31982L0714[1]

A Tanács irányelve (1982. október 4.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról

A TANÁCS IRÁNYELVE

(1982. október 4.)

a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról

(82/714/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 75. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

mivel a közös közlekedéspolitika célkitűzései és végrehajtása többek között azt igényli, hogy a belvízi hajózás területén a hajók forgalma a Közösség vízi hálózatán a biztonság és a verseny szempontjából a legkedvezőbb feltételek mellett bonyolódjon;

mivel a legutóbb a 78/1016/EGK irányelvvel ( 3 ) módosított, a belvízi hajókra vonatkozó hajóbizonyítványok kölcsönös elismeréséről szóló, 1976. január 20-i 76/135/EGK irányelv ( 4 ) rendelkezik arról, hogy a Tanács elfogadja a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelményeket megállapító közös rendelkezéseket; mivel ennek az irányelvnek célja ezeknek a követelményeknek a megállapítása; mivel azonban a hajók egyes kategóriáit ki kell zárni ennek az irányelvnek az alkalmazási köréből;

mivel a Közösség belvízi útjainak biztonsága különböző, és ezért azokat több zónába kell besorolni; mivel kívánatos, hogy a felülvizsgált rajnai hajózási egyezményben kialakított rendszert ne érintsék;

mivel kívánatos egy olyan közösségi hajóbizonyítvány bevezetése, amely a Közösség valamennyi vízi útjára érvényes, kivéve azokat, ahol a felülvizsgált rajnai hajózási egyezményt kell alkalmazni, és amely tanúsítja, hogy a hajók eleget tesznek a közös műszaki követelményeknek;

mivel lehetővé kell tenni a felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény 22. cikkével összhangban kibocsátott szemlebizonyítvány használatát a Közösség valamennyi vízi útján, bizonyos esetekben további közösségi bizonyítvány meglétére is figyelemmel;

mivel a tagállamokat fel kell hatalmazni arra, hogy egyes hajókat, amelyek nem közlekednek más tagállamok belvizein, a helybeli fontosságukra és a különleges biztonsági követelményekre tekintettel kivegyenek ezen irányelv teljes egészének vagy egy részének alkalmazása alól;

mivel szükséges megállapítani a műszaki szemle elvégzésének idejét, amely alapján a már üzemben lévő hajók számára a bizonyítvány kiadható;

mivel korszerű módosítási eljárást kell megállapítani annak érdekében, hogy az irányelv mellékleteinek a műszaki fejlődéshez történő gyors hozzáigazítása egyszerűbbé váljon;

mivel a 76/135/EGK irányelv 7. cikke alapján az abban az irányelvben előírt intézkedések mindaddig hatályban maradnak, amíg ez az irányelv hatályba nem lép; mivel szükséges, hogy a 76/135/EGK irányelv alkalmazandó maradjon azokra az alkalmazási körébe tartozó hajókra, amelyekre ez az irányelv nem vonatkozik,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. CÍM

Általános rendelkezések

1. cikk

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a Közösség belvízi útjait a következőképpen kell osztályozni:

- 1. és 2. zóna: az 1. melléklet 1. fejezetében felsorolt vízi utak,

- 3. zóna: az 1. melléklet 2. fejezetében felsorolt vízi utak,

- 4. zóna: a Közösség összes többi vízi útja.

Az R zóna azokat a fenti vízi utakat öleli fel, amelyek tekintetében a felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény 22. cikke szerinti szemlebizonyítványt kell kiállítani, annak a cikknek ezen irányelv elfogadásakor hatályos megfogalmazásában.

2. cikk

(1) Ezt az irányelvet a következőkre kell alkalmazni:

- a 15 tonna bruttó hordképességet elérő vagy azt meghaladó hajók, vagy azokra a nem áruszállításra használt hajók, amelyek vízkiszorítása a 15 m3-t eléri vagy meghaladja,

- vontató- és tolóhajók, beleértve a 15 m3-nél kisebb vízkiszorítású hajókat is, feltéve hogy vontatásra, tolásra vagy mellévett alakzatokban való továbbításra építették azokat.

(2) A következők nem tartoznak az irányelv alkalmazási körébe:

- személyszállító hajók,

- kompok,

- úszó munkagépek,

- úszóművek és úszó anyagok, beleértve azokat is, amelyeknek a helyét változtatják,

- kedvtelési célú vízi járművek,

- azok a járművek, amelyeket a felügyeleti hatóságok és a tűzoltóság használnak,

- a hadihajók,

- tengerjáró hajók, beleértve azokat a tengerjáró vontatókat és tolóhajókat, amelyek bázisa árapályos vizeken, vagy időszakosan belvizeken van, illetve ott közlekednek, és érvényes hajózási engedéllyel rendelkeznek,

- 15 m3 vízkiszorítást meg nem haladó vontató- és tolóhajók, amelyeket 15 m3-nél kisebb vízkiszorítású vízi járművek vontatására, tolására vagy mellévett alakzatok továbbítására építettek.

3. cikk

A Közösség 1. cikkben felsorolt vízi útjain közlekedő hajóknak a következőkkel kell rendelkezniük:

- a felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény 22. cikkének megfelelően kiadott bizonyítvánnyal, ha a hajó az R-zónába tartozó vízi úton közlekedik,

- közösségi belvízi hajóbizonyítvánnyal, amelyet a II. mellékletben felsorolt műszaki követelményeket teljesítő hajókra állítottak ki, ha a hajó egyéb zónába tartozó vízi úton közlekedik.

A közösségi bizonyítványt a III. mellékletben megadott minta szerint, ezzel az irányelvvel összhangban kell kiállítani.

4. cikk

(1) Minden hajó, amely a felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény 22. cikke alapján kiállított érvényes bizonyítvánnyal rendelkezik, e bizonyítvány birtokában közlekedhet a Közösség vízi útjain.

(2) Minden járművet azonban, amely az (1) bekezdésben említett bizonyítvánnyal rendelkezik, ellátnak egy kiegészítő belvízi hajóbizonyítvánnyal is (kiegészítő közösségi bizonyítvány):

- ha a 3. és a 4. zónába sorolt vízi úton közlekedik, és élni kíván az ezekre a vízi utakra vonatkozó csökkentett műszaki követelmények nyújtotta előnyökkel,

- ha az 1. és a 2. zónába sorolt vízi úton közlekedik, amennyiben az érintett tagállam ezekre a vízi utakra az 5. cikkel összhangban járulékos műszaki követelményeket írt elő.

A kiegészítő közösségi bizonyítványt a IV. melléklet szerinti minta alapján az illetékes nemzeti hatóságok adják ki az (1) bekezdésben említett bizonyítvány bemutatása ellenében, az általuk meghatározott feltételek mellett.

5. cikk

(1) Minden tagállam, a felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény követelményeire figyelemmel, a Bizottsággal folytatott konzultációt követően, a területén az 1. és a 2. zónába tartozó vízi utakon közlekedő járművekre a II. mellékletben foglaltakat kiegészítő műszaki követelményeket fogadhat el.

Ezeket a kiegészítő műszaki követelményeket a tagállam legalább hat hónappal a hatálybalépésük előtt közli a többi tagállammal és a Bizottsággal, kivéve ha azok 1977. január 21-én már hatályban voltak.

(2) Azt, hogy a járművek megfelelnek a kiegészítő követelményeknek, fel kell tüntetni a 3. cikk szerinti közösségi bizonyítványban, vagy - ha a 4. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni - a kiegészítő közösségi bizonyítványban.

6. cikk

Minden jármű, amely a veszélyes anyagok rajnai szállításáról szóló rendelet (ADNR) alapján kapott bizonyítványt, az abban a bizonyítványban meghatározott feltételek mellett szállíthat veszélyes árukat a Közösség területén.

Bármely tagállam megkövetelheti, hogy az ADNR bizonyítvánnyal nem rendelkező hajók csak akkor szállíthassanak a területükön veszélyes árukat, ha a hajók eleget tesznek az ebben az irányelvben foglaltakat kiegészítő követelményeknek. Ezeket a követelményeket közölni kell a Bizottsággal és a többi tagállammal.

7. cikk

(1) A tagállamok mentességet adhatnak ennek az irányelvnek az egésze vagy egy része alkalmazása alól:

a) azokra a hajókra, amelyek olyan hajózható vízi utakon közlekednek, amelyek belvízi út révén sincsenek összeköttetésben más tagállamok vízi útjaival;

b) a 350 tonnánál kisebb bruttó hordképességű hajókra, amelyeket 1950. január 1-je előtt kezdtek építeni, és amelyek kizárólag nemzeti vízi úton közlekednek.

(2) A tagállamok a nemzeti vízi útjaikon folytatott hajózásra vonatkozóan mentességet adhatnak ennek az irányelvnek egy vagy több rendelkezése alól helyi érdekű, korlátozott terjedelmű hajóutakra vagy kikötői területekre. A szóban forgó eltéréseket és azokat a hajóutakat vagy területeket, amelyekre ez érvényes, a hajó bizonyítványába bejegyzik.

(3) Az e cikk alapján elfogadott eltérésekről a Bizottságot értesíteni kell.

(4) Amennyiben egy tagállam, amely az (1) és (2) bekezdésekkel összhangban engedélyezett eltérések eredményeképpen nem rendelkezik ezen irányelv rendelkezései alá tartozó, a saját vízi útjain közlekedő hajókkal, nem köteles megfelelni a 9., 10. és 12. cikknek.

II. CÍM

A közösségi belvízi hajóbizonyítványok kiadásának feltételei és szabályai

8. cikk

(1) A közösségi bizonyítványt azokra a hajókra, amelyek építését 1985. január 1-jén vagy azt követően kezdték el, az üzembe helyezést megelőző műszaki szemle után állítják ki, amely során ellenőrzik, hogy a hajó kielégíti-e a II. mellékletben meghatározott műszaki követelményeket.

(2) A közösségi bizonyítványt az 1985. január 1-jén már üzemben lévő hajók és olyan hajók részére, amelyeket az előtt az időpont előtt kezdtek építeni, az egyes tagállamok által meghatározott időrend szerint az 1986. január 1. és 1998. július 1. között elvégzendő műszaki szemlét követően állítják ki, amely során ellenőrzik, hogy a hajó megfelel-e a II. mellékletben megállapított műszaki követelményeknek. Ezt az időrendet a tagállam közli a Bizottsággal és a többi tagállammal.

Abban az esetben azonban, ha a hajók kizárólag nemzeti vízi utakon közlekednek, és építésüket 1970. január 1-je előtt kezdték el, bármely tagállam dönthet arról, hogy azt az időtartamot, amelyen belül a műszaki szemlét elvégzik, hét évvel meghosszabbítja-e.

(3) Azt, hogy a jármű megfelel-e az 5. cikk szerinti kiegészítő követelményeknek, ha szükséges, az előző bekezdésekben előírt, vagy a hajótulajdonos kérésére elvégzett műszaki szemle során ellenőrzik.

9. cikk

A közösségi hajóbizonyítványt annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatósága adja ki, ahol a hajót lajstromozták, vagy ennek hiányában az anyakikötő tagállamának hatósága, vagy ennek hiányában azé a tagállamé, ahol a tulajdonos székhellyel rendelkezik.

Adott esetben ezek a hatóságok felkérhetik más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait a bizonyítvány kiadására.

Minden tagállam jegyzéket állít össze arról, hogy mely hatóságai jogosultak a bizonyítvány kiadására, és erről értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot.

Az a tagállam, amely a 7. cikk (4) bekezdése alapján nem jelölt ki hatáskörrel rendelkező hatóságot, felkérhet más tagállamot vagy tagállamokat, hogy utasítsák hatáskörrel rendelkező hatóságaikat a közösségi bizonyítvány kiadására olyan hajók részére, amelyek az ő területén lajstromozottak, vagy anyakikötőjük az ő területén van, vagy a tulajdonosok ott honosak.

10. cikk

A 8. cikk szerinti műszaki szemlét a hatáskörrel rendelkező hatóságok végzik el, amelyek részben vagy teljesen eltekinthetnek attól, hogy a hajót műszaki szemlének vessék alá, amennyiben a bizonyítványt kiadó állam által elismert hajóosztályozó társaság által kiadott érvényes bizonyítványból nyilvánvaló, hogy a hajó részben vagy teljesen megfelel a II. melléklet műszaki követelményeinek.

Minden tagállam jegyzéket állít össze arról, hogy mely hatóságai jogosultak a műszaki szemlék elvégzésére, és erről értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot.

11. cikk

A közösségi hajóbizonyítvány érvényességének időtartamát minden egyes esetben a bizonyítvány kiadására illetékes hatóság határozza meg. Ez az időtartam azonban nem haladhatja meg a tíz évet.

12. cikk

Minden tagállam maga állapítja meg azokat a feltételeket, amelyekkel az érvényes, de el-veszett vagy megsérült bizonyítvány pótolható.

III. CÍM

A hajóbizonyítványok megújításának vagy módosításának feltételei és szabályai

13. cikk

A közösségi hajóbizonyítványok megújítására érvényességi idejük lejáratakor kerül sor, ezeknek a bizonyítványoknak a kiállítására vonatkozó feltételek és szabályok szerint.

14. cikk

A bizonyítvány érvényességét a kiállító vagy megújító hatóság kivételes esetben legfeljebb 12 hónappal hosszabbíthatja meg.

Az ilyen meghosszabbítást a közösségi bizonyítványba bejegyezik.

15. cikk

Olyan nagyobb átalakítások vagy javítások esetében, amelyek megváltoztatják a hajó szerkezeti épségét vagy jellemzőit, az újabb utat megelőzően el kell végezni a 8. cikkben előírt műszaki szemlét.

A szemlét követően a jármű műszaki jellemzőit tartalmazó új bizonyítványt adnak ki.

Ha ezt a bizonyítványt más tagállamban adják ki, mint amelyben az első bizonyítványt kiadták, vagy megújították, akkor a bizonyítványt kiállító vagy megújító illetékes hatóságot erről egy hónapon belül kötelesek értesíteni.

IV. CÍM

Elutasítás vagy visszavonás

16. cikk

A közösségi bizonyítvány kiállítását vagy megújítását elutasító döntést meg kell indokolni. Az érdekelt személyt erről, valamint az érintett tagállamban igénybe vehető jogorvoslatról és az arra nyitva álló határidőről tájékoztatják.

Az érvényes bizonyítványt az azt kibocsátó vagy megújító illetékes hatóság visszavonhatja, ha a hajó már nem felel meg a bizonyítványban meghatározott műszaki követelményeknek.

V. CÍM

Ellenőrzés

17. cikk

(1) Egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai bármikor ellenőrizhetik, hogy a hajó rendelkezik-e az irányelv szerint érvényes bizonyítvánnyal, és hogy kielégíti-e a bizonyítvány(ok)ban feltüntetett követelményeket.

(2) Amennyiben az ellenőrzés során a hatóságok megállapítják, hogy a bizonyítvány érvénytelen, vagy a hajó nem felel meg a bizonyítványban feltüntetett követelményeknek, de az érvénytelenség vagy a követelmények nem teljesítése nem okoz nyilvánvaló veszélyt, akkor a hajótulajdonos vagy képviselője minden szükséges intézkedést megtesz az ilyen helyzet orvoslására. A bizonyítványt kiállító vagy utoljára megújító hatóságot erről tájékoztatják.

(3) Ha az (1) bekezdésben említett szemle során megállapítják, hogy a járműnek nincs bizonyítványa, vagy hogy a hajó nyilvánvalóan veszélyforrást jelent, akkor a hatóságok megakadályozhatják a jármű továbbhaladását mindaddig, amíg a szükséges lépéseket nem tették meg a helyzet orvoslására.

A hatóságok előírhatnak olyan intézkedéseket is, amelyek lehetővé teszik a hajó biztonságos továbbhaladását - esetleg a szállítás befejezése után - olyan helyre, ahol azt megvizsgálják vagy megjavítják. A bizonyítványt kiállító vagy azt utoljára megújító hatóságot erről tájékoztatják.

(4) Az a tagállam, amelyik megakadályozza a jármű továbbhaladását, vagy tájékoztatja a jármű tulajdonosát erről a szándékáról, arra az esetre, ha a felfedett hiányosságot nem szüntetik meg, értesíti meghozott döntéséről vagy ilyen szándékáról annak a tagállamnak a hatóságát, amelyik a bizonyítványt kiállította vagy utoljára megújította.

(5) Ennek az irányelvnek a végrehajtására hozott intézkedések értelmében a hajó útjának megszakítására hozott döntés részletezi azokat az okokat, amelyeken a döntés alapul. Ezeket közlik az érintett féllel, egyben tájékoztatják a tagállamban hatályos jogszabályok szerint igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekről és az azokra nyitva álló határidőről.

VI. CÍM

Harmadik ország hajóira alkalmazandó rendelkezések

18. cikk

A hajóbizonyítványoknak a Közösség és harmadik országok közötti kölcsönös elismerésére vonatkozó megállapodások megkötésétől függően a tagállamok elismerhetik harmadik országok hajóinak hajóbizonyítványát, és amennyiben szükséges, kiadhatnak közösségi bizonyítványokat, vagy kiegészítő közösségi bizonyítványokat harmadik országok hajói számára ennek az irányelvnek megfelelően.

VII. CÍM

Az irányelv mellékleteinek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása

19. cikk

A Tanács, a Bizottság javaslatára, minősített többséggel elfogadja azokat a módosításokat, amelyek ennek az irányelvnek a mellékleteit a műszaki fejlődéshez igazítják.

VIII. CÍM

Záró rendelkezések

20. cikk

A 76/135/EGK irányelv továbbra is alkalmazandó:

- ezen irányelv 8. cikke (2) bekezdésében említett, már üzemben lévő hajókra, mindaddig, amíg az abban a cikkben előírt szemlének alá nem vetik azokat,

- a személyszállító hajókra,

- azokra a hajókra, amelyek közösségi bizonyítvánnyal rendelkeznek, de még nem felelnek meg a II. melléklet követelményeinek, a 13. fejezet 13.01. a) pontjával összhangban.

21. cikk

Ez az irányelv nem érinti a személyzet összetételére és képesítésére, valamint a tagállamokban ehhez előírt képesítő okmányokra vonatkozó intézkedéseket.

22. cikk

A tagállamok a Bizottsággal folytatott konzultációt követően meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 1985. január 1-jéig megfeleljenek.

23. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

FÖLDRAJZILAG 1., 2., 3. ÉS 4. HAJÓZÁSI ZÓNÁBA SOROLT KÖZÖSSÉGI BELVÍZI VÍZI UTAK JEGYZÉKE

(Az irányelv 1. cikke)

I. FEJEZET

1. zóna

Németországi Szövetségi Köztársaság

Ems: a Delfzijl és Knock világítótorony közti vonaltól a nyílt tenger felé, az északi szélesség 53° 30' és a keleti hosszúság 6° 45'-ig (azaz kissé kifelé a szárazáru-szállító hajók átrakási helyétől az Alte Emsen, figyelembe véve az Ems-Dollart együttműködési egyezményt).

Lengyel Köztársaság

A Pomorska-öbölnek a Rugen-szigeten lévő Nord Perd-et a Niechorze világítótoronnyal összekötő vonaltól délre eső része.

A Gdanski-öbölnek a Hel világítótornyot a Baltijski kikötő bejáratánál lévő bójával összekötő vonaltól délre eső része.

2. zóna

Németországi Szövetségi Köztársaság

Ems: az Emsen átívelő vonaltól, a kikötő bejáratától Papenburg felé a diemeni szivattyútelep (Diemer Schöpfwerk) és a Halte töltésének nyílásán át húzódik, egészen a Delfzigl és Knock világítótorony közti vonalig, figyelembe véve az Ems-Dollart együttműködési egyezményt.

Jade: azon a vonalon belül, amely a Schillinghörn felső fénysora (Oberfeuer) és Langwarden templomtorony közt húzható.

Weser: a brémai vasúti hídtól addig a vonalig, amely összeköti Langwarden és Cappel templomtornyait a Schweiburg oldalággal, beleértve a következő oldalágakat: Kleine Weser, Rekumer Loch, Rechter Nebenarm.

Elba: Hamburg kikötő alsó határától addig a vonalig, amely a Döse irányfényt és a Hohes Ufer (Dieksand) északnyugati pontját összeköti az Este, Lühe, Schwinge, Oste Pinnau, Krückau és Stör mellékfolyókkal (minden esetben a duzzasztógáttól a torkolatig), beleértve a Nebenelbét is.

Meldorfer Bucht: a Hohes Ufer északnyugati pontját (Dieksand) és Bösum nyugati kikötőgát végpontját összekötő vonalon belül.

Fleinsburger Förde: a Kekenis világítótornyot Birknackkal összekötő vonalon belül.

Eckenförder Bucht: azon a vonalon belül, amely Boknis-Ecket a Dänisch Nienhof közelében fekvő szárazföld északkeleti pontjával köti össze.

Kieler Förde: azon a vonalon belül, amely a Bülk világítótornyot és a Laboe tengerészeti emlékművet köti össze.

Leda: a Leernél levő tengeri zsilip külső kikötője bejáratától a torkolatig.

Hunte: az Oldenburg kikötőtől és Oldenburgban az Amalienbrückétől lefelé 200 m-től a torkolatig.

Lesum: a Bremen-Burg vasúti hídtól a torkolatig.

Este: a buxtehudei gátkaputól az Este duzzasztógátjáig.

Lühe: a Marschdamm-Horneburg közúti hídtól felfelé 250 m-re levő malomtól a Lühe duzzasztógátjáig.

Schwinge: a Stadenál levő Güldenstern bástyától lefelé levő gyaloghídtól a Schwinge duzzasztógátjáig.

Freiburger Hafenpriel: a Freiburg/Elba zsiliptől a torkolatig.

Oste: a bremervördei malom gátjától az Oste duzzasztógátjáig.

Pinnau: a pinnebergi vasúti hídtól a Pinnau duzzasztógátjáig.

Krückau: az elmshorni vízimalomtól a Krückau duzzasztógátjáig.

Stör: a Pegel Rensingtől a Stör duzzasztógátjáig.

Eider: a Gieselau csatornától az Eider duzzasztógátjáig.

Nord-Ostsee-Kanal (Kieli csatorna): a brunsbütteli kikötőgát végpontjait összekötő vonaltól a Kiel-Holtenaunál levő bejárati fényeket, a Schirnauer See-t, a Bergstedter See-t, az Andorfer See-t, az Obereidersee-t az Engével, a Flemhuder See-vel és az Achterwehrer csatornával összekötő vonalig.

Trave: a lübecki vasúti hídtól és Holsten hídtól (Stadttrave) a travemündei két külső kikötőgát végpontját és a Pötenitzer Wieket és Dassower See-t összekötő vonalig.

Schlei: a Schleimünde kikötőgátak végpontjait összekötő vonalon belül.

Franciaország

Szajna: a roueni Jeanne d'Arc hídtól lefelé.

Garonne és Gironde: a bordeaux-i kőhídtól lefelé.

Rhône: a Trinquetaille hídtól (Arles-nál) lefelé és Marseille felé.

Holland Királyság

Dollard

Eems

Waddenzee: beleértve az Északi-tengerrel való összekötéseket.

Ijsselmeer: beleértve a Markemeert és Ijmeert is, de kivéve a Gouwzee-t.

Rotterdam Waterweg és a Scheur

Hollands Diep

Harringvliet és Vuile Gat: beleértve egyrészt a Groeree-Overflakke, másrészt a Voorne-Putten és Hoekse Waard közti vízi utat is.

Hellegat

Volkerak

Krammer

Grevelingenmeer és Brouwershavense Gat: beleértve a Schouwen-Duiveland és Goeree-Overflakkee közti összes vízi utat is.

Keten, Mastgat, Zijpe Keleti-Scheldt és Roompot: beleértve azokat a vízi utakat, amelyek egyrészt Walcheren, Noord-Beveland és Zuid-Beveland, másrészt Schouwen-Duiveland és Tholen közt találhatók, a Rajna-Schelde csatorna kivételével.

Schelde és Nyugati Schelde: és ennek tengeri torkolata, beleértve egyrészt Zeeland Flanders, másrészt Walcheren és Zuid-Beveland közti vízi utat, a Rajna-Schelde csatorna kivételével.

