32000R0823[1]

A Bizottság 823/2000/EGK rendelete (2000. április 19.) a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a vonalhajózási társaságok (konzorciumok) között létrejött megállapodások, döntések és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról

A BIZOTTSÁG 823/2000/EGK RENDELETE

(2000. április 19.)

a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a vonalhajózási társaságok (konzorciumok) között létrejött megállapodások, döntések és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösségeket létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozási okmányával módosított, a Szerződés 85. cikke (3) bekezdésének a vonalhajózási társaságok (konzorciumok) között létrejött megállapodások, döntések és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, 1992. február 25-i 479/92/EGK tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 1. cikkére,

e rendelet tervezetének ( 2 ) a közzétételét követően,

a tengeri szállítási versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

(1)

A 479/92/EGK rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy alkalmazza a Szerződés 81. cikke (3) bekezdését a hajózási társaságok (konzorciumok) között létrejött, a vonalhajózási szállítási szolgáltatások közös üzemeltetésére vonatkozó megállapodások, döntések és összehangolt magatartások egyes csoportjaira, amelyek az azokban részes hajózási társaságok közötti együttműködés révén korlátozhatják a közös piacon belüli versenyt és befolyásolhatják a tagállamok közötti kereskedelmet, és emiatt a Szerződés 81. cikke (1) bekezdésében foglalt tilalomba ütközhetnek.

(2)

A Bizottság e jogkörével élt a 870/95/EK bizottsági rendelet ( 3 ) elfogadásakor. Az eddigi tapasztalat alapján meghatározható azoknak a konzorciumoknak a csoportja, amelyek a 81. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozhatnak ugyan, de általában olyannak tekinthetők, amelyek teljesítik a 81. cikk (3) bekezdésében rögzített feltételeket.

(3)

A Bizottság kellőképpen figyelembe vette a tengeri szállítás sajátos jellemzőit. E jellemzők lényeges tényezőt képeznek az e csoportmentességben nem részesülő konzorciumok bizottsági értékelésében is.

(4)

Az e rendelet szerint meghatározott konzorciumok általában hozzájárulnak a vonalhajózási szolgáltatások eredményességének és minőségének javításához azzal, hogy ésszerűsítik a tagtársaságok tevékenységét, és nagyobb megtakarítást eredményeznek a vízi járművek működtetésében, valamint a kikötői felszerelések kihasználásában. Emellett a konténerek jobb kihasználásának előmozdításával és a járműkapacitás hatékonyabb felhasználásával előmozdítják a műszaki és gazdasági fejlődést.

(5)

A konzorciumok tengeri szállítási szolgáltatásait igénybe vevők általában megfelelő arányban részesülnek az eredményesség és a szolgáltatás minőségének javulásából származó előnyökből. Ezek az előnyök megnyilvánulhatnak a járatok és kikötői megállások sűrűségének vagy a menetrendnek a javulása, valamint a modernebb vízi járművek és más eszközök, például kikötői felszerelések használata révén lehetővé váló jobb minőségű és az egyedi igényekhez jobban igazodó szolgáltatások formájában. A szolgáltatások igénybe vevői számára csak akkor előnyösek a konzorciumok, ha kellően érvényesül a verseny azokban az üzletágakban, amelyekben a konzorciumok működnek.

(6)

Ezeket a megállapodásokat tehát csoportmentesség illeti meg, feltéve hogy nem nyújtanak lehetőséget az érintett vállalkozásoknak arra, hogy az adott üzletágak jelentős részében felszámolják a versenyt. A tengeri szállítási piac állandó ingadozásait és a felek által eszközölt, a konzorciumi megállapodások feltételeit, illetve a megállapodás tárgyát képező tevékenységeket érintő gyakori változtatásokat figyelembe véve e rendelet egyik célja azoknak a feltételeknek a pontosítása, amelyeket a konzorciumoknak be kell tartaniuk ahhoz, hogy a csoportmentesség kedvezményében részesüljenek.

(7)

A közös szolgáltatás megteremtése és működtetése szempontjából a konzorciumok egyik alapvető jellemzője, hogy képesek rugalmasan az igényekhez igazítani kapacitásukat. A konzorciumoknak nem alapvető jellemzője, hogy a járműkapacitás bizonyos százaléka kihasználatlan.

(8)

Az e rendeletben biztosított csoportmentesség kiterjed mind a vonalhajózási konferencián belül, mind pedig az ilyen konferenciákon kívül működő konzorciumokra, kivéve a fuvardíjszabás közös megállapítását.

