62014CJ0558[1]

A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2016. április 21. Mimoun Khachab kontra Subdelegación del Gobierno en Álava. A Tribunal Superior de Justicia de la Comunidad Autónoma del País Vasco (Spanyolország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal - 2003/86/EK irányelv - A 7. cikk (1) bekezdésének c) pontja - Családegyesítés - A családegyesítési jog gyakorlására vonatkozó feltételek - Állandó, rendszeres és elégséges források - Annak előrejelző értékelését lehetővé tévő nemzeti szabályozás, hogy a családegyesítő valószínűleg megőrzi a forrásait - Összeegyeztethetőség. C-558/14. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács)

2016. április 21. ( *1 )

"Előzetes döntéshozatal - 2003/86/EK irányelv - A 7. cikk (1) bekezdésének c) pontja - Családegyesítés - A családegyesítési jog gyakorlására vonatkozó feltételek - Állandó, rendszeres és elégséges források - Annak előrejelző értékelését lehetővé tévő nemzeti szabályozás, hogy a családegyesítő valószínűleg megőrzi a forrásait - Összeegyeztethetőség"

A C-558/14. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Tribunal Superior de Justicia de la Comunidad Autónoma del País Vasco (Baszkföld legfelsőbb bírósága, Spanyolország) a Bírósághoz 2014. december 5-én érkezett, 2014. november 5-i határozatával terjesztett elő az előtte

Mimoun Khachab

és

a Subdelegación del Gobierno en Álava

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),

tagjai: T. von Danwitz tanácselnök, C. Lycourgos (előadó) és C. Vajda bírák,

főtanácsnok: P. Mengozzi,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a spanyol kormány képviseletében L. Banciella Rodríguez-Miñón, meghatalmazotti minőségben,

- a német kormány képviseletében T. Henze és B. Beutler, meghatalmazotti minőségben,

- a francia kormány képviseletében D. Colas és F-X. Bréchot, meghatalmazotti minőségben,

- a magyar kormány képviseletében Szima G. és Fehér M. Z., meghatalmazotti minőségben,

- a holland kormány képviseletében M. Bulterman és B. Koopman, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében M. Condou-Durande és L. Lozano Palacios, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2015. december 23-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK tanácsi irányelv (HL L 251., 12. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 224. o.) 7. cikke (1) bekezdése c) pontjának az értelmezésére irányul.

2 E kérelmet az M. Khachab és a Subdelegación del Gobierno en Álava (a kormányhivatal alavai kirendeltsége, a továbbiakban: kirendeltség) között az M. Khachab által családegyesítés céljára szolgáló, határozott időre szóló tartózkodási engedély iránt házastársa részére benyújtott kérelem elutasítása tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő.

Jogi háttér

Az uniós jog

3 A 2003/86 irányelv (2), (4) és (6) preambulumbekezdésének szövege a következő: [...] [...]

"(2) A családegyesítéssel kapcsolatos intézkedéseket a több nemzetközi jogi okmányban megállapított, a család védelmére és a családi élet tiszteletben tartására irányuló kötelezettségnek megfelelően kell elfogadni. Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja különösen az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló [1950. november 4-én Rómában aláírt] európai egyezmény 8. cikkében és az Európai Unió alapjogi chartájában [a továbbiakban: Charta] elismert elveket.

(4) A családegyesítés a családi élet lehetővé tételének szükséges eszköze. Segít kialakítani a harmadik országok állampolgárainak a tagállamba való beilleszkedését megkönnyítő társadalmi-kulturális stabilitást, és ez egyúttal a gazdasági és társadalmi kohéziónak, mint a[z EK-]Szerződésben megállapított alapvető [európai] közösségi célkitűzésnek az elősegítését is szolgálja.

(6) A család védelme és a családi élet kialakítása vagy megőrzése érdekében, a családegyesítési jog gyakorlásának lényeges feltételeit közös ismérvek alapján kell meghatározni."

4 A 2003/86 irányelv 1. cikke értelmében "[e]zen irányelv célja a családegyesítési jognak a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó harmadik országok állampolgárai által történő gyakorlása feltételeinek meghatározása".

5 Ezen irányelv 3. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"Ezt az irányelvet kell alkalmazni, ha a családegyesítő a tagállam által megadott, egy évig vagy annál hosszabb ideig érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és megalapozott kilátásai vannak a letelepedési jogosultság megszerzésére, ha családtagjai harmadik országok bármilyen jogállású állampolgárai."

