A Fővárosi Törvényszék K.31028/2009/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (IDEGENRENDÉSZETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [2007. évi II. törvény (Harm. tv.) 19. §, 110. §] Bíró: Bögös Fruzsina

Fővárosi Bíróság

27.K.31.028/2009/6.

a magyar köztársaság nevében!

A bíróság a dr. Farkas Lilla ügyvéd (cím.) által képviselt felperes (tartózkodási helye: cím.) dr. Fekete Dávid köztisztviselő által képviselt Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (cím) alperes ellen idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t

A bíróság az alperes 2008. szeptember 10. napján kelt, 106-T-6580/5/2008. számú határozatát hatályon kívül helyezi, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezi.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 (tizenöt) nap alatt fizessen meg a felperesnek 20.000.- (húszezer) forint perköltséget.

A kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes, ... állampolgár családegyesítési célból 2005. november 7-én érkezett a Magyar Köztársaság területére, a .... számú, 2006. március 31. napjáig érvényes vízummal. A vízum érvényességi idejének lejártát követően a BM BÁH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága állította ki számára a 2006. szeptember 30. napjáig érvényes, egyéb célú tartózkodási engedélyt. A felperes 2006. augusztus 25. napján családegyesítési célú tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be az IRM BÁH Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság V. Számú Ügyfélszolgálati Irodáján (a továbbiakban: elsőfokú idegenrendészeti hatóság).

Az elsőfokú idegenrendészeti hatóság a 106-1-7644/06-T-V. számú, 2006. október 26. napján kelt határozatával a felperes családegyesítési célú tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelme ügyében a felperes tartózkodását a kérelemben foglaltaktól eltérően tanulmányi célból 2007. szeptember 30. napjáig engedélyezte. Az elsőfokú idegenrendészeti hatóság utalt arra, hogy a felperes tartózkodási céljául családegyesítést jelölt meg, tekintettel arra azonban, hogy a felperes csatolta diákigazolványát és nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy Budapesten, a ... Egyetemen tanul, egyéb célú tartózkodási engedélyét tanulmányi céllal hosszabbította meg, és magyarországi tartózkodását 2007. szeptember 30-áig engedélyezte. Kifejtette, hogy az iratokhoz csatolt igazolások alapján megállapította, hogy a felperes megélhetést biztosító anyagi eszközökkel, bejelentett magyarországi szálláshellyel, tovább- vagy visszautazáshoz szükséges feltételekkel rendelkezik.

Az elsőfokú idegenrendészeti hatóság a 106-1-70644/6/2006. számú, 2006. november 20. napján kelt határozatával a felperes családegyesítési célú tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmével kapcsolatban indult eljárásban a 106-1-70644/2006-T-V. számú határozatát a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 123. §-a alapján kérelemre kiegészítette, és a felperes magyarországi tartózkodását a kérelemben foglaltaktól eltérően tanulmányok folytatása céljából 2007. szeptember 30-áig engedélyezte.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 106-T-958/2007. számú, 2006. december hó 29. napján kelt határozatával a felperes fellebbezését elutasította, és az elsőfokú idegenrendészeti hatóság kérelemnek helyt adó határozatát a tartózkodási engedélyben foglalt tartózkodási cél és érvényességi idő változatlanul hagyása mellett helybenhagyta.

A Fővárosi Bíróság 2008. március 28. napján kelt, 21.K.31.002/2007/7. számú határozatával az alperes 106-T-958/2007. számú, 2006. december hó 29. napján kelt határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. A bíróság ítéletében rámutatott arra, hogy a Ket. 34. § (5) bekezdése alapján a kérelmet tartalma szerint kell elbírálni, akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel. E körben a bíróság hangsúlyozta, hogy a felperes által a közigazgatási eljárásban becsatolt kérelem nyomtatványból egyértelműen megállapítható, hogy az elnevezésénél fogva is családegyesítési célból került benyújtásra, tehát az alperesnek a kérelem tárgyában kellett volna határozatot hoznia, illetve amennyiben a kérelemben foglaltak teljesítését aggályosnak tekintette, úgy fel kellett volna hívnia a felperest a nyilatkozattételre, hogy a kérelmét tanulmányi célúnak minősíthetik-e, illetve erre vonatkozóan eljárhat-e a hatóság. A bíróság ítéletében az új eljárásra előírta az alperesnek, hogy a felperes által kérelem tárgyában hozzon döntést.

Az alperes a megismételt eljárásban hozott, 2008. szeptember 10. napján kelt 106-T-6580/5/2008. számú határozatával a felperesnek az elsőfokú idegenrendészeti hatóság 106-1-70644/6/2008-T. számú határozata ellen benyújtott fellebbezését elutasította. Határozatának indokolásában megállapította, hogy a felperes magyarországi megélhetését biztosító anyagi eszközöket, magyarországi szálláshelyét, valamint a tovább- vagy visszautazás feltételeit a másodfokú eljárásban az elsőfokú hatósággal megegyezően biztosítottnak találta. Erre tekintettel ezen feltételeket nem vizsgálta, mivel a fellebbezés kizárólag a tartózkodás céljára irányul, egyéb feltételek vonatkozásában a felperes az engedélyező döntést nem vitatta. Megállapította, hogy a felperes a tartózkodási engedélyt családegyesítő célból kérte, azonban az elsőfokú hatóság az elsőfokú eljárás lefolytatása idején hatályos, a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Idtv.) 14/B. § (5) bekezdését tévesen értelmezve tanulmányi célból engedélyezte azt. Kifejtette, hogy a megismételt eljárás során a családegyesítési cél fennállását az időközben hatályba lépett a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) alapján kell megítélni. Hivatkozott arra, hogy az alperes hiánypótlási felhívást intézett a felperesjogi képviselője felé a tényállás további tisztázása céljából. A felperes hiánypótlásában a Harmtv. különböző rendelkezéseit jelölte meg, mint a felperes tartózkodási jogcímét az általa véltek szerint megalapozó rendelkezéseket.

Az alperes határozatának indokolásában kifejtette, hogy tekintettel arra, hogy a felperes családegyesítés céljából kérte tartózkodása engedélyezését és beutazását követően nagykorúvá vált, ezért a Harmtv. 19. § (1) bekezdése alapján a családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt nem kaphat, a felperes esetében a családi együttélés biztosítása céljából történő tartózkodás engedélyezésére kizárólag a Harmtv. 19. § (4) bekezdésének b) pontja kínál lehetőséget. Tekintettel arra, hogy a felperes a hiánypótlási felhívás ellenére nem igazolta, hogy egészségi állapota miatt képtelen önmagáról gondoskodni, az alperes megállapította, hogy a felperes családi együttélés biztosítása céljából történő tartózkodása engedélyezésének feltételei nem állnak fenn.