A Kúria Pfv.21664/2012/4. számú precedensképes határozata öröklési igény tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 120. §, 613. §] Bírók: Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes, Kiss Gábor, Orosz Árpád

A határozat elvi tartalma:

A termelőszövetkezetbe való földbevitellel az ági eredetű ingatlan részaránytulajdonná alakul, amely aranykoronában (AK) testesül meg. A tulajdonos a földkiadás során részaránykiadás címén a bevitt föld AK értékének megfelelő másik ingatlan tulajdonjogát hatósági határozattal, eredeti szerzésmóddal szerezte meg, amelyre - mint az eredetileg ági vagyonnak minősülő ingatlan helyébe lépett vagyontárgyra - már nem vonatkoznak az ági öröklés szabályai. 1993. II. Tv. 7. § (3), 1992. II. Tv. 25. § (1), 1987. I. Tv. 28. § (1), 1959. IV. Tv. 316. § (1b), 1959. IV. Tv. 120. § (1), 1959. IV. Tv. 613. § (1) b)

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Járásbíróság P.22713/2011., Szegedi Törvényszék Pf.20784/2012/4., *Kúria Pfv.21664/2012/4.* (BH 2013.12.342)

***********

Pfv.I.21.664/2012/4. szám

A Kúria a dr. Dévényi-Dabrowsky Géza ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Sulyok József ügyvéd által képviselt alperes ellen öröklési igény iránt a Szegedi Városi Bíróságon 19.P.22.713/2011. számon folyamatba tett, majd a Szegedi Törvényszék 4.Pf.20.784/2012/4. számú jogerős ítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen a felperes által 9. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Kúria a Szegedi Törvényszék 4.Pf.20.784/2012/4. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy az alperesnek 15 nap alatt fizessen meg 50.000 (Ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, és az államnak felhívásra 192.600 (Egyszázkilencvenkettőezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából irányadó, megállapított tényállás szerint az örökhagyó a felperes testvére és az alperes házastársa volt. A felperes és az örökhagyó édesapja 1944. október 15-én hunyt el, majd a Battonyai Járásbíróság az 1951. január 31-én meghozott végzésével a hagyatékát képező 25 hektár 155 négyszögöl területű ingatlan 11583/48155 tulajdoni hányadát törvényes öröklés jogcímén gyermekeinek, a felperesnek és testvérének - örökhagyónak - adta át.

A felperes és az örökhagyó a perbeli ingatlanon fennálló tulajdoni hányadot 1960-ban bevitte a Termelőszövetkezetbe, amelynek az örökhagyó nem, de a felperes és édesanyja tagja volt.

A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény által szabályozott földkiadási eljárás során a termelőszövetkezetbe bevitt földterület helyett a perbeli ingatlan 12843/57724 tulajdoni hányada részarány-kiadás jogcímén került az örökhagyó tulajdonába. A perbeli 18 hektár 9612 m² területű 577,24 aranykorona értékű szántó művelési ágú ingatlan egy 48 hektár 9672 m² területű 1511/70 aranykorona értékű szántó művelési ágú ingatlan megosztásával jött létre az 1993. évi II. törvény 12/E.§-a alapján az Orosháza Körzeti Földhivatal Mezőkovácsházai Kirendeltségének határozata alapján.

Az örökhagyó 2010. július 18-án végintézkedés hátrahagyása nélkül meghalt; leszármazója hiányában törvényes örököse házastársa, az alperes. Az örökhagyó hagyatékát képezte - a többi között - a perbeli részarány-kiadás jogcímén bejegyzett ingatlan 12843/57724 tulajdoni hányada. A hagyatéki eljárás során a közjegyző az örökhagyó hagyatékát törvényes öröklés jogcímén ideiglenes hatállyal az alperesnek adta át.

A felperes keresetében kérte annak megállapítását, hogy a perbeli ingatlan ingatlan 12843/57724 tulajdoni hányada ági vagyon, és az ági öröklés szabályai szerint ő az örökös.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Hivatkozása szerint a perbeli ingatlan ági vagyoni jellege megszűnt azzal, hogy a földet a termelőszövetkezetbe bevitték.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.

Az indokolásában kiemeltek szerint a Ptk. 611.§ (1) bekezdése értelmében ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik.

A Ptk. 613.§ (1) bekezdése szerint az ági öröklés szabályai nem terjednek ki arra az ági vagyontárgyra, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg, az ági vagyontárgy helyébe lépett, vagy az ági vagyontárgy értékén vásárolt vagyontárgyra, a szokásos mértékű ajándékra.

A Ptk. 613.§ (1) bekezdés b) pontja kapcsán az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy e jogszabályi rendelkezés nem tesz különbséget aszerint, hogy az ági vagyontárgy állapotában mi okozta a változásokat, maguk a változások zárják ki az ági öröklés szabályainak alkalmazhatóságát. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma 81. számú állásfoglalásának c) pontjában foglalt iránymutatás is egyértelművé teszi azt, hogy a kisajátítási kártalanítás, földrendezés, vagy áttelepítés során csere címén juttatott ingatlan akkor sem ági jellegű, ha az eredeti ingatlan az volt. A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény szabályozása szerint a földkiadási eljárás során az elkülönített földalapon belül a részarány-tulajdonos igénylőknek kiadott földterület az igénylők közös tulajdonába került, az így létrejött közös tulajdon megszüntetésére a közös tulajdonra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy abból következően, miszerint a földkiadás során nem az eredetileg öröklés jogcímén megszerzett, bevitt földterület visszaadására került sor, a kiadott földterület tekintetében tulajdonos-változás állott be, erre figyelemmel a perbeli ingatlanvagyon ági jellege megszűnt.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét lényegében helyes indokai alapján helybenhagyta.