6 A 2003/86 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében a tagállamok - az említett irányelv alapján és az annak IV. fejezetében, valamint a 16. cikkében megállapított feltételeknek való megfelelésre is figyelemmel - engedélyezik többek között a családegyesítő házastársa beutazását és tartózkodását.

7 A 2003/86 irányelvnek "A családegyesítési jog gyakorlására vonatkozó követelmények [helyesen: feltételek]" című IV. fejezetében szereplő 7. cikkének (1) bekezdése ekképpen rendelkezik: "Amikor a családegyesítési kérelmet benyújtják, az érintett tagállam előírhatja a kérelmet benyújtó személy számára, hogy szolgáltasson bizonyítékot arra nézve, hogy a családegyesítő rendelkezik a következőkkel:

a) az ugyanabban a régióban egy hasonló család számára szabványosnak tekintett, az érintett tagállamban hatályos általános egészségügyi és biztonsági előírásoknak megfelelő szálláshely;

b) saját maga és családtagjai számára az érintett tagállamban az állampolgárok számára általában biztosított valamennyi kockázatra kiterjedő betegségbiztosítás [helyesen: egészségbiztosítás];

c) az érintett tagállam szociális segélyek rendszeréhez [helyesen: szociálissegély-rendszeréhez] történő folyamodás nélkül a saját maga és családtagjai eltartásához elégséges állandó és rendszeres források. A tagállamok e forrásokat jellegükre és rendszerességükre hivatkozással értékelik, és figyelembe vehetik a nemzeti minimálbér és minimálnyugdíj szintjét, valamint a családtagok számát."

8 Ezen irányelv 15. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:

"Legkésőbb ötéves tartózkodás után, továbbá feltéve, hogy a családtag számára családegyesítésen kívüli ok alapján nem adták meg a tartózkodási engedélyt, a házastárs vagy az élettárs, továbbá a nagykorúságát elért gyermek - szükség esetén - kérelemre önálló, a családegyesítő tartózkodási engedélyétől független tartózkodási engedélyre jogosult."

9 Az említett irányelv 16. cikke (1) bekezdése a) pontjának a szövege a következő: "A tagállamok a következő körülmények esetében elutasíthatják a családegyesítési célú beutazási és tartózkodási kérelmet, vagy adott esetben visszavonhatják a családtag tartózkodási engedélyét, illetve elutasíthatják [helyesen: megtagadhatják] annak megújítását:

a) amennyiben az ezen irányelv által megállapított feltételeknek nem vagy már nem felelnek meg."

10 Ugyanezen irányelv 17. cikke szerint:

"A tagállamok megfelelően figyelembe veszik az érintett személy családi kapcsolatainak jellegét és szilárdságát, a tagállamban való tartózkodásának időtartamát és a származási országával való családi, kulturális és társadalmi kapcsolatai fennállását, amennyiben egy kérelmet elutasítanak, tartózkodási engedélyt visszavonnak, vagy annak megújítását megtagadják, vagy amennyiben úgy határoznak, hogy a családegyesítő vagy családtagjai kiutasítását rendelik el."

A spanyol jog

11 A Spanyolországban tartózkodó külföldiek jogairól és szabadságjogairól, valamint társadalmi beilleszkedésükről szóló, 2000. január 11-i 4/2000 sarkalatos törvénynek (Ley Orgánica 4/2000 sobre derechos y libertades de los extranjeros en España y su integración social; a BOE 2000. január 12-i 10. száma) az alapügyre alkalmazandó változata (a továbbiakban: 4/2000 sarkalatos törvény) 16. cikkének (1) és (2) bekezdése ekképpen rendelkezik:

"(1) A tartózkodásra jogosult külföldieknek joguk van a családi élethez és a magánélethez az e törvényben és azon nemzetközi szerződésekben előírtak szerint, amelyeknek Spanyolország részese.

(2) A Spanyolországban tartózkodó külföldieknek joguk van ahhoz, hogy a 17. cikkben meghatározott családtagok tekintetében a családegyesítés lehetőségével éljenek."

12 E sarkalatos törvény 17. cikke (1) bekezdésének a) pontja a következőket írja elő: "A tartózkodásra jogosult külföldinek joga van ahhoz, hogy a családegyesítés lehetőségével éljen Spanyolországban a következő családtagokkal:

a) a tartózkodásra jogosult házastársa, feltéve, hogy nem élnek külön vagy nem váltak el, és a házasságot nem a törvény kijátszása érdekében kötötték. [...]"