Svédország

Trollhätte kanal és Göta älv.

Lake Vänern.

Södertälje kanal

Lake Mälaren.

Falsterbo kanal.

Sotenkanalen.

Cseh Köztársaság

Lipno-víztározó.

Magyar Köztársaság

Balaton.

Lengyel Köztársaság

Szczecin-i öböl.

Kamień-i öböl.

Visztula-öböl.

Puck-öböl.

Włocławski-víztározó.

Śniardwy-tó.

Niegocin-tó.

Mamry-tó.

II. FEJEZET

3. zóna

Belga Királyság

Schelde tengeri része (az antwerpeni nyílt révtől lefelé).

Németországi Szövetségi Köztársaság

Duna: Kelheimtől (414,60 km) az osztrák határig.

Rajna: a német-svájci határtól a német-holland határig.

Elba: az Elba-oldalcsatorna torkolattól Hamburg kikötő alsó határáig.

Francia Köztársaság

Rajna

Holland Királyság

Rajna

Sneekermeer, Koevordermeer, Heegermeer, Fluessen, Slotermeer, Tjeukemeer, Beulakkerwijde, Belterwijde, Ramsdiep, Ketelmeer, Zwartemeer, Veluwemeer, Eemmeer, Alkmaardermeer, Gouwzee, Buiten IJ, Afgesloten IJ, Noordzeekanaal, Ijmuiden kikötője, Rotterdam kikötő területe, Nieuwe Maas, Noord, Oude Maas, Beneden Merwede, Nieuwe Merwede, Dordtsche Kil, Boven Merwede, Waal, Bijlandsch-csatorna, Boven Rijn, Pannersdensch-csatorna, Geldersche Ijssel, Neder Rijn, Lek, Amszterdam-Rajna-csatorna, Veerse Meer, Schelde-Rajna-csatorna a volkeraki torkolatig, Amer, Bergsche Maas, Meuse Venlo alatt.

Ausztria

A Duna az osztrák-német határtól az osztrák-szlovák határig.

Svédország

Göta kanal

Lake Vättern.

Cseh Köztársaság

Labe: Az Ústí nad Labem-Střekov-i zsiliptől a Lovosice-i zsilipig.

Víztározók: Baška, Brněnská (Kníničky), Horka (Stráž pod Ralskem), Hracholusky, Jesenice, Nechranice, Olešná, Orlík, Pastviny, Plumov, Rozkoš, Seč, Skalka, Slapy, Těrlicko, Žermanice.

Csatornaszakaszok: Oleksovice, Svět, Velké Dářko.

Magyar Köztársaság

Duna: az 1812 fkm-től az 1433 fkm-ig.

Mosoni Duna: a 14 fkm-től a 0 fkm-ig.

Szentendrei Duna: a 32 fkm-től a 0 fkm-ig.

Ráckevei Duna: az 58 fkm-től a 0 fkm-ig.

Tisza: a 685 fkm-től a 160 fkm-ig.

Dráva: a 198 fkm-től a 70 fkm-ig.

Bodrog: az 51 fkm-től a 0 fkm-ig.

Kettős Körös: a 23 fkm-től a 0 fkm-ig.

Hármas Körös: a 91 fkm-től a 0 fkm-ig.

Sió-csatorna: a 23 fkm-től a 0 fkm-ig.

Velencei-tó.

Fertő-tó.

Lengyelország

- Biebrza-folyó az Augustowski-csatorna torkolatától a Narwia-folyó torkolatáig

- Brda-folyó a Bydgoski-csatornával való Bydgoszczi összefolyástól a Visztula-folyó torkolatáig

- Bug-folyó a Muchawiec-folyó torkolatától a Narwia-folyó torkolatáig

- Dąbie-tó a belső tengervíz-határig

- Augustowski-csatorna a Biebrza-folyóval való összefolyástól az államhatárig, a csatorna mentén lévő tavakkal együtt

- Bartnicki-csatorna a Ruda Woda-tótól a Bartężek-tóig, a Bartężek-tóval együtt

- Bydgoski-csatorna

- Elbląski-csatorna a Druzno-tótól a Jeziorak-tóig és a Szeląg Wielki-tóig, e tavakkal valamint a csatorna mentén lévő tavakkal együtt, és egy mellékcsatorna Zalewo irányában a Jeziorak-tótól a Ewingi-tóig, e tavakat is beleértve

- Gliwicki-csatorna a Kędzierzyński-csatornával együtt

- Jagielloński-csatorna az Elbląg-folyóval való összefolyástól a Nogat-folyóig

- Łączański

- Śleśiński-csatorna a csatorna mentén lévő tavakkal és a Gopła-tóval együtt

- Żerański-csatorna

- Martwa Visztula-folyó a Przegalinaban lévő Visztula-folyótól a belső tengervíz-határig

- Narew-folyó a Biebrza-folyó torkolatától a Visztula-folyó torkolatáig, a Zegrzyński-tóval együtt

- Nogat-folyó a Visztula-folyótól a Visztula-öböl torkolatáig

- (Felső) Noteć-folyó a Gopło-tótól a Górnonotecki-csatornával való összefolyásig és a Górnonotecki-csatorna és az (alsó) Noteć-folyó a Bydgoski-csatornával való összefolyástól a Warta-folyó torkolatáig

- Nysa Łużycka-folyó Gubintól az Odera-folyó torkolatáig

- Oder-folyó Racibórz városától a Keleti Odera-folyóval való összefolyásig, amely a Regalica-folyóba folyik a Klucz-Ustowoi átvezető csatornától, a folyóval és mellékágaival a Dąbie-tóig, valamint az Odera-folyó mellékcsatornája az Opatowicei zsiliptől a Wrocław városában lévő zsilipig

- Nyugat-Odera-folyó a Widuchowai duzzasztógáttól (az Odera-folyó 704,1 km-nél) a belső tengervíz-határig, a mellékágakkal, valamint a Keleti Odera-folyót a Nyugat-Odera-folyóval összekötő Klucz-Ustowoi átvezető csatorna

- Parnica-folyó és a Parnicki-összekötő csatorna a Nyugat-Odera-folyótól a belső tengervíz-határig

- Pisa-folyó a Roś-tótól a Narew-folyó torkolatáig

- Szkarpawa-folyó a Visztula-folyótól a Visztula-öböl torkolatáig

- Warta-folyó a Ślesiński-öböltől az Odera-folyó torkolatáig

- Wielkie Jeziora Mazurskie-vízrendszer, amely magában foglalja a Pisz-i Roś-tótól (a tavat is beleértve) a Węgorzewski-csatornáig (a csatornát is beleértve) vezető fő útvonalat képező folyókhoz és csatornákhoz kapcsolódó tavakat, a következő tavakkal együtt: Seksty, Mikołajskie, Tałty, Tałtowisko, Kotek, Szymon, Szymoneckie, Jagodne, Boczne, Tajty, Kisajno, Dargin, Łabap, Kirsajty és Święcajty, a Giżycki-csatornával, a Niegociński-csatornával és a Piękna Góra-csatornával együtt, és a Ryni Ryńskie-tó mellékágát (a tavat is beleértve) a Nidzkie-tóig (3 km-ig, a "Nidzkie-tó" rezervációs terület határáig), a Bełdany, Guzianka Mała és Guzianka Wielka tavakkal együtt.

- Visztula-folyó a Przemsza-folyótól a Łączański-csatornával való összefolyásig, valamint a csatorna Skawinanál lévő torkolatától a Visztula-folyó Gdański-öbölben lévő torkolatáig, kivéve a Włocławski-víztározót.

Szlovák Köztársaság

Duna: Devín-től (1880,26 km) a szlovák-magyar határig.

III. FEJEZET

4. zóna

Belga Királyság

A teljes belga víziút-hálózat, kivéve a 3. zónába sorolt vízi utakat.

Németországi Szövetségi Köztársaság

Valamennyi szövetségi vízi út, amely nem tartozik az 1., 2. és 3. zónába.

Francia Köztársaság

A teljes francia vízi úthálózat, az 1., 2. és 3. zónába sorolt vízi utak kivételével.

Holland Királyság

Minden egyéb folyó, csatorna és beltenger, amely nem tartozik az 1., 2. és 3. zónába.

Olasz köztársaság

Pó folyó: Piacenzától a torkolatig

Milano-Cremona-csatorna: az utolsó 15 km-es szakasz a Póig.

Mincio folyó: Mantovától, Governolótól a Póig.

Ferrarai vízi utak: a Pótól (Pontelagoscuro), Ferrarától a Garibaldi kikötőig.

Brondolo és Valle csatornák: a keleti Pótól a velencei lagúnáig.

Fissero-csatorna-Tartaro-Canalbianco: az Adriától a keleti Póig.

Velencei partvonal: a velencei lagúnától Gradóig.

Luxemburgi Nagyhercegség

Moselle

Svédország

Az 1., 2. és 3. zónába nem tartozó valamennyi egyéb folyó, csatorna és tó.

Cseh Köztársaság

Valamennyi egyéb, az 1., 2. és 3. zónában fel nem sorolt vízi út.

Litván Köztársaság

A teljes litván hálózat.

Magyar Köztársaság

Valamennyi egyéb, a 2. és 3. zónában fel nem sorolt vízi út.

Lengyel Köztársaság

Valamennyi egyéb, az 1., 2. és 3. zónában fel nem sorolt vízi út.

Szlovák Köztársaság

Valamennyi egyéb, a 3. zónában fel nem sorolt vízi út.

II. MELLÉKLET

AZ 1., 2., 3. ÉS 4. ZÓNÁKBAN KÖZLEKEDŐ HAJÓKRA VONATKOZÓ MŰSZAKIMINIMUMKÖVETELMÉNYEK

(Az irányelv 3. cikke)

oldal
1. FEJEZET -FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK …155
2. FEJEZET - HAJÓÉPÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK …156
2.01.Alapvető rendelkezés…156
2.02.Hajótest…156
2.03.Fűtő-, főző-és hűtőberendezések …156
2.04.Fűtés 55 °C feletti lobbanáspontú folyékony tüzelőanyaggal…157
2.05.Fűtés szilárdtüzelőanyaggal …157
2.06.Gép- és kazánterek, tankok …158
3. FEJEZET - KORMÁNYMEGHAJTÁS ÉSKORMÁNYÁLLÁS …158
3.01.Általános rendelkezések …158
3.02.A kormánymeghajtás hatékonysága …158
3.03.Általános kialakításikövetelmények …159
3.04.Gépi kormánymeghajtás …159
3.05.A második hajtás bekapcsolása …159
3.06.Kézi hajtás …159
3.07.Kézi működtetésűhidraulikus hajtás …159
3.08.Hidraulikus hajtás …159
3.09.Villamos hajtás …160
3.10.Kormánypropellerek és Voith-Schneider-berendezések…160
3.11.Távvezérlőberendezések …160
3.12.Kormányhelyzetjelzők …160
3.13.Kormányrásegítő …160
3.14.Akadálymentes kilátás …161
3.15.Hangnyomás …161
3.16.A kormánymeghajtásvillamos berendezései …161
3.17.Leengedhető kormányállások …162
4. FEJEZET - BIZTONSÁGI TÁVOLSÁG,SZABADOLDAL ÉS MERÜLÉSI MÉRCÉK …162
4.01.Fogalommeghatározások …162
4.02.Biztonsági távolság …162
4.03.Szabadoldal …162
4.04.Merülési jelek…162
4.05.Merülésimércék …163
5. FEJEZET - GÉPEK …163
5.01.Általános rendelkezések …163
5.02.Biztonsági berendezések…163
5.03.Propulziósberendezések …163
5.04.Motorok kipufogóvezetékei …164
5.05.Tartányok, tankok és csővezetékek …164
5.06.Fenékvízszivattyúk…164
5.07.Fáradtolaj-gyűjtőrendszer …165
5.08.Csörlők …165
5.09.Hajók által keltett zaj …165
6. FEJEZET - VILLAMOS BERENDEZÉSEK…166
6.01.Általánosrendelkezések …166
6.02.Megengedhető legnagyobb feszültségek …166
6.03.Parti csatlakozók …166
6.04.Generátorok és motorok…167
6.05.Akkumulátorok…167
6.06.Villamoskapcsolótáblák …168
6.07.Kapcsolók, dugaszolók, biztosítékok és kábelek védelme …168
6.08.Földelést vizsgálóberendezés …169
6.09.Világítás …169
6.10.Jelzőfények …169
6.11.Földelés …169
6.12.A vészüzemi áramellátás berendezései …169
7. FEJEZET -FELSZERELÉSEK …170
7.01.Horgonyok, láncok és horgonykötelek …170
7.02.Egyéb felszerelések …170
7.03.Tűzoltó berendezések…170
7.04.Szolgálaticsónakok …172
7.05.Mentőgyűrűk, mentőgömbök és mentőmellények …173
8. FEJEZET -CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZZAL MŰKÖDŐ HÁZTARTÁSI BERENDEZÉSEK …173
8.01.Általános rendelkezések…173
8.02.Berendezés…174
8.03.Gázpalackok…174
8.04.A gázellátóberendezés elhelyezése és elrendezése …174
8.05.Tartalék és üres palackok …174
8.06.Nyomáscsökkentő szelepek…174
8.07.Gáznyomások…175
8.08.Cső- éstömlővezetékek …175
8.09.Elosztóhálózat …175
8.10.Gázfogyasztó készülékek és azok beszerelése…175
8.11.Szellőztetésés az égéstermékek elvezetése …176
8.12.Használati és biztonsági utasítások …176
8.13.Szemle …176
8.14.Próbák …176
8.15.Tanúsítás …177
9.FEJEZET - EGYSZEMÉLYES RADARHAJÓZÁSRA KIALAKÍTOTT KORMÁNYÁLLÁSRAVONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK …177
9.01.Általános rendelkezések…177
9.02.Általánoskialakítási követelmények …177
9.03.Radarberendezés és fordulásjelző …177
9.04.Jelző- és jeladóberendezések …178
9.05.A hajó kormányzásának és a motorok vezérlésének berendezései…178
9.06.Farhorgony-kezelőszervek …178
9.07.Távbeszélő-berendezések …178
9.08.Riasztójelzés …179
9.09.Egyéb berendezések…179
9.10.Bejegyzés aszemlebizonyítványba …179
10. FEJEZET - TOLT, VONTATOTTKÖTELÉK VAGY MELLÉVETT ALAKZAT KIALAKÍTÁSÁRA ALKALMAS HAJÓKRA VONATKOZÓKÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK …179
10.01.Tolóhajók …179
10.02.Bárkák …179
10.03.Tolásra alkalmas önjáró teherhajók és vontatók …180
10.04.Tolt kötelékekkelvégzett próbák …180
10.05.Vontatóhajók …180
10.06.Mellévett alakzatok továbbítására tervezett hajók …180
11. FEJEZET - EGÉSZSÉGVÉDELEM ÉS BIZTONSÁG A SZEMÉLYZETILAKÓTEREKBEN ÉS A MUNKAÁLLOMÁSOKON …181
11.01.Általános rendelkezések…181
11.02.Lakóterekelhelyezése és felszerelései …181
11.03.A lakótér méretei …181
11.04.Lakótéri csőrendszerek …182
11.05.Bejáratok, ajtók és lépcsőka lakótérben …182
11.06.Lakótéri padlók, falak és mennyezetek …182
11.07.Lakóterek fűtése ésszellőzése …182
11.08.Alakótér természetes és mesterséges megvilágítása …183
11.09.A lakótér berendezése…183
11.10.Konyhák,étkezők és raktárak …183
11.11.Egészségügyi berendezések …183
11.12.Ivóvízellátó berendezések…184
11.13.Biztonságiberendezések …184
11.14.A munkaállomások megközelíthetősége …185
11.15.A munkaállomások méretei…185
11.16.Esés ellenivédelem …185
11.17.Munkaállomások bejáratai, ajtói és lépcsői …185
11.18.Padlók, fedélzetfelületek,raktártéri burkolat, falak, mennyezetek, ablakok és tetőablakok …186
11.19.Munkahelyekszellőztetése és fűtése …186
11.20.Munkahelyek természetes és mesterséges megvilágítása…186
11.21.Zaj ésrezgés elleni védelem …186
12. FEJEZET - A 4-ES ZÓNÁRAVONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEKET KIEGÉSZÍTŐ, A 3-AS ZÓNÁBA TARTOZÓ BELVÍZI UTAKONÜZEMELŐ HAJÓKRA VONATKOZÓ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK…187
12.01.Hajóépítési követelmények …187
12.02.Szabadoldal, biztonsági távolság és merülésimércék …187
12.03.Felszerelés …190
12.04.Tolt, vontatott kötelék vagy mellévett alakzatkialakítására alkalmas hajókra vonatkozó különleges rendelkezések …191
13. FEJEZET -ÜZEMBEN LÉVŐ HAJÓKRA VONATKOZÓ ELTÉRÉSEK …191
14. FEJEZET - ELJÁRÁS …195
14.01.Szemle iránti kérelem…195
14.02.A hajóbemutatása szemlére …195
14.03.Költségek …195
14.04.Tájékoztatás …195
14.05.Közösségi bizonyítványok lajstroma …195
14.06.A közösségi bizonyítványokelkészítése …196
14.07.Megjegyzések a bizonyítványban szereplő különböző pontokhoz…196

1. FEJEZET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

ENNEK A RENDELETNEK ÉSMELLÉKLETEINEK AZ ALKALMAZÁSÁBAN:

a) "hajó" abelvízi hajó;

b) "önjáró szárazáru-szállítóhajó" áruszállításraszolgáló hajó, amely saját hajtóerővel, önállóan képes közlekedni, és amelyiknem tartályhajó;

c) "önjárótartályhajó" beépítetttartályokban áruszállításra szolgáló hajó, amely saját géperejével, önállóanképes közlekedni;

d) "önjáróteherhajó" önjárószárazáru-szállító hajó vagy önjáró tartályhajó;

e) "vontatóhajó"vontatásra épített hajó;

f) "tolóhajó"tolt kötelék továbbítására épített hajó;

g) "vontató-toló hajó" vontatásra és tolt kötelék továbbítására épített hajó;

h) "szárazáru-szállító uszály" áruszállításra szolgáló és vontatás általitovábbításra épített hajó, de nem tartályuszály,

- saját hajtóerő nélkül, vagy

- saját hajtóerővel, amelycsak kis helyváltozások elvégzését teszi lehetővé;

i) "tartályuszály" beépített tartányokban áruszállításra szolgálóés vontatás általi továbbításra épített hajó,

- saját hajtóerő nélkül, vagy

- saját hajtóerővel, amelycsak kis helyváltozások elvégzését teszi lehetővé;

k) "uszály" szárazáru-szállító uszály vagy tartályuszály;

l) "szárazáru-szállító bárka" áruszállításra szolgáló és tolással való továbbításra építettvagy erre a célra átalakított hajó, de nem tartálybárka,

- saját hajtóerő nélkül, vagy

- saját hajtóerővel,amely csak kis helyváltoztatások elvégzését teszi lehetővé a tolt kötelékenkívül;

m) "tartálybárka"beépített tartányokban áruszállításra szolgáló és tolás általi továbbításraépített, vagy erre a célra átalakított hajó,

- sajáthajtóerő nélkül, vagy

- saját hajtóerővel, amely csak kishelyváltoztatások elvégzését teszi lehetővé a tolt köteléken kívül;

n) "hajón szállítható bárka" tolt bárka, amelyet tengerjáróhajók fedélzetén történő szállításra és belvízi utakon való közlekedésreépítettek;

o) "bárka" szárazáru-szállító bárka vagy hajónszállítható bárka;

p) "személyhajó" 12-nél több utas szállításáraépített és berendezett hajó;

q) "úszómunkagép" mechanikusberendezésekkel felszerelt hajó, amely vízi utakon, vagy kikötőkben valóalkalmazásra szolgál (pl. kotrók, emelők, emelőbakok, daruk);

r) "úszómű" olyan úszó anyag, amely általában nem szolgál mozgatásra (pl.fürdőlétesítmények, dokkok, kikötőgátak, csónakházak);

s) "úszó anyag"tutaj, vagy más, egyenként vagy kötelékben hajózásra alkalmassá tettberendezés, amely nem hajó, úszó munkagép vagy úszómű;

t) "kormányállás"az a hely, ahol a hajó vezetéséhez szükséges kezelő berendezésektalálhatóak;

u) "géptér" az a hely, amelyben a propulziósgépek és a segédgépek találhatóak;

v) "lakótér"olyan helyiség, amely a szokásosan a hajón élő személyek vagy utasok általihasználatra szolgál, beleértve a konyhákat, készletraktárakat, mosdókat,mosóhelyiségeket, mosókonyhákat, előtereket és folyosókat, de a kormányállástnem;

w) "legnagyobb merülés síkja" a vízvonalsík, amely megfelel annak a legnagyobb merülésnek,amellyel a hajó közlekedhet;

x) "szabadoldal" a legnagyobb merülés síkja és azezzel párhuzamos olyan sík közötti távolság, amely az oldalfedélzetlegalacsonyabb pontján, vagy oldalfedélzet hiányában a lemez- vagypalánkburkolat felső élének legalacsonyabb pontján halad át;

y) "biztonsági távolság" a legnagyobb merülés síkja és az ezzelpárhuzamos olyan sík közötti távolság, amelyik azon a legmélyebb ponton megykeresztül, amely felett a hajó már nem tekinthető vízmentesnek;

z) "bizonyítvány" közösségi bizonyítvány a belvízi hajókrészére.

2. FEJEZET

HAJÓÉPÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK

2.01. ALAPKÖVETELMÉNY

A hajókat a hajóépítésiszabályok szerint kell építeni; stabilitásuknak a rendeltetésszerű használathozmeg kell felelniük.

2.02. Hajótest

2.02.1.

A hajótest szilárdságának meg kell felelnieazoknak az igénybevételeknek, amelyeknek rendes körülmények között ki vantéve.

2.02.2.

Vízbevezető-, kifolyó- és hozzájuk csatlakozó csövek akkor tekinthetőkvízmentesnek, ha olyan módon készültek, amely kizárja, hogy szándékolatlanulvíz hatoljon be a hajóba.

2.02.3.

Vízmentes válaszfalakat kell beépíteni afedélzetig, vagy fedélzet nélküli hajóknál a lemez- vagy palánkburkolat felsőéléig, a következőképpen:

a) ütközési (kollíziós) válaszfal az orrtól kellő távolságra;

b) a 25 m-nél nagyobb teljes hosszúságúhajóknál egy farválaszfal a fartól kellő távolságra.

2.02.4.

Alakótereket, gép- és kazántereket, valamint a hozzájuk tartozó munkaállomásokatvízmentesen kell elválasztani a rakományterektől.

2.02.5.

Azoknak a rekeszeknek,amelyek rendszerint nincsenek hermetikusan lezárva az utazás során, szárazraszivattyúzhatónak kell lenniük. Mindegyik rekesznek önállóan vízteleníthetőnekkell lenni.

2.02.6.

Az ütközési válaszfal előtt nem lehetnek lakóterek. A lakóteret gázzáróválaszfallal kell elválasztani a gép- és kazánterektől, és közvetlenül afedélzetről megközelíthetőnek kell lennie. Amennyiben nincs ilyen bejárat,vészkijáratnak kell közvetlenül a fedélzetre kivezetni.

2.02.7.

A 2.02.3. és 2.02.4.pontban előírt válaszfalakban és az egyéb térhatárolókban semmilyen nyílásoknem lehetnek. Az ütközési válaszfalat kivéve a válaszfalakon azonbanmegengedhető olyan búvónyílás, amely vízmentesen zárható. Megengedhetőkfarválaszfali nyílások és csavartengelyek, csővezetékek stb. nyílásai, ha ezekkivitelezése olyan, hogy nem befolyásolják a válaszfalak és egyéb térhatárolókhatékonyságát.

2.02.8.

A 2.02.5. és 2.02.7. ponttól el lehet térni, úgy, hogy a fartér könnyenhozzáférhető, önzáró víztelenítő berendezésen keresztül összeköttetésben áll agéptérrel.

2.03. Fűtő-, főző- és hűtőberendezések

2.03.1.

