31975L0439[1]

A Tanács 75/439/EGK irányelve (1975. június 16.) a hulladékolajok ártalmatlanításáról

A TANÁCS 75/439/EGK IRÁNYELVE

(1975. június 16.)

a hulladékolajok ártalmatlanításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 100. és 235. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel a Közgyűlés véleményére ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

mivel az egyes tagállamokban a már alkalmazandó vagy előkészületben lévő, a hulladékolajok ártalmatlanítására vonatkozó jogszabályok közötti különbség egyenlőtlen versenyfeltételeket hozhat létre, és így közvetlenül befolyásolja a közös piac működését; mivel tehát szükséges az e területen érvényes jogszabályoknak a Szerződés 100. cikkében előírt módon való közelítése;

mivel a jogszabályok fent említett közelítését célszerű közösségi intézkedések foganatosításával kiegészíteni, hogy a környezetvédelem területén a Közösség egyik célja átfogóbb szabályozással legyen elérhető; mivel ezért ilyen irányú konkrét rendelkezéseket kell megalkotni; mivel a Szerződés 235. cikkét kell alapul venni, mert az e célból szükséges felhatalmazásokról a Szerződés nem rendelkezett;

mivel a hulladékolajok ártalmatlanítására vonatkozó valamennyi rendelkezés egyik lényeges célkitűzése a környezet védelme, az ezen olajoknak környezetbe juttatása; lerakása vagy kezelése által okozott káros hatások ellen;

mivel a hulladékolajok újrahasznosítása ösztönzőleg hathat az üzemanyag-ellátás politikájára;

mivel az Európai Közösségek környezetvédelmi cselekvési programja ( 3 ) annak a feladatnak a fontosságát hangsúlyozza, hogy a hulladékolajokat a környezetre gyakorolt káros hatások nélkül kell ártalmatlanítani;

mivel a hulladékolajok, különösen az emulziók mennyisége növekedett a Közösségben;

mivel a hulladékolajok kezelésének hatékony és koherens rendszere, amely nem teremt akadályokat a Közösségen belüli kereskedelemben, és nem befolyásolja a versenyt sem, alkalmazandó minden ilyen termékre, még azokra is, amelyeknek csak részbeni összetevője az olaj, és e rendszernek gondoskodnia kell ezek gazdaságosság szempontjából kielégítő körülmények közötti biztonságos kezeléséről.

mivel az ilyen rendszernek feladata, hogy szabályozza a hulladékolajok kezelését, környezetbe juttatását, tárolását és gyűjtését, és engedélyezési rendszert hozzon létre az ilyen olajokat ártalmatlanító vállalkozások számára, és bizonyos esetekben elrendelje az ilyen olajok kötelező gyűjtését és/vagy ártalmatlanítását, és megfelelő ellenőrzési eljárást alakítson ki;

mivel azokban az esetekben, amikor bizonyos vállalkozásokra van szükség a hulladékolaj gyűjtése és/vagy ártalmatlanítása érdekében, lehetővé kell tenni, hogy a költségeiknek bevételeikkel nem fedezett részét támogatás formájában megtérítsék, és mivel ezek a támogatások egyéb módszerek mellett a friss vagy regenerált olajra kivetett díjból fedezhetők;

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában:

- "hulladékolaj":

- bármely ásványi eredetű kenőolaj vagy ipari olaj, amely az eredeti rendeltetési céljának megfelelően tovább már nem használható fel, különösen a hulladékká vált motorolajok és sebességváltó-olajok, az ásványi eredetű kenőolajok, turbinaolajok és hidraulikaolajok,

- "ártalmatlanítás":

- a hulladékolajok kezelése vagy lebontása, valamint tárolása és lerakása a talajra vagy a talajba,

- "kezelés":

- mindazon műveletek, amelyek lehetővé teszik a hulladékolajok újrahasznosítását, azaz a regenerálást és a hő hasznosításával egybekötött égetést,

- "regenerálás":

- bármely folyamat, amellyel alapolaj állítható elő a hulladékolajok finomításával, különösen a bennük lévő szennyezőanyagok, oxidációs termékek és adalékanyagok eltávolítása révén,

- "égetés":

- hulladékolajok energiahordozóként történő felhasználása a képződő hő hasznosítása érdekében,

- "begyűjtés":

- minden olyan művelet, amely lehetővé teszi, hogy a tulajdonos/birtokos átadja a hulladékolajat az annak ártalmatlanítását végző vállalkozások részére.

