A Kecskeméti Törvényszék G.40109/2011/5. számú határozata szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása (TISZTESSÉGTELEN szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 112. §, 209. §, 478. §, 483. §, 685. §] Bíró: Kárpátiné dr. Erdődi Andrea

BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG

KECSKEMÉT

3.G. 40.109/2011/5. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A X nevű Megyei Bíróság dr. Szécsiné dr. Latkóczy Mónika ügyész által képviselt X nevű Megyei Főügyészség felperes címe szám alatti székhelyű felperesnek, - Dr. D. Magyar László ügyvéd (alperesi képviselő címe I/1.) által képviselt Y nevű Kft. alperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében tárgyaláson meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A megyei bíróság megállapítja, hogy tisztességtelen az alperes által használt megbízási szerződés elnevezésű, előre gépelt, több megállapodás megkötésére alkalmas, egyedi fogyasztói szerződések részévé váló szerződési feltétel 6/C. pontjában foglalt kizárólagossági kikötés. Azon kikötés is, amely szerint a megbízottat akkor is megilleti a jutalék, ha a megbízó a megbízás tartama alatt maga adja el az ingatlant, továbbá a szerződés hat hónapon belüli felmondása esetén is teljesítettnek minősül a megbízás és az alperest ekkor is megilleti a teljes megbízási összeg.

Tisztességtelen az ingatlan eladására vonatkozó megbízási szerződés 3/E. pontja, mely kiköti, hogy a megbízó bármely vevővel kötött ügyleti szerződés megkötése előtt a megbízott nyilvántartásával a létrejövő megállapodás részleteiről köteles egyeztetni, melynek elmaradása estén a 6. pontban meghatározott közvetítői díj felét bánatpénzként köteles megfizetni.

Tisztességtelen az ingatlan eladására vonatkozó megbízási szerződés 8. pontjában foglalt azon kikötés, amely a szerződésszegés esetén fizetendő kártérítés - kárátalány - összegét a közvetítendő díjon felül fizetendő - közvetítői díjjal megegyező nagyságú összegben határozza meg, valamint a szerződés ugyanezen pontjának utolsó mondatában szereplő azon kikötés, hogy a kártérítés mértékét a felek minden körülmény figyelembevételével közös akarattal határozzák meg.

A megyei bíróság megállapítja, hogy a fentiek szerint megállapított tisztességtelen kikötések érvénytelenek az alperessel szerződést kötő valamennyi félre kiterjedő hatállyal.

A megyei bíróság kötelezi az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követően 15 nap alatt saját költségére tegye közzé a Petőfi Népe című napilapban a bíróságnak az általa használt ingatlan eladására vonatkozó megbízási szerződés 3/E., 6/C. és 8. pontjának tisztességtelenségének megállapításáról szóló döntést.

A megyei bíróság kötelezi az alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg a Magyar Államnak 27.000 (huszonhétezer) forint, felperes személyes illetékfeljegyzési joga folytán feljegyzett illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Szegedi Ítélőtáblához címzett, de a X nevű Megyei Bíróságnál 3 példányban előterjesztendő fellebbezésnek van helye.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, ha csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, ha csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél a fellebbezésében tárgyalás tartását kérheti.

I N D O K O L Á S :

Az alperesi társaságot a X nevű Megyei Bíróság, mint Cégbíróság Cg."B" számú cégjegyzékszámon tartja nyilván.

A cégjegyzék adataiból megállapíthatóan az alperesi társaság tevékenységi körébe tartozik az ingatlan ügynöki tevékenység is, melyet az "C" nevű Kft. Ingatlanforgalmazó, Értékbecslő és Hitelirodán keresztül végez.

A megbízási szerződéseket az "C" nevű Kft., azaz az alperes köti meg megbízottként.

Az ingatlanközvetítési tevékenységhez azonos szövegű - az ingatlan értékesítésére irányuló - "MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS" elnevezésű, előre gépelt, több megállapodás megkötésére alkalmas ú.n. blanketta-szerződést használnak az ingatlan közvetítési megbízások írásba foglalására. A létrejött szerződések tartalma lényeges elemeiket tekintve egymással megegyező.

Az alperes által rendszeresített fenti ingatlan értékesítésére irányuló, előre nyomtatott "megbízási szerződésekben" ú.n. blanketta-szerződésekben a szerződés feltételeit az alperes előre, egyoldalúan maga határozza meg, így azok megkötése során az egyik szerződő fél, a megbízó a feltételek meghatározásában, érdemben nem vesz részt, ezért az alkalmazott szerződési feltételek általános szerződési feltételeknek minősülnek, melyek a fogyasztói szerződések részévé válnak.