(9)

A díjszabási tevékenységek az Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozási okmányával módosított, a Szerződés 85. és 86. cikkének a tengeri szállításra történő alkalmazásáról szóló, 1986. december 22-i 4056/86/EGK tanácsi rendelet ( 4 ) hatálya alá tartoznak. A konzorcium azon tagjainak, amelyek közösen kívánják megállapítani a díjakat, de nem felelnek meg a 4056/86/EGK rendelet kritériumainak, egyedi mentességért kell folyamodniuk.

(10)

A csoportmentesség első feltétele, hogy a nagyobb hatékonyságból származó előnyök, valamint a konzorcium által kínált más előnyök méltányos része a szállítást igénybe vevőket illesse meg.

(11)

A 81. cikk (3) bekezdésének e követelményét teljesítettnek kell tekinteni, ha a konzorcium az alábbi három helyzet valamelyikében van:

- annak a konferenciának a tagjai között, amelyen belül a konzorcium működik, az önálló díjszabásnak ("independent rate action") köszönhetően tényleges árverseny van,

- a konferencián belül, amelyben a konzorcium működik, kellő mértékben érvényesül a tényleges verseny a konzorcium tagjai és más, a konzorciumhoz nem tartozó konferenciatagok közötti szolgáltatások terén, abból a tényből következően, hogy a konferenciamegállapodás kifejezetten megengedi a konzorciumok számára, hogy egyedi típusú szolgáltatásokat kínáljanak - mint például a konzorcium által egyedüliként nyújtott "éppen időben" ("just-in-time") szállítás vagy egy olyan fejlett "elektronikus adatcsere" (EDI) szolgáltatás, amely által a szállítást igénybe vevők mindenkor tájékozottak lehetnek árujuk hollétéről - vagy megengedi a konzorcium által kínált hajózások és kikötések gyakoriságának a konferenciáéhoz képest jelentős növelését,

- a konzorcium tagjai hatékony, tényleges vagy potenciális versenynek vannak kitéve a konzorciumon kívüli hajózási társaságok részéről, akár van, akár nincs működő konferencia a kérdéses üzletágban vagy ágakban.

(12)

A 81. cikk (3) bekezdésében előírt ugyanezen követelmény teljesítése céljából rendelkezni kell egy további feltételről a szolgáltatás minőségét érintő egyéni verseny előmozdítása végett a konzorciumtagok között, valamint a konzorciumtagok és az üzletágban vagy ágakban működő más hajóstársaságok között.

(13)

Feltételül kell szabni, hogy a konzorciumok és tagjaik adott útvonalon nem alkalmaznak olyan szállítási díjakat és feltételeket, amelyek egymástól kizárólag a szállított áruk származási vagy célországa szerint különböznek, olyan kereskedelmi torzulásokat okozva ezáltal a Közösségen belül, amelyek károsak egyes kikötők, feladók, fuvarozók, illetve a szállításhoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számára, kivéve ha a díjak és feltételek gazdaságilag indokolhatók.

(14)

A feltételek megállapítása azt a célt is szolgálja, hogy a konzorciumokat megakadályozzák abban, hogy olyan, a versenyt korlátozó intézkedéseket vezessenek be, amelyek nem nélkülözhetetlenek azoknak a céloknak az eléréséhez, amelyek a mentesség nyújtását indokolják. Evégett a konzorciumi megállapodásoknak tartalmazniuk kell egy olyan rendelkezést, amely jogot biztosít minden, a megállapodásban részes hajózási társaságnak arra, hogy a konzorciumból kilépjen, feltéve hogy ezt megfelelő felmondási idő betartásával teszi. Hosszabb felmondási időszakról kell rendelkezni azonban a nagymértékben integrált és/vagy nagy befektetési költséggel létrehozott konzorciumok esetében, figyelembe véve az ezeket létrehozó nagyobb befektetéseket és a valamely tag távozása által okozott szélesebb körű átszervezést. Ha a konzorcium közös marketingstruktúrát működtet, ki kell kötni azt is, hogy minden tagnak joga van önálló marketingtevékenységet folytatni, feltéve hogy erről előzetesen, ésszerű határidővel értesíti a konzorciumot.

(15)

A mentességet olyan konzorciumokra kell korlátozni, amelyeknek nincs lehetőségük a verseny kizárására az adott szolgáltatások jelentős részében.

