BH 2014.5.131 A bűnsegéddel, mint bűnszervezetben bűncselekményt elkövetővel szemben a felemelt büntetési tételkeretek között kell a büntetést kiszabni akkor is, ha maga nem tagja a bűnszervezetnek, és segítő magatartásával csak alkalmilag kapcsolódott e bűnszervezetben elkövetett bűncselekményhez, de a tettesekhez fűződő ismeretsége folytán tudatában volt annak, hogy ők jelentős értékű vámáru országba behozatalát hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoportot vezetve rendszeres tevékenységként végzik [1978. évi IV. tv. 137. § 8. pont, 312. § (1) bek., (4) bek. a) pont].

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Törvényszék B.710/2008/69., Debreceni Ítélőtábla Bf.123/2012/53. (ÍH 2013.44), Kúria Bfv.1143/2013. (*BH 2014.5.131*)

***********

A megyei bíróság a 2011. szeptember 27. napján kihirdetett ítéletében a VI. r. terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett csempészet bűntettében [1978. évi IV. törvény 312. § (1) bek., (4) bek. a) pont], ezért őt egy év tíz hónap börtönbüntetésre és két év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte, azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható.

A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárva az ítélőtábla a 2013. március 14-én meghozott ítéletében az elsőfokú bíróság határozatát megváltoztatta; a VI. r. terhelt cselekményét bűnsegédként elkövetett csempészet bűntettének [1978. évi IV. törvény 312. § (1) bek. a) pont, (3) bek. b) pont I. fordulat] minősítette; megállapította, hogy a terhelt a csempészet bűntettét bűnszervezetben követte el, és börtönbüntetését egy év két hónapi tartamra enyhítette.

A jogerős ítéletek ellen a VI. r. terhelt védője útján felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Be. 416. § (1) bekezdésének b) pontjában írt okból.

Indokai szerint az ő részvétele a bűncselekmény elkövetésében mindössze figyelő szerepre korlátozódott a szűkszavúan megfogalmazott ítéleti tényállás szerint is, amely nem nyújtott alapot arra a következtetésre, hogy tisztában volt a csempészett cigaretta mennyiségével, beszerzésének mikéntjével, az elkövetői körrel, vagyis azzal, hogy cselekménye bűnszervezet tevékenységéhez kapcsolódott. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyűjteményében 2006/1385. szám alatt közzétett elvi határozatra, amely szerint a bűnszervezetben elkövetés megállapíthatóságának feltétele az, hogy az elkövető tisztában legyen azzal, miszerint a bűncselekmény csak bűnözői csoportok együttműködése révén volt elkövethető.

Álláspontja szerint a cigaretta csempészetében betöltött szerepe a hivatkozott határozatra is tekintettel teljesen más megítélés alá esik, mivel a határ túloldalán minden további nélkül beszerezhető volt a magyar adó- és zárjegy nélküli cigaretta, ezért az különösebb szervezést nem igényelt.

Megítélése szerint neki nem kellett tudnia, hogy a tényállásban rögzített cselekményen túl a csoport tagjai máskor is követtek már el jövedéki bűncselekményt, továbbá a cigaretta beszerzése és a határon való átjuttatása sem igényelt hosszabb időre szerveződött bűnözői csoportot; erre vonatkozó adat nem is merült fel az eljárás során. Szerepe rendkívül csekély volt, a cselekményről alig tudott valamit, és úgy is vélte, hogy alkalmi szerveződésről lehet szó.

Végezetül hivatkozott a 2001. évi CXXI. törvény miniszteri indokolására, mely szerint "a hosszabb időre utalás pedig azt juttatja kifejezésre, hogy egy vagy két bűncselekmény alkalmi jellegű elkövetése esetén nem állapítható meg a bűnszervezetben elkövetés", és hangsúlyozta, hogy ő nem volt tisztában azzal, miszerint csempészett cigarettát csak bűnözői csoportok tudták beszerezni és Magyarországra szállítani.

Ezért a megtámadott határozatok megváltoztatásával a bűnszervezetben elkövetés mellőzésére és végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására tett indítványt.

A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta, és a jogerős határozatok VI. r. terheltet érintő hatályában fenntartását indítványozta.

Álláspontja szerint a bűncselekmény kapcsán valamennyi terhelt tudata átfogta a saját szerepén túl a csempészet célját, annak nagyságrendjét és az elkövetés összehangolt megvalósítási formáját; tudatában voltak az elkövetésnek azon sajátosságaival, amelyek megfeleltek a bűnszervezet sajátosságainak.

A VI. r. terhelt a bűnszervezetet irányító II. r. terhelttel való kapcsolata révén tisztában volt azzal, hogy bár eseti jelleggel, pusztán a figyelő tevékenységével, de maga is bűnszervezet működéséhez kapcsolódott, így az eljárt bíróságok a büntető anyagi jogszabályok megsértése nélkül állapították meg azt, hogy a cselekményt bűnszervezetben követte el.

A Be. 416. § (1) bekezdésének - indítványozó által hivatkozott - b) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a cselekmény törvénysértő minősítése vagy a büntető anyagi jog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabott ki.

Az erre az okra alapított felülvizsgálati indítvány részben kizárt, részben alaptalan.

A felülvizsgálati indítvány rendkívüli jogorvoslat, és csak a jogerős ítélettel szembeni jogi - és nem pedig ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja; kizárólag a Be. 416. § (1) bekezdésében megjelölt büntető anyagi jogi és eljárásjogi okokból van helye, e felülvizsgálati okok köre nem bővíthető.

A Be. 423. §-ának (1) bekezdése alapján pedig a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálattal nem támadható; a felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye [Be. 419. § (1) bek., 388. § (2) bek.]. A jogkövetkeztetések helyessége így kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével támadható.

Az ekként irányadó tényállásra figyelemmel az eljárt bíróságok nem sértették meg a büntető anyagi jogi szabályokat, amikor a VI. r. terhelt cselekményét bűnszervezetben elkövetettként minősítették.

Mind a cselekmény elkövetésekor (2007. április 18.), mind annak elbírálásakor (2013. március 14.) az 1978. évi IV. tv. volt hatályban. E törvény 137. §-ának 8. pontja szerint bűnszervezet az a három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.

Az irányadó tényállás rögzítette, hogy az ügy II. r. és III. r. terheltjei 2007. április 18. napját megelőzően, közelebbről meg nem határozható időpontban rendszeres haszonszerzés végett olyan csoportot hoztak létre, amely ukrán adó- és zárjeggyel ellátott cigaretta csempészésére - az ún. zöldhatáron keresztül engedély nélkül történő átjuttatására - és Magyarországon való továbbértékesítésére specializálódott.

Rögzítette ítéleti tényállásában az elsőfokú bíróság azt is, hogy az ügy II. és III. r. terheltje által létrehozott bűnözői csoport tagjai a bűncselekmény végrehajtása során egymással mobiltelefonon tartották a kapcsolatot, az országba a határon át becsempészett és továbbértékesített cigaretta révén megszerzett anyagi haszonból kifizették a figyelést és rakodást ellátó társaikat, akik alkalmanként 30 000 forintot kaptak.