BH 1996.2.118 A felszámoló intézkedése vagy mulasztása ellen a bírósághoz előterjeszthető kifogás benyújtására irányadó 8 napos határidő nem elévülési, hanem eljárási határidő, amelynek elmulasztása - a Polgári perrendtartásban megállapított feltételek fennállása esetén - igazolással orvosolható [1991. évi IL. tv. 51. § (1) bek., Pp. 106. § (1) bek.].

Az adós elleni felszámolási eljárás megindításának közzétételére 1993. február 4-én került sor. A felszámolási eljárás során a felszámoló 1994. február 15-én a P. város K. u. 71. szám alatti nem lakás céljára szolgáló helyiség használati jogának 1994. február 17-re tervezett nyilvános értékesítését meghirdette. A nyilvános értékesítésen a hitelező bejelentette, hogy elővásárlási joga gyakorlását illetően 8 napon belül kíván nyilatkozni. A nyilvános értékesítésen két pályázó jelentkezett, akik közül az egyik visszalépett, a másik az F. T. Bt. volt, aki 1993. május 5-e óta a felszámolóval megkötött szerződéses üzemeltetésre vonatkozó megállapodás alapján használta az üzlethelyiséget. Nevezett egyébként az adósnak nem hitelezője. A felszámoló által meghatározott alapárat az F. T. Bt. elfogadta, és úgy nyilatkozott, hogy ezen az áron megvásárolja az üzlethelyiséget. Az értékesítés alkalmával elhangzott ajánlatra a hitelező nem nyilatkozott. A felszámoló pedig az értékesítés alkalmával egyidejűleg felvett jegyzőkönyvben is rögzítette, hogy a használati jog átengedésére vonatkozó megállapodást az F. T. Bt.-vel köti meg, vagyis a hitelezőnek az elővásárlási jogra vonatkozó nyilatkozatát figyelmen kívül hagyja.

A felszámoló 1994. február 21-én az F. T. Bt.-vel a használati jog átengedésére vonatkozó megállapodást megkötötte.

A hitelező 1994. február 23-án kelt és a felszámolóhoz február 24-én érkezett írásbeli nyilatkozatával bejelentette, hogy az elővásárlási joggal élni kíván, és a bérleti jogot a nyilvános értékesítésen elhangzott ajánlatnak megfelelő vételárért megveszi.

A hitelezőt a felszámoló 1994. március 7-én értesítette arról, hogy az F. T. Bt.-vel február 21-én a szerződést megkötötte. Tájékoztatta arról, hogy a hitelezőnek a nyilvános értékesítésen kellett volna gyakorolnia elővásárlási jogát, továbbá arról is: álláspontja szerint az adott esetben ilyen jog a hitelezőt nem is illeti meg.

A felszámoló értesítését a hitelező március 7-én megkapta. Ezt követően március 16-án kelt iratában a megkötött üzemeltetési szerződés keltének időpontjáról kért tájékoztatást, amit március 24-én megkapott. Április 5-én vette kézhez a közbenső mérleget, amelyre április 11-én észrevételeket tett, "nehezményezve" többek között az elővásárlási jog figyelmen kívül hagyását.

A hitelező 1994. április 27-én kelt iratában terjesztette elő a felszámoló intézkedése elleni kifogását, amely május 3-án érkezett meg az elsőfokú bírósághoz. Ebben sérelmezte, hogy a felszámoló a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti jogát az elővásárlási joga figyelmen kívül hagyásával értékesítette. Kérte a felszámoló intézkedésének megsemmisítését, és új értékesítés elrendelését.

A felszámoló a kifogás elutasítását kérte, elsősorban elkésettségre hivatkozással; érdemben is kifejtette azt az álláspontját, hogy az elővásárlási jog a hitelezőt nem illeti meg. Az elsőfokú bíróság végzésével a hitelező kifogását elutasította. Megállapította, hogy az 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 51. §-ának (1) bekezdése szerint a felszámoló jogszabálysértő, valamint a felek érdekeit sértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül bármelyik hitelező a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet. Arról, hogy a felszámoló a hitelező elővásárlási jogát figyelmen kívül hagyta, a hitelező már a február 17-i értesítés alkalmával tudomást szerzett, de legkésőbb március 7-én, amikor a felszámoló erre vonatkozó írásbeli közlését kézhez kapta. Ehhez képest a kifogás előterjesztésére nyitva álló 8 napos határidő március 16-án lejárt. A Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése értelmében azokban az eljárási kérdésekben, amelyeket a törvény nem szabályoz, a Pp. szabályait kell megfelelően alkalmazni. A határidő elmulasztásának következményét a Pp. 105. §-ának (1) bekezdése tartalmazza, eszerint a fél az elmulasztott perbeli cselekményt többé hatályosan nem teljesítheti. Ez annyit jelent, hogy a Cstv. 51. §-ának (3) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények nem alkalmazhatók abban az esetben sem, ha a kifogásban foglaltak megalapozottak.

Az elsőfokú bíróság végzésében érdemben is kifejtette, hogy megítélése szerint az előterjesztett kifogás milyen okból alaptalan.

A végzés ellen a hitelező nyújtott be fellebbezést, melyben annak megváltoztatását kérte a kifogása szerint. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg a kifogása elkésettségét, mivel a hitelező és a felszámoló között folyamatos megbeszélések voltak a vitatott bérleti joggal kapcsolatos intézkedés miatt. Az ügyben az első levelet 1994. február 23-án írta a felszámolónak, melyre a felszámoló 1994. március 7-én válaszolt. Ezt követően 1994. március 16-án újabb levelet intézett a felszámolóhoz melyre 1994. március 24-én kapott választ, majd 1994. április elején megkapta a felszámolótól a cég közbenső mérlegét, amelyre 1994. április 11-én tett észrevételt. Ebben továbbra is vitatta a bérleti joggal kapcsolatos intézkedést, és kérte a felszámolót, hogy erre 8 napon belül nyilatkozzék. Ezután a felszámoló arról értesítette a hitelezőt, hogy nem kapta meg a mérleggel kapcsolatos észrevételeket, és ezért annak ismételt megküldését kérte. Mindezekre tekintettel az 1994. április 27-én kelt kifogást nem lehet elkésettnek tekinteni, mivel a zárómérleg alapján értesült véglegesen a felszámoló álláspontjáról, és ehhez képest a kifogását 8 napon belül előterjesztette.