A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40439/2013/10. számú határozata szerződés semmisségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 127. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. §, 213. §, 240. §, 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 12. §, 19. §, 20. §, 21. §] Bírók: Pálné dr. Mikola Júlia, Senyei György, Vuleta Csaba
Fővárosi Ítélőtábla
A Fővárosi Ítélőtábla a Dezső és Társa Ügyvédi Iroda (jogi képviselő címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek,
a Fintha-Nagy Ügyvédi Iroda (jogi képviselő címe) által képviselt I. rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű,
a Fintha-Nagy Ügyvédi Iroda (jogi képviselő címe) által képviselt II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű,
a dr. Fintha-Nagy Ádám ügyvéd irodavezető által képviselt III.rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. rendű,
a Fintha-Nagy Ügyvédi Iroda (jogi képviselő címe) által képviselt IV.rendű alperes neve (IV. rendű alperes címe) IV. rendű,
a Szaxon Ügyvédi Iroda (jogi képviselő címe) által képviselt V. rendű alperes neve (V. rendű alperes címe) V. rendű,
a Fintha-Nagy Ügyvédi Iroda (jogi képviselő címe) által képviselt VI. rendű alperes neve (VI.rendű alperes címe) VI. rendű,
a Fintha-Nagy Ügyvédi Iroda (jogi képviselő címe) által képviselt VII. rendű alperes neve (VII.rendű alperes címe) VII. rendű,
a Markó és Czebe Ügyvédi Iroda (jogi képviselő címe) által képviselt VIII. rendű alperes neve (VIII. rendű alperes címe) VIII. rendű és
a IX. rendű alperes neve (IX. rendű alperes címe) IX. rendű alperesek ellen, szerződés semmisségének megállapítása iránti perében,
a Fővárosi Törvényszék 2013. február 7. napján kelt, 17.G.42.248/2010/56. számú ítélete ellen, az I. rendű alperes fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban - a 2013. december 11. napján megtartott nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi
í t é l e t e t :
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a keresetet elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg tizenöt nap alatt az egyetemlegesen jogosult I., II., III., IV.,VI., VII. rendű alpereseknek 3.500.000 (Hárommillió-ötszázezer) forint + áfa első- és másodfokú perköltséget; az V. rendű alperesnek 200.000 (Kettőszázezer) forint + áfa első- és másodfokú perköltséget; továbbá az államnak - külön felhívásra - 2.500.000 (Kettőmillió-ötszázezer) forint fellebbezési eljárási illetéket.
Ezen ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
I n d o k o l á s
Az elsőfokú bíróság 56. sorszámú ítéletével megállapította, hogy az I. és a II. rendű alperes között, 2009. november 16. napján létrejött zálogszerződés, valamint az alperesek és a felperes között, 2010. március 26-án létrejött csődegyezség érvénytelen; egyetemlegesen kötelezte az I. és a II. rendű alperest, hogy fizessenek meg a felperesnek 15 napon belül 3.705.317 forint perköltséget.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes mint bérbeadó és az I. rendű alperes mint bérlő között 2009. június 23-án bérleti szerződés jött létre a ... helyrajzi számú, természetben az ... szám alatt található ingatlan bérbeadására, iroda- és raktárhasználat, valamint parkolás céljából. A felek a bérleti jogviszonyt öt éves határozott időtartamra hozták létre azzal, hogy a bérlőnek jogában áll egy alkalommal felmondani a szerződést a kezdő napjának negyedik évfordulójára, a bérbeadóhoz legalább 6 hónappal előbb intézett írásbeli felmondás alapján.
A bérleti szerződés 7. § (1) bekezdésének a) pontja alapján az I. rendű alperes (bérlő) háromhavi bérleti díj, üzemeltetési és fenntartási költség, valamint áramfogyasztási költség áfával növelt összegének megfelelő mértékű - azaz 280.465 euró összegű - óvadékot (kauciót) fizetett a felperes (bérbeadó) részére. A felek a bérbeadó felperesnek rendkívüli felmondási jogot biztosítottak, amennyiben a bérlővel szemben csőd-, végelszámolási vagy törlési eljárás indult.
