31/1992. (V. 29.) AB határozat

Sükösd Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete által az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról alkotott 9/1991. önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő

határozatot.

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Sükösd Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete által az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról alkotott 9/1991. önkormányzati rendelet 45. §-a törvénysértő, ezért azt megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

Sükösd Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete 1991. augusztus 16-án tartott ülésén 9/1991. rendeletével megalkotta az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát (a továbbiakban: SzMSz). A köztársasági megbízott a rendelet több rendelkezését érintő törvényességi észrevételt tett. Az észrevételeket a képviselőtestület október 17-i ülésén megtárgyalta, amikor határozathozatal nélkül úgy döntött, hogy nem ért egyet a köztársasági megbízottnak a rendelet 45. §-át érintő kifogásával. November 14-én a képviselőtestület módosította a szervezeti és működési szabályzatot, a módosítás azonban a 45. §-t nem érintette.

Ezt követően a köztársasági megbízott a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban: Ötv.) 99. §(2) bekezdés a) pontja alapján az Alkotmánybírósághoz fordult, indítványozva az SzMSz 45. § (2) bekezdésének megsemmisítését.

Indítványozó álláspontja szerint a vitatott szabály, amely úgy rendelkezik, hogy a képviselők költségtérítésének és juttatásának mértékéről a képviselőtestület esetenként határozattal dönt, nem felel meg az Ötv. 20. § (2) bekezdésében előírt követelményeknek.

II.

Az indítvány vizsgálata során az Alkotmánybíróság a következőket állapította meg.

1. Az indítványozó csupán az SzMSz 45. § (2) bekezdésében foglaltak ellen emel kifogást. Mivel a 45. § rendelkezései között fennálló szoros tartalmi összefüggés miatt az indítvány által felvetett törvényességi kifogás a 45. § egészét érinti, az Alkotmánybíróság vizsgálatát kiterjesztette a teljes 45. §-ra.

2. Az indítvány megalapozott.

Az Ötv. 20. § (2) bekezdése szerint "a képviselőtestület a települési képviselőknek törvényben és az önkormányzat rendeletében meghatározott költségtérítést és juttatást, illetőleg havonkénti tiszteletdíjat a tanácsnoknak, a bizottsági elnöknek havonkénti tiszteletdíjat vagy évi egyszeri juttatást állapíthatja meg."

A törvény e szabálya az egyes képviselők, tanácsnokok, bizottsági elnökök járandóságának (költségtérítés, juttatás, tiszteletdíj) egyedi határozattal történő megállapítását jogszabályi rendelkezésekhez köti. A képviselőtestület e jogszabályoknak - a törvény keretei között megalkotott önkormányzati rendelet szabályainak - megfelelően jogosult megállapítani a képviselőket megillető járandóságokat. Az Ötv. 20. § (2) bekezdésében a képviselőtestület számára biztosított hatáskör gyakorlásának feltétele az, hogy a képviselőtestület önkormányzati rendeletben szabályozza a járandóságok megállapításának szabályait.

Az SzMSz 45. § ezzel szemben úgy rendelkezik, hogy:

"(1) A képviselőtestület a községi képviselőknek költségtérítést és juttatást, a bizottsági elnöknek költségtérítést vagy egyszeri juttatást állapíthat meg.

(2) A költségtérítések, juttatások mértékéről a képviselőtestület esetenként határozattal dönt."

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ez a szabályozás nem felel meg az Ötv. 20. § (2) bekezdésében foglalt azon követelménynek, mely szerint a képviselőtestület törvényben és önkormányzati rendeletben szabályozott járandóságokat állapíthat meg a képviselők számára. Az SzMSznek ez a szabálya nem tartalmazza a járandóságok juttatásának normatív feltételeit. Az Ötv.-hez hasonlóan, csak a költségtérítés, juttatás megállapításának lehetőségét rögzíti. A járandóságok körének, mértékének, juttatásuk feltételeinek és módjának megállapítását a képviselőtestület egyedi döntésére bízza.

A települési képviselők járandóságának önkormányzati rendeletben történő szabályozása garanciális jelentőséggel bír. Az általános érvényű, rendeleti szabályozás jogbiztonságot teremt az egyes képviselők számára, kiszámíthatóvá, ellenőrizhetővé teszi a képviselőtestületnek a költségtérítések és a juttatások tárgyában hozott egyedi döntéseit.

Az önkormányzati rendeletet az Ötv. 16. § (2) bekezdése szerint az önkormányzat hivatalos lapjában, vagy a helyben szokásos - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - módon ki kell hirdetni. A publikus, jogszabályi forma lehetőséget biztosít arra, hogy a választópolgárok megismerjék a települési képviselőknek a település érdekében kifejtett tevékenységükért - az önkormányzat rendelkezésére álló anyagi eszközökből - kifizetett járandóságokat. Így a rendeleti szintű szabályozás előírása egyike a képviselő, a képviselőtestület tevékenységének nyilvánosságát, ellenőrizhetőségét biztosító törvényi garanciáknak.

Az SzMSz 45. §-a éppen ezt az Ötv. által biztosítani kívánt garanciális szerepet nem tölti be akkor, amikor a képviselők, bizottsági elnökök költségtérítésével, juttatásával kapcsolatosan teljes diszkrécionális jogkört biztosít a képviselőtestület számára.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a Sükösd Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete által az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról alkotott 9/1991. rendelet 45. §-a ellentétes az Ötv. 20. § (2) bekezdésében foglaltakkal, ezért azt megsemmisítette.

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

előadó alkotmánybíró