A fűtő-, főző- éshűtőberendezéseket és tartozékaikat úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy nelegyenek veszélyesek még túlmelegedés esetén sem. Ezeket úgy kell elhelyezni,hogy ne borulhassanak fel, és ne mozduljanak el véletlenül.

2.03.2.

Ha a 2.03.1. pontbanemlített berendezések folyékony tüzelőanyaggal működnek, akkor ezekhez 55°C-nál magasabb lobbanáspontú tüzelőanyagot kell használni.

2.03.3.

A 2.03.2. ponttól eltérve,a kereskedelmi petróleummal üzemelő, kanócos égőkkel ellátott főző-, fűtő- éshűtőberendezések alkalmazhatók a lakótérben és kormányállásban, atüzelőanyag-tartály térfogata azonban nem haladhatja meg a 12 litert.

2.03.4.

A 2.03.1. pontban említettberendezéseket nem lehet elhelyezni olyan helyeken vagy gépterekben, amelyekbenaz ADNR szerinti III.a osztályba sorolt K1n, vagy K1s, vagy K2 típusú anyagokattárolnak vagy használnak.

E berendezésekből kivezető csövek az említetthelyeken, illetve géptereken nem haladhatnak keresztül.

2.03.5.

Az égéshez szükségeslevegő bejutását biztosítani kell. A szellőzőkön nem lehetelzárószerelvény.

2.03.6.

A fűtő-, főző- és hűtőberendezéseketbiztonságosan kell összekötni a kéményekkel. A kéménycsöveknek jó állapotbankell lenniük, és azokat szél ellen védő fedelekkel vagy szerkezetekkel kellfelszerelni. A fűtőberendezések kéményeit úgy kell kialakítani, hogycsökkentsék az égéstermékektől való eldugulás lehetőségét és lehetővé tegyék atisztítást.

2.03.7.

A folyékony tüzelőanyaggal működő hűtőberendezések kivezetőnyílásai felettszellőzőket kell elhelyezni.

2.04. Fűtés 55 °C feletti lobbanáspontútüzelőanyaggal

2.04.1.

Minden berendezést úgy kell építeni, hogybegyújtható legyen egyéb éghető folyadék segítsége nélkül. Ezeket olyanfémtálcán kell rögzíteni, amely megfelelő kapacitással rendelkezik atüzelőanyag esetleges túlfolyásának megakadályozására, és olyan szerkezettelvan ellátva, amely megakadályozza a szivárgást esetleges lángkicsapás esetén.Ahol a tüzelőanyag-tartály és a berendezés külön áll, a tartály elhelyezésénekmagassága nem haladhatja meg a gyártó használati utasításában rögzítettértéket. A tartály nem lehet láng közelében. A tüzelőanyag folyását afedélzetről meg kell tudni szakítani.

12 liternél nagyobb térfogatútüzelőanyag-tartályokat nem szabad lakótérben elhelyezni.

2.04.2.

Ha a berendezés géptérbentalálható, akkor a használati utasítást ki kell függeszteni.

Ahol nyíltlángú berendezések vannak a géptérben, ott ezeket legalább 0,2 méter magasoldalfalú, szivárgásmentes tálcán kell elhelyezni a padló felett.

2.04.3.

Ha egy berendezés agéptérben található, a berendezés és a gépek levegőellátásának olyannak kelllennie, hogy a berendezés és a gépek függetlenül, hatásosan és teljesbiztonságban tudjanak működni. Ha szükséges, különálló légvezetékeket kellbeépíteni.

2.04.4.

Minden természetes huzattal működő berendezést fel kell szerelni a huzatmegfordulásának megakadályozására szolgáló eszközzel.

A mesterségeshuzattal működő berendezéseket fel kell szerelni olyan szerkezettel, amelyönműködően leállítja a tüzelőanyag-hozzáfolyást, ha az égéshez szükségeslevegőellátás megszűnik.

2.04.5.

Azoknak az alsó befúvású központifűtőberendezéseknek, amelyek a géptérben vagy a géptérből megközelíthető térbenvannak, meg kell felelniük a következő követelményeknek is:

a) indítás folyamán előszörcsak a szellőzés működik, a tűztér kellő átszellőzésének biztosításaérdekében;

b) a tüzelőanyaghozzáfolyását termosztáttal vezérelik;

c) a tüzelőanyagot automatikusan, gyújtólánggal vagy másmódon gyújtják be;

d) aszellőztető és az égő tüzelőanyag-szivattyúja a fedélzetről leállítható;

e) ha a központi fűtőberendezés agéptérben van, azt úgy kell beépíteni, hogy az égő lángja a tér másberendezéseit ne érje el;

f) ahol légfűtő berendezések vannak a géptérben, ott a levegőt bevezetőcsővezetékeknek a szabadba kell vezetniük.

2.05. Fűtés szilárd tüzelőanyaggal

2.05.1.

Azt az esetet kivéve, ahol a fűtőberendezésolyan térben van, amely tűzálló anyagokból áll és kimondottan kazánelhelyezésére szolgál, a szilárd tüzelőanyaggal üzemelő fűtőberendezéseket egyfelpermezett szélű fémlemezen vagy hasonló védőszerkezeten kell felállítani,amely biztosítja, hogy izzó tüzelőanyagok vagy forró hamu ne eshessen a lemezenkívülre.

2.05.2.

A szilárd tüzelőanyagokkalfűtött kazánokat termosztatikus szabályozókkal kell ellátni, amelyek az égésilevegő áramlását szabályozzák.

2.05.3.

Minden fűtőberendezés közelében a hamu gyorslehűtésére alkalmas eszközt kell elhelyezni.

2.06. Gép- éskazánterek, tartálytér

2.06.1.

A gép- és kazántereket úgy kell berendezi,hogy ezek berendezéseit könnyen és biztonságosan lehessen vezérelni éskarbantartani.

2.06.2.

Folyékony tüzelőanyag- vagy kenőolajtankoknak nem lehetnek a lakóterekkelközös falai.

2.06.3.

A gép- és kazánterek, tankok falait, mennyezeteit és ajtóit acélból, vagytűzállóság tekintetében azzal egyenértékű anyagból kell készíteni.

2.06.4.

A gép- éskazántereket, valamint azokat a tereket, amelyekben éghető vagy mérgező gázokfejlődhetnek, kellően szellőztetni kell.

2.06.5.

A gép- és kazánterekbe, tankokba vezetőlétrákat és lépcsőket tartósan kell rögzíteni és acélból vagy más, azzalegyenértékű erős és tűzálló anyagból kell készíteni.

2.06.6.

A gép- és kazántereknekkét kijárattal kell rendelkezniük, amelyek közül az egyik lehetvészkijárat.

2.06.7.

A géptérben megengedhető legnagyobb hangnyomásszint 110 dB(A). A mérésihelyeket a berendezések normális üzemeltetésénél szükséges karbantartásratekintettel kell megválasztani.

Ha a géptérben a hangnyomásszintmeghaladja a 90 dB(A) értéket, minden bejáratnál feltűnő figyelmeztetőfeliratot kell elhelyezni.

3. FEJEZET

KORMÁNYMEGHAJTÁS ÉSKORMÁNYÁLLÁS

3.01. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

3.01.1.

Minden hajónakrendelkeznie kell megbízható kormánymeghajtással - ahol szükséges, beleértve azorrkormányt is -, amely biztosítja a jó kormányozhatóságot a hajórendeltetésének és fő jellemzőinek figyelembevételével.

3.01.2.

A kormánymeghajtásnakolyannak kell lennie, hogy kizárja a kormány helyzetének akaratlanmegváltozását.

3.02. A kormánymeghajtás hatékonysága

A kormánymeghajtásnak meg kell felelnie a következőkövetelményeknek:

a) ha akormánymeghajtás kézi hajtású, akkor a kormánykerék minden teljes fordulatánakmeg kell felelnie a kormánylapát legalább 3°-os fordulatának;

b) ha a kormánymeghajtás gépi hajtású,akkor a kormánylapát teljes bemerülése esetén, a hajó teljes sebessége mellettelérhetőnek kell lennie a kormánylapát átlagos 4°-os másodpercenkéntiszögsebességének a teljes kormánykihajtás tartományban;

c) ha a kormánymeghajtás kormányrásegítővel (akézi fő kormánymeghajtást kiegészítő gépi rásegítővel) van ellátva, akormánylapát teljes bemerülése esetén a hajó teljes sebessége mellettelérhetőnek kell lennie a kormánylapát átlagos 3° másodpercenkéntiszögsebességének a kormány középhelyzetétől 30°-os ívben mindkét oldalra;

d) ha a gépi kormánymeghajtásmásodik hajtása kézi hajtás, akkor ez utóbbinak legalább azt kell biztosítania,hogy a hajó csökkentett sebességgel kikötőhelyre jusson.

3.03. Általánoskialakítási követelmények

3.03.1.

A teljes kormánymeghajtást 15°-ig terjedőtartós oldalirányú dőlésre és 40°-ig terjedő környezeti hőmérsékletre kellmegtervezni, gyártani és beszerelni.

3.03.2.

A kormánymeghajtás szerkezeti elemeit úgykell méretezni, hogy elviseljék azokat a legnagyobb erőket, amelyek a normálüzemelési körülmények között rájuk hatnak. Annak érdekében, hogy a meghajtás alehető leghatékonyabban ellenálljon a külső erőknek, a kormánymeghajtás nemlehet a rendszer leggyengébb pontja. Ebben a vonatkozásban bármelyik olyankormánymeghajtás kielégítőnek tekinthető, amelyet egy elismert hajóosztályozótársaság előírásai szerint építettek.

3.04. Gépikormánymeghajtás

3.04.1.

Ha a hajó gépi kormánymeghajtással vanellátva, akkor egy független második hajtást is be kell építeni a hajómegfelelő manőverezhetőségének biztosítása érdekében arra az esetre, ha a főkormánymeghajtás meghibásodik.

3.04.2.

A gépi kormánymeghajtás el kell látnitúlterheléssel szembeni védelemmel, amely korlátozza a hajtás által gyakoroltforgatónyomatékot.

3.04.3.

A gépi kormánymeghajtás véletlen leállását,vagy meghibásodását a kormányállásban fény- és hangjelzésnek kell jelezni.

3.05. A második hajtás bekapcsolása

3.05.1.

Ha a második hajtás nemkapcsolódik be automatikusan a fő hajtás meghibásodásakor, a kormánylapátbármilyen helyzeténél biztosítani kell a második hajtás azonnali és egyszerűkézi bekapcsolhatóságát. Ennek végrehajtásához legfeljebb két olyan műveletrelehet szükség, amelyeket egy személy képes végrehajtani.

3.05.2.

Biztosítani kell a másodikhajtás legfeljebb 5 másodpercen belüli bekapcsolását. A kormányállásból megkell tudni állapítani, hogy melyik hajtás van üzemben.

3.06. Kézi hajtás

3.06.1.

Ha afüggetlen második hajtás kézi, akkor a gépi hajtás leállása vagy meghibásodásaesetén a kézi hajtásnak automatikusan be kell kapcsolódnia, vagy pedigbiztosítani kell a kormányállásból való azonnali bekapcsolhatóságát. Körmöskapcsoló csak abban az esetben engedhető meg, ha a bekapcsolás pillanatában akapcsolóra nem hat nyomaték.

3.06.2.

A gépi hajtás nem hozhatja működésbe a kézikormánykereket; egy olyan szerkezetet kell beépíteni, amely megakadályozza akézi kormánykerék visszafelé forgását a kézi hajtásnak a kormánylapát bármilyenhelyzetében való automatikus bekapcsolódásakor.

3.07. Kézi működtetésűhidraulikus hajtás

3.07.1.

A kézi működtetésű hidraulikuskormánymeghajtás olyan berendezés, amelyben a kormánymeghajtást egy olyanszivattyú működteti, amelyet a kézi kormánykerék hajt(kormánykerék-szivattyú).

3.07.2.

Ha a kézi működtetésű hidraulikus hajtás azegyetlen kormánymeghajtás, akkor azt nem kell gépi kormánymeghajtásnaktekinteni a 3.04. pont értelmében, amely egy független második hajtást ír elő,feltéve hogy:

- a csővezetékek szerkezete,méretei és kialakítása kizárja azok mechanikai vagy tűz hatására valósérülését, és

- a kormánykerék-szivattyú szerkezete ahibátlan működést biztosítja.

3.08. Hidraulikushajtás

3.08.1.

Ha a fő kormánymeghajtás hidraulikus, amásodik hajtás pedig kézi működtetésű hidraulikus hajtás, akkor a kéziműködtetésű rendszer csövezésének a főrendszerétől különállónak kell lenni.

A főrendszernek működtethetőnek kell lenni a második hajtáskormánykerék-szivattyújának használata nélkül.

3.08.2.

Ha a fő és a második hajtás is hidraulikus,akkor mindegyik szivattyújának független hajtással kell rendelkezni (pl.):

- ha a főszivattyút a főgép hajtja, a második szivattyúnak villamoshajtásúnak kell lennie,

- ha a főszivattyú a fő villamoshálózatról üzemel, akkor a második szivattyút a vészüzemi hálózatról kellüzemeltetni,

- ha a főszivattyút az 1. generátor hajtja,akkor a második szivattyút a 2. generátorról kell meghajtani).

3.08.3.

Ha amásodik szivattyút olyan vészüzemi gép hajtja, amely a hajó menete közben nemműködik folyamatosan, akkor a vészüzemi gép beindításának idejére a szivattyúműködését pufferberendezéssel kell biztosítani.

3.08.4.

A két hajtásnak különcsővezetékekkel, szelepekkel, vezérlőszervekkel stb. kell rendelkezniük. A kéthajtás azonban rendelkezhet közös szerkezeti elemekkel, ha egymástól függetlenműködésük biztosított.

3.09. Villamos hajtás

3.09.1.

Ha fő és második hajtásvillamos üzemű, akkor ezek táp- és vezérlőrendszereinek függetlennek kelllenniük egymástól. E két hajtás mindegyikének saját motorral kellrendelkeznie.

3.09.2.

Ha a második hajtás motorjának táplálását olyan segédgép biztosítja, amelyika hajó menete közben nem működik folyamatosan, akkor a második hajtásmotorjának működését a segédgép beindulásának idejére pufferberendezéssel kellbiztosítani.

3.10. Kormánypropellerek ésVoith-Schneider-berendezések

Ha akormány-propellerek és a V-S propellerek távvezérlése villamos, hidraulikusvagy pneumatikus üzemű, akkor ebben az esetben a kormányállás és a propulziósberendezés között két, egymástól független vezérlőrendszernek kell lenni.

Amikor két vagy több, egymástól független propulziós berendezés van, másodikfüggetlen vezérlőrendszer nem szükséges, amennyiben a berendezések egyikénekmeghibásodásakor a hajó elégségesen kormányozható marad.

3.11. Távvezérlőberendezések

A távvezérlő berendezéseknek,beleértve a kormányálláson kívül elhelyezett elemeket is, tartósan rögzítettnekkell lenniük. Ha az ilyen berendezések kikapcsolhatók, akkor azokat fel kellszerelni egy olyan berendezéssel, amely jelzi, hogy a berendezés bekapcsoltvagy kikapcsolt állapotban van-e.

A vezérlőszervek elrendezésének ésműködtetésének összhangban kell lennie a rendeltetésükkel.

3.12. Kormányhelyzetjelzők

A kormány helyzetétpontosan kell érzékelni a kormányállásból, szükség esetén megbízhatójelzőberendezést kell alkalmazni.

3.13. Kormányrásegítő

3.13.1.

A kormányrásegítőberendezés olyan gépi berendezés, amelyet a kézi működtetésű kormányzás mellettszerelnek fel.

3.13.2.

Ha segéd-kormánymeghajtást alkalmaznak, akkor a fő- éssegéd-kormánymeghajtás kapcsolatának olyannak kell lennie, hogy akormánykeréken kifejtett kézi erő jelentős növelésére ne legyen szükség.

3.13.3.

A fentieken túla kormányrásegítő berendezésnek meg kell felelnie a következőkövetelményeknek:

a) arásegítőberendezésnek a kormány bármely helyzetében a kormányállásban ki- ésbekapcsolhatónak kell lennie. A"be" és"ki" állapotot világosan kell jelezni;

b) a rásegítőberendezés és a kéziműködtetésű mechanikus fő kormánymeghajtás közti elektromos, hidraulikus éspneumatikus kapcsolatok nem hátráltathatják a fő kormánymeghajtás azonnaliműködésbe léptetését. A rásegítőberendezés egyéb hibái sem idézhetik elő afőrendszer meghibásodását vagy elakadását;

c) a meglévő kormányrásegítő berendezés minden elemének és akésőbb beépített új elemeknek meg kell felelniük e fejezet kormánymeghajtásravonatkozó követelményeinek.

3.13.4.

A kormányhelyzetjelzőnekmind a fő-, mind a rásegítő kormánymeghajtásnál működni kell.

3.13.5.

Az itt megállapítottkövetelményeket akkor is alkalmazni kell, ha a kormányrásegítő berendezést ahajó megépítése után szerelik be.

3.14. Akadálymentes kilátás

A kormányállásból kellően akadálymentes kilátást kellbiztosítani minden oldalra. Az előre való kilátást megbízható optikaimódszerekkel kell biztosítani.

3.15. Hangnyomás

A normálüzemi körülmények között a hajó által keltett hangnyomásszint nem haladhatjameg a kormányos fejének magasságában a 70 dB(A)-t.

3.16. A kormánymeghajtásvillamos berendezései

3.16.1.

A motorok névleges teljesítményének meg kellfelelnie a kormánymeghajtás maximális forgatónyomatékának. A hidraulikusberendezéseknél a meghajtómotor teljesítményének olyannak kell lennie, hogy aszivattyú hatásfokának figyelembevételével biztosítsa a szivattyú legnagyobbteljesítményét a berendezésben fellépő maximális nyomásnál (biztonsági szelepbeállítása).

3.16.2.

A motornak legalább a következő követelményeknek kell megfelelnie:

a) Gépi kormánymeghajtás,szakaszos teljesítményfelvétellel:

- Azelektrohidraulikus hajtások motorjait és azok részét képező átalakítókat 15 %bekapcsolási idő mellett, szakaszos terheléssel, folyamatos üzemre kellméretezni. 10 perces ciklusidővel kell számolni.

- Avillamos kormánymeghajtások motorjait szakaszos üzemre kell tervezni. 15 %bekapcsolási idő mellett az indítási folyamatok hatásának figyelembevételenélkül. 10 perces ciklusidővel kell számolni.

b) Állandó üzemű gépikormánymeghajtásokat folytonos üzemre kell méretezni.

3.16.3.

A hajtásés vezérlés áramköreit csak a rövidzárlattal szemben kell védeni. A vezérlőáramköröket legalább a maximális névleges áramerősség kétszeresére kellbiztosítani; a védőberendezésnek legalább 6 A-es áramerősségűnek kelllennie.

3.16.4.

Amotor tápkábeleit a következőképpen kell védeni:

Biztosítékok használataesetén ezek névleges áramerősségének két fokozattal magasabbnak kell lennie,mint a motorok névleges áramerőssége, de legfeljebb a motorok szakaszos vagyrövid periódusú üzeme esetén a névleges áram 160 %-a. Az áramkör-megszakítókrövidzárlati gyorskioldását nem kell a hajtó motor névleges áramerősségénektízszeresénél nagyobbra beállítani.

3.16.5.

Amennyiben hőkioldók vannak azárammegszakítókban, akkor ezeket működésképtelenné kell tenni, vagy pedig amotor névleges áramerősségének kétszeresére kell beállítani.

3.16.6.

A villamos berendezéseketa következő ellenőrző műszerekkel és jelzőeszközökkel kell ellátni:

a) zöld jelzőlámpa, amelyjelzi, hogy a berendezés működik;

b) vörös jelzőlámpa, amely akkor gyullad ki, ha a berendezésleáll vagy véletlenül lekapcsolódott, ha a villamos motor túlterhelt, vagy aháromfázisú berendezéseknél az egyik fázis meghibásodik. A vörös fénykigyulladásával egyidejűleg hangjelzésnek is meg kell szólalnia.

Amikor a táplálás kizárólag árammegszakítón keresztültörténik, fázishiba ellenőrzése nem szükséges.

3.16.7.

Ha a kormányhelyzetjelző villamos árammalműködik, annak független áramellátással kell rendelkeznie.

3.17. Leengedhetőkormányállások

Ha a kormányállás leengedhető,akkor szükséges olyan szerkezet, amely megakadályozza, hogy valaki aztleengedés során megközelítse. Ha ilyen kormányállás alatt személyek mehetnekát, akkor a leeresztés során automatikus hangjelzés szükséges. Arra az esetre,ha a kormányállást leengedő berendezés meghibásodik, lehetővé kell tenni aművelet más módon való végrehajtását.

4. FEJEZET

SZABADOLDAL,BIZTONSÁGI TÁVOLSÁG ÉS MERÜLÉSI MÉRCÉK

4.01. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

E fejezetben:

a) "hosszúság"(L) a hajótest legnagyobb hosszúsága a kormánylapát és az orrárbocnélkül;

b) "hajóközép" az (L) hosszúság közepe;

c) "fröccsenő víz- és időjárásálló" szerkezeti részek és szerkezetek, amelyek úgyvannak kialakítva, hogy rendes körülmények között csak jelentéktelen vizetengednek át.

4.02. Biztonsági távolság

A biztonsági távolság:

a) ajtóknál és olyan nyílásoknál, amelyek nem raktárnyílások,továbbá, amelyek fröccsenő víz ellen és időjárásálló módon zárhatók: 0,15m;

b) ajtóknál és olyannyílásoknál, amelyek nem raktárnyílások, és amelyek nem zárhatók fröccsenő vízellen és időjárásálló módon: 0,20 m;

c) raktárnyílásoknál, amelyek fröccsenő víz ellen ésidőjárásálló módon zárhatók: 0,30 m;

d) raktárnyílásoknál, amelyek meghatározott berendezéssel nemzárhatók, vagy nem zártak (nyitott raktárak): 0,50 m.

4.03. Szabadoldal

A szabadoldalnak elegendőnekkell lenni arra, hogy biztosítsa a biztonsági távolság betartását; aszabadoldal nem lehet negatív érték.

4.04. Merülési jelek

4.04.1.

A legnagyobb merüléssíkját úgy kell meghatározni, hogy a minimális biztonsági távolságra vonatkozóelőírások teljesüljenek, továbbá hogy biztosítsa azt, hogy ez a sík sehol nelegyen magasabban, mint az oldalfedélzet, vagy ennek hiányában a lemez- vagypalánkburkolat felső éle.

4.04.2.

A legnagyobb merülés síkját jól látható ésletörölhetetlen merülési jelekkel kell megjelölni.

4.04.3.

A merülési jelek egy 0,30m hosszú és 0,04 m magas téglalapból állnak, amelyek alapvonala vízszintes, ésegybeesik az e melléklet szerint megengedett legnagyobb merülés síkjával. Ezeka jelek kiegészíthetők egyéb rendeletek által előírt jelekkel.

4.04.4.

Minden hajót legalábbhárom merülési jelpárral kell ellátni, eggyel a hajó közepénél, egy-egy párralpedig a hosszúságnak körülbelül egy hatodával az orr mögött, illetve a farelőtt.

Mindazonáltal:

- azoknál ahajóknál, amelyek hosszúsága 40 m-nél kisebb, elegendő két jelpár, a hosszúságegynegyedénél az orr mögött, illetve a far előtt,

- azoknála hajóknál, amelyek nem áruszállításra szolgálnak, elegendő egy jelpár, a hajóhosszúságának körülbelül a felénél.

4.04.5.

Az újabb szemlekövetkeztében érvénytelenné vált jeleket vagy adatokat a bizonyítványt kiadóhatóság felügyelete alatt el kell távolítani, vagy érvénytelennek kellmegjelölni.

Ha egy merülési jel bármilyen okból eltűnik, azt kizárólag abizonyítványt kiadó hatóság felügyelete alatt lehet pótolni.

4.04.6.

Amennyiben egy hajót abelvízi hajók köbözéséről szóló egyezmény ( 5 ) szerint köböztek, és a köbözési jeleinek síkja megfelel az emellékletben előírtaknak, ezek a köbözési jelek merülési jeleknek isszámítanak.

