126/B/1999. AB határozat

a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 6. §-a, 7. §-a, 15. §-a és 16. §-a, illetőleg Budapest Főváros Közgyűlésének a gépjárműadóról szóló 85/1995. (XII. 13.) Főv. Egy. rendelete 2. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 6. §-a, 7. §-a, 15. §-a és 16. §-a, illetőleg Budapest Főváros Közgyűlésének a gépjárműadóról szóló 85/1995. (XII. 13.) Főv. Egy. rendelete 2. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó kérte az Alkotmánybíróságtól Budapest Főváros Közgyűlésének a gépjárműadóról szóló 85/1995. (XII. 13.) Főv. Kgy. rendelete (a továbbiakban: Ör.) 2. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. Álláspontja szerint az Ör. - 59/1998. (XII. 14.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Örm.) 1. §-ával módosított - 2. § (1) bekezdése sérti az Alkotmány 70/I. §-át, mert a gépjármű súlyosabb volta és a tulajdonos (adózásra kötelezett) jövedelmi és vagyoni viszonyai között csak nagyon távoli, legfeljebb statisztikai összefüggés mutatható ki, ezért különösen méltánytalan a súlyosabb gépjárművek (döntően személygépkocsik) súlya után a lineárisan emelkedő adó helyett progresszívan emelkedő adót kivetni. Az indítványozó kiegészítő indítványában kezdeményezte még a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 6. §-ának, 7. §-ának, 15. §-ának és 16. §-ának alkotmányossági vizsgálatát az Alkotmány 2. § és 70/I. § rendelkezéseire tekintettel.

II.

1. Az Alkotmány indítványozó által hivatkozott rendelkezései szerint:

"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.

(2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja,

(3) A társadalom egyetlen szervezetének, egyetlen állami szervnek vagy állampolgárnak a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni."

"70/I. § A Magyar Köztársaság minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni."

2. A Gjt. indítvánnyal érintett rendelkezései a következők:

"6. § (1) Az adó alapja - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a gépjárműnek a forgalmi engedélyben feltüntetett saját tömege (önsúlya).

(2) Tehergépjármű esetében - ide nem értve a nyergesvontatót - az adó alapja a forgalmi engedélyben feltüntetett saját tömeg (önsúly) növelve a terhelhetőség (raksúly) 50%-ával."

"7. § (1) Az évi adótétel - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - a 6. §-ban meghatározott adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után legalább 600 Ft, de legfeljebb 1000 Ft.

(2) A motorkerékpár, a lakópótkocsi, a lakóautó és a sátras utánfutó adója legalább 2000 Ft/év, de legfeljebb 5000 Ft/év.

(3) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel forgalomban tartott gépjármű után - fajtájára tekintet nélkül - minden megkezdett hónapra havi 2000 Ft adót kell fizetni."

"15. § (1) A személyszállító gépjárművet az adómentes időszak [13. § (1) bek.] túllépését követően minden megkezdett napra 50 Ft adó terheli.

(2) A tehergépjármű tömegének minden megkezdett tonnája után kilométerenként 3 Ft adót kell fizetni.

(3) A távolság megállapításánál a gépjármű távolságmérő készüléke, ennek megbízhatatlansága esetén a menetlevélben vagy ezzel azonos bizonyító erejű okiratban feltüntetett útvonal szolgál alapul. Ha megbízható adat ezekből az okmányokból sem áll rendelkezésre, a megtett távolságot vélelmezni kell oly módon, hogy naponta 300 kilométer megtett út alapulvételével kell az adó összegét megállapítani.

16. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel a 15. §-ban meghatározott adótételtől eltérő adótételt állapítson meg, illetőleg a 13. § hatálya alá nem eső gépjárművet mentesítse az adó alól. Államokkal szemben az adómérséklés vagy az adómentesség feltétele a viszonosság."

3. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) indítvánnyal érintett rendelkezései a következők:

"21. § (6) Az 1. § g) pontja szerinti eljárást indítványozhatják:

a) az Országgyűlés vagy annak állandó bizottsága,

b) a köztársasági elnök,

c) a Kormány vagy annak tagja,

d) az Állami Számvevőszék elnöke,

e) a Legfelsőbb Bíróság elnöke,

f) a legfőbb ügyész."