Az alperes által használt megbízási szerződés 6/C. pontja értelmében a megbízó ezen szerződési pontban tett nyilatkozata alapján a megbízottnak kiemelt kizárólagos megbízást ad, melynek keretében a megbízott vállalja, hogy az ingatlant kiemelten hirdeti, kínálja, és az ingatlan hat hónapon belüli bármely úton történő értékesítése esetén minden esetben megfizeti az ingatlan bruttó eladási árának 3 % + áfa, de minimum 2000.000 Ft + áfának megfelelő mértékű megbízási összeget. A szerződés hat hónapon belüli felmondása esetén is teljesítettnek minősül a megbízás, mely esetben a megbízó köteles a teljes megbízási összeget megfizetni.

A megbízási szerződés 3/E. pontja szerint a megbízó vállalja, hogy az ingatlanára vonatkozó bármely vevővel kötött ügyleti szerződés megkötése előtt az alperes nyilvántartásával a létrejövő megállapodás részleteiről köteles egyeztetni, melynek elmaradása esetén a 6. pontban meghatározott közvetítői díj felét bánatpénzként köteles megfizetni.

A megbízási szerződés 8. pontja szerint a közvetítői díj összegét a megbízó az első vételárrész (foglaló, előleg, stb.) kézhezvételének időpontjában, egy összegben, készpénzben köteles a megbízott részére megfizetni. Abban az esetben, ha megbízó a jelen szerződés szerinti közvetítői díj és jutalék megfizetésének nem tesz eleget, vagy késedelmesen teljesít, illetve a jelen szerződés bármely rendelkezését megszegi, úgy köteles kártérítésként, kárátalány jelleggel (a kár mértékének külön bizonyítása nélkül) - a közvetítői díjon felül - a megbízott részére megfizetni a közvetítői díjjal megegyező nagyságú összeget. Ebben az esetben a megbízott igényt tart mindkét összegnek a jegybanki alapkamat kétszerese mértékű késedelmi kamat összegére is. A kártérítés mértékét a felek minden körülmény figyelembevételével, közös akarattal határozzák meg.

A X nevű Megyei Főügyészség a Ptké. II. 5. §-ának a/ pontjában biztosított jogkörében - utalva a Ptk. 209/A. §-ának /2/ bekezdésére és a Ptk. 209/B. § /1/ bekezdésére - keresetet terjesztett elő annak megállapítása érdekében, hogy az alperes által alkalmazott "megbízási szerződés' elnevezésű fogyasztói szerződések részévé váló ingatlan közvetítői megbízási szerződés a 6/C., 3/E. és a 8. pontjában foglalt kikötés foglalt szerződési kikötés tisztességtelen, illetve a szerződés 8. pontjának utolsó mondatában szereplő kikötés nem világos és nem érthető feltétel, ezért a Ptk. 209. § /4/ bekezdése szerint tisztességtelen. A szerződés 6/C. pontjában foglalt kizárólagossági kikötés azért tisztességtelen, mert a területi, személyi korlátozás nélküli kizárólagosság indokolatlan egyoldalú hátrányt jelent a megbízó számára, amely sérti a jóhiszeműség követelményét, a felmondás jogának korlátozása pedig a Ptk. 483. § /4/ bekezdésének kogens rendelkezésébe ütközik, és mint ilyen a jóhiszeműség törvényi követelményével objektíve nem egyeztethető össze, ezért tisztességtelen, és a 18/1999. /II.5./ Kormányrendelet 1. §-ának /1/ bekezdés c/ pontjába és d/ pontjába is ütközik, valamint a 18/1999. /II.5./ Kormányrendelet 1. § /1/ bekezdésének c/ pontjába ütközik a megbízó fizetési kötelezettségét tartalmazó rendelkezés, mely a fogyasztót teljesítésre kötelezi abban az esetben is, ha a fogyasztóval a szerződő fél nem teljesíti a szerződést. A szerződés 3/E. pontjába foglalt kikötés pedig ugyanezen rendelet 2. § j/ pontjába ütközik, mivel tisztességtelennek kell tekinteni azt a szerződési feltételt, mely a fogyasztó túlzott mértékű pénzösszeg fizetésére kötelezi, ha a fogyasztó nem teljesít, vagy nem szerződésszerűen teljesít. A megbízási szerződés 8. pontjában foglalt azon kikötés, mely a szerződésszegés esetén fizetendő kártérítés - kárátalány összegét - a közvetítői díjon felül fizetendő közvetítői díjjal megegyező nagyságrendű összegben való meghatározása, mely a megbízott részére indokolatlan egyoldalú előnyt állapít meg azáltal, hogy a megbízó szerződésszegése esetén a sikeres teljesítés esetén járó megbízási díj többszörösét köteles megfizetni a megbízottnak a késedelmi kamatfizetési kötelezettséggel párhuzamosan, a megbízott szerződésszegése esetére túlzott mértékű pénzösszeg megfizetésére kötelezi. A szerződés 8. pontja utolsó mondatában szereplő azon kikötés, hogy "a kártérítés mértékét a felek minden körülmény figyelembevételével, közös akarattal határozzák meg" nem világos és nem érthető feltétel, ezért a Ptk. 209. § /4/ bekezdése alapján tisztességtelen.