4.05. Merülési mércék

4.05.1.

Minden hajón, amelynekmerülése elérheti az 1 m-t, a hajó fara felé mindkét oldalon egy merülésimércét kell elhelyezni; további mércék is alkalmazhatók.

4.05.2.

Minden egyes merülésimérce nullpontjának függőlegesen a merülési mérce alatt, abban a legnagyobbmerülés síkjával párhuzamos síkban kell lennie, amely a hajótest vagy - ha van- a gerinc legmélyebb pontján megy keresztül. A nullpont feletti függőlegestávolságot deciméteres mérőskálával kell ellátni. Az üres merülés síkjától alegnagyobb merülési síkja feletti 10 cm-ig a beosztást pontozással vagybevéséssel és két eltérő színnel kell megjelölni úgy, hogy jól látható legyen.Ezt a beosztást a mérce mellett számozással is jelölni kell, legalább 5dm-enként és a mérce felső pontján.

4.05.3.

A két hátsó köbözési mérce, amelyeket a4.04.6. pontban említett egyezmény szerint helyeztek el, helyettesíti amerülési mércéket, feltéve hogy a fenti követelmény szerinti beosztássalkészültek, és ahol szükséges, a merülés számértékei is szerepelnek.

5. FEJEZET

GÉPEK

5.01. Általános rendelkezések

5.01.1.

Valamennyi gépet, valamintaz azokhoz tartozó berendezéseket a helyes műszaki gyakorlatnak megfelelőenkell kivitelezni és beépíteni.

5.01.2.

A kazánoknak és egyéb nyomástartó edényeknek,valamint azok tartozékainak a közösségi szabályozás bevezetéséig abizonyítványt kiállító tagállam hatályos előírásainak kell megfelelniük.

5.01.3.

Tilos olyan fő-vagy segédgépek beépítése, amelyek olyan tüzelőanyaggal működnek, amelyneklobbanáspontja 55 °C alatt van.

A horgonycsörlők, szolgálati csónakok éshordozható gépi szivattyúk működtethetők 55 °C alatti lobbanáspontútüzelőanyaggal.

5.01.4.

Megengedett olyan indítási rásegítők alkalmazása, amelyek 55 oC alattilobbanáspontú tüzelőanyaggal működnek.

5.02. Biztonságiberendezések

5.02.1.

A gépi berendezéseket úgy kell kialakítani ésbeépíteni, hogy azok a működtetés és karbantartás céljára kellőenhozzáférhetőek legyenek, és az érintett személyzetet ne veszélyeztessék.

5.02.2.

A fő- éssegédgépeket, valamint a kazánokat és azok tartozékait a bizonyítványt kiadótagállam hatályos előírásainak megfelelő biztonsági berendezésekkel kellfelszerelni.

5.02.3.

A szívó- és nyomóventilátorok hajtómotorjait azon helyiségen kívülről is lekell tudni állítani, amelyben áll.

5.03. Propulziós berendezések

5.03.1.

A hajómeghajtóberendezéseinek (propellerek, tengelyek stb.) gyorsan és biztosanelindíthatónak, megállíthatónak és átkormányozhatónak kell lenniük.

5.03.2.

Amennyiben a propulziósberendezés vezérlése menet közben nem a kormányállásból történik, úgy akormányállás és a géptér között megbízható, kétutas kommunikációs rendszertkell biztosítani.

5.04. Motorok kipufogóvezetékei

5.04.1.

Amennyibenkipufogóvezetékek lakótereken vagy a kormányálláson keresztül mennek, úgyazokat megfelelő gázzáró burkolatban kell elhelyezni. A kipufogóvezeték és aburkolat közötti térnek összeköttetésben kell lennie a szabad levegővel.

5.04.2.

Akipufogógázokat ki kell vezetni a hajón kívülre. A veszélyes gázoknak a hajótereibe való behatolását minden megfelelő intézkedéssel meg kell előzni. Tilosa főgép kipufogógázait a hajó oldalán vagy afelett kivezetni.

5.04.3.

A kipufogócsöveketmegfelelően kell hőszigetelni, szigetelni vagy hűteni.

5.04.4.

Amennyiben akipufogócsövek éghető anyagok mentén, vagy azokon keresztül vezetnek, úgyezeket az anyagokat szigetelőréteggel vagy más megfelelő eszközökkel kellvédeni, hogy a hatásos elkülönítés biztosítva legyen.

5.05. Tartályok, tankokés csővezetékek

5.05.1.

A folyékony tüzelőanyagokat a hajótesthezbiztonságosan rögzített tartályokban vagy a tartálytérben kell tárolni.

5.05.2.

A tartályokat ésa tankokat, valamint azok vezetékeit és a további tartozékokat úgy kellelrendezni és kialakítani, hogy a hajó tereibe se üzemanyag, se gáz neléphessen ki.

5.05.3.

A napi fogyasztásra töltött tartályokat kivéve, a folyékony tüzelőanyagoktartályai és tankjai töltőcsövei nyílásainak a fedélzeten kell lenniük. Atöltőcsőt záró szerkezettel kell ellátni. Minden tartályt és tankot el kelllátni egy légzőcsővel, amely a fedélzet felett a szabadba vezet, és úgy vankialakítva, hogy abba nem hatolhat be víz.

5.05.4.

A folyékony tüzelőanyagok elosztóvezetékeitközvetlenül a tartály vagy a tank kivezetőnyílásánál elzárószerkezettel kellellátni.

Ezenkívül azokban a vezetékekben, amelyek motorokat, kazánokatvagy fűtőberendezéseket közvetlenül táplálnak, az áramlást a fedélzetről megkell tudni állítani.

A tüzelőanyag-vezetékek nem lehetnek károshőhatásoknak kitéve, és azoknak a teljes hosszukon ellenőrizhetőnek kelllenniük.

5.05.5.

Atüzelőanyag-tartályok és a tankok szintmérő csöveit megfelelő módon védeni kellaz ütésektől, ezeket önzáró csapokkal kell felszerelni, és felső végükön isméta tartályra vagy tankra kell csatlakoztatni.

5.05.6.

A folyékony tüzelőanyagok tartályait éstankjait olyan szivárgásmentesen zárható nyílásokkal kell ellátni, amelyeklehetővé teszik a tisztítást és az ellenőrzést.

5.05.7.

A propulziós berendezéseketközvetlenül ellátó tüzelőanyag-tartályokat el kell látni egy olyanszerkezettel, amely a kormányállásban fény- és hangjelzésekkel jelzi, hogy atüzelőanyagszint már nem elég a további biztonságos üzemhez.

5.05.8.

A lakóterekben és azátjárókban nem vezethetők veszélyes gázokat és folyadékokat szállítócsővezetékek, különösen olyan nyomás alatti csövek, amelyek szivárgása azemberre veszélyes lehet. Ez a követelmény nem érinti a gőzt szállító csöveketés a hidraulikus rendszer csövezését, feltéve ha ezeket fém védőburkolattalveszi körbe.

5.06. Fenékvízszivattyúk

5.06.1.

A 2.02.5. pont szerintikövetelményeket kell alkalmazni.

5.06.2.

A személyzettel ellátott hajókon legalább egyfenékvízszivattyúnak kell lennie. Azonban azokon a hajókon, amelyeken a gépipropulziós berendezés 225 KW-nál nagyobb teljesítményű, és a 350 t-nál nagyobbhordképességű hajókon két független fenékvízszivattyúnak kell lenni, amelyekközül legalább az egyik gépi hajtású.

Kézi működtetésűfenékvízszivattyúk 4 m-nél rövidebb vízmentes rekeszeknél alkalmazhatók.

5.06.3.

A fenékvíz-cső belsőátmérője (d) legalább

.

Azegyes szívófejekhez menő leágazó csövek belső átmérője (da)legalább:

.

ahol:

- L a hajó függélyek közöttihosszúsága, m-ben;

- B a hajó szélessége a bordákon mérve,m-ben;

- C a hajó oldalmagassága a főfedélzetig, m-ben;

- l a vizsgált vízmentes rekesz hosszúsága, m-ben.

5.06.4.

A gépifenékvízszivattyú teljesítményének legalább 0,1 d2l/percnek kell lennie.

A második fenékvíz-szivattyú teljesítményéneklegalább 0,1 da 2 l/percnek kell lennie,ahol da a leghosszabb vízmentes rekeszre vonatkozik.

A csak egy rekeszhez szolgáló kézi fenékvízszivattyú teljesítményéneklegalább

0,1 da 2 l/percnek kelllennie, ahol da erre a rekeszre vonatkozik.

5.06.5.

Csak önfelszívófenékszivattyúk engedélyezhetők.

5.06.6.

Minden lapos fenekű és 5 m-t meghaladószélességű rekeszben mindegyik oldalon legalább egy-egy szívófejet kellelhelyezni. Az 5 m-t meghaladó hosszúságú gépterekben legalább két szívófejetkell elhelyezni.

5.06.7.

A fartérnek a géptérből önzáró csövekenkeresztül vízteleníthetőnek kell lennie (2.02.8.).

5.06.8.

Az egyes rekeszek leágazócsöveit lezárható visszacsapó szelepen keresztül kell csatlakoztatni afőcsőhöz.

A ballaszt felvételére kialakított rekeszeket vagy egyébtereket elég csak egy egyszerű elzárószerkezeten keresztül csatlakoztatni afenékvízszívó rendszerhez.

5.07. Fáradtolaj-gyűjtőrendszer

A géptéri fenék víztelenítő rendszerét úgy kell kialakítani, hogyaz elszívott olaj vagy olajos víz a hajón maradjon.

Dinamikusolajleválasztót kell beépíteni a csővezetékbe a fenékvízszivattyú után, vagyennek hiányában statikus olajleválasztót kell beépíteni minden szívófejhez.

E berendezéseknek egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kiadotttípusjóváhagyásával kell rendelkezniük, és megfelelő méretűnek kelllenniük.

5.08. Csörlők

5.08.1.

50 kg-nál nehezebb horgonyokhozhorgonycsörlőt kell alkalmazni.

5.08.2.

Azokat a csörlőket, amelyek mind gépi, mindkézi hajtással üzemelnek, úgy kell kialakítani, hogy a gépi hajtás ne tudjamozgásba hozni a kézi hajtást.

5.09. Hajók által keltett zaj

5.09.1.

A hajómenetzajait, de különösen a motorok szívási- és kipufogási zaját megfelelőszerkezettel csillapítani kell.

5.09.2.

Normál üzemi körülmények mellett a hajó általkeltett zaj a hajó oldalától mért 25 m-es távolságban nem lépheti túl a 75dB(A) értéket.

6. FEJEZET

VILLAMOSBERENDEZÉSEK

6.01. Általános rendelkezések

6.01.1.

Valamennyi villamosberendezésnek meg kell felelnie e fejezet követelményeinek.

6.01.2.

A következőknek kell afedélzeten lenni:

a) aszemle végrehajtására illetékes hatóság által ellenőrzött és aláírt áramkörirajz és beszerelési terv, amely részletezi:

- azalkalmazott gépek és készülékek típusát és gyártmányát,

- akábelek típusát és keresztmetszetét,

- minden egyébrészletet, amely lényeges a biztonsági előírásoknak való megfelelőségértékeléseszempontjából;

b) az elektromos berendezések kezelési utasításai.

6.01.3.

Valamennyi villamos berendezést 15o-igterjedő tartós dőlésre és 40 °C-ig terjedő környezeti hőmérsékletre kelltervezni, kialakítani és beépíteni.

6.02. Megengedhető legnagyobbfeszültségek

6.02.1. A feszültségnél nem szabad túllépni a következőértékeket: Berendezés jellege Megengedhetőlegnagyobb feszültség Egyenáram Egyfázisú váltóáram Háromfázisú váltóáram A. Erőátviteli ésfűtőberendezések, beleértve az általánosan használt aljzatokat 250 V 250 V 500V B. Világítási berendezések az általánosan használt aljzatokkal 250 V 250 V - C. Kézikészülékeket tápláló aljzatok, amelyeket a nyitottfedélzeten vagy szűk és nedves fém falú terekben használnak, kazánok éstartályok kivételével: 1. általában 50 V 50 V - 2. elválasztó transzformátorral, amely csak egy készüléket táplál. A hálózatmindkét vezetékét szigetelni kell testelődés ellen - 250 V - 3. fokozott vagy kettős szigetelésűkészülékek alkalmazása esetén 250 V 250 V - D. Kazánokban éstartályokban használt kézi készülékek táplálására szolgáló aljzatok 50 V 50 V -

6.02.2.

Az előírt biztonsági intézkedések betartásamellett magasabb feszültségek engedhetők meg:

a) akkutöltő berendezéseknél, amint a töltési folyamatkívánja;

b) gépekhez, amelyekteljesítménye ezt megköveteli;

c) a különleges fedélzeti berendezésekhez (például rádióberendezések ésgyújtószerkezetek).

6.03. Particsatlakozók

6.03.1.

A parti áramforrásról táplált villamosberendezések vezetékeinek a fedélzeten rögzített kapcsolással kell rendelkezni,vagy állandó kapoccsal vagy dugaszolókészülékkel kell felszerelni.

Ügyelni kell arra, hogy a kábelek és csatlakozásuk ne legyenek húzásnakkitéve.

6.03.2.

Csak olyan hajlékonykábelek használhatók, amelyek olajnak ellenálló és lángkésleltető burkolattalszigeteltek.

6.03.3.

Az 50 V feletti csatlakozófeszültség esetén a hajótestet hatásosan kellföldelni. A hajótesten a csatlakozóaljzat egyedi jelöléssel kell ellátni.

6.03.4.

Afőkapcsolótáblán kell jelezni, hogy a parti hálózathoz vezető csatlakozóbanfolyik-e áram.

6.04. Generátorok és motorok

6.04.1.

A generátorokat ésmotorokat úgy kell elhelyezni, hogy azok legyenek hozzáférhetők szemlék,mérések és javítások céljára, továbbá hogy a tekercsekhez ne jusson víz vagyolaj. A kapcsolószekrényeknek jól hozzáférhetőnek kell lenniük.

6.04.2.

Azokat a generátorokat,amelyek hajtásukat a főgépről, a csavartengelyről vagy egy más célra szolgálósegéd aggregátról kapják, az üzemszerűen fellépő fordulatszám-tartománynakmegfelelően kell méretezni.

6.05. Akkumulátorok

6.05.1.

Az akkumulátorokatspeciálisan a fedélzeten való alkalmazásra kell kialakítani. A cellákatütésálló, nehezen gyulladó anyagból kell készíteni, és úgy kell kialakítani,hogy az elektrolit kifröccsenését 40°-os dőlésig megakadályozzák.

6.05.2.

Az akkumulátorokat úgykell rögzíteni, hogy azok a hajó mozgásai következtében ne mozdulhassanak el.Nem szabad ezeket olyan helyeken felállítani, ahol túlzott melegnek, erőshidegnek, fröccsenő víznek vagy gőznek vannak kitéve.

Az akkumulátorokatúgy kell elhelyezni, hogy könnyen hozzáférhetők legyenek, és az általukkibocsátott gőz ne károsítsa a szomszédos berendezéseket.

Akkumulátortelepeket nem szabad kormányállásban, lakóterekben és rakterekbenelhelyezni.

Mindamellett a hordozható készülékek akkumulátoraielhelyezhetők a kormányállásban és a lakóterekben is.

6.05.3.

(Az akkumulátor maximálistöltőáramából és a névleges feszültségből számítva) a 2,0 kW-ot meghaladótöltőteljesítményű akkumulátortelepeket egy külön erre a célra szolgálóhelyiségben kell felállítani. A fedélzeten történő felállítás esetén ezeketszekrénybe vagy ládába kell bezárni.

A 2,0 kW-ig terjedőtöltőteljesítményű akkumulátortelepek szekrényben vagy ládában elhelyezhetők afedélzet alatt is. Ezek állhatnak nyitottan a géptérben is, vagy más jólszellőző helyen, feltéve hogy a lehulló tárgyak és a csepegő víz ellen védvevannak.

6.05.4.

Azakkumulátorok elhelyezésére szánt helyiségek, szekrények, ládák, polcok ésegyéb szerkezeti elemek belső felületeit az elektrolit káros hatásaitól,festékréteggel vagy az elektrolitnak ellenálló anyagból készült béléssel védenikell.

6.05.5.

Ha azakkumulátortelepet zárt térben, szekrényekben vagy ládákban helyezik el, eterekben a hatásos szellőzést biztosítani kell. A levegőnek alul kell bemennieés felül kimennie, hogy biztosítva legyen a gázok teljes elvezetése. Aszellőzőcsatornákban nem lehetnek olyan szerkezetek (pl. elzárószelepek),amelyek a légáramlást gátolhatnák.

6.05.6.

A szükséges levegőmennyiséget liter/órában akövetkező képlettel kell kiszámítani:

,

ahol:

- j: atöltőberendezés maximális áramerősségének egynegyede (amperban);

- n: a cellák száma.

6.05.7.

Természetes szellőzés esetén aszellőzőcsatorna keresztmetszetét úgy kell méretezni, hogy 0,5 m/seclevegősebességnél biztosítsa a szükséges levegőmennyiséget. A keresztmetszetnekólomakkumulátoroknál legalább 80 cm2-nek, alkáliakkumulátoroknál legalább 120 cm2-nek kell lennie.

6.05.8.

Amennyiben amegkívánt szellőztetés nem érhető el természetes módon, egy ventilátort,lehetőleg elszívóventilátort kell beépíteni, amelynek motorja nem lehet a gáz-vagy levegőáramban.

Különleges szerkezeteket kell alkalmazni a gázokmotorba jutásának megakadályozására.

A ventilátorokat úgy kellkivitelezni, hogy kizárt legyen a szikraképződés a szárnyaknak a házzal valóérintkezése esetén, valamint az elektrosztatikus feltöltődés.

6.05.9.

Az akkumulátortelepekettartalmazó terek, szekrények vagy ládák ajtaján vagy fedelein a"Tilos adohányzás" jelzést kellelhelyezni, amelynek átmérője legalább 10 cm.

6.06. Villamoskapcsolótáblák

6.06.1.

A kapcsolótáblákat jól hozzáférhető éskellően szellőztetett, gáz- és savas emissziótól mentes helyiségekben kellfelállítani. Úgy kell ezeket elhelyezni, hogy védve legyenek a rázkódástól ésbármely kellemetlen hatástól, amelyet zord időjárás, víz, olaj, folyékonytüzelőanyagok, gőz vagy pára okoz.

Kapcsolótáblák nem helyezhetők elszondacsövek vagy folyékony tüzelőanyag-tartályok szellőzőnyílásaiközelében.

6.06.2.

Általában a kapcsolótáblák építésére használt anyagoknak mechanikailagszilárdnak, tartósnak, nehezen gyulladónak kell lenniük. Nem lehetneknedvszívók.

6.06.3.

Amennyiben a feszültség meghaladja az 50 V-ot:

a) olyan kapcsolótáblákat kell alkalmazni,amelyek feszültség alatti elemei úgy vannak elrendezve vagy védve, hogy avéletlen érintést meggátolják;

b) szigetelőszőnyeget, vagy impregnált farácsot kell alkalmazni: ez nemszükséges azonban a megszakítókapcsolók táblájához;

c) a vezérlőtáblák kereteit vagy alépítményeit és aberendezések fémrészeit gondosan földelni kell.

6.06.4.

A kapcsolótáblákminden részének, beleértve a csatlakozókat is, jól hozzáférhetőnek kell lennieszemle, karbantartás vagy csere érdekében, és alkalmasnak kell lennie akikapcsolásra.

6.06.5.

A kapcsolótáblára olyan jelzőtáblát kell helyezni, amely az összes fő- éskapcsolt áramkört jelzi.

6.07. Kapcsolók, dugaszolók, biztosítékok éskábelek védelme

6.07.1.

A teljes berendezésnek, a főkapcsolótáblaleágazásainak és az elosztótáblák leágazásainak is lekapcsolhatónak kelllenniük kapcsolókkal vagy automata áramkör-megszakítókkal, amelyek egyidejűlegszakítanak meg minden áram alatti vezetéket.

Amennyiben a feszültség 50V vagy kisebb, engedmény tehető az elosztótáblák leágazásaira különösen abbanaz esetben, ha az áramkör minden berendezés tekintetében külön kapcsolóvalrendelkezik.

6.07.2.

Minden generátort és áramkört bármely földeletlen póluson vagy vezetőben atúláram ellen védelemmel kell ellátni. Erre a célra automatikusáramkör-megszakítók rövidzár- és túláramkioldással vagy zárt típusú biztonságibiztosítékok használhatók. Az ilyen villamos védőkészülékeket úgy kellbeépíteni, hogy rázkódás ellen megfelelően védve legyenek.

6.07.3.

A kormánymeghajtásrészeinek védelme tekintetében a 3.16.3., 3.16.4. és 3.16.5. pontkövetelményeinek meg kell felelni.

6.07.4.

A kapcsolóberendezések"be" vagy"ki" helyzetét a kapcsolókon jelezni kell. Ez nemvonatkozik a 10 A-nél kevesebbet működtető világításkapcsolókra.

6.07.5.

A kapcsolóknak ésaljzatoknak egy áramkör összes vezetőjét egyidejűleg kell kikapcsolni. Ez nemvonatkozik a 10 A-nél kevesebbet működtető világításkapcsolókra, kivéve anedves helyiségek világítását.

6.07.6.

A 10 A-nél nagyobb áramot igénylőberendezéseket speciális áramkörre kell kötni.

6.07.7.

A kábelek bevonatának vízhatlannak,lángkésleltetőnek, és hajókon rendszerint használt típusúnak kell lenniük.

A lakóterekben engedélyezhető más kábeltípusok alkalmazása is, azzal afeltétellel, hogy azok hatásosan védettek, továbbá lángkésleltetők.

Akábelek legyenek védve a normális üzemi körülmények között adódó károsodásokveszélyétől, különösen a fedélzeten és a raktárakban.

6.07.8.

Hordozható berendezéseketsemmilyen körülmények között sem szabad fémbevonatú kábelekről táplálni.

6.07.9.

A kábeleket és aberendezéseket olyan szilárd és tartós eszközökkel kell csatlakoztatni, amelyekmegvédik a csatlakozásokat a húzóterheléstől.

6.08. Földelést vizsgálóberendezés

Megfelelő földelést vizsgálóberendezést kell alkalmazni minden földeletlen áramkörnél, amely 50 V-nálnagyobb feszültségű.

6.09. Világítás

6.09.1.

A világítóberendezéseket úgy kell elhelyezni,hogy a közelükben lévő éghető tárgyak vagy szerkezeti részek ne gyulladhassanakmeg az általuk fejlesztett hőtől.

6.09.2.

Azokban a zárt terekben, amelyekbenakkumulátorok vannak, vagy ahol festékeket és más erősen gyúlékony anyagokattárolnak, csak olyan világítóberendezéseket lehet alkalmazni, amelyek kevéssérobbanásveszélyesek.

6.09.3.

A géptérben vagy kazántérben elhelyezettvilágítóberendezéseket legalább két áramkörre kell osztani.

6.10. Jelzőfények

6.10.1.

A jelzőfények kapcsolótábláját akormányállásban kell elhelyezni; ezt külön kábelen kell táplálni afőkapcsolótábláról.

6.10.2.

Mindegyik jelzőfényt külön kell táplálni ajelzőfények kapcsolótáblájáról, azokat külön kell védeni és kapcsolni. Egycsoportot alkotó jelzőfényeket egyetlen áramkörről lehet táplálni azzal afeltétellel, hogy az ellenőrző készülék már az egyik jelzőfény kiesését isjelzi.

6.10.3.

Ajelzőfényeket jelzőlámpákkal vagy hasonló berendezésekkel kell ellenőrizni,amelyeket a kormányállási kapcsolótáblában kell elhelyezni, amennyiben azokellenőrzése nem lehetséges közvetlenül a kormányállásból. A jelzőlámpameghibásodása nem befolyásolhatja az általa ellenőrzött jelzőfényműködését.

6.11. Földelés

6.11.1.