13 A 4/2000 sarkalatos törvénynek az "A családegyesítés feltételei" című 18. cikkének (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"A családegyesítőnek igazolnia kell a rendeletben meghatározott feltételek szerint, hogy az egyesítést követően megfelelő szálláshellyel és a saját maga és családja eltartásához elégséges anyagi forrásokkal rendelkezik.

A jövedelmek családegyesítés szempontjából való értékelésekor nem számítanak a szociálissegély-rendszerből származó jövedelmek, azonban figyelembe kell venni a Spanyolországban lakó, és a családegyesítővel együtt élő házastárs egyéb jövedelmeit.

[...]"

14 A 2011. április 20-i 557/2011. királyi rendelet elfogadta a 2/2009 sarkalatos törvénnyel módosított 4/2000 sarkalatos törvényre vonatkozó rendeletet (a BOE 2011. április 30-i 103. száma). E rendeletnek az "Azon források, amelyek rendelkezésre állását a külföldinek igazolnia kell a családegyesítés céljára szolgáló tartózkodási engedély megszerzéséhez" című 54. cikke ekképpen rendelkezik: "(1) Az a külföldi, aki a családtagjaival való egyesítése céljából kér tartózkodási engedélyt, ezen engedély iránti kérelem benyújtásakor mellékelni köteles azon dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy rendelkezik a család eltartásához elégséges anyagi forrásokkal - ideértve az egészségügyi ellátásukat, ha nincs jogosultságuk társadalombiztosítási ellátásra - legalább az alábbiakban meghatározott összegben és az engedély iránti kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozóan, euróban vagy külföldi törvényes pénznemben kifejezve, az egyesítésben részt vevő személyek számától függően, valamint figyelembe véve a Spanyolországban már vele egy háztartásban élő és általa eltartott személyek számát: [...] (2) Az engedélyek kiadását meg kell tagadni, ha kétségtelenül megállapítható, hogy az anyagi források előreláthatóan nem biztosítottak a kérelem benyújtását követő év során. Ennek megállapításakor a jövedelemforrás szóban forgó év során történő fenntartásának előreláthatóságát annak figyelembevételével kell értékelni, hogy a családegyesítő forrásai hogyan alakultak a kérelem benyújtásának időpontját megelőző hat hónap során. [...]"

a) kéttagú, a családegyesítőből és a Spanyolországba érkező egyesített személyből álló háztartások esetén: havonta [a többcélú, költségvetésből származó ellátások jövedelemindexe (IPREM)] 150%-ának megfelelő összeg szükséges.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

15 M. Khachab harmadik ország állampolgára, aki Spanyolországban lakik, és huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezik e tagállamban. 2012. február 20-án M. Khachab családegyesítés céljára szolgáló, határozott időre szóló tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be a spanyol hatóságokhoz házastársa, I. Aghadar részére. A kirendeltség 2012. március 26-i határozatával elutasította M. Khachab kérelmét, azzal az indokkal, hogy ez utóbbi nem igazolta, hogy a családegyesítést követően elégséges forrásokkal rendelkezne a családjának eltartásához.

16 M. Khachab ekkor közigazgatási jogorvoslati kérelemmel élt e határozat ellen a kirendeltségnél, amely kérelmet 2012. május 25-i határozattal az alábbi okokból elutasítottak:

"[...] [M. Khachab] kérelme alátámasztása érdekében benyújtotta a »Construcciones y distribuciones constru-label SL« vállalkozással kötött határozott időre szóló munkaszerződését. A társadalombiztosítás munkaügyi információs rendszeréből azonban kiderült, hogy [M. Khachab] 2012. március 1-je óta nem dolgozik e vállalkozásnál, továbbá hogy csupán 15 napot dolgozott az adott évben és összesen 48 napot 2011-ben. A fentiekből következik, hogy a határozathozatal időpontjában a kérelmező semmilyen szakmai tevékenységet nem végzett, amint jelenleg sem végez, és hogy nem is igazolta, hogy a családegyesítést követően elégséges forrásokkal rendelkezne a családjának eltartásához. Ugyanezen időpontban semmilyen kilátás nem volt arra, hogy a családegyesítési kérelem benyújtásának időpontját követő év során hasonló forrásokkal fog rendelkezni. A családegyesítés céljára szolgáló tartózkodási engedély megadásához szükséges feltételek egyike sem teljesült tehát."