A bérleti szerződés további biztosítékaként a bérlő minősített többségi befolyással rendelkező tulajdonosa az II. rendű alperes neve II. rendű alperes 2009. augusztus 3-án "Anyavállalati Garanciaszerződés" megnevezésű nyilatkozatot tett, amelyben vállalta az I. rendű alperes mint bérlő "összes fizetési kötelezettségének teljesítését a felperes felé, bele értve többek között a magyar polgári törvénykönyv 274. § (2) bekezdése (készfizető kezesség) szerinti bérleti díjakat és szolgáltatási költségeket."
Az I. rendű alperes 2009. december 5-én kelt levelében a bérleti szerződést azonnali hatállyal - szerződésszegésre hivatkozva - felmondta, levelében részletezve, hogy miben állt a felperes hibás teljesítése.
A felperes 2009. december 15-én kelt válaszlevelében közölte, hogy a felmondás jogellenes, mert az annak indokául szolgáló hibák nagy része valótlan, a ténylegesen létező hibákat pedig rövid határidőn belül szakszerűen kijavította és a rendeltetés- és szerződésszerű használatot semmilyen mértékben nem akadályozták. Előadta: a bérleti szerződést megszűntnek tekinti, és a Ptk. 312. § (2) bekezdésének megfelelően követeli felmerült kárainak megtérítését.
A II. rendű alperes mint hitelező és az I. rendű alperes mint adós között 2009. július 21. és 2009. augusztus 31. napján létrejött kölcsönszerződések értelmében a II. rendű alperes összesen 224.000 euró tagi kölcsönt nyújtott az I. rendű alperesnek. A szerződések szerint az I. rendű alperes a kölcsön összegét legkésőbb 2014. július 21., valamint 2014. augusztus 31. napjáig vállalta a mindenkori jegybanki alapkamattal növelten visszafizetni.
A II. rendű alperes mint zálogjogosult és az I. rendű alperes mint zálogkötelezett között 2009. november 16-án kötött zálogszerződésben a felek rögzítették, hogy különböző időpontokban létrejött kölcsönszerződések alapján a zálogjogosultnak 60.998.980 forint összegű tőkekövetelése áll fenn a zálogkötelezettel szemben, amelyet a zálogkötelezett a szerződés aláírásával is elismert. Rögzítették, hogy 280.465 euró tőkekövetelés áll fenn a felperessel szemben a bérleti jogviszony keretében nyújtott óvadék alapján.
A zálogszerződés 3./ pontjában a felek megállapodtak abban, hogy a 60.998.980 forint összegű követelés és járulékai biztosítására a zálogkötelezettnek a felperessel szemben fennálló 280.465 euró követelésére és annak jövőben keletkező járulékaira zálogjogot alapítanak. A zálogjogosult a zálogjog alapítását azzal vette tudomásul, hogy a zálogjogból kizárólag akkor tud kielégítést keresni, ha az óvadék a felperes által a bérleti jogviszony fennállása alatt nem kerül felhasználásra. Rögzítették, hogy amennyiben a zálogjogosult tudomást szerez arról, hogy a kielégítési jogot gyakorolni kívánják, úgy minden lehetséges eszközt megragad annak érdekében, hogy a felperessel kötött bérleti szerződésből eredő óvadék kiváltásra kerüljön, így a zálogjogosult zálogjogát érvényesíteni tudja.
Az I. rendű alperes 2009. december 4-én tartott taggyűlésén a megjelent tagok - H.Gy. (12 szavazat), valamint a II. rendű alperes (388 szavazat) - hozzájárulásával döntött a társaság elleni csődeljárás megindításáról. 2009. december 7-én csődeljárás megindítása iránti kérelmet terjesztett elő a ...i Törvényszéken. Az ehhez csatolt hitelezői lista a II. rendű alperes mint hitelező követelését biztosított követelésként nem tartalmazta.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!