A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27133/2019/10. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 37. §, 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 1. §, 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 67. §, 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 81. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 178. §, 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) 32. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §]

... KÖZIGAZGATÁSI ÉS

MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

11.K.27.133/2019/10. szám

A ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Ráczné dr. Morgós Csilla ügyvéd által képviselt felperesnek - a kamarai jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének felülvizsgálata iránt indult peres eljárásban meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 500.000. (Ötszázezer) Ft perköltséget.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az illetékügyi hatóság felhívására fizessen meg a Magyar Államnak 1.500.000 (Egymillió-ötszázezer) Ft eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) ... Megyei Adó- és Vámigazgatósága (továbbiakban: elsőfokú hatóság) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: régi Art.) alapján bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le 2016. adóévre, valamennyi adóra és költségvetési támogatásra vonatkozóan a felperesi társaságnál.

Az elsőfokú adóhatóság a ...iktatószámú határozatában a vizsgált időszakra a felperes terhére társasági adó adónemben 26.938.000 Ft, általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) adónemben 594.000 Ft, szakképzési hozzájárulás adónemben 13.440.000 Ft adóhiánynak is minősülő adókülönbözetet állapított meg. Az adóbírság alapját képező 40.972.000. Ft után, 157.000. Ft adóbírság kiszabására, valamint az adóhiány összege után 10.000. Ft késedelmi pótlék felszámítására került sor. Az adóhatóság továbbá bejelentési kötelezettség hiányos teljesítése miatt 100.000. Ft mulasztási bírságot szabott ki.

Az elsőfokú hatóság a felperest 594.000. Ft áfa megfizetésére azért kötelezte, mert a felperes a hatósági megállapítás szerint hiteltelen számlák alapján gyakorolt adólevonási jogot.

Az elsőfokú határozatban mindemellett rögzítésre került, hogy a ... Megyei Kormányhivatal ... számú jogerős határozata alapján a felperes 2016. adóévben az adózás előtti eredménye terhére a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Számv.tv.) 81. § (2) bekezdésének e) pontjában foglaltak alapján 394.000. Ft költséget számolt, figyelemmel arra, hogy a hatóság a felperest az általa foglalkoztatott munkavállaló munkabalesete miatt a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 67. §-a alapján a munkavállaló részére folyósított egészségbiztosítási ellátás - baleseti járadék - megtérítésére kötelezte. Az elsőfokú adóhatóság megállapította, hogy a felperes társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao.tv.) 8. § (1) bekezdésének e) pontjában foglaltakkal ellentétben a Számv.tv. 81. § (2) bekezdése szerinti egyéb ráfordítás összegével a társasági adó alapját nem növelte meg.

Az elsőfokú adóhatóság tehát a fenti megállapítás alapján a felperes 2016. adóévre vonatkozó társasági adó alapján 394.000. Ft-tal megnövelte.

A felperesi társaságot a Mozgáskorlátozottak ... Megyei Egyesülete alapította azzal a céllal, hogy a megváltozott munkaképességű embereknek, speciális munkakörülmények kialakításával segítséget nyújtson a munkához, illetve a nyílt munkaerőpiacra történő visszatérésre.

A felperesnél a foglalkoztatottak kb. 80-90%-a megváltozott munkaképességű munkavállaló, akikre tekintettel a felperes rehabilitációs foglalkoztatáshoz nyújtható egyéni költségvetési támogatásban részesül. Ehhez kapcsolódóan ... Kormányhivatalával - mint a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szervével - kötött Keret- és Támogatási Szerződéssel rendelkezik a megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációs foglalkoztatásához nyújtható egyéni támogatásra vonatkozóan.

A felperes a 2016. adóévre a társasági adó bevallásában 13.458.000 Ft adóalap után 1.346.000. Ft adófizetési kötelezettséget állapított meg, de ezt 0 Ft-ra mérsékelte, figyelemmel arra, hogy véleménye szerint valamennyi bevétele adómentességre jogosító közhasznú tevékenységéből származik. Erre tekintettel szakképzési hozzájárulás adónemben sem állapított meg adófizetési kötelezettséget.

A felperes terhére 26.573.000 Ft adóhiánynak is minősülő adókülönbözet arra tekintettel került megállapításra, hogy a felperes egy 269.825.000. Ft összegű társasági adóalap növelő tételt nem számolt el a fizetendő társasági adója terhére, annak ellenére, hogy a 2016. adóév végén az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása volt.

A Tao.tv. 13/A. § (2) bekezdésének d) pontja alapján azonban növelni kell a társasági adóalapot a nem a vállalkozási tevékenységhez kapott támogatás összegével, amennyiben az adóalanynak az adóév végén adótartozása van.

A társasági adó adónemben megállapított adóhiánynak minősülő adókülönbözet másik része (326.000. Ft) azért került megállapításra a felperes terhére, mert a közhasznú nonprofit gazdasági társaság valamennyi bevételét adókedvezményre jogosító tevékenységből származó bevételnek tekintette, így bevallásában adófizetési kötelezettséget nem tüntetett fel. Bevételei azonban vállalkozási-gazdasági tevékenység végzése alapján is keletkeztek, amely viszont már adóköteles tevékenység, hiszen a Tao.tv. 6. számú mellékletének E) fejezete kifejezetten meghatározza, hogy mely speciális tartalmú szerződések alapján végzett tevékenységből származó bevétel mentes az adó alól.

A felperes a közhasznú és a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó összes bevételre tekintettel megállapított adóalapra jutó adó után érvényesítette az adómentességet, függetlenül attól, hogy bevétele nem kizárólag a jogszabály szerinti speciális tartalmú szerződés teljesítése alapján keletkezett. A felperes valamennyi tevékenységét a rehabilitációs foglalkoztatás, mint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Civil tv.) 32. § (3) bekezdése szerinti közhasznú cél érdekében végzett tevékenységnek tekintette, ezért a Tao.tv. 20. § (1) bekezdésének e) pontjában foglaltak alapján társasági adó adónemben adófizetési kötelezettséget nem vallott. Az említett jogszabályhely szerint ugyanis nem kell az adót megfizetnie a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak a 13/A. § szerint rá vonatkozóan meghatározott adóalapra számított adó olyan része után, amelyet a 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett közhasznú tevékenységből elért bevétele képvisel az összes bevételen belül.