17 M. Khachab ekkor keresetet nyújtott be a Juzgado de lo Contencioso-Administrativo no 1 de Vitoria-Gasteizhez (Vitoria-Gasteiz 1. sz. közigazgatási bírósága) ez utóbbi határozat ellen. 2013. január 29-i ítéletével e bíróság helybenhagyta az említett határozatot, lényegében ugyanazon érvek alapján, mint amelyek a 2012. március 26-i határozatban szerepeltek.

18 M. Khachab ekkor fellebbezéssel élt ezen ítélet ellen a Tribunal Superior de Justicia del País Vasco (Baszkföld legfelsőbb bírósága) előtt. A fellebbezési kérelme megalapozásaként M. Khachab előadja, hogy az első fokú bíróság figyelmen kívül hagyott egy olyan új tényt, amelyre az elsőfokú eljárásban pedig felhívta a figyelmét, nevezetesen hogy 2012. november 26-tól egy citrusfélék szedésével foglalkozó mezőgazdasági vállalkozás alkalmazásában áll, és így elégséges jövedelmet biztosító munkával rendelkezik. Hozzáteszi, hogy huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és hogy I. Aghadar 2009 óta a házastársa. Ezenkívül azt állítja, hogy megfelelő szálláshellyel rendelkezik, és hogy több mint öt évig fizetett járulékokat Spanyolországban. Egyébiránt úgy véli, hogy figyelembe kell venni a jelenlegi gazdasági helyzetet, amelyben rendkívül nehéz ténylegesen és folyamatos jelleggel munkával rendelkezni.

19 E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróságnak kétségei vannak a 2003/86 irányelv 7. cikke (1) bekezdése c) pontjának értelmezése felől, amely rendelkezés szerint a családegyesítési jog attól a ténytől függ, hogy a családegyesítési kérelem benyújtásakor "a családegyesítő rendelkezik[-e] elégséges[,] állandó és rendszeres források[kal]". E bíróság szerint különösképpen azzal kapcsolatosan merül fel kérdés, hogy összeegyeztethető-e e rendelkezéssel a spanyol szabályozás, amely lehetővé teszi a nemzeti hatóságoknak a családegyesítési jog biztosításának - és ekképpen a családegyesítő valamely családtagja részére a határozott időre szóló tartózkodási engedély kiadásának - a megtagadását, ha az alapján, hogy hogyan alakultak a családegyesítő jövedelmei a családegyesítési kérelem benyújtásának időpontját megelőző hat hónap során, valószínűsíthető, hogy a családegyesítő az ezen időpontot követő év során nem fogja tudni forrásait ugyanolyan szinten tartani, mint amilyen szintű forrásokkal az említett időpontban rendelkezett.

20 A kérdést előterjesztő bíróság szerint a 2003/86 irányelv 7. cikke (1) bekezdése c) pontjának spanyol nyelvű változata, valamint angol és francia nyelvű változata a "rendelkezni" igét kijelentő mód, jelen időben használja, és nem jövő időben. Ebből következően e bíróságban felmerül a kérdés, hogy a családegyesítési jog gyakorlása érdekében azt kell-e vizsgálni, hogy a családegyesítő a családegyesítési kérelem benyújtásának időpontjában rendelkezik-e "elégséges[,] állandó és rendszeres források[kal]", vagy figyelembe lehet-e venni, hogy az ezen időpontot követő év során is rendelkezni fog még ilyen forrásokkal.

21 E körülmények között a Tribunal Superior de Justicia del País Vasco (Baszkföld legfelsőbb bírósága) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdést terjeszti a Bíróság elé:

"Úgy kell-e értelmezni a [2003/86] irányelv 7. cikke (1) bekezdésének c) pontját, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint amely az alapeljárás tárgya, amely lehetővé teszi a családegyesítés megtagadását azzal az indokkal, hogy a családegyesítő nem rendelkezik a saját maga és családtagjai eltartásához elégséges állandó és rendszeres forrásokkal azon előrejelző értékelés szerint, amelyet a nemzeti hatóságok az anyagi forrásoknak a kérelem benyújtási időpontját követő évben való előrelátható fennállásáról végeztek, és amely a forrásoknak az említett időpontot megelőző hat hónapban megfigyelhető alakulásán alapul?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