Azokat a fémrészeket, amelyek üzemszerűen nemállnak áram alatt, mint pl. gépek váza és házai, készülékek, szerelvények éstartozékok, külön kell földelni, amennyiben azokat nem úgy építették be, hogy ahajótesttel fémesen vezetően összekötve legyenek.

6.11.2.

Egyenáramú rendszernél afémszerelvényeket és -tartozékokat, a kábelek és csövek fémbevonatát legalábbmindkét végükön földelni kell. Amennyiben a kábeleket fán vagy műanyagonvezetik, egyetlen földcsatlakozás is elég. Váltóáramú rendszernél azegyvezetőjű kábeleket és csöveket egynél több ponton nem szabad földelni.

6.11.3.

Az 50 V alattifeszültségű berendezéseknél földelésre nincs szükség.

6.11.4.

50 V-ot meghaladófeszültség esetén a hordozható áramfogyasztó berendezéseket, ha ezek nemszigetelőanyagból készültek vagy nem védettek, földelni kell a tápkábelbeépített vezetővel, amely üzemszerűen nem szállít áramot.

6.12. Avészüzemi áramellátás berendezései

6.12.1.

Vészüzemi áramellátó berendezéslehet:

a) egy olyanaggregát, amely a főgéptől független tüzelőanyag-ellátással és függetlenhűtőrendszerrel rendelkezik, és amely a fő áramkör kimaradása esetén önmagátólbeindul, vagy kézzel beindítható, ha közvetlenül a kormányállás közelében, vagyegy másik, képesített személyzet által folytonosan elfoglalt helyen található,és 30 másodpercen belül magától képes biztosítani az áramellátást; vagy

b) egy akkumulátortelep, amely a főáramkör kimaradása esetén automatikusan veszi át az áramellátást, vagy pedigkézzel kapcsolható a kormányállásból vagy más, folyamatosan képesítettszemélyzet által elfoglalt helyről, és képes arra, hogy a felsoroltfogyasztókat az előírt idő alatt töltés nélkül és megengedhetetlenfeszültségcsökkenés nélkül ellássa.

6.12.2.

A vészüzemi aggregátokat,vészüzemi akkumulátortelepeket, valamint a hozzájuk tartozókapcsolóberendezéseket el lehet helyezni a gépházban is, de ebben az esetben alehető legmagasabban.

6.12.3.

Minimumkövetelményként a vészüzemiáramforrásnak képesnek kell lennie a következő villamos berendezések egyidejűműködésének biztosítására, ha azok egyidejű működése elő van írva, ésamennyiben nem rendelkeznek saját áramforrással:

a) jelzőfények;

b) hangjelzők;

c) vészvilágítás;

d) rádiótelefon;

e) általános riasztóberendezés, megfelelő hangosbeszélő vagymás vészüzemi rendszer;

f) vészüzemi fényszóró.

A vészüzemi berendezésműködésének időtartamát a hajó rendeltetésének megfelelően kell meghatározni,de ez 30 percnél nem lehet kevesebb.

7. FEJEZET

FELSZERELÉSEK

7.01. Horgonyok, láncok és horgonykötelek

A horgonyok és a hozzájuk tartozó kötelek tömegének és számánakösszhangban kell lennie a használt vízi út jellemzőivel és azt helyilegilletékes hatóság állapítja meg.

7.02. Egyéb felszerelések

7.02.1.

A hajókat legalább akövetkező felszerelésekkel kell ellátni:

a) készülékek és szerkezetek, amelyek az előírt fény- éshangjelek adásához, valamint a hajó megjelöléséhez szükségesek a hatályoshajózási rendeletek szerint;

b) a hajó fő áramkörétől független vészvilágítás, amely szükség eseténpótolja a fenti előírások szerint a veszteglő, zátonyra futott vagy elsüllyedthajók fényeit;

c) kötelek éssodronykötelek;

d) lékponyva,kivéve ha a bizonyítvány szerint nem szükséges;

e) egy legalább 0,4 m széles és legalább 4 m hosszújáródeszka, amelynek oldalai világos színű csíkokkal vannak megjelölve. Ezt ajáródeszkát korláttal kell ellátni;

f) szabadontartók vagy dörzsfák;

g) csáklya;

h) elsősegélynyújtó felszerelés;

i) távcső;

k) egy tábla a fuldoklók mentésére és újraélesztésérevonatkozó utasításokkal;

l) egy tartály fedéllel, az olajos tisztítórongyok gyűjtésére;

m) dobókötél;

n) fejsze.

7.02.2.

Azokat a hajókat, amelyekfedélzete 1,5 m-nél magasabban van az üres merülésvonal felett, külső lépcsővelvagy csónaklétrával kell ellátni.

7.03. Tűzvédelmi berendezések

7.03.1.

A hajónlegalább a következőknek kell lenni:

a) a kormányállásban: egy hordozható tűzoltó készülék;

b) a fedélzetről a lakótérbe vezetőmindegyik bejárat közelében: egy hordozható tűzoltó készülék;

c) a lakóterekből el nem érhető üzemi helyiségekbejáratainak közelében, amelyekben olyan fűtő-, főző- vagy hűtőberendezésekvannak, amelyek szilárd vagy folyékony tüzelőanyagot fogyasztanak: egyhordozható tűzoltó készülék;

d) minden gép- és kazántér bejáratánál: egy hordozható tűzoltókészülék;

e) a 110 kW-nálnagyobb összteljesítményű hajóknál a géptérben a fedélzet alatti részben,megfelelő helyen: egy hordozható tűzoltó készülék.

7.03.2.

Az előírthordozható tűzoltó készüléknek meg kell felelnie a következőkövetelményeknek:

a) acseppfolyós töltetű hordozható tűzoltó készülékek űrtartalma nem lehet 13,5liternél nagyobb, sem 9 liternél kisebb. A poroltók töltőtömegének legalább 6kg-nak kell lennie;

b) azoltóanyagnak legalább annak a tűzosztálynak meg kell felelnie, amelynekkeletkezésétől leginkább tartani kell abban a helyiségben vagy helyiségekben,amelyre vagy amelyekre az adott tűzoltó készüléket elsősorban előírták. Az 50V-ot meghaladó üzemi feszültségű villamos berendezésekkel felszerelt hajókon azoltóanyagnak alkalmasnak kell lennie a villamos berendezések tüzeinekleküzdésére is. A használati utasítást mindegyik hordozható tűzoltó készülékenjól láthatóan fel kell tüntetni;

c) a 7.03.1. pontban előírt hordozható tűzoltó készülékek nemtartalmazhatnak CO2-t, sem olyan oltóanyagot, amelyekhasználat esetén mérgező gázokat fejlesztenek (pl. szén-tetraklorid);

d) a fagyra vagy hőre érzékenytűzoltó készülékeket úgy kell elhelyezni vagy védeni, hogy azok hatékonyságamindenkor biztosítva legyen.

7.03.3.

Minden tűzoltó készüléketlegalább kétévenként ellenőrizni kell. Az igazolást, amelyet a vizsgálatotelvégző személy írt alá, a hajón kell tartani.

7.03.4.

Amennyiben a tűzoltó készülékeket nem láthatóhelyen helyezték el, úgy a burkolatot egy legalább 10 cm magasságú, vörös"F" betűvel kell megjelölni.

7.03.5.

Nyomás alatt álló vízzelműködő tűzoltó rendszer, amely olyan csövet foglal magában, amelyet aszórófejeket tűzcsapokon és tömlőkön keresztül ellátó egy vagy több szivattyútáplál, a következő feltételekkel alkalmazható:

a) gépi hajtású szivattyúk szükségesek. Ezek nemépíthetők be az ütközési válaszfal elé;

b) a víznyomás a tűzcsapoknál nem lehet 3 barnálkisebb;

c) a tűzcsapokat éscsöveket úgy kell kialakítani, hogy a tömlőket könnyen lehessencsatlakoztatni;

d) aszórófejeket olyan szerkezettel kell felszerelni, amely a vízsugarat magasnyomásra vagy permetezésre állítja át és annak elzárására is alkalmas;

e) az egész rendszernek meg kellfelelnie az érvényes szabványoknak.

7.03.6.

Az egyedüli engedélyezetthatóanyag a tartósan beépített berendezésekben a halon 1301 (CBrF3). Ennek használata a következő feltételekkel lehetséges:

a) ezek a berendezések csakgépterekben, kazánterekben és szivattyúterekben használhatók;

b) az oltóanyag mennyiségének elegendőnekkell lennie, hogy gáz állapotban és 20 °C hőmérsékleten a védendő helyiségteljes térfogatának - beleértve a szellőzőcsöveket is - 4,25-7 %-átkitöltse.

A szükséges oltóanyag számításánál úgy kell tekinteni, hogy1 kg halon 1301 20 °C-on 0,160 m3-t tölt ki;

c) a halon 1301 tárolására szolgáló,nyomás alatt álló tartányoknak meg kell felelniük az elismert vizsgáló szervelőírásainak. Az ilyen tartányok ugyanolyan nyomást ki kell tudni állniuk, mintamely a teljes rendszerben van, ha a környezeti hőmérséklet eléri a 60 °C-osmaximumot. A következő adatokat kell elhelyezni világosan olvasható és le nemtörölhető módon a tartányokon: névleges üzemi nyomás, az oltóanyag tárolásinyomása, gyártási év és az utolsó vizsgálat éve, továbbá az oltóanyag típusa ésmennyisége;

d) azokat atartányokat, amelyek a védendő helyiségekben találhatók, automatikus biztonságiszerkezettel kell felszerelni, amely biztosítja az oltóhatóanyag kijutását avédett területre, ha tűz esetén a tartány tűznek van kitéve és a tűzoltórendszer még nem lépett működésbe; az ilyen biztonsági berendezésnek hatásosnakkell lenni 60 °C környezeti hőmérséklet mellett;

e) azokat a tartányokat, amelyeket a védendőterületen kívül helyeztek el, megfelelően védeni kell a túlnyomás ellen,maximum 60 °C környezeti hőmérsékletig. Ezek a feltételek érvényesek a hajtógáztartányaira is;

f) olyantartányt, amely hajtógázt is tartalmaz, fel kell szerelni manométerrel, vagyezzel egyenértékű szerkezettel, amely lehetővé teszi a hajtógáz nyomásánakellenőrzését. A közelben el kell helyezni a nyomás/hőmérséklet hányadost jelzőtáblát;

g) a csövezést ésszerelvényeket acélból vagy hőnek hasonlóan ellenálló anyagból kellkészíteni;

h) a védendőterületen belül elhelyezett tartányok hajtóanyagként csak nitrogénttartalmazhatnak, amelyet megfelelő nyomáson kell ezekben a tartányokbantartani;

i) akifolyószelepeket úgy kell elhelyezni, hogy lehetővé tegyék az oltóanyagegyenletes elosztását, és úgy kell kialakítani, hogy az oltóanyag egyenletes ésteljes keveredését biztosítsák a levegővel annak érdekében, hogy az oltóanyagerős helyi koncentrációja elő ne forduljon;

j) a csőrendszert és a kifolyószelepeket úgy kellkialakítani, hogy lehetővé tegyék az oltóanyag bejutását a védendő területre 10másodpercen belül, feltételezve, hogy az oltóanyag folyékony halmazállapotú 0°C környezeti hőmérséklet mellett;

k) a tűzoltó rendszernek alkalmasnak kell lenni akormányállásból vagy egyéb megfelelőnek ítélt helyről való működtetésre; enneka helynek a védendő helyiségen kívül kell lennie;

nem engedélyezettolyan automatikus kioldószerkezet használata, amely nincs felszerelve hangjelzőberendezéssel;

l) amennyibenegy tűzoltó rendszer csak bizonyos területeket véd, a használati utasítást ésaz egyes területeken szükséges oltóanyag mennyiségét világosan jeleznikell;

m) a pneumatikus,hidraulikus és elektromos ellenőrző rendszert kell kiépíteni úgy, hogyminimalizálni lehessen tűz vagy robbanás esetére a helytelen működésvalószínűségét;

n) a tűzoltórendszert legalább 12 hónaponként vizsgálni kell. Ez a vizsgálat legalább akövetkezőkre terjed ki:

- az egész rendszer külsővizsgálata,

- a zárólemezek törésére szolgáló elektromosrendszer megfelelő működésének ellenőrzése,

- atartányokban levő nyomás ellenőrzése.

Atartányokban a megengedhető nyomásesés nem lehet több 10 %-nál.

Amásodik ellenőrzés során a tartányokban levő oltóanyag mennyiségét isellenőrizni kell. Az oltóberendezésekben az ilyen anyag mennyiségénekcsökkenése nem haladhatja meg az 5 %-ot;

o) a szemlét végzők által aláírt szemlebizonyítványoknak ahajón kell lenni;

p) amennyiben a hajón egy vagy több halon 1301-gyel üzemelő tűzoltó rendszertalálható, amelyeket megvizsgáltak, a következőket kell bejegyezni a hajószámára kiállított bizonyítvány 18-as pontjánál:

"... (db) beépítetttűzoltó rendszer, amely halon 1301-gyel üzemel. Az előírt bizonyítványokat ahajón kell tartani."

7.04. Szolgálati csónakok

7.04.1.

A 150 t-nálnagyobb hordképességű önjáró teherhajókat és uszályokat, valamint a 150 m3 feletti vízkiszorítású vontatóhajókat, tolóhajókat ésvontató-toló hajókat fel kell szerelni legalább egy szolgálati csónakkal.

7.04.2.

A szolgálaticsónakot úgy kell a hajón elhelyezni, hogy azt teljes biztonságban és alegkisebb késéssel lehessen vízre tenni, ha szükséges, megfelelőemelőberendezés segítségével.

7.04.3.

A 7.04.1. és 7.04.2. pontban előírtszolgálati csónaknak legalább a következő feltételeknek meg kell felelnie:

a) három személy számáraelegendő ülőhellyel kell rendelkeznie; az ülőhelyek szélessége min. 0,45 mszemélyenként;

b) kellőszilárdsággal kell rendelkeznie;

c) térfogatának legalább 1,5 m3-nek vagyaz L × B × H szorzatnak legalább 2,7 m3-nek kelllennie;

d) a szabadoldalnakhárom, egyenként kb. 75 kg súlyú személlyel terhelt állapotban legalább 25 cm-tkell kitennie;

e) megfelelő stabilitással kell rendelkeznie. Ezakkor tekinthető megfelelőnek, ha két, egyenként kb. 75 kg súlyú személyugyanazon az oldalon a csónak széléhez a lehető legközelebb ül, és ilyenkor aszabadoldal legalább 10 cm-t tesz ki;

f) a vízzel teljesen megtelt, de személyekkel nem terheltcsónak maradék felhajtóerejének kg-ban legalább 30 × hosszúság × szélesség ×oldalmagasság értéket ki kell tennie;

g) a csónakban legalább a következő felszerelésnek kelllennie:

- egy készlet evező,

- egy kikötőkötél,

- egy szapoly.

7.04.4.

A 7.04.3. pontban:

- hosszúság a szolgálati csónak maximális hossza (m-ben),

- szélesség a maximális szélesség (m-ben),

- oldalmagasság a maximális oldalmagasság (m-ben).

7.05. Mentőgyűrűk, mentőgömbök és mentőmellények

7.05.1.

Minden hajón legalábbhárom mentőgyűrűnek, vagy két mentőgyűrűnek és két mentőgömbnek kell lennie.Ezeket a fedélzeten megfelelő helyen, használatra készen kell tárolni, és nemszabad a tartóikban rögzíteni. Legalább egy mentőgyűrűnek a kormányállásközvetlen közelében kell lennie.

40 m-nél nem hosszabb önjáróteherhajókon elegendő két mentőgyűrű.

Legalább egy mentőgyűrűt vagymentőgömböt fel kell szerelni megfelelő hosszúságú dobókötéllel.

7.05.2.

A mentőgyűrűknek:

- édesvízben legalább 7,5 kg felhajtóerővel kellrendelkezniük,

- megfelelő anyagból kell készülniük, ésellenállónak kell lenniük olajjal és olajszármazékokkal, valamint 50 °C-igterjedő hőmérséklettel szemben,

- olyan színűnek kelllenniük, hogy vízben jól láthatók legyenek,

- tömegükneklegalább 2,5 kg-nak kell lennie,

- belső átmérőjének 0,45 m± 10 %-nak kell lennie,

- a mentőgyűrűt kapaszkodókötéllelkell körbevenni.

7.05.3.

A mentőgömböknek:

- édesvízben legalább 7,5 kg felhajtóerővel kell rendelkezniük,

- megfelelő anyagból kell készülniük, és ellenállónak kelllenniük olajjal és olajszármazékokkal, valamint 50 °C-ig terjedő hőmérséklettelszemben,

- olyan színűnek kell lenniük, hogy vízben jólláthatók legyenek,

- saját tömegüknek legalább 1 kg-nakkell lennie,

- azokat kapaszkodóhálóval kellkörbevenni.

7.05.4.

Minden, a hajón rendszeresen tartózkodószemély közvetlen közelében egy mentőmellénynek kell lennie.

7.05.5.

A mentőmellényeknekfelhajtóerő, anyag és szín tekintetében ki kell elégíteniük a 7.05.2. pontszerinti feltételeket.

A felfújható mentőmellények önműködően vagykézileg legyenek felfújhatók; azoknak szájjal is felfújhatónak kelllenniük.

8. FEJEZET

CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZZAL ÜZEMELŐ HÁZTARTÁSIBERENDEZÉSEK

8.01. Általános rendelkezések

8.01.1.

Minden cseppfolyósítottgázzal üzemelő berendezés lényegében olyan ellátóegység, amely egy vagy többgázpalackból, egy vagy több nyomáscsökkentő szelepből, egy elosztórendszerbőlés egy fogyasztókészülékekből áll.

8.01.2.

A berendezéseket csak kereskedelmi propánnalszabad üzemeltetni.

8.02. Berendezés

8.02.1.

Acseppfolyósított gázzal üzemelő berendezésnek alkalmasnak kell lennie apropánnal való üzemeltetésre, azt a helyes gyakorlattal összhangban kellbeszerelni, továbbá meg kell felelnie a bizonyítványt kiadó tagállam hatályosrendeleteinek.

8.02.2.

A cseppfolyósított gázzal üzemelő berendezések csak háztartási célokraszolgálhatnak a lakóterekben és a kormányállásban.

8.02.3.

A hajón több, egymástólelkülönített berendezés is üzemeltethető. A rakománytérrel vagy rögzítetttartállyal elválasztott lakótereket ugyanolyan berendezésről kiszolgálni nemszabad.

8.03. Gázpalackok

8.03.1.

Csak jóváhagyott, 5-től 35kg-ig terjedő töltőtömegű gázpalackok használhatók.

8.03.2.

A gázpalackoknak meg kellfelelniük a bizonyítványt kiadó tagállam hatályos előírásainak.

Agázpalackoknak rendelkezniük kell hivatalos pecséttel, amely tanúsítja, hogy azelőírt vizsgálatokon megfeleltek.

8.04. A gázellátó berendezés elhelyezése éselrendezése

8.04.1.

A 35 kg befogadóképességet meg nem haladópalackok esetében az ellátóberendezést a fedélzeten különálló vagy falbasüllyesztett szekrényben kell elhelyezni, a lakótéren kívül olyan helyzetben,hogy az a fedélzeten a közlekedést ne akadályozza. Nem építhető azonban amellső vagy hátsó habvédlemez mellé. A szekrény a felépítmény falábasüllyesztve is kialakítható, feltéve hogy az csak kifele nyitható. Úgy kellelrendezni, hogy a fogyasztó készülékekhez menő csővezetékek hossza a lehetőlegrövidebb legyen.

Egy berendezésről egy időben legfeljebb négy palacküzemeltethető automatikus fordítókapcsoló használatával vagy anélkül. Apótpalackokkal együtt legfeljebb hat palack lehet a hajón berendezésenként.

A nyomáscsökkentőt, vagy kétfokozatú csökkentés esetén a nyomáscsökkentőelső fokozatát a hozzátartozó palackok szekrényének falához kell rögzíteni.

8.04.2.

Azellátóberendezést úgy kell elhelyezni, hogy a szivárgó gáz a szekrényből eltudjon távozni, annak a veszélye nélkül, hogy a hajó belsejébe hatolhasson,vagy érintkezésbe tudjon kerülni olyasmivel, ami lángra tudja lobbantani.

8.04.3.

A szekrényttűzálló anyagból kell gyártani, és a megfelelő szellőztetés érdekében alul ésfelül szellőzőnyílásokkal kell ellátni. A palackokat álló helyzetben kell aszekrényben elhelyezni oly módon, hogy ne tudjanak felborulni.

8.04.4.

A szekrényt úgy kellmegtervezni és elhelyezni, hogy a palackok hőmérséklete az 50 °C-ot ne léphessetúl.

8.04.5.

Aszekrény külső oldalán el kell helyezni a 6.05.9. pontban leírtak szerint, a"Cseppfolyósított gázzalműködő berendezés" és a"Tilos adohányzás"feliratokat.

8.04.6.

Ha a szekrény belső megvilágítására szükség van, akkor annak elektromosnakkell lennie, és a szerelvényeknek lángbiztosnak kell lenniük.

8.05. Tartalékés üres palackok

A tartalék és az ürespalackokat, amelyek nincsenek a gázellátó berendezés szekrényében, a lakótérenés a kormányálláson kívül, e fejezet 8.04. pontjának követelményeivelösszhangban kialakított szekrényben kell tárolni.

8.06. Nyomáscsökkentőszelepek

8.06.1.

A fogyasztókészülékeket a palackokkal csakegy olyan elosztórendszeren keresztül szabad összekötni, amely egy vagy többnyomáscsökkentővel van ellátva, és amelyek a gáznyomást a fogyasztási nyomásracsökkentik le. A nyomáscsökkentés egy vagy két fokozatban lehetséges.Valamennyi nyomáscsökkentőt a 8.07. szerint meghatározott állandó nyomásra kellbeállítani.

8.06.2.

Az utolsó nyomáscsökkentőket el kell látni olyan készülékkel, vagyközvetlenül utánuk be kell építeni egy olyan készüléket, amely anyomáscsökkentő szelep meghibásodása esetén a vezetéket a túlnyomástólautomatikusan megvédi. Amennyiben ez a védőkészülék gázt bocsát ki, úgy azt aszabadba kell kivezetni annak kockázata nélkül,hogy a gáz a hajó belsejébe jusson, vagy olyasmivel kerüljön érintkezésbe, amia gázt lángra lobbanthatja; ha szükséges, erre a célra külön csővezetéket kellbeépíteni.

8.06.3.

Avédőkészüléket, valamint a szellőzőket védeni kell a víz behatolása ellen.

8.07. Gáznyomások

8.07.1.

A gáznyomásnak az utolsó nyomáscsökkentőkivezető nyílásánál több mint 0,05 barnak kell lennie a légköri nyomás felett,10 %-os tűréssel.

8.07.2.

Kétfokozatú nyomáscsökkentés esetén azátlagnyomás legfeljebb 2,5 bar lehet a légköri nyomás felett.

8.08. Cső- éstömlővezetékek

8.08.1.

A csővezetékeket acélból vagy rézből kellkészíteni.

A palackok csatlakozóvezetékeiként azonban propánhozmegfelelő nagynyomású tömlőket vagy spirálcsöveket kell használni. A nembeépített gázfogyasztó készülékek azonban csatlakoztathatók legfeljebb 1 méterhosszúságú, megfelelően hajlékony tömlőkkel.

8.08.2.

A vezetékeknek ki kell tudniuk állni azokataz igénybevételeket és korróziós hatásokat, amelyek a hajón normál üzemikörülmények között fellépnek, és jellemzőik és kialakításuk révén biztosítaniukkell a gázfogyasztó készülékek részére a megfelelő nyomású gáz áramlását.

8.08.3.

Acsővezetékekben a lehetőleg legkevesebb csőkötésnek kell lennie. Acsővezetékeknek és a kötéseknek gáztömörnek kell lenniük minden előfordulórezgés és megnyúlás ellenére is.

8.08.4.

A csővezetékeknek jól hozzáférhetőnek kelllenniük, azokat szakszerűen kell rögzíteni és minden olyan helyen védeni, aholütésnek vagy törésnek lehetnek kitéve, különösen ott, ahol acél válaszfalakonvagy fémből készült térelválasztó falakon vezetik át azokat.