(16)

A mentesség szempontjából annak meghatározásánál, hogy valóban van-e verseny mindazokon a piacokon, amelyekre a konzorcium működése kiterjed, figyelembe kell venni nemcsak az adott konzorcium által kiszolgált kikötők közötti közvetlen kereskedelmet, hanem azt a versenyt is, amelyet más, olyan kikötőkből hajózó vonalhajózási szolgáltatások hoznak létre, amelyek kiválthatják a konzorcium által kiszolgált kikötőket, illetve ahol ez indokolt, egyéb szállítási módokat is figyelembe kell venni.

(17)

Az e rendeletben biztosított csoportmentesség tehát csak azzal a feltétellel alkalmazható, hogy a konzorcium piaci részesedése minden olyan piacon, amelyre kiterjed a működése, nem lép túl egy meghatározott mértéket.

(18)

Egy konferencián belüli konzorcium piaci részesedésének kisebbnek kell lennie annak következtében, hogy a kérdéses megállapodások egy már létező korlátozó megállapodáson nyugszanak.

(19)

Annak érdekében azonban, hogy a csoportmentességekben biztosított jogbiztonságot élvezhessék, helyénvaló egyszerűsített eljárást felajánlani az olyan konzorciumoknak, amelyek bizonyos százalékkal túllépik ugyan az e rendeletben rögzített határokat, de azokban az üzletágakban, amelyekre működésük kiterjed, változatlanul tényleges versenynek vannak kitéve. Az ilyen eljárásnak lehetővé kell tennie a Bizottság számára is a hatékony felügyelet végzését és a megállapodások hatósági ellenőrzésének egyszerűsítését.

(20)

Mindazonáltal a megadott határokat túllépő konzorciumoknak lehetőséget kell nyújtani arra, hogy egyedi határozattal szerezzenek mentességet, feltéve hogy teljesítik a 81. cikk (3) bekezdésében előírt követelményeket, figyelemmel a tengeri szállítás sajátos jellegére.

(21)

Ez a rendelet csak egy konzorcium tagjai közötti megállapodásokra alkalmazandó. A csoportmentesség tehát nem terjed ki az egyrészről konzorciumok vagy azok egy vagy több tagja, másrészről egyéb hajózási társaságok között létrejött versenykorlátozó megállapodásokra. Nem alkalmazandó továbbá az ugyanabban az üzletágban működő különböző konzorciumok közötti, illetve az ilyen konzorciumok tagjai közötti versenykorlátozó megállapodásokra sem.

(22)

A mentességhez bizonyos kötelezettségek is fűződnek. E tekintetben a szállítási szolgáltatás igénybe vevőinek mindenkor lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a konzorcium tagjai által közösen nyújtott tengeri szállítási szolgáltatások feltételeit megismerjék. Gondoskodni kell a konzorcium és a szállítási szolgáltatás igénybe vevői közötti tényleges és hatékony konzultációról azokra a tevékenységekre vonatkozóan, amelyekre a megállapodások kiterjednek. Ez a rendelet meghatározza a "tényleges és hatékony konzultáció" jelentését is, valamint azt, hogy e konzultációknál milyen fő eljárási szakaszokat kell követni. Rendelkezni kell a konzorcium tevékenységi területeire korlátozódó kötelező konzultációról is.

(23)

Ezek a konzultációk hatékonyabb és a szállítási szolgáltatásokat igénybe vevők érdekeit figyelembe vevő tengeri szállítási szolgáltatást biztosítanak. Következésképpen, az ilyen konzultációkból származó egyes versenykorlátozó magatartásoknak mentességben kell részesülniük.

(24)

E rendelet alkalmazása szempontjából a vis maior fogalma megfelel annak, ahogy azt az Európai Közösségek Bíróságának megszilárdult esetjoga meghatározta.

(25)

Gondoskodni kell arról, hogy a felek által elfogadott választottbírósági ítéletekről és békéltetői ajánlásokról haladéktalanul értesítsék a Bizottságot, hogy meggyőződhessen, azok nem mentesítik-e a konzorciumokat az e rendeletben előírt feltételek és kötelezettségek alól, és ezáltal nem sértik-e meg a 81. és 82. cikk rendelkezéseit.

(26)

A 479/92/EGK rendelet 6. cikkének megfelelően, meg kell határozni azokat az eseteket, amelyekben a Bizottság megvonhatja a társaságoktól a csoportmentesség kedvezményét.