22 A kérdést előterjesztő bíróság a kérdésével lényegében arra keresi a választ, hogy a 2003/86 irányelv 7. cikke (1) bekezdésének c) pontját úgy kell-e értelmezni, hogy az lehetővé teszi valamely tagállam illetékes hatóságainak, hogy a családegyesítési kérelem elutasítását olyan előrejelző értékelésre alapítsák, amely annak valószínűségét vizsgálja, hogy az e kérelem benyújtását követő évben fennmaradnak-e, vagy sem, azok az állandó, rendszeres és elégséges források, amelyekkel a családegyesítőnek rendelkeznie kell ahhoz, hogy az érintett tagállam szociálissegély-rendszeréhez történő folyamodás nélkül saját magát és családtagjait eltartsa, mivel ezen értékelés azon alapul, hogy a családegyesítő jövedelmei hogyan alakultak a kérelem benyújtásának időpontját megelőző hat hónap során.

23 A 2003/86 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok engedélyezik a családegyesítő házastársának családegyesítési célú beutazását és tartózkodását, amennyiben tiszteletben tartják az ezen irányelvnek "A családegyesítési jog gyakorlására vonatkozó feltételek" című IV. fejezetében meghatározott feltételeket.

24 Az e IV. fejezetben szereplő feltételek között az említett irányelv 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy előírják bizonyítékok szolgáltatását arra nézve, hogy a családegyesítő az érintett tagállam szociálissegély-rendszeréhez történő folyamodás nélkül rendelkezik a saját maga és családtagjai eltartásához elégséges állandó és rendszeres forrásokkal. Ugyanezen rendelkezés pontosítja, hogy a tagállamok e forrásokat jellegükre és rendszerességükre hivatkozással értékelik, és figyelembe vehetik a nemzeti minimálbér és minimálnyugdíj szintjét, valamint a családtagok számát.

25 A Bíróság már korábban úgy ítélte meg, hogy mivel a családegyesítés engedélyezése tekinthető főszabálynak, a 2003/86 irányelv 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglalt lehetőséget szigorúan kell értelmezni. A tagállamok tehát csak oly módon élhetnek a számukra biztosított mérlegelési mozgástérrel, hogy az ne veszélyeztesse ezen irányelv célját, valamint hatékony érvényesülését (O. és társai ítélet, C-356/11 és C-357/11, EU:C:2012:776, 74. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

26 E tekintetben kitűnik a 2003/86 irányelv (4) preambulumbekezdéséből, hogy ezen irányelv általános célja a harmadik országok állampolgárainak a tagállamba való beilleszkedésének oly módon történő megkönnyítése, hogy a családegyesítés révén lehetővé teszi a családi életet (lásd: Parlament kontra Tanács ítélet, C-540/03, EU:C:2006:429, 69. pont).

27 Ezenkívül a Bíróság már korábban úgy ítélte meg, hogy a 2003/86 irányelv 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja nem alkalmazható olyan módon, hogy annak alkalmazása sértse különösen a Charta 7. cikkében szereplő alapvető jogokat (lásd ebben az értelemben: O. és társai ítélet, C-356/11 és C-357/11, EU:C:2012:776, 77. pont).

28 Noha a Charta e 7. cikke nem értelmezhető oly módon, hogy megfosztja a tagállamokat a rendelkezésükre álló mérlegelési mozgástértől a családegyesítési kérelmek vizsgálatakor, e vizsgálat során a 2003/86 irányelv rendelkezéseit többek között a Charta említett 7. cikkének fényében kell értelmezni és alkalmazni, amint az egyébiránt ezen irányelv (2) preambulumbekezdésének megszövegezéséből is kitűnik, amely arra kötelezi a tagállamokat, hogy a szóban forgó családegyesítési kérelmeket a családi élet elősegítése érdekében vizsgálják (lásd ebben az értelemben: O. és társai ítélet, C-356/11 és C-357/11, EU:C:2012:776, 79. és 80. pont).

29 A fenti elemek fényében kell először is meghatározni, hogy a 2003/86 irányelv 7. cikke (1) bekezdésének c) pontját úgy kell-e értelmezni, hogy az lehetővé teszi e tagállam illetékes hatóságának annak értékelését, hogy az említett kérelem benyújtásának időpontját követően továbbra is teljesül-e a családegyesítő állandó, rendszeres és elégséges forrásaira vonatkozó feltétel.

