BH 2007.5.156 Az előzetes bizonyítás iránti kérelem a követelés elévülését nem szakítja meg [Ptk. 327 §].

A felperes tulajdonában álló ingatlantól 170 méter távolságra az alperes jogelődje mobil átjátszótornyot létesített, amelynek műszaki átvétele 2000. április 20-án történt. A felperesnek a 2004. szeptember 16-án előterjesztett előzetes bizonyítás iránti kérelme folytán kirendelt igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő a szakvéleményében megállapította a torony létével összefüggő, forgalmi értéket csökkentő tényeket, és a 2000. évi forgalmiérték-csökkenés mértékét 1 600 000 forintban határozta meg.

A felperes a 2005. július 25-én előterjesztett keresetében ennek az összegnek, valamint a 2000. augusztus 1-jétől járó törvényes mértékű késedelmi kamatának a megfizetésére kérte az alperes kötelezését a Ptk. 100. §-a és 339. §-ának (1) bekezdése alapján.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. A követelés elévülésére hivatkozott és azt érdemben is vitatta.

Az elsőfokú ítéletben a bíróság a keresetet a követelés elévülése miatt a Ptk. 325. §-ának (1) bekezdésére tekintettel elutasította.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletében az elsőfokú ítéletet - lényegében helyes indokai alapján - helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint a követelés elévülése a torony felépülésekor, azaz 2000. április 20-án kezdődött, és ehhez képest a kereset benyújtásáig az ötéves elévülési idő eltelt. Az előzetes bizonyítás iránti kérelem pedig az elévülést nem szakította meg.

A felperes a felülvizsgálati kérelmében az elévülés tekintetében jogszabálysértő jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó döntés meghozatalát kérte. Jogi álláspontja szerint az előzetes bizonyítás az elévülést megszakítja. Ez ugyanis a per előkészítését szolgáló olyan nemperes eljárás, amely, mint a perindítással azonos megítélés alá eső percselekmény, a követelés bírósági úton való érvényesítésének minősül. Ezt támasztja alá a 4/2003. számú Polgári jogegységi határozat VI. fejezetének 1-3. pontjaiban kifejtett indokolás is, hiszen a bírósági út (per, vagy nemperes eljárás) az igényérvényesítés önálló szakasza. A bíróság pedig a jogvitát kérelem esetén bírálja el és ez érvényesül a nemperes eljárásokban is, amelyekben a Pp. szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az előzetes bizonyítási eljárás során az alperes értesül arról, hogy a felperes milyen igényt kíván érvényesíteni. A felperes hivatkozott arra is, hogy amíg a kár összegéről nem szerzett tudomást, igényét menthető okból nem tudta érvényesíteni, azaz az elévülés nyugodott. Érdemben hivatkozott arra, hogy minden károkozás jogellenes. A kár bekövetkezését és a torony létével való összefüggését bizonyította, az alperes pedig a felelősség alól magát nem mentette ki. Kifejtett álláspontjainak alátámasztására a felperes a felülvizsgálati kérelméhez több bírósági ítéletet is csatolt.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.

A Pp. 270. §-ának (2) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság azt vizsgálta, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okok miatt jogszabálysértő-e.