(27)

11 konzorcium élvezte a 870/95/EK rendeletben foglalt csoportmentesség előnyeit azzal, hogy alkalmazta az abban a rendeletben foglalt kifogásolási eljárást, ami lehetővé tette a Bizottság számára különösen annak ellenőrzését, hogy ezek a konzorciumok tényleges versenynek voltak-e kitéve. Nincs arra utaló jel, hogy azóta a körülmények megváltoztak volna, olyan értelemben, hogy e konzorciumok már ne lennének kitéve tényleges versenynek. Ezért e konzorciumoknak a továbbiakban is mentességet kell kapniuk az e rendeletben rögzített feltételek szerint.

(28)

Az e rendelet által automatikusan mentesített megállapodások esetében nem szükséges a 4056/86/EGK rendelet 12. cikke szerinti kérelmet benyújtani. Ha azonban ésszerű kétségek merülnek fel e tekintetben, a társaságok nyilatkozatot kérhetnek a Bizottságtól arról, hogy megállapodásuk megfelel-e ennek a rendeletnek.

(29)

Ez a rendelet nem érinti a Szerződés 82. cikkének alkalmazását.

(30)

Tekintettel arra, hogy a 870/95/EK rendelet hatályát veszti, helyénvaló új rendeletet kiadni a csoportmentesség megújításáról,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Hatály

Ezt a rendeletet csupán annyiban lehet alkalmazni a konzorciumokra, amennyiben azok egy vagy több közösségi kikötőből induló vagy oda érkező nemzetközi tengeri vonalhajózási szolgáltatásokat végeznek.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(1) "konzorcium": megállapodás vízi járműveket üzemeltető két vagy több olyan fuvarozó társaság között, amelyek kizárólag teherszállítás céljára nemzetközi vonalhajózási szolgáltatást nyújtanak, főleg konténerrel, egy vagy több üzletágban, és amely megállapodásnak a célja együttműködés kialakítása a tengeri szállítási szolgáltatás közös üzemeltetésében, és amely ahhoz a szolgáltatáshoz képest, amelyet a konzorcium tagjai konzorcium hiányában egyedileg nyújtanának, jobb szolgáltatást biztosít, a konzorciumok tagjai működésének műszaki, műveleti és/vagy kereskedelmi megállapodások - kivéve az árrögzítést - útján történő ésszerűsítése céljából;

(2) "vonalhajózás": olyan rendszeres áruszállítás, amely kikötők közötti adott útvonalon vagy útvonalakon történik, előre közzétett, hozzáférhető menetrendek és hajózási időpontok szerint, valamint alkalmi jelleggel, a szállítási szolgáltatás bármely igénybe vevője számára, visszterhesen;

(3) "szolgáltatási megállapodás": egy vagy több, szállítási szolgáltatást igénybe vevő és a konzorcium egyik tagja vagy a konzorcium között létesített olyan szerződéses viszony, amelynek értelmében a szolgáltatást igénylő vállalja, hogy megbízást ad adott mennyiségű árunak adott időtartamon belüli szállítására, és ennek ellenében a konzorcium tagja vagy a konzorcium egyedi kötelezettségvállalást tesz, miszerint számára meghatározott minőségű, a konkrét igényeihez igazodó személyre szabott szolgáltatást nyújt;

(4) a "szállítási szolgáltatás igénybe vevője" bármely olyan vállalkozás (például: feladó, címzett, szállítmányozó), amely valamely konzorciummal (vagy annak egyik tagjával) áru szállítására szóló szerződéses megállapodást kötött, vagy erre irányuló szándékot tanúsított, vagy feladók vagy szállítmányozók bármely társulása;

(5) az "önálló fuvardíjszabás" ("independent rate action") az a jog, amely szerint a tengeri konferencia tagja eseti alapon az árukra olyan fuvardíjszabást ajánlhat, amely eltér a konferencia díjszabásától, feltéve hogy erről tájékoztatja a konferencia többi tagját;

(6) "szolgáltatás kezdete" az az időpont, amikor az első vízi jármű a szolgáltatás keretében hajózik, vagy amikor jelentős új beruházás történt, az az időpont, amikor az első vízi jármű ebből a jelentős új beruházásból közvetlenül származó feltételek mellett hajózik;

(7) "jelentős új beruházás" olyan beruházás, amely vízi járművek építését, vásárlását vagy hosszú távú bérletét eredményezi, amelyeket kifejezetten a szolgáltatás működtetéséhez terveztek, illetve ehhez szükségesek és alapvetők, és amelyek a konzorcium által nyújtott tengeri szállítási szolgáltatással kapcsolatban a konzorcium tagjai által megvalósított teljes beruházásnak legalább a felét kiteszik.