30 Noha e rendelkezésben ilyen lehetőség kifejezetten nem szerepel, annak megszövegezéséből - különösen az "állandó" és a "rendszeres" kifejezések használatából - következik, hogy e forrásoknak bizonyos folyamatosságot, illetve bizonyos folytonosságot kell mutatniuk. E tekintetben a 2003/86 irányelv 7. cikke (1) bekezdése c) pontjának második mondata értelmében a tagállamok az említett forrásokat többek között "rendszerességükre" hivatkozással értékelik, ami e források alakulásának bizonyos időközönként történő elemzését jelenti.

31 Ekképpen a 2003/86 irányelv 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjából következik, hogy annak megszövegezését nem lehet úgy értelmezni, mint amely kizárja azt, hogy a családegyesítési kérelem elbírálására illetékes tagállami hatóság oly módon vizsgálhassa a családegyesítő forrásaira vonatkozó feltétel teljesülését, hogy figyelembe veszi az arra irányuló értékelést, hogy e források fennmaradnak-e e kérelem benyújtását követően.

32 Nem mond ellent ennek az értelmezésnek a kérdést előterjesztő bíróság által felvetett azon körülmény, hogy a 2003/86 irányelv 7. cikke (1) bekezdésének eleje kijelentő mód jelen időt használ, amikor kimondja, hogy az érintett tagállam előírhatja a családegyesítési kérelmet benyújtó személy számára, hogy szolgáltasson bizonyítékot arra nézve, hogy "rendelkezik" az ezen (1) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt elemekkel. A családegyesítőnek ugyanis bizonyítania kell, hogy akkor, amikor a családegyesítési kérelmét megvizsgálják, rendelkezik ezen összes elemmel, beleértve többek között az "elégséges forrásokat", ami igazolja a kijelentő mód, jelen időnek a használatát. Azonban, amennyiben kitűnik ezen irányelv 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjából, hogy a családegyesítő forrásainak nemcsak "elégségesnek" kell lenniük, hanem "állandónak és rendszeresnek" is, az ilyen követelmények magukban foglalják azt, hogy az illetékes nemzeti hatóságnak előrejelző vizsgálatot kell végeznie az említett forrásokra vonatkozóan.

33 A 2003/86 irányelv 7. cikke (1) bekezdése a) és b) pontjának a megfogalmazása alátámasztja ezt az értelmezést. Hangsúlyozni kell ugyanis, hogy az e rendelkezés a) pontjában a "megfelelő szálláshelyre", illetve b) pontjában az "egészségbiztosításra" vonatkozóan szereplő feltételt szintén úgy kell értelmezni, hogy annak érdekében, hogy a területükön biztosítva legyen a családegyesítő esetében az állandóság és folyamatosság, a tagállamok a családegyesítési kérelem vizsgálatakor alapozhatnak annak valószínűségére, hogy a családegyesítő a családegyesítési kérelem benyújtásának időpontját követően továbbra is megfelel majd e feltételeknek.

34 A 2003/86 irányelv 7. cikke (1) bekezdése c) pontjának a jelen ítélet 31. pontjában kifejtett értelmezését támasztja alá az említett irányelv 3. cikkének (1) bekezdése és 16. cikke (1) bekezdésének a) pontja is.

35 Egyfelől ugyanis a 2003/86 irányelv e 3. cikkének (1) bekezdése ezen irányelv személyi hatályát az olyan családegyesítőre korlátozza, aki legalább egyéves tartózkodási engedélyt szerzett, és akinek megalapozott kilátásai vannak a huzamos tartózkodási engedély megszerzésére. Márpedig az ilyen kilátások értékelése szükségszerűen megköveteli, hogy az érintett tagállam illetékes hatósága megvizsgálja a családegyesítő helyzetének jövőbeli alakulását az említett tartózkodási engedély megszerzésével összefüggésben.

36 Ilyen körülmények között - amint azt a főtanácsnok az indítványának 33. pontjában megjegyezte -, a 2003/86 irányelv 7. cikke (1) bekezdése c) pontjának olyan értelmezése, amely szerint az említett hatóság nem végezhet értékelést arra vonatkozóan, hogy fennmaradnak-e a családegyesítő állandó, rendszeres és elégséges forrásai a családegyesítési kérelem benyújtásának időpontját követően, nem illeszkedik következetesen az ezen irányelv által létrehozott rendszerbe.