Azacélcsövek teljes külső felületét korrózióvédelemmel kell ellátni.

8.08.5.

Atömlővezetékeknek és azok kötéseinek ki kell állniuk bármilyen igénybevételt,amely a hajón a normál üzemi körülmények között előfordulhat. A tömlőketfeszültségmentesen úgy kell fektetni, hogy teljes hosszúságukban ellenőrizhetőklegyenek.

8.09. Elosztórendszer

8.09.1.

A cseppfolyósított gázzalüzemelő berendezés egyetlen része sem helyezhető el a géptérben.

Aveszélyes áruk szállítására vonatkozó előírások hatálya alá tartozótartályhajókon a cseppfolyósított gázzal üzemelő berendezés egyetlen része semhelyezhető el a raktérben.

8.09.2.

Egy könnyen és gyorsan hozzáférhető szelepnekazt a célt kell szolgálnia, hogy általa a teljes elosztórendszer elzárhatólegyen.

8.09.3.

Minden egyes gázfogyasztó készüléket az elosztórendszer külön ágvezetékévelkell táplálni, és minden ágvezetéket saját elzáró készülékkel kellvezérelni.

8.09.4.

Aszelepeket lehetőség szerint olyan helyekre kell szerelni, ahol az időjáráshatásaitól és az ütésektől védve vannak.

8.10. Gázfogyasztókészülékek és azok beszerelése

8.10.1.

Csak olyan propánnal üzemelőfogyasztókészülékek szerelhetők be, amelyeket a bizonyítványt kiállító tagállamjóváhagyott, és amelyek olyan szerelvényekkel vannak ellátva, amelyek hatásosanmegakadályozzák a gázszivárgást az üzemi vagy a gyújtóláng kialvása esetén.

8.10.2.

Afogyasztókészülékeket úgy kell elhelyezni és bekötni, hogy az összekötő csövekvéletlenszerű meggörbülésének veszélye ne álljon fenn.

8.10.3.

A fűtőkészülékeket és avízmelegítőket füstgázok elvezetésére szolgáló csőbe kell bekötni.

8.10.4.

Gázfogyasztó készülékekelhelyezése a kormányállásban csak akkor megengedett, ha a kormányállásszerkezete olyan, hogy gázszivárgás esetén a gáz nem juthat be a hajó mélyebbenfekvő tereibe, elsősorban a vezérlőberendezés átvezetésein keresztül agéptérbe.

Tartályhajókon, amelyek a veszélyes áruk szállításáravonatkozó előírások hatálya alá tartoznak, gázfogyasztó készülék akormányállásban nem helyezhető el.

8.10.5.

Gázfogyasztó készülék hálóhelyiségekben csakakkor helyezhető el, ha az égés a helyiség levegőjének felhasználása nélkülmegy végbe.

8.10.6.

Azokat a gázfogyasztó készülékeket, amelyeknél az égés olyan helyiséglevegőjének a felhasználásával történik, amelyben üzemeltetik őket, csakelegendően nagy helyiségben szabad elhelyezni.

8.10.7.

A veszélyes áruk szállítására vonatkozóelőírások hatálya alá tartozó tartályhajókon a gázfogyasztó készülékeket jólmegkülönböztethető vörös jellel kell ellátni.

8.11. Szellőztetés és afüstgáz elvezetése

8.11.1.

Azokban a helyiségekben, ahol olyangázfogyasztó készülékek vannak, amelyekben az égés a környező levegőfelhasználásával történik, a készülék teljesítményével összhangbanmeghatározott méretű szellőzőnyílásokon keresztül kell a friss levegőbevezetését és a füstgáz elvezetését biztosítani.

8.11.2.

A szellőzőnyílásokzárószerkezettel nem rendelkezhetnek, és nem nyílhatnak a hálóhelyiségekbe.

8.11.3.

A füstgáztelvezető eszközöket úgy kell kialakítani, hogy a füstgázt biztonságosanelvezessék. Üzembiztosnak kell lenniük, és tűzálló anyagból kell készülniük.Működésüket a ventilátorok nem befolyásolhatják.

8.12. Használati ésbiztonsági utasítások

A hajón megfelelő helyen elkell helyezni a berendezés használatára vonatkozó utasításokat. Ennek, többekközött, a következőket kell tartalmaznia megfelelő nyelven vagy nyelveken:

- "az elosztórendszerre nem csatlakoztatott palackok csapjait mégakkor is zárt állapotban kell tartani, ha a palackok feltételezhetőenüresek",

- "a tömlőket kikell cserélni, mihelyt azt állapotuk szükségessé teszi",

- "az összes palackot bekötve kell tartani, kivéveha a csatlakozó csöveket csapokkal elzárták vagy eltömítették".

8.13. Átvétel

A cseppfolyósított gázzal üzemelő berendezéshasználatbavétele előtt, minden módosítás és javítás után, továbbá a 8.15. pontszerinti tanúsítás valamennyi megújításánál az említett teljes berendezést alákell vetni egy, a bizonyítványt kibocsátó tagállam elismert szakértője általvégzett átvételi vizsgálatnak. Az átvételi vizsgálat során a szakértőnekellenőriznie kell, hogy a berendezés megfelel-e e fejezet követelményeinek. Azátvételi jelentését meg kell küldenie a bizonyítványt kiállító hatáskörrelrendelkező hatóságnak.

8.14. Próbák

A berendezéspróbáit a szerelést követően a következők szerint kell elvégezni:

8.14.1.

Közepes nyomású vezetékekaz első nyomáscsökkentő kimenete és az utolsó nyomáscsökkentő előtt elhelyezettszelepek között:

a) szilárdsági próba levegővel, inert gázzal vagy folyadékkal, a légkörinyomás feletti 20 bar nyomáson;

b) tömörségi próba levegővel vagy inert gázzal, a légköri nyomás feletti 3,5bar nyomáson.

8.14.2.

Fogyasztási nyomás alatt álló csővezetékek azegyetlen, vagy az utolsó nyomáscsökkentő és a fogyasztókészülékek előttiszelepek között:

- levegővel vagy inert gázzalvégzett tömörségi próba a légköri nyomás feletti 1 bar nyomáson.

8.14.3.

Csővezetékek az egyetlen vagy utolsó nyomáscsökkentő és afogyasztókészülékek kezelőszervei között:

- tömörségi próba a légköri nyomás feletti 0,2 bar nyomáson.

8.14.4.

A 8.14.1. b), 8.14.2. és8.14.3. pontban említett próbáknál a vezetékek akkor tekinthetők gáztömörnek,ha - a normális kiegyenlítődéshez elegendő idő elteltével - az ezt követő 10perc alatt a próbanyomás nem csökken.

8.14.5.

A palackok csatlakozói, a csövek és egyéb, apalackban uralkodó nyomásnak kitett szerelvények, valamint a nyomáscsökkentő ésa fogyasztói vezeték közötti csatlakozások:

- tömörségi próba üzemi nyomáson egy habképző anyag felhasználásával.

8.14.6.

Valamennyi fogyasztókészüléket a névleges gáznyomáson üzembe kell helyezni,és ellenőrizni kell, hogy az égés a szabályozó különböző állásainálmegfelelő-e.

A biztonsági készülékeket kifogástalan működésszempontjából kell ellenőrizni.

8.14.7.

A 8.14.6. pont szerinti próbák utánvalamennyi, füstcsőbe bekötött fogyasztókészülék esetében ellenőrizni kell azt,hogy névleges nyomáson, öt percig tartó üzemeltetést követően, becsukottablakok és ajtók mellett és a szellőzőberendezések működtetése közben azáramlásbiztosítónál nem lép-e ki füstgáz.

Ha nem csak pillanatnyigázkilépésről van szó, akkor annak okát azonnal ki kell deríteni, és a hibát elkell hárítani. A készülékek használata addig nem hagyható jóvá, amíg mindenhibát el nem hárítottak.

8.15. Tanúsítás

8.15.1.

A bizonyítványnak magábankell foglalnia egy tanúsítást abban az értelemben, hogy a 8.13. pont szerintiátvételt követően valamennyi cseppfolyósított gázzal üzemelő berendezésmegfelel e fejezet követelményeinek.

8.15.2.

A tanúsítás érvényességének időtartama ahárom évet nem haladhatja meg. Megújítására csak a 8.13. pont szerint elvégzettismételt átvétel után van lehetőség.

Ha a hajótulajdonos vagy annakképviselője indokolt kérelmet nyújt be, a tagállam, amely a bizonyítványtkiadta, legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja a tanúsítás érvényességét a8.13. szerinti szemle elvégzése nélkül. Ezt a meghosszabbítást be kell jegyeznia bizonyítványba. A meghosszabbítás eredményeként a következő szemle normálisesetben esedékes időpontja nem halasztható el.

9. FEJEZET

EGYSZEMÉLYES RADARHAJÓZÁSRA KIALAKÍTOTT KORMÁNYÁLLÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGESRENDELKEZÉSEK

9.01. Általános rendelkezések

Akormányállás akkor tekinthető kifejezetten egyszemélyes radarhajózásrakialakítottnak, ha kielégíti ennek a fejezetnek a követelményeit.

9.02. Általánoskialakítási követelmények

9.02.1.

A kormányállást úgy kell kialakítani, hogy akormányos feladatát ülő helyzetben tudja ellátni.

9.02.2.

Valamennyi berendezést,műszert és vezérlőszerkezetet úgy kell elhelyezni, hogy a kormányos menetbenkényelmesen tudja kezelni anélkül, hogy helyét elhagyná, illetve aradarképernyőt szem elől tévesztené.

A hajó vezetéséhez szükségeskezelőberendezések legyenek könnyen üzemi helyzetükbe állíthatók. Ez a helyzetlegyen egyértelműen felismerhető.

9.02.3.

Az ellenőrző műszereknek könnyenleolvashatónak kell lenniük, azokat fokozatmentesen szabályozhatómegvilágítással kell ellátni, a kormányálláson belüli világítási viszonyoktólfüggetlenül úgy, hogy a megvilágítás ne legyen zavaró, és ne rontsa aláthatóságot.

9.02.4.

A kormányállást szabályozható fűtőberendezéssel kell ellátni. A kormányálláselsötétítő berendezése nem akadályozhatja a kormányállás szellőzését.

9.03. Radarkészülék és fordulásjelző

9.03.1.

A radarképernyő - akormányos kormány melletti szokásos testhelyzetében - nem lehet lényegesen akormányos látóterén kívül.

9.03.2.

A radarképnek jólláthatónak kell lennie letakarás és árnyékolás nélkül, függetlenül akormányálláson kívüli megvilágítási viszonyoktól.

9.03.3.

A fordulásjelzőtközvetlenül a radarképernyő alatt vagy felett kell elhelyezni.

9.04. Jelző-és jeladó berendezések

9.04.1.

A fényeket és fényjelzéseket olyankapcsolóval kell vezérelni, amely elrendezése megfelel a fények és fényjelzésektényleges elhelyezkedésének. Minden fényt és fényjelzést ellenőrizni kell egyolyan színű jelzőlámpával, mint az ellenőrzött fény vagy fényjelzés, és amely akapcsolóba vagy mellé van építve. A fények és fényjelek bármelyikénekmeghibásodása esetén a megfelelő jelzőlámpa kialszik.

9.04.2.

A figyelmeztetőhangjeleket lábbal kell vezérelni.

9.05. A hajó kormányzásának és a motorokvezérlésének berendezései

9.05.1.

A hajó kormánymeghajtását egy vízszintesvezérlőkar segítségével kell vezérelni. A karnak könnyen mozgathatónak kelllennie, és a kar, valamint a hajó középvonala által bezárt szögnek pontosantükröznie kell a kormánylapátok kitérését. A vezérlőkarnak bármely helyzetbenelengedhetőnek kell lennie, a kormánylapátok helyzetének megváltoztatásanélkül. Kormányozható Voith-Schneider-propellerek vezérlésére a fentiekkelegyenértékű vezérlőrendszert kell alkalmazni.

Ha a hajó fel van szerelvehátrameneti kormánnyal vagy orrkormánnyal, akkor azokat külön karokkal kellvezérelni.

9.05.2.

Minden motor vezérlését egy külön karral kell végezni, amely függőlegessíkban, körív mentén, gyakorlatilag párhuzamosan mozog a hajó hossztengelyével.Ennek a karnak a hajóorr felé való elmozdításával az előremenetet, a hajófarfelé való elmozdításával pedig a hátramenetet kell biztosítani. A hajtásnak bekell kapcsolni vagy irányt kell váltania, amikor a kar közelítőleg nullahelyzetben van. Egy világosan megkülönböztethető kattanásnak kell jelezni,amikor a kar a nulla helyzetbe jut.

A kar elmozdulási szöge a nullahelyzetből a "teljessebességgel előre"helyzetbe, valamint a nulla helyzetből a"teljes sebességgelhátra" helyzetbe, nemhaladhatja meg a 90°-ot.

9.05.3.

A propellerek forgásirányát és fordulatszámátjelezni kell.

9.06. Farhorgony-kezelőszervek

A kormányosnak, az ülőhelyének elhagyása nélkül le kell tudnia ereszteni afarhorgonyt. Ez a követelmény nem vonatkozik azokra a tolt kötelékekre vagymellévett alakzatokra, amelyek hossza nem haladja meg a 86 m-t.

9.07. Távbeszélő-berendezések

9.07.1.

A hajót el kell látni a hajó-hajó kapcsolatotbiztosító rádiótelefon-berendezéssel. A vétel hangszórón, az adás beépítettmikrofon segítségével történik. A kormányosnak mindkét műveletet végre kelltudni hajtani. A vételről az adásra való átállást nyomógombbal kell megoldani.A kormányosnak ezt a berendezést az ülésből el kell tudni érnie.

Adottesetben ugyanezek az előírások alkalmazhatók a navigációs információs szolgálateszközeire is.

9.07.2.

Ha a kormányállás olyan rádiótelefonnal van felszerelve, amely nyilvánoshálózatra csatlakozik, akkor a vétel a hajóvezető ülésénél levő hangszórón áttörténjék. Mindamellett a hajó-hajó kapcsolat mikrofonja semmiképpen semhasználható nyilvános hírközlési szolgálaton keresztül történő hívásokra.

9.07.3.

Minden hajótkommunikációs rendszerrel kell ellátni. Ennek legalább a következő helyekkelkell összeköttetést biztosítania:

- a hajóorrával vagy a kötelék első tagjával,

- a személyzetikabinokkal, és

- a kormányos kabinjával.

A vételnek külön hangszórón át, az adásnak egy beépített mikrofononkeresztül kell történnie, amelyik lehet a hajó-hajó kapcsolatra használt is,azzal a feltétellel, hogy ez nem okoz zavart a két hálózat közt. Azátkapcsolást vételről adásra nyomógombokkal vagy váltókapcsolókkal kellmegoldani.

9.08. Riasztójelzés

9.08.1.

A kormányos rendelkezésére kell állni egy"ki-be" kapcsolóval vezéreltriasztórendszernek. Olyan kapcsolók alkalmazása, amely a kapcsolóeleresztésekor önműködően visszatérnek a"ki" állásba, nem megengedett.

9.08.2.

E jelzéshangnyomásszintjének a lakóhelyiségekben legalább 75 dB/A-nek kell lennie. Agéptérben 5 db/A-val meg kell haladnia a környezet zajszintjét, a teljesteljesítménnyel üzemelő motorok mellett.

9.09. Egyébberendezések

A fent felsorolt berendezésekenkívül a lehető legkevesebb berendezés alkalmazandó.

9.10. Bejegyzés abizonyítványba

Ha a hajó eleget tesz a fentifejezet követelményeinek, akkor a bizonyítványba a következő bejegyzést kelltenni:

"Egyszemélyesradarhajózásra jóváhagyva.".

10. FEJEZET

TOLT, VONTATOTT KÖTELÉK VAGY MELLÉVETT ALAKZATKIALAKÍTÁSÁRA ALKALMAS HAJÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

10.01. Tolóhajók

10.01.1.

A tolóhajók orrában tolóbakot kellkialakítani, amelynek szélessége a hajó legnagyobb szélességének legalábbkétharmadát kell kitennie. A tolóbakot úgy kell megtervezni, hogy a csatolásiműveletek megkezdésétől kezdve az azt végző hajószemélyzet könnyen és veszélynélkül tudjon a csatolóeszközzel egyik hajóról a másikra közlekedni.

Atolóbaknak olyannak kell lennie, hogy a tolóhajó a bárkákhoz viszonyítvaállandó helyzetet tudjon felvenni, és legfőbbképpen meggátolja azt, hogy atolóhajó a bárkák farához képest oldalirányban el tudjon mozdulni.

10.01.2.

A tolóhajókatel kell látni a szükséges csatolóeszközzel; ha a csatoláshoz sodronykötelekethasználnak, a tolóhajókat fel kell szerelni legalább két speciális csörlővelvagy azokkal egyenértékű berendezéssel.

10.01.3.

A főmotorokat a kormányállásból kellvezérelni. A gépek működését a kormányállásban felszerelt berendezésekkel kellfigyelemmel kísérni.

10.02. Bárkák

10.02.1.

A 3. fejezet, valamint a7.02., 7.04. és 7.05.1. pont bárkákra nem vonatkozik. Az 5.06. pont nemvonatkozik azokra az uszályokra, amelyek nem rendelkeznek lakótérrel, géptérrelvagy kazántérrel.

10.02.2.

A hajón szállítható bárkáknak meg kellfelelniük a következő szerkezeti követelményeknek:

a) A 2.02.3. szerinti vízmentes, keresztirányúválaszfalak elhagyhatók, ha a hajóorr legalább annak az ütközésnek a2,5-szeresét fel tudja venni, amelyet a hajóbizonyítványt kiállító tagállamáltal elismert hajóosztályozó társaság előírásai szerint épített azonosmerülésű belvízi hajó ütközési válaszfala elviselni képes.

b) A 2.02.5. ponttól eltérve, a kettősfenéknehezen hozzáférhető tereinek nem szükséges vízteleníthetőnek lenniük, feltévehogy az érintett terek térfogata nem haladja meg a hajón szállított bárkavízkiszorításának 5 %-át a legnagyobb engedélyezett merülésnél.

c) A fedélzetek, oldalfedélzetek ésfedélzeti nyílások fedelének felületét csúszásgátló bevonattal kell ellátni. Alejtős felületeken szükség szerint kiemelkedő léceket kell alkalmazni.

d) Ott, ahol a fedélzetek ésoldalfedélzetek a hajóoldallal szöget zárnak be, legalább 0,03 m magaslábléceket vagy hosszgerendát és legalább 0,9 m magas védőkorlátot kellfelszerelni; a védőkorlát lehet leszerelhető.

A hajóorrban védőkorlátnem szükséges.

10.03. Tolásra alkalmasönjáró teherhajók és vontatók

Önjáró teherhajókés vontatók számára toló műveletek végzése a következő feltételek mellettlehetséges:

a) rendelkeznek a 10.01.1. pont szerinti tolóbakkal; vagy

b) olyan megfelelő és hatékony berendezésselszerelték fel, amely megakadályozza, hogy a tolóhajó a tolt hajó faráhozviszonyítva oldalirányban elmozdulhasson.

10.04. Tolt kötelékekkelvégzett próbák

10.04.1.

A hajóbizonyítványnak egy tolóhajó vagyvontató-toló hajó részére való kiadása céljából, vagy egy önjáró teherhajó vagyvontatóhajó bizonyítványába"tolásra alkalmas" pótlólagos bejegyzés céljából ahatáskörrel rendelkező hatóság dönt atekintetben, hogy a köteléket aláveti-epróbáknak és milyeneknek, és hogy a próbákat azokkal az alakzatokkal végezzeel, amelyeket a legkedvezőtlenebbnek ítél meg. A bizonyítványban utalni kellazokra a feltételekre, amelyek mellett a tolóhajó a bizonyítványt megkapta,vagy amelyek esetén a "tolásra alkalmas" bejegyzés érvényes.

10.04.2.

A próbákkal igazolni kell, hogy:

a) a kötelék megfelelőiránystabilitással rendelkezik;

b) egy jelentős irányváltoztatás és az azt követő azonnali visszaállítás azeredeti irányba könnyen és gyorsan elvégezhető;

c) a kötelék elegendően nagy holt vízi sebességgelrendelkezik;

d) a hátramenetipropulziós teljesítmény elegendő ahhoz, hogy a kötelék szükség esetén afolyásiránnyal megegyező irányban is meg tudjon állni;

e) a tolt kötelék össze- és szétcsatolása során acsatolóberendezés könnyen és biztonságosan kezelhető.

A csatolóberendezésnek ki kell elégítenie a következőkövetelményeket:

- fenn kell tartania a kötelékmerevségét,

- egyenletes megfeszítést kell létrehoznia,lehetőség szerint különleges csörlők segítségével.

10.04.3.

A fenti próbáksorán a hajóbizonyítvány kiadására illetékes hatóság a bárkákba beépítettkülönleges berendezések (úgymint kormány, propulziós berendezések stb.) hatásátnem veszi figyelembe, kivéve ha ezek a bárkák mindig ugyanabban a kötelékbenközlekednek. Ebben az esetben a köteléket továbbító hajó bizonyítványában felkell tüntetni az engedélyezett bárkák nevét.

10.05. Vontatóhajók

A vontatási műveletekengedélyezéséhez a járműveknek a következő követelményeket kellkielégíteniük:

a) avontatóberendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy használatuk közben a személyzetés a rakomány biztonságát ne veszélyeztessék. A hajónak vontatás alattmegfelelően kormányozhatónak és stabilnak kell lennie;

b) a kormányosnak képesnek kell lennie arra, hogya propulziós berendezést saját maga működtesse, vagy arra, hogy ezeket aműveleteket ellenőrizze anélkül, hogy a kormányállást elhagyná;

c) sodronykötéllel végzett vontatásesetén a vontatás céljára csörlőket vagy egy vonóhorgot kell alkalmazni, amelya kormányállásból kioldható. A vontatóberendezést a hajócsavar síkja előtt kellfelszerelni. Ez nem vonatkozik azonban a csuklós vontatóhajókra.

10.06. Mellévett alakzatok továbbítására tervezetthajók

Mellévett alakzatok továbbításánakengedélyezéséhez a hajónak:

1. eleget kell tennie a 10.05. a) és b) rendelkezéseinek;

2. rendelkeznie kell olyan szerelvényekkel,amelyek számuk és elrendezésük folytán biztosítják, hogy az önjáró teherhajó ésa továbbított hajó mind terhelt, mind terheletlen állapotban biztonságosanösszecsatolt állapotban maradnak.

11. FEJEZET

EGÉSZSÉGVÉDELEM ÉS BIZTONSÁG A SZEMÉLYZETI LAKÓTEREKBEN ÉS AMUNKAÁLLOMÁSOKON

11.01. Általános rendelkezések

11.01.1.

Azokon a hajókon, ahol aszemélyzet folyamatos, munkaidőn kívüli jelenlétére is szükség van, lakóteretkell kialakítani.

11.01.2.

A lakóteret úgy kell megtervezni, méretezniés berendezni, hogy megfeleljen a személyzet tagjainak biztonságára,egészségvédelmére és kényelmére vonatkozó követelményeknek. Az ilyen lakótérnekeleget kell tennie a 11.02.-11.12. pontban előírt követelményeknek.

11.01.3.

A szemlevégrehajtásáért felelős hatóság mentességet adhat a következőkben megállapítottelőírások alól, amennyiben a fedélzeten tartózkodók biztonságát, egészségét éskényelmét más, egyenértékű módon biztosítják.

11.01.4.

A 11.03., 11.08.2., 11.09., 11.10. és 11.11.nem vonatkozik azokra a lakóterekre, amelyeket kizárólagosan a személyzet olyantagjai használnak, akiket nem munkaszerződéssel alkalmaztak. Ezeket azeltéréseket a hajóbizonyítvány 21. rovatában fel kell tüntetni.

11.02. Lakóterek elhelyezése és felszerelései

11.02.1.

A lakóteret az ütközésiválaszfal mögött, és amennyire lehetséges, a fedélzet felett kellelhelyezni.

A hajó mellső részén kialakított lakótér padlószintje nemlehet 1,2 m-nél mélyebben, mint a legnagyobb merülés síkja.