4. Az Ör. - Örm.-mel módosított - indítvánnyal érintett rendelkezése:

"2. § (1) Az évi adótétel - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel -a Gjt. 6. §-ában előírt adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után

III.

Az indítvány nem megalapozott.

1. A Gjt. preambuluma szerint az Országgyűlés a motorizációval járó közterhek arányosabb elosztása, a települési, a fővárosban a kerületi önkormányzatok bevételeinek gyarapítása, valamint a közúthálózat karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges források bővítése érdekében alkotta meg a törvényt. A gépjárműadó adóigazgatási szempontból tárgyi adó, amelyet évenként meghatározott időponthoz kötődő tulajdoni állapotra tekintettel kell megfizetni. A Gjt. 6. §-a a belföldön bejegyzett gépjárművek adóalapjára, a 7. §-a az adómértékre tartalmaz rendelkezéseket. Az adó alapja személy gépjárműveknél és a nyergesvontatóknál az önsúly, míg a tehergépjárműveknél az önsúly növelve a jármű terhelhetőségének 50%-ával. A jogalkotói szándék szerint a tömegen alapuló adóalap-képzési rendszernek az a magyarázata, hogy a jármű tömege alapvetően befolyásolja az úthálózat terhelését, használódását, közöttük pozitív korreláció lelhető fel az adó céljellegéből adódóan. Emellett rendszerint összefüggés áll fenn a gépjármű tömege, kapacitása és értéke között is, hiszen a nagyobb tömegű jármű jellemzően nagyobb vagyoni értéket képvisel, összehasonlítva a kisebb tömegű gépjárművel (a gépjárműadó tárgyi, vagyoni típusú jellege).

A Gjt. 15-16. §-ai a külföldön bejegyzett gépjárművekre tartalmaznak rendelkezéseket. A gépjárműadó alapja személygépjárművek esetében a tartózkodási idő, míg tehergépjárművek esetében üresen a saját tömeg, rakottan az össztömeg és a Magyar Köztársaság területén megtett út hossza. A külföldi gépjármű utáni adót - amely teljes egészében az Útfejlesztés! és -fenntartási célelőirányzat bevétele -közvetlenül a közúti infrastruktúra igénybevételéért kell fizetni. Ez a tény a gépjárműadó céljellegét még inkább alátámasztja, a fizetendő adó közvetlen összefüggésben áll a tényleges úthasználattal.

Az Alkotmánybíróság a közteherviseléssel kapcsolatban az 1558/B/1991. AB határozatában megállapította: "A 70/I. § állampolgári kötelezettségként fogalmazza meg a közteherviselés szabályát. A közterhekhez való hozzájárulás mértéke tekintetében egyedül azt a követelményt támasztja, hogy annak meg kell felelnie az állampolgár jövedelmi és vagyoni viszonyainak, vagyis azokkal arányban kell állnia. Következésképpen a jogalkotó széles keretek között mérlegelhet az adómértékek megállapításakor." (ABH 1992. 506., 507.)

"Az Alkotmány 70/I. §-a alapján minden állampolgár köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni. Ez a rendelkezés állampolgári kötelezettségként fogalmazza meg a közteherviselés elvét. A közterhekhez való hozzájárulási kötelezettség megállapítása tekintetében egyedül azt az általános követelményt támasztja, hogy annak meg kell felelnie az állampolgárok jövedelmi és vagyoni viszonyainak. Azaz a közterhekhez való hozzájárulási kötelezettségnek közvetlen összefüggésben kell állnia, arányosnak kell lennie az állampolgár jövedelmi és vagyoni viszonyaival, helyzetével. Ebből az általános követelményből a jogalkotónak nem származik kötelezettsége arra, hogy minden egyes adó megállapítása során az adó mértékét, az adó tárgyaként megállapított jövedelem vagy vagyon nagyságától, illetőleg értékétől függően, differenciáltan, azzal arányosan kell szabályoznia. Nem tekinthető alkotmányellenesnek az a szabályozás, amely valamely adó mértékét tételesen meghatározott összegben állapítja meg." (66/B/1992. AB határozat ABH 1992. 735., 737.)

