3551/2023. (XII. 21.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla 1.Kpkf.751.114/2022/4. számú végzésével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. A dr. Polgár Miklós jogtanácsos által képviselt Baranya Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság indítványozó alkotmányjogi panaszt terjesztett elő.

[2] 1.1. Az indítványozó 2023. május 2-án az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § (1) bekezdése alapján, alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérte a Pécsi Törvényszék 11.K.700.399/2021/27. számú végzése és a Fővárosi Ítélőtábla 1.Kpkf.751.114/2022/4. számú, az indítványozóval 2023. április 14-én közölt végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

[3] Az indítványra okot adó, elmaradt illetménnyel kapcsolatos közigazgatási perben az elsőfokú bíróság - a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 102. § (1) bekezdésének d) pontjára és a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: Büsz.) 75/C. § (2b) bekezdésére alapítottan - az indítványozónak az őt marasztaló ítélet ellen benyújtott fellebbezését visszautasította, a másodfokú bíróság a végzést helybenhagyta. A bírói döntések szerint az indítványozó (a perben alperes) a fellebbezését a beadványok elektronikus úton történő előterjesztése esetére rendszeresített P20-20-01. számú űrlapon nyújthatta volna be, mely a fellebbezés, a bírósági meghagyással szembeni ellentmondás előterjesztéséhez szükséges nyomtatvány. A bírói döntések szerint a fellebbezés benyújtására a P23-20-01. számú űrlapon került sor, mely az egyéb beadvány benyújtásához szolgáló nyomtatvány. Az indítványozó álláspontja szerint a bíróságok megsértették az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdését, valamint a jogbiztonság alkotmányos követelményét [B) cikk (1) bekezdés].

[4] 1.2. Az Alkotmánybíróság főtitkárának felhívására kiegészített panasz szerint az alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés a jelen esetben az, hogy a Baranya Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak sérült-e az Alaptörvényben biztosított tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való joga a támadott bírósági döntések eredményeként, vagy sem.

[5] Az indítványozó - jogszabályi rendelkezés határozott megjelölése nélkül - az indítványa kiegészítésében az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján másodlagosan kérte azt is, hogy alkotmányjogi panasz elbírálása során az Alkotmánybíróság ne csak a bírói döntést magát, hanem - ha szükséges - a mögötte lévő, a perben alkalmazott jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét is állapítsa meg, és kötelezze a jogalkotót arra, hogy a Kp. szabályaiban meglévő alapvető jogsérelmet okozó hiányosságot szüntesse meg. Utalt arra, hogy a jogalkotónak a keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntartásához hasonlóan [Kp. 49. § (1) bekezdés b) pontja] a fellebbezések hiánypótlására is hasonló jogintézményt kellett volna biztosítania, mert a fellebbezés is bírósághoz fordulás, továbbá a jogorvoslathoz való alapjogot testesíti meg.

[6] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az Ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról, az 56. § (2) bekezdése értelmében pedig a befogadhatóságról dönteni jogosult tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26-27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29-31. § szerinti feltételeket.

[7] Az Abtv. 27. §-a szerint az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

[8] 2.1. Az Alkotmánybíróság 3442/2023. (X. 25.) AB végzésében rámutatott arra, hogy az indítványozói jogosultság Abtv. 51. § (1) bekezdése szerinti vizsgálata az ügy érdemi vizsgálatának előkérdése. Az Alkotmánybíróság ezért elsőként a jelen ügyben is az indítványozói jogosultság kérdését vizsgálta.

[9] Az Alkotmánybíróság 3442/2023. (X. 25.) AB végzésében ekként foglalt állást: "Az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi X. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 2023. június 1-jei hatállyal módosította az Abtv. 27. §-át, amelynek következtében a közhatalmi jogkörben eljáró indítványozók indítványozói jogosultsága az Abtv. 27. §-át illetően megszűnt. Mivel a közhatalmat gyakorló indítványozó indítványozói jogosultságának kérdése a Módtv. hatálybalépését követően merül fel, az Alkotmánybíróság megvizsgálta, hogy a folyamatban levő ügyekben alkalmazni kell-e az új szabályokat. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 15. § (1) bekezdése szerint a jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálybalépését követően a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint, b) megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni. A Jat. szerinti, "ha jogszabály eltérően nem rendelkezik" kitétel azt jelenti, hogy a közvetett visszamenőleges hatállyal való hatályba léptetésnek ("a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell") külön jogszabályi rendelkezésen kell alapulnia, ami jelen esetben hiányzik. A Jat. főszabály szerint tehát nem terjeszti ki a folyamatban lévő ügyekre a módosítás alkalmazhatóságát, arra akkor van lehetőség, ha a módosítás kifejezetten így rendelkezik. Mivel jelen esetben a Módtv. erről nem rendelkezik, az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a módosított szabályozást csak a hatálybalépését követően az Alkotmánybírósághoz érkezett indítványok esetén kell alkalmaznia, vagyis a 2023. június 1-jét követően érkezett indítványokra. Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a Módtv. szerinti módosítás kizárólag az Abtv. 27. § (1) bekezdése szerinti, ún. valódi alkotmányjogi panaszt érinti, így a módosított szabályozás az Abtv. 26. § (1) és (2) bekezdése alapján benyújtott alkotmányjogi panaszokra nem terjed ki." (Indokolás [13]-[16])

[10] Az indítványozó a sérelmezett végzéssel zárult fellebbezési eljárásban fél volt, számára hátrányos döntés született, és a jogorvoslati lehetőségeit a törvényszéki végzéssel szemben kimerítette (hasonlóan: 3270/2021. (VII. 7.) AB végzés, Indokolás [27]). Az indítványozó ekként alkotmányjogi panasz benyújtására indítványozói jogosultsággal rendelkezik, érintettsége fennáll.

[11] Az indítványozó az Abtv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott hatvannapos határidőben előterjesztett panaszában a bírósági eljárást befejező, rendes jogorvoslattal nem támadható végzést támadta.

[12] Az Abtv. 52. §-a kifejezetten rögzíti a határozott kérelem követelményét, amelynek részét képezi az indokolás előterjesztésének a kötelezettsége is [52. § (1b) bekezdés b) és e) pont]: "Indokolás hiányában a kérelem nem felel meg határozottság Abtv. 52. § (1b) bekezdésében írt követelményének, annak elbírálására nincs lehetőség." (34/2014. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás [212]) Az indítvány e követelménynek az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése vonatkozásában formálisan eleget, az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését illetően viszont nem tesz eleget, ezen alaptörvényi cikket érintően az indítványozó nem indokolta a támadott végzés alaptörvény-ellenességét.

[13] 2.2. Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság tartalmi feltételeként határozza meg, hogy az - egyéb törvényi feltételeknek megfelelő - alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását (ld. pl. 21/2016. (XI. 30.) AB határozat, Indokolás [20]; 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]). A feltételek meglétének a vizsgálata az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.

[14] Az Alkotmánybíróság 3412/2021. (X. 15.) AB végzés indokolásának [42] bekezdése szerint az Alkotmánybíróság több alkalommal - ezek között fellebbezést formai ok miatt visszautasító bírói döntés elleni panasz-ügyben is [3270/2021. (VII. 7.) AB végzés] - rámutatott arra, hogy az elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések be nem tartása esetén a bíróság által alkalmazott jogszabályok körét, ezek tekintetében a bírói jogszabályértelmezés helyességét vitató kérelmek az indítványozó számára kedvezőtlen bírói döntések tartalmi, törvényességi szempontú kritikáját jelentik (lásd pl. 3270/2021. (VII. 7.) AB végzés, Indokolás [27], [45]-[47]; 3349/2021. (VII. 23.) AB végzés, Indokolás [44]-[47]).

[15] Az indítványozó panasza nem fogadható be, mert az a jelen esetben nem alkotmányossági, hanem szakjogi, törvényességi kérdésekre vonatkozik, a bíróságok jogértelmezését, jogalkalmazását vonja kritika alá, és a támadott végzésekben foglalt döntést (annak hátrányos voltát) tartja az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmének. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány nem felel meg az Abtv. 29. §-ában foglalt egyik követelménynek sem, az indítványozó az Ítélőtábla szakjogi jogértelmezését tartja alaptörvény-ellenesnek.

[16] 3. Mivel a fent kifejtettek szerint az alkotmányjogi panasz nem tett eleget az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontjában írt feltételeknek, illetve a befogadhatóság Abtv. 29. §-ában előírt feltételének, az Alkotmánybíróság azt az Abtv. 56. § (1)-(3) bekezdése alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjai alapján visszautasította.

Budapest, 2023. december 12.

Dr. Czine Ágnes s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Handó Tünde s. k.,

előadó alkotmánybíró

Haszonicsné dr. Ádám Mária s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Márki Zoltán s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schanda Balázs s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1017/2023.