Ez alólmentesség adható olyan lakóterek esetében, amelyek nincsenek állandóanelfoglalva.

11.02.2.

A lakótérnek könnyen és teljesen veszélytelenül megközelíthetőnek kelllennie.

Általános szabály, hogy a lakótér és a konyhák fedélzetre nyílófolyosón keresztül legyenek elérhetők.

11.02.3.

A lakótereket úgy kell elhelyezni ésberendezni, hogy lehetőleg védve legyenek a hajó egyéb részeiből (pl. agéptérből vagy a rakterekből) kiáramló szennyezett levegő bejutásával szemben.Ahol mesterséges szellőzést alkalmaznak, annak szívónyílásait úgy kellelhelyezni, hogy a fenti követelmény teljesüljön. A konyhából vagy azegészségügyi helyiségekből az áporodott levegőt a legrövidebb úton kell ahajóból kivezetni.

11.02.4.

A lakótereket védeni kell az elviselhetetlenzajjal és rezgésekkel szemben. A megengedhető legnagyobb hangnyomásszintek akövetkezők:

- 70 dB (A) a nappalihelyiségekben,

- 60 dB (A) a hálóhelyiségekben, kivéveazokon a hajókon, amelyek csak nappal üzemelnek.

11.02.5.

Süllyedés vagy tűzesetére, a gyors evakuálás lehetővé tétele érdekében a lakóteretvészkijáratokkal kell ellátni, lehetőség szerint távol egymástól, és ha mód vanrá, a hajó bal és jobb oldalán.

Ez nem vonatkozik:

a) azokra a lakóterekre,amelyek több kijárattal, ablakkal vagy tetőablakkal rendelkeznek, és ígylehetővé teszik a gyors evakuálást;

b) az egészségügyi helyiségekre.

11.02.6.

Vészkijáratokés vészkijáratként szolgáló ablakok, tetőablakok legalább 0,36 m2 nyílással kell hogy rendelkezzenek, és a nyílás rövidebboldala hosszának legalább 0,5 m-nek kell lennie.

11.03. A lakótérméretei

11.03.1.

A személyzeti lakótérben az állómagasság nemlehet kevesebb 2 m-nél.

11.03.2.

A lakótér szabad padlófelülete nem lehetkevesebb, mint 2 m2 személyenként. A mozgatható bútorokúgymint székek, asztalok által elfoglalt területet a szabad padlófelületbe bekell számítani.

11.03.3.

Az egy személyreszámított légtérfogat a nappali helyiségekben egy főre számítva legalább 3,5m3 kell legyen, és a hálóhelyiségekben legalább 5 m3 az első személy számára és 3 m3 a másodikszemély részére. Ez a légtérfogat a szekrények, ágyak stb. levonása utánmegmaradó térfogat.

11.03.4.

A nappali és a hálóhelyiségek térfogata nemlehet kisebb, mint 7 m3.

11.03.5.

A WC-k minimális padlófelülete 1 m2 kell legyen (legalább 0,75 m széles és legalább 1,1 mhosszú).

11.03.6.

Ahálókabinok legfeljebb két felnőtt tartózkodására tervezhetők.

11.04. Lakótéri csőrendszerek

A lakótéricsőrendszereknek meg kell felelniük az 5.05.8. szerinti követelményeknek.

11.05. Bejáratok, ajtók és folyosók a lakótérben

11.05.1.

A lakótérbe vezetőbejáratokat úgy kell kialakítani, és méreteiket úgy kell megállapítani, hogyhasználatuk veszélytelen és egyszerű legyen.

Ez a követelmény akkortekinthető teljesítettnek, ha:

a) a bejárat előtt elegendő hely van az akadálytalanbelépéshez;

b) a bejáratokkellő távolságban vannak azoktól a berendezésektől, amelyek veszélytjelenthetnek, úgymint a csörlők, a vontató-, valamint arakodóberendezések;

c) anyílás szabad szélessége legalább 0,6 m és a bejárat teljes magasságaküszöblemezzel együtt legalább 1,9 m. Megengedett, hogy az utóbbi mérettolótető vagy fedél alkalmazásával valósuljon meg;

d) az ajtónyílásban lévő küszöblemez legfeljebb 0,4 mmagas, más biztonsági rendelkezés sérelme nélkül;

e) a vészkijáratok nyílásait szigeteléssel látják el éstűzálló anyaggal burkolják.

11.05.2.

Az ajtók és csuklópánttalellátott fedelek véletlenszerű kinyílását vagy becsukódását meg kellgátolni.

11.05.3.

Azajtókat olyan zárszerkezetekkel kell felszerelni, amelyek mindkét oldalrólműködtethetők.

11.05.4.

Ha a lakótérnek nincs a fedélzet szintjében lévő bejárata, és amagasságkülönbség 0,30 m vagy több, akkor a lakóteret lépcsőkön keresztül kellmegközelíteni.

11.05.5.

A lépcsőknek rögzítettnek kell lenniük. Biztonságos közlekedést kellbiztosítaniuk, és ez akkor tekinthető teljesítettnek, ha:

a) szélességük legalább 0,50m;

b) a lépcsőfokok mélységelegalább 0,15 m;

c) alépcsőfokok csúszásmentesek,

d) ha a lépcsőfokok száma négynél több, akkor legalább egy korláttal kellazokat ellátni.

11.06. Lakótéri padlók,falak és mennyezetek

11.06.1.

A padlót, a falakat és a mennyezeteket úgykell elkészíteni, hogy tisztításuk könnyű legyen. A padlóburkolatoknakcsúszásmentesnek kell lenniük. A felületek burkolatai nem lehetnek károsak azegészségre.

11.06.2.

A lakóteret, beleértve azokat a folyosókat is, amelyek a hajónak aszemélyzeti lakóterként szolgáló részén vannak, szigetelni kell a kívülről vagya közeli, illetve a szomszédos terekből származó hideg és meleg ellen.

11.07. Lakóterek fűtése és szellőzése

11.07.1.

A lakóteret el kell látniolyan fűtési rendszerrel, amely alkalmas a kielégítő hőmérséklet fenntartásáraolyan időjárási és klímaviszonyok között, amelyeknek a hajó ki van téve.

11.07.2.

A lakóteretmegfelelően szellőztetni kell, akkor is, ha a bejárat zárva van. A szellőzésszabályozásának olyannak kell lennie, hogy a megfelelő légcserét bármilyenklímaviszonyok között biztosítani tudja.

11.08. A lakótértermészetes és mesterséges megvilágítása

11.08.1.

A lakóteret megfelelőmódon meg kell világítani. A nappali helyiségeket, a hálóhelyiségeket és akonyhát természetes megvilágítással kell ellátni, és az ablakok lehetőségszerint a hajón kívülre nézzenek.

11.08.2.

A lakóteret megfelelő elektromosvilágítással kell ellátni.

11.08.3.

Valamennyi, folyékony tüzelőanyaggal működővilágítókészüléknek fémből kell készülnie, és csak 55 °C lobbanáspont felettitüzelőanyaggal vagy petróleummal üzemeltethető. Rögzíteni kell annak érdekében,hogy ne jelentsen tűzveszélyt.

11.09. A lakótér berendezése

11.09.1.

Aszemélyzet minden tagjának saját ággyal kell rendelkeznie. Az ágyak méreteinekmeg kell felelniük az emberi test biometrikus adatainak.

11.09.2.

Az ágyakat nem szabadegymás mellett úgy elhelyezni, hogy az ágy csak a másik ágyon átmászva legyenelérhető.

11.09.3.

Az ágynak a padlószinttől legalább 0,3 m magasan kell lennie. Ha az egyikágy a másik felett van elhelyezve, akkor a felső ágyat megközelítőleg az alsóágy alja és a fedélzeti gerendák alsó éle közötti távolság felénél kellelhelyezni. Mindegyik ágy felett legalább 0,6 m szabad térnek kell lennie.

11.09.4.

Az ágyakat,beleértve az ágyak kereteit is, kemény, sima anyagból kell készíteni. Ha azegyik ágy a másik felett van elhelyezve, a felső ágyat alulról porfogó huzattalkell bevonni.

11.09.5.

A személyzet minden tagja részére zárható ruhásszekrényt kell biztosítani. Aszekrények magasságának legalább 1,7 m-nek és hasznos alapterületének legalább0,25 m2-nek kell lennie.

11.09.6.

A rossz időben végzett, valamint a piszkosmunkához használt ruhák tárolására jól szellőztetett helyet kell biztosítani,de ez nem lehet a kabinokban, a nappali helyiségekben vagy az étkezőkben.

11.10. Konyhák, étkezők és raktárak

11.10.1.

Általánosságban, a hajóknak legalább egy, ahálóktól elkülönített olyan helyiséggel kell rendelkezniük, amely konyha vagykonyha és nappali helyiség céljául szolgál (nappali-konyha).

11.10.2.

A konyhákat, illetve anappalival kombinált konyhákat a következőkkel kell felszerelni:

a) főzőkészülékek;

b) mosogatólefolyóval;

c) ivóvízellátásra szolgálóberendezés;

d) hűtőszekrény aszemélyzet létszámának megfelelő befogadóképességgel;

e) a szükséges szekrények és polcok.

11.10.3.

Az étkezőhelyiségeknek és nappali-konyháknak elegendő alapterülettel kellrendelkezniük annyi személy részére, ahányan azokat egy időben igénybe veszik;az ülőhelyek szélességének legalább 0,6 m-nek kell lennie.

11.10.4.

Az étkezőket és anappali-konyhákat megfelelő számú asztallal és támlás székkel kellberendezni.

11.10.5.

Az állandó személyzettel rendelkező hajókon hűtő- és az élelmiszerek számáratárolóhelyiségeket kell biztosítani. Ennek a térnek száraznak és jólszellőzöttnek kell lennie. Biztosítani kell e terek higiéniai szempontbólkifogástalan állapotát. A hűtő- és hideg tárolóhelyiségeknek belülrőlnyithatónak kell lenniük akkor is, ha kívülről zárták be azokat.

11.11. Egészségügyi berendezések

11.11.1.

A lakótérrel rendelkező hajókat legalább akövetkező egészségügyi berendezésekkel kell ellátni:

a) az ivóvízrendszerre kötött, hideg- ésmelegvíz-csatlakozással ellátott mosdókagyló, lakótéri egységenként vagy mindennégy főre. A mosdókagylónak megfelelő nagyságúnak kell lennie, és repedezésrenem hajlamos vagy nem korrodáló anyagból kell készülnie;

b) az ivóvízrendszerre kötött hideg- ésmelegvíz-csatlakozással ellátott zuhanyozó vagy fürdőkád lakótéri egységenkéntvagy minden hat főre;

c) egyWC minden lakótéri egységben vagy minden hat főre.

11.11.2.

Az egészségügyiberendezéseknek a lakóhelyiségek közvetlen közelében kell lenniük. A WC-k nemrendelkezhetnek közvetlen bejárattal a konyhákba, az étkezőkbe vagy anappali-konyhákba.

11.11.3.

Az egészségügyi berendezésekkel felszerelthelyiségeknek ki kell elégíteniük a következő követelményeket:

a) a padlóknak és a falaknaktartós, vízálló anyagokból kell készülniük;

b) a padlók és a falak találkozási helyeinek vízhatlannakkell lenniük.

11.11.4.

A WC-knek a szabadba kell szellőzniük.

11.11.5.

A WC-kneköblítőrendszerrel kell rendelkezniük. A WC-ülőkéknek könnyen tisztíthatóknakkell lenniük.

11.12. Ivóvíz-berendezések

11.12.1.

a) A lakótérrel ellátott hajóknak egy vagy többivóvíztartállyal vagy ivóvíz előállítására szolgáló berendezéssel kellrendelkezniükÍ;

b) atartályoknak a hajón tartózkodó személyek számának megfelelő, személyenkéntlegalább 150 literes űrtartalommal kell rendelkezniük.

11.12.2.

Azivóvíztartályokat úgy kell megtervezni és beépíteni, hogy kizárt legyen a vízszennyeződése vagy ízének és szagának romlása, különös tekintettel a folyékonytüzelőanyag vagy kenőolaj hatása következtében.

Az ivóvíztartályokatlehetőleg védeni kell az ivóvíz túlzott felmelegedése ellen.

11.12.3.

Az ivóvíztartályokatszintmutatóval el kell látni.

11.12.4.

Az ivóvíztartályoknak más célra szolgálótartályokkal közös falai nem lehetnek.

11.12.5.

Az ivóvíztartályoknak a belső tisztításcéljából nyílással vagy búvónyílással kell rendelkezniük.

11.12.6.

Nyomás alattiivóvíztartályok csak természetes összetételű sűrített levegővel üzemeltethetők.Ha a sűrített levegőt nyomás alatti palackokból nyerik, amelyeket a hajóüzeméhez vagy egyéb célra használnak, vagy kompresszorral állítják elő, akkorközvetlenül a nyomás alatti víztartály elé levegőszűrőt vagy olajleválasztótkell beépíteni, kivéve azt az esetet, ha a vizet és a sűrített levegőt membránválasztja el egymástól.

11.12.7.

Ivóvízvezetékek más folyadékok tárolásáraszolgáló tartályokon vagy tartányokon nem vezethetők keresztül. Más folyadékokvagy gázok szállítására szolgáló csövek ivóvíztartályokon nem vezethetőkkeresztül.

Az ivóvízellátásra szolgáló rendszert más csőrendszerekkelösszekötni tilos.

Az ivóvízrendszer csöveinek tartósnak és simabevonatúnak kell lenniük, valamint csatlakozókkal kell rendelkezniük a partonlévő vízcsapokhoz.

11.12.8.

Az ivóvíztartályok töltőnyílásait éscsatlakozócsöveit jelöléssel kell ellátni, amely figyelmezteti a használót,hogy oda más folyadékot ne töltsön.

11.13. Biztonsági berendezések

11.13.1.

A hajókatúgy kell berendezni, hogy a személyzet könnyen tudjon mozogni és dolgozni. Aholszükséges, a mozgó részeket és a fedélzeti nyílásokat biztonsági berendezésselkell ellátni, és burkolattal, korlátokkal és kapaszkodókkal kell azokatfelszerelni. A csörlőket és a vonóhorgokat úgy kell kialakítani, hogybiztosítsák a munkavégzés biztonságát.

A hajón végzett munkáhozszükséges valamennyi berendezést úgy kell megtervezni, elhelyezni és védelemmelellátni, hogy a hajón az egyes műveletek, a karbantartás és a javításbiztonságosan és könnyen elvégezhető legyen.

11.13.2.

A fedélzetnek a csörlőkés a kikötőbakok közelében, valamint az oldalfedélzetnek, a géptéri padlóknak,lépcsőfordulóknak, lépcsőknek és az oldalfedélzeti kikötőbakok tetejénekcsúszásmentesnek kell lenniük.

11.13.3.

Az oldalfedélzeti kikötőbakok tetejét ésminden akadályt azokon a területeken, ahol a személyzet mozog (pl. a lépcsőklépcsőfokait) világos színű festéssel meg kell jelölni.

11.13.4.

A megtelt raktárakfedelének rögzítéséhez megfelelő berendezést kell alkalmazni.

11.14. Amunkaterületek megközelíthetősége

11.14.1.

A munkaterületeknek könnyen és biztonságosanmegközelíthetőnek kell lennie.

11.14.2.

Ha a bejáratok, kijáratok és átjárókszintjében 0,5 m-nél nagyobb különbség mutatkozik, akkor a lépcsőket, létrákat,hágcsókat vagy hasonló felszereléseket kell alkalmazni. Lépcsőt akkor kellalkalmazni, ha a tartósan elfoglalt munkaállomás szintje 1 m-rel meghaladja azta szintet, ahonnan az elérhető.

11.14.3.

Vészkijáratoknál érthetően jelölni kell azokrendeltetését.

11.14.4.

A kijáratok számának, kialakításának és méreteinek, beleértve avészkijáratokét is, összhangban kell lenniük a helyiség rendeltetésével ésnagyságával.

11.15. A munkaállomások méretei

11.15.1.

A munkaállomásokméreteinek olyannak kell lenniük, hogy a személyzet ott dolgozó minden tagjamegfelelő mozgásszabadsággal rendelkezzen.

11.15.2.

A tartósan elfoglalt munkahelyek méreteinekkielégítőnek kell lenniük a következők biztosítására:

a) legalább 7 m3 nettólégtérfogat, kivéve a 40 m-nél rövidebb hajók kormányállásá;

b) szabad padlóterület és állómagasságminden munkaállomáson, amely biztosítja a műveletekhez és az ellenőrzéshez,valamint a szokásos karbantartási és javítási munkához szükségesmozgásszabadságot.

11.15.3.

Az oldalfedélzetek szabad szélességéneklegalább 0,6 m-nek kell lennie; ez a méret a kikötőbakoknál csökkenthető.

11.16. Esés elleni védelem

11.16.1.

A vízhez közeli vagy olyan helyzetűmunkaállomásokat, ahol a szintkülönbség az 1 métert meghaladja, a személyzetmegcsúszása vagy leesése ellen megfelelő felszereléssel kell ellátni.

11.16.2.

Személyzettelközlekedő hajókon megcsúszás vagy a hajóból való kiesés megakadályozásárakapaszkodóból, térdmagasságú korlátból és láblécből álló korlátokat kellfelszerelni. Személyzet nélküli hajókon egy kapaszkodókorlát is elegendő.

11.17. Munkaállomások bejáratai, ajtói és lépcsői

11.17.1.

A személyek mozgására ésa rakomány mozgatására szolgáló átjárók, bejáratok és folyosók nagyságának éselrendezésének olyannak kell lennie, hogy azokon kockázat és baleset nélküllehessen közlekedni. A minimumkövetelmények a következők szerint teljesítettnektekinthetők:

a) abejárati nyílások előtt elegendő hely van az akadálytalan mozgáshoz;

b) a nyílások megfelelő távolságbanvannak a veszélyforrást jelentő berendezésektől;

c) az átjárók szabad szélessége összhangban van amunkaállomások rendeltetésével és legalább 0,6 m, kivéve a 8 m-nél kisebbszélességű hajókat, ahol az átjárók szélessége 0,5 m-re csökkenthető;

d) az állómagasság, a küszöböt isbeleértve legalább 1,9 m.

11.17.2.

Az ajtókat úgy kellkialakítani és elhelyezni, hogy nyitásuk és zárásuk az azt végző személyre nejelentsen veszélyt. Az ajtókat véletlenszerű nyitódás vagy záródás ellenvédelemmel kell ellátni, továbbá mindkét oldalról nyithatónak és zárhatónakkell lenniük.

11.17.3.

A szintkülönbségek áthidalására készített szerkezetek, elsősorban a lépcsők,a létrák és a hágcsók használata nem jelenthet veszélyt. A minimumkövetelményeka következők szerint teljesülnek:

a) a lépcsők és a létrák tartósan rögzítettek, vagymegcsúszás és felborulás ellen biztosítottak;

b) a lépcsők szélessége legalább 0,50 m és akorlátok közötti távolság legalább 0,6 m, továbbá a létrák és hágcsókszélessége legalább 0,30 m;

c) a lépcsőfok mélysége legalább 0,15 m;

d) a lépcsőfokok és a hágcsók megcsúszás veszélye nélkülbiztonságosan használhatók, a fokok felülről láthatóak;

e) a négynél több fokú lépcsők korláttal vannakellátva;

f) a függőlegeslétrák felső kijáratánál kapaszkodók vannak;

g) a hordozható létrák (raktártéri létrák) felborulás ésmegcsúszás ellen biztosítva vannak és olyan hosszúak, hogy a vízszintesselbezárt 60o-os állásszög mellett a raktárnyílás keretén 1 m-rel túlnyúlnak. Alétrák szélessége legalább 0,40 m és a talpánál legalább 0,50 m;

h) a hágcsókat függőlegesen úgy rögzítik,hogy nem tudnak elfordulni vagy lekapcsolódni és a fokok közötti távolságlegfeljebb 0,30 m.

11.17.4.

A vészkijáratok és a vészkijárat céljáratervezett ablakok és tetőablakok szabad nyílásának legalább 0,36 m2-nek kell lennie, és a legkisebb méretnek legalább 0,50 m-nekkell lennie.

11.18. Padlók, fedélzetfelületek, raktártéri burkolatok,falak, mennyezetek, ablakok és tetőablakok

11.18.1.

A padlóknak és araktártéri burkolatoknak a belső munkaállomásokon, a fedélzeti felületeknek akülső munkaállomásokon, továbbá azoknak a felületeknek, ahol a személyzetmozgást végez, kellő szilárdsággal kell rendelkezniük, és nem idézhetnek előmegcsúszást vagy elesést.

11.18.2.

A fedélzeti vagy padlónyílásokat nyitottállapotukban beesés elleni védelemmel kell ellátni.

11.18.3.

A padlókat, a fedélzetfelületeit, a raktártéri burkolatokat, a falakat és a mennyezeteket úgy kellkialakítani, hogy tisztíthatóak legyenek.

11.18.4.

Az ablakokat és a tetőablakokat úgy kellelhelyezni és felszerelni, hogy kezelésük és tisztításuk veszélytelenlegyen.

11.19. Munkaállomások szellőztetése és fűtése

11.19.1.

Azokat azárt tereket, ahol munkavégzés történik, a raktárhelyiségek kivételével,szellőzéssel kell ellátni. A szellőzőberendezések nem okozhatnak huzatot ésmegfelelő, rendszeres légcserét kell biztosítaniuk a munkaállomáson tartózkodószemélyek számára.

Ahol a természetes légcsere nem kielégítő,mesterséges szellőztetést kell alkalmazni. A légfrissítés mértéke óránkéntiötszörös légcsere esetében tekinthető megfelelőnek.

11.19.2.

A tüzelőberendezés vagyszellőzőberendezés a munkahelyek levegőjének minőségét károsan nembefolyásolhatja.

11.19.3.

A hajó belsejében lévő állandómunkaállomások megfelelő hőmérsékletének fenntartására alkalmas fűtőberendezéstkell beépíteni.

11.20. Munkahelyek természetes és mesterségesmegvilágítása

11.20.1.

A munkaállomásokon, lehetőség szerint zártajtók mellett is, megfelelő természetes megvilágítást kell biztosítani. Azállandó munkaállomásoknak a hajóból közvetlenül kifelé kell nézniük, amennyibenazt az üzemeltetési és tervezési követelmények lehetővé teszik.

11.20.2.

A megvilágítás nem lehetvakító.

11.20.3.

Amunkaállomások villanykapcsolóit az ajtó mellett könnyen elérhető helyre kellszerelni.

11.21. Zaj és rezgés elleni védelem

11.21.1.

Az állandómunkaállomásokat és az ott lévő berendezéseket úgy kell megtervezni éshangszigeteléssel ellátni, hogy az ott dolgozók biztonságát és egészségétvédjék a zajtól és a rezgéstől.

A 2.06.7. és 3.15. pont sérelme nélkül, az állandóan elfoglaltmunkaállomásokon a környezeti zajszint nem lépheti túl a 90dB(A) értéketfejmagasságban, és minden bejáratot el kell látni világosan megfogalmazottfigyelmeztetéssel.

11.21.2.

Ha ezt a zajszintet túllépik, megfelelőszámú egyéni hallásvédő eszközt kell biztosítani.

11.21.3.

A munkaállomásokat úgykell elhelyezni, berendezni és megtervezni, hogy a személyzet tagjai nelegyenek kitéve káros rezgéseknek.

12. FEJEZET

A 4-ES ZÓNÁRAVONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEKET KIEGÉSZÍTŐ, A 3-AS ZÓNÁBA TARTOZÓ BELVÍZI UTAKONÜZEMELŐ HAJÓKRA VONATKOZÓ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEKKEL KAPCSOLATOSRENDELKEZÉSEK

(A 4.02. és 4.03. szerintikövetelményeket nem kell alkalmazni a 3-as zónába sorolt vízi utakra)

12.01. Hajóépítési követelmények

Hajók, toltkötelékek és mellévett alakzatok 86 m-t meghaladó maximális hosszal.

12.01.1.