A gépjárműadó évente visszatérő fizetési kötelezettséget jelent, a gépjármű értéke azonban évről évre jelentősen változhat, a tényleges (forgalmi) érték a gépjármű meghatározott időpontban fennálló állapotát adja, amelyet a használati mód befolyásol. Mindezekre tekintettel célszerűtlen és az adóigazgatási eljárásban gyakorlatilag kivitelezhetetlen helyzetet teremtene, ha az adóalap a nehezen követhető és jogvitát gerjesztő - meghatározott időpontban fennálló vagy évente folyamatosan változó - érték alapján kerülne meghatározásra. A katalógusár alkalmazása sem tükrözné a tényleges értéket. Mind az adófizető gépjármű-tulajdonos, mind az adóhatóság számára kiszámíthatóbb, egyszerűbb adózástechnikai megoldás a Gjt. által alkalmazott adómegállapítási módszer. A szabályozás egyben közelít az Európai Unióban alkalmazott rendszerhez, ahol a 62/99. EK Irányelv alapján az adóterhet a gépjármű össztömege - korrigálva a tengelyszámmal és a rugózási rendszerrel - alapján határozzák meg.

Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése alapján a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. 1996. január l-jétől a korábbi központi adó speciális önkormányzati adóvá alakult, azaz az önkormányzat köteles az adónemet működtetni, az adót beszedni, de a törvényi alsó és felső adótétel között szabadon határozhatja meg - a Gjt. l/A. §-ának felhatalmazása alapján - az illetékességi területén alkalmazni kívánt adótételt. (A törvényi alsó adótétellel számított bevétel 50%-a és a törvényi alsó tételt meghaladó mértékhez kapcsolódó bevétel egésze az önkormányzatot illeti meg.) A gépjárműadó mértékének meghatározására vonatkozó törvényi rendelkezések lehetőséget adnak arra, hogy az önkormányzat a Gjt. keretei között - a helyi sajátosságokra figyelemmel - lineárisan vagy progresszíven, egységesen vagy differenciáltan állapítsa meg saját mérlegelési jogkörében eljárva az illetékességi területén alkalmazandó adótételt. A Gjt. 7. § (1) bekezdése szerint az évi adótétel az adóalap (gépjármű önsúlya) minden megkezdett 100 kilogrammja után legalább 600 Ft, de legfeljebb 1000 Ft. Az adó mértékének meghatározására más előírást a Gjt. nem tartalmaz. A fővárosi közgyűlés az Ör. 2. § (1) bekezdésében az adómérték megállapításakor a Gjt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott alsó és felső adótétel között maradt. Az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezése nem törvényellenes, magasabb szintű jogszabállyal nem ellentétes. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint alkotmányellenessé abban az esetben válhat az adó mértéke, ha az diszkriminatív módon kerül meghatározásra, vagy pedig olyan nagyságot ér el, hogy a nyilvánvalóan eltúlzott mérték már minőségi kategóriává, aránytalanná és indokolatlanná válik. Az Alkotmánybíróság szerint a jelen esetben ilyen okból nem állapítható meg alkotmányellenesség.

Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy az Ör. 2. § (1) bekezdését - annak 1999. január 1-jei módosítását megelőzően - már vizsgálta, és a 773/B/1996. AB határozatában akkor is megállapította, hogy az nem ellentétes a Gjt. előírásaival és nincsen továbbá ellentétben az Alkotmány 70/I. §-ának közteherviselést előíró követelményével. (ABH 1996. 777.)

A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt megalapozatlannak találta, és azt a rendelkező részben foglaltak szerint elutasította.

2. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem mutatható ki értékelhető alkotmányossági összefüggés az indítványozó által megjelölt Gjt. 6-7. §-ai és 15-16. §-ai, illetőleg az Ör. 2. § (1) bekezdése és az Alkotmány 2. §-a között. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az erre irányuló indítványt is elutasította.

Budapest, 2001. szeptember 25.

Dr. Németh János s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Czúcz Ottó s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró