. ford., (6) bek. a) pont), és ezért, valamint a hivatali visszaélés bűntette miatt,

- a vádlottat halmazati büntetésül 2 évi - végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte; továbbá

- a vádlottat kötelezte 43.715 Ft bűnügyi költség megfizetésére.

Egyebekben a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A másodfokú ítélet ellen fellebbezést jelentett be

- az ügyész a vádlott terhére, a büntetés súlyosítása,

- a vádlott és védő pedig a bűnösség megállapítása miatt, felmentés érdekében.

A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség a másodfokú ítélet megváltoztatását és a szabadságvesztés tartamának felemelését, végrehajtása próbaidőre felfüggesztésének mellőzését, valamint közügyektől eltiltás kiszabását indítványozta.

Indokai szerint a kiszabott büntetés eltúlzottan enyhe, a másodfokú bíróság kizárólag az enyhítő körülményeket értékelte. Figyelmen kívül hagyta, hogy a súlyosító körülmények száma és nyomatéka jelentős, amelyek a kettőt meghaladó halmazat, a részben folytatólagos elkövetés, az egyik vagyon elleni bűncselekmény esetében a minősítést megalapozó értékhatár többszörösét kitevő elkövetési érték, a hivatali bűncselekmény esetében a vezető beosztás. Mindezek fokozzák a kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekmények társadalomra veszélyességét. Ehhez képest súlytalan a törvényi minimumban megállapított büntetés.

A végrehajtás felfüggesztését nem indokolja a vádlott előélete és a cselekmények jellege. Büntetlen előélet hiányában ugyanis a vádlott polgármester sem lehetne. A vagyon elleni cselekmények esetében a többszöri, önhatalmú, felelőtlen intézkedés, a hivatali bűncselekmény esetében a magánérdek bűncselekmény útján való érvényesítése pedig arra enged köveztetni, hogy nem riad vissza a törvénysértésektől.

A védői (másod)fellebbezés - és kiegészítésének - indokai szerint a sikkasztás nem tényállásszerű, a szabadságvesztés kiszabása egyébként sem indokolt, helyette pénzbüntetés is elegendő.

Kétséges az idegen vagyon rábízásának megállapítása, a sajátjaként rendelkezés pedig nem valósult meg.

A védő hivatkozott

- a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 1. § (6) bekezdés a) és b) pontjára, 9. § (1) és (3), 18. § (1), 80. § (1) bekezdésére, valamint

- az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 14/2001.(III.28.)ök. számú rendeletre.