Minden gépi meghajtásúhajót, amelynek teljes hossza meghaladja a 86 m-t, úgy kell építeni, hogy képeslegyen a folyásiránnyal megegyező irányban időben megállni, miközbenkielégítően kormányozható marad a megállás során és azt követően. Ez akövetelmény vonatkozik a 86 m-nél hosszabb tolt kötelékekre és mellévettalakzatokra is.

Ebből a célból megállási próbával igazolható, hogyhátramenetben a hajtóerő kielégítő-e. A megállási próbára nincs szükség akkor,ha más módon bizonyítható e feltétel kielégítése.

A hajó vagy kötelékmegengedett maximális vízkiszorítását a folyásiránnyal megegyező irányban amegállási próba vagy a bizonyítás eredménye határozza meg; aszemlebizonyítványba ennek megfelelő bejegyzés kerül.

12.01.2.

A hajónak, toltköteléknek vagy mellévett alakzatnak képesnek kell lennie egy megfelelőminimális sebesség elérésére.

12.02. Szabadoldal, biztonsági távolság ésmerülési mércék

12.02.1. Fogalommeghatározások

Ebben a fejezetben:

a) "L hosszúság" a hajótest maximális hossza,kormánylapát és orrárboc nélkül;

b) "Bszélesség" azoldallemezelés vagy palánkolás külső szélei közt mért maximális távolság, alapátkerék nélkül;

c) "hajóközép" az L hosszúság fele;

d) "zárt felépítmény" olyan szilárd és vízmentes falakkal rendelkezőfelépítmény a fedélzet felett, amely a fedélzethez vízmentesen és tartósanrögzített;

- a"felépítményszélessége" ennek aközepes szélessége, és

- a"felépítménymagassága" ennek közepesfüggőleges magassága, a hajó oldalán a felépítményfedélzet teteje és aszabadoldal fedélzet közt mérve; ha a falakon nyílások vannak, pl. ablakok,ajtók, akkor a felépítmények magasságát a nyílások legalsó pontjáig mért értékadja;

e) a szerkezeti egységek és berendezések akkor tekinthetők"vízhatlan"-nak, ha úgy vannak kialakítva,hogy megakadályozzák a víz bejutását a hajóba:

- amikor 1 m vízoszlop nyomásának vannak kitéve egy percen át, vagy

- amikor legalább 1 bar nyomású vízsugárnak vannak mindenoldalról és a teljes felületen kitéve, 10 percen keresztül;

f) a szerkezeti egységek ésberendezések akkor tekinthetők"fröccsenő víz- ésidőjárásálló"-nak, hanormál körülmények közt csak jelentéktelen mennyiségű vizet engednek át.

12.02.2. Biztonságitávolság

1. A biztonsági távolság nem lehet 30 cm-nél kisebb.

2. Azoknál a hajóknál, amelyeknyílásai nem zárhatók fröccsenő víz- és időjárásálló módon, és amelyek nyitottraktártérrel hajóznak, a biztonsági távolságot 20 cm-rel meg kellnövelni.

Nyitott raktártérrel rendelkező hajók esetén az a növelésmindamellett csak a raktárnyílásra vonatkozik, és csak addig, amíg a legnagyobbmerülés síkja és a raktárnyílás felső éle közti távolság az előírt 50 cm-t elnem éri.

12.02.3. Szabadoldal

1. A szabadoldalnak afolytonos fedélzettel rendelkező, fedélzethajlat és felépítmény nélkülihajóknál 150 mm-nek kell lenni.

Ez az érték az alap szabadoldal afedélzethajlattal és felépítménnyel rendelkező hajóknál is.

2. A fedélzethajlattal és felépítménnyelrendelkező hajóknál a szabadoldal értékét a következő képlettel lehetkiszámítani:

ebben aképletben:

- F0 az alapszabadoldal a 12.02.3. 1. pont szerint (mm-ben),

- αhelyesbítési együttható, amely figyelembe veszi az összes meglévőfelépítményt,

- az α-t a következő képlettel kellkiszámítani:

-

ebben a képletben:

- le a felépítmény tényleges hossza (méterben),

- L a hajóhossza, (m-ben) a 12.02. 1. pont szerint,

- Se1 és Se2 mindenkor a tényleges mellső éshátsó fedélzethajlat (mm-ben),

- β1 ésβ2 helyesbítési együtthatók a mellső, illetve hátsófedélzethajlathoz, amely a hajó végein meglévő felépítményekből adódik,

- β1 értéket a következő képlettel kellkiszámítani:

-

- β2 értéket a következő képletből kell kiszámítani:

-

ezekben a képletekben:

- le1 a mellső felépítmény tényleges hossza (m-ben),

- le2 a hátsó felépítmény tényleges hossza(m-ben).

Mindazonáltal a tényleges hosszúságot csakannyiban kell figyelembe venni, ha az az L hajó hosszúság mellső vagy hátsónegyedében fekszik.

3. Atényleges fedélzethajlatot a következő képlettel kell számítani:

ebben aképletben:

- S a tényleges fedélzethajlat avizsgált hajóvégen (mm-ben),

- az S-re elől nem vehető fel1 000 mm-nél nagyobb érték,

- S-re hátul nem vehető fel 500 mm-nél nagyobb érték, és

- p az

0,25 és több0,200,150,100,050
p10,80,60,40,20

X annak a pontnak a végtőlmért abszcisszája, ahol a fedélzethajlat 0,25 S-sel egyenlő (lásd azábrát).

Amennyiben β2 Se2 nagyobb β1 Se1-nél, akkor β1Se1-et kell β2 Se2értékének tekinteni.

4. Egyfelépítmény tényleges hosszúságát a következő képlettel kell számítani:

ebbena képletben:

- l a vizsgált felépítménytényleges hosszúsága (m-ben),

- b a vizsgált felépítményszélessége (m-ben),

- B a hajó szélessége a 12.02.1. pontszerint (m-ben)

- (azonban az le1-ként és le2-ként a hajó szélességének a kérdéses felépítményközéppontjánál mért értéket kell venni),

- h a vizsgáltfelépítmény magassága (m-ben)

- (azonban a raktárak esetén a h értéke úgyadódik, hogy a raktárnyílás magasságát a 12.02.2. pont szerinti biztonságitávolság felével csökkenteni kell).

A h-rasemmilyen esetben nem szabad 0,6 × 0,6 méternél (vagyis 0,36 m2-nél) nagyobb értéket venni.

Ha

12.02.4. Minimális szabadoldal

A szabadoldal a12.02.3. pontban leírt levonások figyelembevételével sem lehet kevesebb 50mm-nél.

Mindamellett a hatáskörrel rendelkező hatóság kisebbszabadoldalt is meghatározhat, amennyiben a személyzet számára biztosított aveszély nélküli mozogás a hajó teljes hossza mentén, munkájának ellátásaérdekében.

12.02.5. Merülésijelek

Különböző belvízi hajózási zónákban (1.,2., 3. és 4. zónák) közlekedő hajókon fel kell tüntetni egy 150 mm hosszúvízszintes vonalat és egy vagy több kiegészítő merülésvonalat, a hajóorr felé,a hátsó és mellső merülési jeleken, egy vagy több belvízi hajózási zónatekintetében.

A függőleges és vízszintes vonalaknak 30 mm vastagnak kelllenniük. Az orr felé néző jelek mellett fel kell tüntetni 60 × 40 mm-esszámokkal a megfelelő zónákat (lásd az 1 és 2. ábrát).

12.03. Felszerelés

Mentőgyűrűk, mentőgömbök és mentőmellények.

40m-nél nem hosszabb önjáró hajókon legalább három mentőgyűrűnek vagy kétmentőgyűrűnek és két mentőgömbnek kell lennie.

12.04. Tolt, vontatott kötelék vagy mellévett alakzat kialakítására alkalmashajókra vonatkozó különleges rendelkezések

12.04.1.

A tolóhajókat gépihajtású horgonycsörlőkkel kell felszerelni.

12.04.2. Vontatásra alkalmas hajók

Vontatási műveletek ellátására a hajóknak ki kellelégíteniük a következő követelményeket:

a) A hajók hossza nem haladhatja meg a 86 m-t; kivételesen, ahelyileg illetékes hatóság engedélyezheti a 86 m hosszúságot meghaladó hajórészére a folyásiránnyal megegyező irányban való vontatást, amennyiben azáltala megállapítandó követelményeket kielégítik. Ugyanez alkalmazandó atolóhajókra is, amelyeket 86 × 12 m-es és ennél nagyobb kötelékek tolásárakívánnak alkalmazni.

b) Amennyiben fennáll annak a veszélye, hogy a vontatókötelek megsérthetik ahajó farát, kötélterelő íveket kell beépíteni.

13. FEJEZET

ÜZEMBEN LÉVŐ HAJÓKRA VONATKOZÓ ELTÉRÉSEK

13.01.

A már üzemben lévőhajókat, illetve amelyeket 1985. január 1-je előtt kezdtek építeni, deszerkezetük és felszereléseik nem elégítik ki teljesen az irányelvrendelkezéseit, az első, az ezen irányelv 8. cikke (2) bekezdésében előírtműszaki szemle időpontját követő egy éven belül összhangba kell hozni azokkalaz intézkedésekkel, a következő 1. táblázatban feltüntetettek kivételével,amelyekre a következő feltételeket kell alkalmazni:

a) A táblázat első oszlopában felsoroltkövetelményeket az irányelv 8. cikkében előírt első szemle időpontját követő 5éven belül kell teljesíteni.

b) A második oszlopban szereplő követelmények nem vonatkoznak azokra a márüzemben lévő hajókra, ahol a hajó és a személyzet biztonságát egyéb, megfelelőmódon biztosítják.

c) A 13.01. a) és 13.01. b) pontban említetteltérések nem vonatkoznak azokra a részekre, amelyeket megváltoztattak vagykicseréltek.

d) Ha a 13.01.pontban, a 13.01. a) pontban szereplő követelmények teljesítése (az átmenetiidőszak lejárta után), és a 13.01. c) pontban szereplő követelményekteljesítése nem lehetséges, vagy indokolatlan költségekkel járna, abizonyítvány kiadásáért felelős hatóság azoktól eltérhet.

e) Az irányelv hatálybalépését követő első szemlesorán a 13.01. a) pont szerint adott eltérések lényeges részleteit be kelljegyezni a hajóbizonyítványba. A 13.01. d) pont értelmében adott eltéréseketakkor kell bejegyezni, amikor azokat megállapítják.

13.02.

Az egyszemélyesradarhajózásra már jóváhagyott hajóknak öt év alatt kell a 9. fejezetkövetelményeinek megfelelniük. Ilyen jóváhagyásért első alkalommal folyamodóhajók ezt a jóváhagyást akkor kaphatják meg, ha már megfelelnek a 9.fejezetnek.

13.03.

Azok a hajók, amelyek 1985. január 1-jén rendelkeznek CO2-vel mint oltóanyaggal működő, tartósan beépített tűzoltóberendezésekkel, megtarthatják ezeket a berendezéseket, feltéve hogy azokeleget tesznek a következő feltételeknek:

A CO2használata, tartósan beépített berendezések oltóanyagaként, a következőfeltételek mellett engedélyezhető:

a) A CO2 berendezéseket csak géptérben,kazán- és szivattyútérben szabad használni.

b) Minden tartósan beépített CO2berendezést el kell látni egy vészjelző készülékkel, amelynek a vészjeletisztán hallható legyen minden helyiségben, amelyet CO2-velkell elárasztani, még a lehető legmagasabb üzemi zajszint mellett is, ésvilágosan megkülönböztethető kell legyen a hajó minden más figyelmeztetőhangjelzésétől.

A CO2 vészjelzésnek a szomszédosterekben is tisztán hallhatóaknak kell lenniük - zárt közlekedési nyílások és alehető legmagasabb üzemi zajszint mellett - ha ezeket a tereket csak azelárasztandó tereken keresztül lehet elhagyni.

A CO2-vel elárasztandó terek be- és kijáratainál megfelelő helyen,a következő feliratot kell elhelyezni fehér alapon piros betűkkel, holland,francia és német nyelven, valamint azoknak a tagállamoknak a nyelvé(i)n, ahol ahajó közlekedik:

"Ezt a területet a CO2vészjelzés megszólalásakor azonnal el kell hagyni (a vészjel leírása) -fulladásveszély".

c) Minden,a CO2 oltórendszert működésbe hozó készülék közelébentisztán olvasható és tartós használati utasítást kell kihelyezni hollandul,franciául és németül, valamint annak a tagállamnak a nyelvén (nyelvein), ahol ahajó közlekedik.

Azokat a csöveket, amelyek olyan terekben végződnek,amelyekre a CO2 gáz esetleg hat, elzárószerelvénnyel kellellátni.

A fenti b) pontban előírt vészjelző készüléknek a tűzoltórendszer működésbe lépése előtt automatikusan kell beindulnia.

d) A CO2 palackokatmás területektől elválasztott gáztömör térben kell elhelyezni.

Ez atér közvetlenül csak kívülről lehet elérhető, és a hajó összes egyébszellőzőrendszerétől teljesen különálló, megfelelő és függetlenszellőzőberendezéssel kell rendelkeznie.

Ebben a térben a hőmérsékletnem lépheti túl a 60 °C-t.

Minden nyomás alatt álló palackot vörösalapon fehér színű "CO2" felirattal kell ellátni. Abetűmagasságnak legalább 6 cm-nek kell lennie.

e) A nyomás alatt álló CO2 tartályoknak,szerelvényeknek és csőrendszernek meg kell felelnie a bizonyítványt kiállítótagállam hatályos előírásainak. Rendelkezniük kell az azt igazoló hivatalospecséttel, hogy az előírt próbáknak megfeleltek.

f) A fenti b) pontban említett jelzőberendezést legalább12 havonta egyszer ellenőrizni kell.

A tűzoltó rendszereket legalább kétévente kell ellenőrizni. Ez az ellenőrzéslegalább a következőkre terjed ki:

- ateljes rendszer külső vizsgálata,

- a csőrendszer és akilépőfúvókák működésének ellenőrzése,

- azindítómechanizmus működésének ellenőrzése,

- a CO2 készlet ellenőrzése minden tartályban.

g) A szemlét végzőkaláírásával ellátott szemlebizonyítványnak mindig a hajón kell lennie. Ezekneka bizonyítványoknak meg kell említeniük legalább a fenti ellenőrzéseket, azokeredményeit és az ellenőrzés időpontjait.

h) Amennyiben a hajón egy vagy több olyan CO2 oltórendszer található, amelyet ellenőrzésnek vetettek alá,akkor a hajó számára kiadott bizonyítvány 18. rovatába a következőket kellbejegyezni:

"...(db) beépített CO2 tűzoltórendszer. A szükséges bizonyítványokat a hajón kell tartani."

13.04.

A 11.fejezet rendelkezései csak az irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében említetthajókra vonatkoznak. A biztonság érdekében azonban a 11.01.1., 11.01.3.,11.01.4. pont rendelkezései, és a megjelölt határidőkön belül e fejezet 2.táblázatában található rendelkezések vonatkoznak a 13.01. pontban említetthajókra is.

13.05.

A0,5 m-nél keskenyebb oldalfedélzettel rendelkező meglévő hajókon a korláthelyettesíthető a vízoldalon kifeszített, sodronykötélből készült kapaszkodóvalvagy a fedélzeti nyílás mentén végigfutó kapaszkodóval.

1. TÁBLÁZAT

EltérésAz üzembenlévő hajókra az első szemlét követő öt éven belül alkalmazandókövetelményekAz üzemben lévőhajókra nem alkalmazható követelmények
FejezetPontAlpontPontAlpont
2.Hajóépítési követelmények2.02.3, 6, 7
2.03.2, 3
2.04.1, 2, 3, 4, 5
2.05.1, 2, 3
2.06.3, 5, 62.06.2,7
3.Kormánymeghajtás és kormányház3.01.2
3.02.
3.03.23.03.1
3.04.1,2, 3
3.05.1, 2
3.06.1, 2
3.08.1, 2, 3, 4
3.09.1, 2
3.10.
3.11.
3.12.
3.13.2, 3, 4, 5
3.14.
3.15.
3.16.1,2, 3, 4, 5, 6, 7
3.17.
4. Szabadoldal, biztonsági távolság ésmerülési mércék4.05.1,2, 3
5. Gépek5.01.3
5.02.2,3
5.03.2/kölcsönösen
5.04.1, 2, 3, 4
5.05.2, 3, 4, 5, 65.05.7, 8
5.06.85.06.2, 3, 4, 5, 6, 7
5.08.1, 2
5.09.2
6. Villamos berendezések6.01.2, 3
6.02.1, 2
6.03.1, 2, 3, 4
6.04.1, 2
6.05.1, 2, 5, 6, 7, 86.05.3
6.06.1, 2, 3, 4, 5
6.07.1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9
6.08.
6.09.1, 26.09.3
6.10.1, 2, 3
6.11.1, 2, 3, 4
6.12.1, 2, 3
7. Felszerelések7.03.67.03.5
7.04.1, 27.04.3, 4
7.05.2, 3, 5
8. Cseppfolyósított gázzal működő háztartásiberendezésekAz egész fejezet, a 8.15.kivételévelÖt év helyett három év
12. A 4-es zónára vonatkozókövetelményeket kiegészítő, a 3-as zónába tartozó belvízi utakon üzemelőhajókra vonatkozó műszaki követelményekkel kapcsolatos rendelkezések12.02.2, 3, 4
12.03.

2. TÁBLÁZAT

EltérésAz üzembenlévő hajókra az első szemlét követő öt éven belül alkalmazandókövetelményekAz üzemben lévőhajókra nem alkalmazható követelmények
FejezetPontAlpontPontAlpont
11. Egészségvédelem és biztonság a lakóterekben ésmunkaállomásokon11.01.2
11.02.5
11.05.2
11.08.3
11.12.5, 6, 711.12.8
11.13.1, 2, 3, 4
11.14.1, 3, 4
11.16.1, 2
11.17.211.17.3 a)
11.18.1, 2, 4
11.202, 3
11.21.2

14. FEJEZET

ELJÁRÁS

14.01. Szemle iránti kérelem

Abizonyítványt kiadó hatóság határozza meg a szemlekérelemmel kapcsolatoseljárást, valamint megjelöli a szemle helyét és idejét. Az eljárásnak a kérelembenyújtásától számított ésszerű időn belül kell történnie.

14.02. A hajó bemutatásaszemlére

14.02.1.

A hajótulajdonos vagy képviselője köteles ahajót üresen, kitisztítva és felszerelt állapotban szemlére kiállítani; kötelestovábbá a szemle lefolytatásához szükséges segítségnyújtásra; például egymegfelelő csónak átadására, a személyzet elérhetővé tételére, a hajótest vagyberendezések olyan részei vizsgálatának megkönnyítésére, amelyek közvetlenülnem megközelíthetőek vagy nem láthatók.

14.02.2.

Különösen indokolt esetben a hatóság akövetkezőket is elrendelheti:

a) a hajó parton történő szemléje;

b) működési próbák;

c) a hajótest szilárdságának számítással történőbizonyítása;

d) a stabilitásszámítással történő bizonyítása, szükség esetén döntéspróba alapján.

14.03. Költségek

A hajótulajdonosa vagy annak képviselője köteles viselni a szemlével és ahajóbizonyítvány kiállításával kapcsolatos költségeket, az egyes tagállamokáltal megállapítandó részletes jegyzéknek megfelelően. Nem lehet különbségettenni olyan okok miatt, mint a lajstromozás állama, a tulajdonosállampolgársága vagy lakóhelye.

14.04. Tájékoztatás

Akiegy hajóra vonatkozó bizonyítvány tartalmának megismeréséhez fűződő érdekétvalószínűsíti, a bizonyítványt kiállító hatóságnál a hajóbizonyítványtmegismerheti, és arról saját költségén kivonatot vagy hiteles másolatot kérhet,ez utóbbi tényt a másolaton fel kell tüntetni.

14.05. Közösségi hajóbizonyítványoknyilvántartása

14.05.1.

A bizonyítványt kiállító hatóságoknak mindenbizonyítványt sorszámozni kell, és nyilvántartásba kell venni.

14.05.2.

A bizonyítványt kiállítóhatóságoknak az általuk kiállított bizonyítványokról másolatot kell tartaniuk,és ebbe be kell vezetni minden bejegyzést, módosítást, visszavonást éscserét.

14.06. A közösségi bizonyítványok kitöltése

1. A bizonyítványokat gépelve vagy nyomtatottnagybetűkkel kell kitölteni. Fekete vagy kék tintát kell használni.

2. Lábjegyzettel kísért bejegyzések, amennyiben nemalkalmazandók, fekete vagy kék tintával kitörölhetők.

3. Ha egy bejegyzés tárgytalan, annak pontozott vonalátfolytonos fekete vagy kék vízszintes vonallal kell kihúzni.

4. Változtatandó bejegyzéseket pirossal kell kihúzni.Feketével vagy kékkel törölt bejegyzéseket pirossal alá kell húzni.

5. Az új bejegyzéseket feketével vagy kékkel kell abizonyítvány 23. rovatába felvenni.

14.07. Megjegyzések a bizonyítvány egyespontjaihoz

2.

A hajó típusának megadásánál az 1. fejezetszerinti meghatározásokat kell használni, amennyire csak lehetséges. Az emeghatározásokra történő hivatkozást is meg kell adni (például"vontató, hivatkozás 1. e)pont").

3.

A hivatalos szám az a szám,amelyet a Rajnán vagy Moselle-en történő hajózásra előírtak, vagy ha van ilyen,a nemzeti előírásokban előírt szám.

4.

A tulajdonos érvényes postai címe.

15. és 17.

Ha a hatóság abizonyítványt csak egyes zónákra adja, a többi rovatot törölni kell. Egy ilyenbizonyítvány birtokosa később kérhet kiegészítő bizonyítványt, amely mászónákra is érvényes vagy módosíttathatja a bizonyítványt.

15.

A köbözési bizonyítványbanszereplő adat; két tizedesig.

16.

Csak a tömeget, a hosszat és a ténylegesszakítóerőt kell megadni. Az oszlopban megadott információ azokra a horgonyokraés láncokra vonatkozik, amelyek a szemle során a hajón voltak.

20.

A felsorolás kiegészíthetőazokkal az adatokkal, amelyek a nemzeti előírásokban megállapítottberendezésekre és felszerelésekre vonatkoznak.

A darabszámokat meg kelladni, a típus megnevezése fakultatív.

21.

Meg kell adni az állandó és átmenetikövetelményeket a megfelelő cikk megjelölésével és a lejárat idejét.

Azüzemeltetésre, rakományra stb. vonatkozó különleges rendelkezések és feltételekis szerepelhetnek ebben a pontban. Itt lehet utalni a veszélyes árukszállítására vonatkozó bizonyítványokra.

22-25.

Amennyiben szükséges, további adatoknak különlapok csatolhatók. Ezeket 5a.; 5b.; 6a.; 6b.; stb. módon kell számozni. Azeredeti lapokat a bizonyítványban kell hagyni.

A 10. és szükség esetén10a. és 10b., stb. lapok a nemzeti jóváhagyási igazolások, nyilatkozatok,illetve tanúsítások számára vannak fenntartva.

A hajóbizonyítványttartós borítóban kell őrizni. Amennyiben ez nem átlátszó, a hajóbizonyítványfejlécének másolatát kell a borítón elhelyezni (azaz a bizonyítvány 1. oldalát,legalább "a hajóneve" sorig).

III. MELLÉKLET

KÖZÖSSÉGI BELVÍZI HAJÓBIZONYÍTVÁNY-MINTA

(az irányelv 3. cikke)

IV. MELLÉKLET

KÖZÖSSÉGI KIEGÉSZÍTŐ BELVÍZI HAJÓBIZONYÍTVÁNY-MINTA

(Az irányelv 4. cikke)

( 1 ) HL C 289., 1979.11.19., 25. o.

( 2 ) HL C 182., 1980.7.21., 16. o.

( 3 ) HL L 349., 1978.12.13., 31. o.

( 4 ) HL L 21., 1976.1.29., 10. o.

( 5 ) NO E/ECE/626.

NO E/ECE/546, 1966. február 15.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 31982L0714 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:31982L0714&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 01982L0714-20040501 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:01982L0714-20040501&locale=hu

Tartalomjegyzék