II. FEJEZET

MENTESSÉGEK

3. cikk

Mentesített megállapodások

(1) A Szerződés 81. cikke (3) bekezdése alapján és az e rendeletben előírt feltételekre és kötelezettségekre is figyelemmel a Szerződés 81. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazható az e cikk (2) bekezdésében felsorolt tevékenységekre, ha azok az e rendelet 1. és 2. cikkében meghatározott konzorciumi megállapodásokban szerepelnek.

(2) Az alkalmazhatatlanság hatálya csupán a következő tevékenységekre terjed ki:

a) olyan vonalhajózási szállítási szolgáltatások közös működtetése, amelyek kizárólag a következő tevékenységeket foglalják magukban:

i. hajózási menetrendek egyeztetése és/vagy közös megállapítása, valamint a megállásra kijelölt kikötők meghatározása;

ii. vízi járművek rakterének vagy konténerhelyeinek cseréje, értékesítése vagy keresztbérlete;

iii. vízi járművek és/vagy kikötői berendezések közös használata ("pooling");

iv. egy vagy több közös működtetésű iroda használata;

v. konténerek, járművek és egyéb felszerelések és/vagy az ezekre szóló bérleti, lízing vagy adásvételi szerződések rendelkezésre bocsátása;

vi. elektronikus adatcsere-rendszer és/vagy közös dokumentációs rendszer használata;

b) a kapacitás átmeneti kiigazításai;

c) kikötői terminálok és az azokhoz tartozó szolgáltatások közös működtetése vagy használata (mint például be- vagy kirakodási szolgáltatások);

d) részvétel az alábbi közös "pool" - ok közül egyben vagy néhányban: rakomány, bevétel, nettó bevétel;

e) a konzorcium szavazati jogainak közös gyakorlása abban a konferenciában, amelyben a konzorcium tagjai működnek, amennyiben a közösen gyakorolt szavazat a konzorcium saját tevékenységeit érinti;

f) közös marketingszerkezet és/vagy közös hajóraklevél kiállítása;

g) bármely más, az a)-f) pontban említett tevékenységet kiegészítő, azok megvalósításához szükséges tevékenység.

(3) Különösen a következőket kell a (2) bekezdés g) pontjának értelmében vett kiegészítő tevékenységnek tekinteni:

a) a konzorciumi tagok kötelezése a konzorcium által a konzorcium számára kijelölt vízi járművek használatára az adott üzletágban vagy ágakban, és harmadik felekhez tartozó vízi járműveken bérelt raktér igénybevételétől való tartózkodásra;

b) a konzorciumi tagok kötelezése arra, hogy ne engedélyezzenek vagy adjanak bérbe rakteret más vízi járműveket üzemeltető fuvarozóknak az adott üzletágban vagy ágakban, kivéve ha a konzorcium többi tagja ehhez előzetesen hozzájárult.

4. cikk

A kapacitás kihasználatlansága

A 3. cikkben megállapított mentesség nem alkalmazható a konzorciumra, ha az a meglévő kapacitás kihasználatlanságára vonatkozó olyan megállapodásokat is tartalmaz, amelyek értelmében a konzorcium vonalhajózási tagjai tartózkodnak a konzorcium keretén belül üzemeltetett vízi járművek kapacitása bizonyos százalékának igénybe vételétől.

III. FEJEZET

A MENTESSÉG FELTÉTELEI

5. cikk

A mentesítés alapfeltétele

A 3. cikkben biztosított mentesség csak abban az esetben alkalmazható, ha a következő feltételek közül egy vagy több teljesül:

a) abban a konferenciában, amelyben a konzorcium működik, a tagok között tényleges árverseny létezik annak köszönhetően, hogy a tagokat a konferenciamegállapodás törvényi vagy más kötelezettség értelmében kifejezetten felhatalmazza arra, hogy bármely, a konferencia-díjszabásban szereplő fuvardíjszabásra vonatkozóan önálló díjszabást állapítsanak meg és/vagy egyéni bizalmas szerződéseket kössenek; vagy

b) abban a konferenciában, amelyben a konzorcium működik, megfelelő mértékű tényleges verseny érvényesül a konferenciatagok között a nyújtott szolgáltatások tekintetében, annak köszönhetően, hogy a konferenciamegállapodás - formájától függetlenül - kifejezetten megengedi a konzorciumnak, hogy a szállítási szolgáltatások gyakoriságát és minőségét illetően bármilyen jellegű saját szolgáltatási megállapodásokat kínáljon, valamint mindenkor szabadságot biztosít arra, hogy az általa kínált szolgáltatásokat a szállítási szolgáltatás igénybe vevőinek konkrét igényeihez igazítsa; vagy

c) akár működik konferencia az adott üzletágban vagy ágakban, akár nem, a konzorcium tagjai ténylegesen ki vannak téve valós vagy potenciális versenynek kitéve olyan vonalhajózási társaságok révén, amelyek nem tagjai a konzorciumnak.

6. cikk

A piaci részesedéssel kapcsolatos feltételek

(1) Ahhoz, hogy a 3. cikkben biztosított mentességre jogosult legyen, a konzorciumnak minden egyes piacon, ahol működését kifejti, olyan piaci részesedéssel kell rendelkeznie, amely a fuvarozott áru mennyisége (fuvartonnában vagy 20 lábnak megfelelő egységekben) alapján számítva 30 %-nál nem több, ha konferencián belül, illetve 35 %-nál nem több, ha konferencián kívül működik.

(2) A 3. cikkben megállapított mentesség továbbra is fennáll, ha az e cikk (1) bekezdésében említett piaci részesedést két egymást követő naptári évből álló időszak alatt nem több mint egy tizedével lépik túl.

(3) Ha az (1) és (2) bekezdésben meghatározott valamely küszöbértéket túllépik, a 3. cikkben megállapított mentesség azon naptári évet követően, amelyben a küszöbértéket túllépték, további hat hónapig továbbra is fennáll. Ez az időszak 12 hónappal meghosszabbodik, ha a túllépés azért történt, mert egy olyan fuvarozó vonult ki a piacról, amely nem tagja a konzorciumnak.

8. cikk

Egyéb feltételek

A 3. és 10. cikkben biztosított mentességre a jogosultság a következő további feltételektől függ:

a) a konzorciumnak lehetővé kell tennie minden tagja számára azt, hogy egyéni szerződés alapján saját szolgáltatási megállapodásokat kínáljon;

b) a konzorciumi megállapodásnak jogot kell biztosítania a tagvállalkozások számára a konzorciumból való kilépésre bármilyen pénzügyi vagy egyéb szankció, különösen olyan kötelezettségvállalás nélkül, hogy a kérdéses üzletágban vagy ágakban meg kell szüntetniük minden szállítási tevékenységet, akár párosul ez a kötelezettségvállalás azzal a feltétellel, hogy a tevékenységet később, csak bizonyos idő elteltével folytathatják, akár nem. Ez a jog legfeljebb hat hónapos felmondási idő mellett érvényesíthető, amely a konzorciumi megállapodás vagy a közös tengeri szolgáltatásban végrehajtott jelentős új beruházásra vonatkozó megállapodás hatálybalépésének időpontjától eltelt 18 hónapos kezdeti időszak után kezdődhet. Ha a megállapodás hatálybalépésének időpontja korábbi, mint a szolgáltatás kezdetének időpontja, akkor a kezdeti időszak nem haladja meg a 24 hónapot a konzorciumi megállapodás hatálybalépésének időpontjától kezdődően vagy az arra vonatkozó megállapodás hatálybalépésének időpontjától kezdődően, hogy jelentős új beruházást valósítanak meg a közös tengeri szolgáltatásban.

Szorosan integrált konzorcium esetén azonban, amelynek közös a nettó bevételalapja és/vagy kifejezetten a konzorcium létrehozása céljából vízi járművek vásárlásával vagy bérletével nagyarányú befektetést eszközölt, a felmondási idő legfeljebb hat hónap, amely a konzorciumi megállapodás vagy a közös tengeri szolgáltatásban végrehajtott jelentős új beruházásra vonatkozó megállapodás hatálybalépésének időpontját követő 30 hónapos kezdeti időszak után kezdődhet. Ha a megállapodás hatálybalépésének időpontja korábbi, mint a szolgáltatás kezdetének időpontja, akkor a kezdeti időszak nem haladja meg a 36 hónapot a konzorciumi megállapodás hatálybalépésének időpontjától kezdődően vagy az arra vonatkozó megállapodás hatálybalépésének időpontjától kezdődően, hogy jelentős új beruházást valósítanak meg a közös tengeri szolgáltatásban;

c) ha a konzorcium közös marketingszerkezetben működik, a konzorcium minden tagja jogosult arra, hogy önálló marketingtevékenységbe fogjon minden szankció nélkül, feltéve hogy legfeljebb hat hónappal korábban erről értesítést küld;

d) sem a konzorcium, sem annak tagjai nem okozhatnak kárt a közös piacon belül kikötők, szállítási szolgáltatásokat igénybe vevők vagy fuvarozók számára azzal, hogy ugyanazon áruk fuvarozására a megállapodás hatálya alá tartozó területen olyan díjszabást és fuvarozási feltételeket alkalmaznak, amelyek származási vagy rendeltetési ország, illetve berakodási vagy kirakodási kikötő szerint differenciálnak, kivéve ha az ilyen díjszabás vagy feltételek gazdaságilag indokolhatók.

IV. FEJEZET

KÖTELEZETTSÉGEK

9. cikk

A mentességhez fűződő kötelezettségek

(1) A 3. cikkben és a 13. cikk (1) bekezdésében megállapított mentességekhez az e cikk (2)-(5) bekezdésében megállapított kötelezettségek fűződnek.

(2) A konzorcium vagy a tagjai által kínált, menetrend szerinti tengeri szállítási szolgáltatások feltételeire és minőségére vonatkozó - a csekély jelentőségű, pusztán működési kérdéseken kívüli - valamennyi fontos kérdés megoldása érdekében egyrészről a szállítási szolgáltatásokat igénybe vevőknek vagy képviseleti szervezeteiknek, másrészről a konzorciumnak tényleges és hatékony konzultációt kell folytatniuk.

Konzultációt kell tartani bármikor, ha a fent említett felek bármelyike azt kéri.

Vis maior kivételével konzultációt kell tartani a konzultáció tárgyát képező valamennyi intézkedés bevezetését megelőzően. Ha vis maior miatt a konzorcium tagjai kénytelenek egy határozatot már a konzultációt megelőzően alkalmazni, minden igényelt konzultációt a kéréstől számított 10 munkanapon belül meg kell tartani. A vis maior fenti esetétől eltekintve - amelyre utalni kell az intézkedést bejelentő értesítésben - a konzultációt megelőzően az intézkedést nem lehet nyilvánosan bejelenteni.

A konzultációt a következő eljárási szakaszoknak megfelelően kell megtartani:

a) a konzultáció előtt a konzorcium a másik felet írásban részletesen tájékoztatja a konzultáció tárgyáról;

b) a felek írásban vagy megbeszélések keretében, vagy mindkét módon megosztják egymással nézeteiket, amelynek során a konzorciumi tagoknak és a konzorciumban részt vevő fuvarozóknak a képviselői jogosultak közös álláspont kialakítására, és e cél elérése érdekében a felek minden erőfeszítést megtesznek;

c) ha mindkét fél erőfeszítései ellenére sem sikerül közös álláspontra jutni, elismerik és nyilvánosan bejelentik a nézeteltérés tényét. Ezt bármelyik fél tudathatja a Bizottsággal;

d) ha lehetséges, a két fél közös megállapodással ésszerű határidőt állapíthat meg a konzultációk befejezésére. A határidő legalább egy hónap, kivéve a rendkívüli eseteket, illetve a felek eltérő megállapodását.

(3) A konzorcium és annak tagjai által nyújtott tengeri szállítási szolgáltatás feltételeit, ideértve a szolgáltatások minőségére vonatkozó feltételeket és valamennyi idevágó módosítást, kérésre a szállítási szolgáltatás igénybe vevői számára méltányos díj ellenében rendelkezésre kell bocsátani, tanulmányozásra pedig díjmentesen kell hozzáférhetővé tenni a konzorciumi tagok, a konzorcium vagy ezek ügynökei hivatali helyiségeiben.

(5) Az e rendelet kedvezményére igényt tartó konzorciumnak a Bizottság vagy a tagállami versenyhatóság kérelmére, a Bizottság vagy a tagállami versenyhatóság által eseti alapon megállapított értesítési határidőn belül - amely nem lehet egy hónapnál rövidebb - képesnek kell lennie bizonyítani, hogy teljesíti az 5-8. cikkben és az e cikk (2) és (3) bekezdésében előírt feltételeket és kötelezettségeket. E határidőn belül be kell mutatnia az adott konzorciumi megállapodást a Bizottságnak vagy adott esetben a tagállami versenyhatóságnak.