37 Másfelől hangsúlyozni kell, hogy amikor a 2003/86 irányelv által megállapított feltételek már nem teljesülnek, annak 16. cikke (1) bekezdésének a) pontja lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy visszavonják a családtag tartózkodási engedélyét, illetve megtagadják annak megújítását.

38 E rendelkezés szerint az érintett tagállam illetékes hatósága ekképpen - többek között - visszavonhatja a családegyesítési engedélyt, ha a családegyesítő már nem rendelkezik az említett 7. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében vett állandó, rendszeres és elégséges forrásokkal. Az ezen engedély visszavonásának ilyen lehetősége magában foglalja azt, hogy e hatóság megkövetelhesse, hogy a családegyesítő a kérelme benyújtásának időpontját követően is rendelkezik majd e forrásokkal.

39 Végül meg kell jegyezni, hogy ezt az értelmezést támasztja alá a 2003/86 irányelv e 7. cikke (1) bekezdésének célkitűzése. Az ezen (1) bekezdés c) pontjában a forrásokra vonatkozó feltétel kapcsán előírt bizonyíték ugyanis lehetővé teszi az illetékes hatóság számára, hogy megbizonyosodjon afelől, hogy nem áll fenn annak veszélye, hogy a családegyesítés megtörténtét követően akár a családegyesítő, akár családtagjai tartózkodási idejük alatt teherré válnak az érintett tagállam szociálissegély-rendszerére (lásd ebben az értelemben: Chakroun-ítélet, C-578/08, EU:C:2010:117, 46. pont).

40 A fentiekből következően a 2003/86 irányelv 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában szereplő lehetőség szükségszerűen magában foglalja azt, hogy az érintett tagállam illetékes hatósága előrejelző jellegű vizsgálatot végez arról, hogy a családegyesítő a családegyesítési kérelem benyújtásának időpontját követően is állandó, rendszeres és elégséges forrásokkal rendelkezik.

41 E következtetésre tekintettel másodszor azt a kérdést kell megvizsgálni, hogy e rendelkezés lehetővé teszi-e az érintett tagállam illetékes hatóságának azt, hogy a családegyesítési engedélyt annak valószínűsítéséhez kösse, hogy e források - figyelembe véve a családegyesítő által a családegyesítési kérelem benyújtásának időpontját megelőző hat hónapban szerzett jövedelmeket - az ezen időpontot követő évben fennmaradnak.

42 E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az uniós jog általános elveinek egyikét képező arányosság elvével összhangban a 2003/86 irányelv 7. cikke (1) bekezdésének c) pontját átültető nemzeti szabályozás által alkalmazott eszközöknek alkalmasaknak kell lenniük az e szabályozás által elérni kívánt célok megvalósítására, és nem haladhatják meg azt a mértéket, amely azok eléréséhez szükséges (lásd a 2003/86 irányelv 7. cikkének (2) bekezdését illetően: K és A ítélet, C-153/14, EU:C:2015:453, 51. pont).

43 Végül emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlatából következően a 2003/86 irányelv 17. cikke a családegyesítési kérelmek egyedi elbírálását írja elő (Chakroun-ítélet, C-578/08, EU:C:2010:117, 48. pont; K és A ítélet, C-153/14, EU:C:2015:453, 60. pont), és az illetékes nemzeti hatóságoknak a 2003/86 irányelv végrehajtása és a családegyesítési kérelmek vizsgálata során az összes szóban forgó érdek kiegyensúlyozott és méltányos értékelését kell elvégeznie (lásd ebben az értelemben: O. és társai ítélet, C-356/11 és C-357/11, EU:C:2012:776, 81. pont).

44 A jelen esetben az 557/2011 királyi rendelet 54. cikke (2) bekezdésének első albekezdése úgy rendelkezik, hogy a családegyesítés céljára szolgáló tartózkodási engedély kiadását meg kell tagadni, ha kétségtelenül megállapítható, hogy az anyagi források előreláthatóan nem biztosítottak a kérelem benyújtását követő év során. E rendelkezésben azt szerepel, hogy a jövedelemforrás említett év során történő fenntartásának előreláthatóságát annak figyelembevételével kell értékelni, hogy a családegyesítő forrásai hogyan alakultak e kérelem benyújtásának időpontját megelőző hat hónap során.