10. cikk

Szállítási szolgáltatást igénybe vevők és konzorciumok között menetrend szerinti tengeri szállítási szolgáltatások igénybevételére létrejött megállapodások mentesítése

A konzorcium által nyújtott vonalhajózási szállítási szolgáltatások feltételeit és minőségét, illetve az ilyen szolgáltatásokkal kapcsolatos valamennyi, a 9. cikk (2) bekezdésében intézményesített konzultációból származó általános kérdést érintő, egyrészről a szállítási szolgáltatást igénybe vevők, illetve képviseleti szervezeteik, másrészről a 3. cikk értelmében mentesített konzorcium között létrejött megállapodások, döntések és összehangolt magatartások mentesülnek a Szerződés 81. cikke (1) bekezdésében rögzített tilalom alól.

V. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

11. cikk

Szakmai titoktartás

(1) A 9. cikk (5) bekezdése alkalmazásának eredményeként megszerzett információ kizárólag e rendelet céljaira használható fel.

(2) A Bizottság és a tagállamok hatóságai, valamint hivatalnokaik és más alkalmazottaik nem fedhetik fel az e rendelet alkalmazása során szerzett olyan információkat, amelyek szakmai titoktartási kötelezettség körébe tartoznak.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem képezik akadályát általános információk, illetve olyan tanulmányok közlésének, amelyek nem tartalmaznak az egyes vállalkozásokra vagy vállalkozási társulásokra vonatkozó információkat.

12. cikk

Visszavonás egyedi esetekben

(1) A Bizottság az 1/2003/EK tanácsi rendelet ( 5 ) 29. cikkének megfelelően visszavonhatja e rendelet alkalmazásának kedvezményét, ha adott esetben megállapítja, hogy valamely megállapodásnak, vállalkozások társulása valamely döntésének vagy valamely összehangolt magatartásnak, amelyre e rendelet 3. cikkét vagy 13. cikkének (1) bekezdését alkalmazni kell, mégis vannak a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésével összeegyeztethetetlen hatásai, és különösen akkor, ha:

a) adott üzletágban azon a konferencián kívül, amelyben a konzorcium működik, vagy egy konkrét konzorciumon kívül nincs hatékony verseny;

b) a konzorcium ismételten nem teljesíti az e rendelet 9. cikkében megállapított kötelezettségeket;

c) ezek a hatások választottbírósági ítéletből adódnak.

(2) Ha adott esetben az (1) bekezdésben említett megállapodásnak, vállalkozások társulása döntésének vagy összehangolt magatartásnak a Szerződés 81. cikkének (3) bekezdésével összeegyeztethetetlen hatásai vannak valamely tagállam területén vagy területe egy részén, amely az elkülönült földrajzi piac valamennyi jellegzetességét mutatja, e tagállam versenyhatósága erre a területre vonatkozóan visszavonhatja e rendelet alkalmazásának kedvezményét.

13. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) A Szerződés 81. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazható azokra a 2000. április 25-én hatályban lévő megállapodásokra, amelyek abban az időpontban megfelelnek a 870/95/EK rendeletben előírt mentességi követelményeknek, és amelyekre az e rendelet 7. cikkében megállapított kifogásolási eljárást alkalmazták.

(2) Az e rendelet 7. cikke alapján tett bejelentés, amelyre nézve a 7. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett hat hónapos időszak nem telt le, 2004. május 1-jével hatályát veszti.

(3) A Szerződés 81. cikkének (1) bekezdésében foglalt tilalmat nem kell alkalmazni azokra a megállapodásokra, amelyek a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozásának időpontjában már léteztek, és amelyek a csatlakozás következtében a 81. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartoznak, feltéve, hogy ezeket a csatlakozás időpontjától számított hat hónapon belül úgy módosítják, hogy megfeleljenek az e rendeletben foglalt feltételeknek.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet 2000. április 26-án lép hatályba.

E rendeletet 2010. április 25.-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

( 1 ) HL L 55., 1992.2.29., 3. o.

( 2 ) HL L 379., 1999.12.31., 13. o.

( 3 ) HL L 89., 1995.4.21., 7. o.

( 4 ) HL L 378., 1986.12.31., 4. o.

( 5 ) HL L 1., 2003.1.4., 1. o.