45 E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az egyéves időtartam, amely alatt a családegyesítőnek valószínűsíthetően rendelkeznie kell elégséges forrásokkal, észszerűnek tűnik, és nem haladja meg azt a mértéket, ami ahhoz szükséges, hogy lehetővé tegyék azon lehetséges kockázat egyedi módon történő értékelését, hogy a családegyesítés megtörténtét követően a családegyesítőnek ezen állam szociálissegély-rendszeréhez kell folyamodnia. Ez az egyéves időtartam ugyanis azon tartózkodási engedély minimális érvényességi idejének felel meg, amellyel a családegyesítőnek a 2003/86 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése alapján rendelkeznie kell, hogy a családegyesítést kérelmezhesse. Ezenkívül ezen irányelv 16. cikke (1) bekezdése a) pontjának értelmében az érintett tagállam illetékes hatóságai visszavonhatják a családegyesítő családtagjának tartózkodási engedélyét, ha a családegyesítő már nem rendelkezik állandó, rendszeres és elégséges forrásokkal e családtag tartózkodásának időtartama alatt, mégpedig mindaddig, amíg ez utóbbi önálló tartózkodási engedélyt nem szerez, azaz - a 2003/86 irányelv 15. cikkének (1) bekezdése alapján - legkésőbb ötéves, e tagállamban való tartózkodás után.

46 Ami az arányosság követelményének a nemzeti szinten való alkalmazását illeti, figyelembe kell venni azt a körülményt is, hogy az 557/2011 királyi rendelet 54. cikke (2) bekezdése első albekezdésének értelmében az illetékes nemzeti hatóság csupán akkor tagadhatja meg a családegyesítés céljára szolgáló tartózkodási engedély kiadását, ha "kétségtelenül" megállapítható, hogy a családegyesítő nem fogja tudni fenntartani az elégséges forrásokat a kérelme benyújtásának időpontját követő év során. E rendelkezés tehát csupán azt írja elő a családegyesítőnek, hogy forrásait előreláthatóan tartsa fenn annak érdekében, hogy megszerezhesse az említett, családegyesítés céljára szolgáló tartózkodási engedélyt.

47 Azt illetően, hogy hat hónapban határozták meg azt a kérelem benyújtását megelőző időtartamot, amelyre a családegyesítő forrásainak előrejelző értékelése alapulhat, meg kell állapítani, hogy a 2003/86 irányelv semmilyen pontosítást nem tartalmaz e kérdéssel kapcsolatban. Mindenesetre az ilyen időtartam nem sértheti ezen irányelv célkitűzését.

48 Ennélfogva a fentiek összességéből következően a 2003/86 irányelv 7. cikke (1) bekezdésének c) pontját úgy kell értelmezni, hogy az lehetővé teszi valamely tagállam illetékes hatóságainak, hogy a családegyesítési kérelem elutasítását olyan előrejelző értékelésre alapítsák, amely annak valószínűségét vizsgálja, hogy az e kérelem benyújtását követő évben fennmaradnak-e, vagy sem, azok az állandó, rendszeres és elégséges források, amelyekkel a családegyesítőnek rendelkeznie kell ahhoz, hogy az érintett tagállam szociálissegély-rendszeréhez történő folyamodás nélkül saját magát és családtagjait eltartsa, mivel ezen értékelés azon alapul, hogy a családegyesítő jövedelmei hogyan alakultak a kérelem benyújtásának időpontját megelőző hat hónap során.

A költségekről

49 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:

A családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK tanácsi irányelv 7. cikke (1) bekezdésének c) pontját úgy kell értelmezni, hogy az lehetővé teszi valamely tagállam illetékes hatóságainak, hogy a családegyesítési kérelem elutasítását olyan előrejelző értékelésre alapítsák, amely annak valószínűségét vizsgálja, hogy az e kérelem benyújtását követő évben fennmaradnak-e, vagy sem, azok az állandó, rendszeres és elégséges források, amelyekkel a családegyesítőnek rendelkeznie kell ahhoz, hogy az érintett tagállam szociálissegély-rendszeréhez történő folyamodás nélkül saját magát és családtagjait eltartsa, mivel ezen értékelés azon alapul, hogy a családegyesítő jövedelmei hogyan alakultak a kérelem benyújtásának időpontját megelőző hat hónap során.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: spanyol.