2. cikk

A 78/319/EGK irányelv rendelkezéseinek sérelme nélkül, a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy elkerüljenek a hulladékolajok begyűjtése és ártalmatlanítása során az emberre és a környezetre ható bármely veszélyt. ( 4 )

3. cikk

(1) Ahol a műszaki, gazdasági és szervezeti adottságok megengedik, a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy elsőbbséget biztosítsanak a hulladékolajok regenerálás érdekében történő kezelése számára.

(2) Ahol a hulladékolajokat, figyelembe véve a fenti (1) bekezdésben foglaltakat, nem regenerálják, ott a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a hulladékolajok bármely módon történő égetése környezetvédelmi szempontból megfelelő körülmények között, ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban történjék, amennyiben ez műszakilag, gazdaságilag és szervezetileg megvalósítható.

(3) Ahol a hulladékolajokat, figyelembe véve az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat, nem regenerálják és nem is égetik, ott a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a hulladékolajok biztonságos lebontása, ellenőrzött tárolása vagy lerakása érdekében.

4. cikk

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, amelyekkel megtiltják:

a) a hulladékolajok bármely módon történő, az ország felszíni és felszín alatti vizeibe, az ország területéhez tartozó tengervízbe és csatornarendszerekbe juttatását;

b) a talajra veszélyt jelentő hulladékolajok bármely módon történő tárolását és/vagy kibocsátását, valamint a hulladékolajok feldolgozásából származó maradékanyagok ellenőrizetlen kibocsátását;

c) a hulladékolajok oly módon történő kezelését, ami a hatályos rendelkezésekben előírt szintet meghaladó levegőszennyezést okoz.

5. cikk

(1) Ahol az irányelv céljainak eléréséhez arra szükség van, valamint a 2. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, a tagállamok tájékoztatják a nyilvánosságot, és támogató kampányokat szerveznek a hulladékolajok megfelelő tárolása és a lehetőségek szerinti legnagyobb mértékben történő begyűjtése érdekében.

(2) Ahol a 2., 3. és 4. cikkben meghatározott célok másként nem érhetők el, a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy egy vagy több vállalkozás végezze el a hulladék tulajdonosai/birtokosai által felajánlott hulladékolajok begyűjtését és/vagy ártalmatlanítását azon a megfelelő helyen, amit az illetékes hatóságok jelöltek ki a számukra.

(3) A 2. és 4. cikkben meghatározott célok elérése érdekében a tagállamok úgy határozhatnak, hogy a hulladékolajokat valamely, a 3. cikkben meghatározott módon történő feldolgozásnak kell alávetni. E célból megfelelő ellenőrzéseket végezhetnek el.

(4) Ahhoz, hogy valamely vállalkozás, amely hulladékolajat gyűjt be, megfeleljen a 4. cikkben foglaltaknak, nyilvántartásba kell venni és az illetékes nemzeti hatóságok megfelelő ellenőrzése alatt kell álljon, ami lehetőleg magában foglal egy engedélyeztetési rendszert.

6. cikk

(1) Ahhoz, hogy valamely vállalkozás, amely hulladékolajok ártalmatlanítását végzi, megfeleljen a 4. cikkben foglaltaknak, engedéllyel kell rendelkeznie. Ahol ez szükséges, az engedélyt a létesítmény vizsgálatát követően adják meg.

(2) Tekintettel a nemzeti és a közösségi, ezen irányelv céljától eltérő céllal rendelkező, követelményekre is, azoknak a vállalkozásoknak, amelyek regenerálják vagy energiahordozóként használják fel a hulladékolajokat, kizárólag akkor lehet engedélyt adni, ha az illetékes hatóság meggyőződött arról, hogy megtettek minden szükséges környezetvédelmi és egészségvédelmi intézkedést, beleértve a legjobb elérhető technológia használatát is, és a költségek nem rendkívül magasak.

7. cikk

Ha a hulladékolajokat regenerálják, a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy:

a) a regeneráló létesítmény működése ne okozzon olyan kárt a környezetben, amely elkerülhető lett volna.

E célból a tagállamok biztosítják, hogy a regenerálás következtében képződő maradékanyagok mennyiségével, valamint azok mérgező és veszélyes tulajdonságaival kapcsolatos kockázatot a minimálisra csökkentik és hogy a visszamaradó anyagok ártalmatlanítását a 78/319/EGK irányelv 9. cikkével összhangban végezzék;

b) a regenerálás során nyert olaj ne tartozzon a 78/319/EGK irányelv 1. cikke b) pontjának megfelelő mérgező és veszélyes hulladékok közé, és ne tartalmazzon poliklórozott bifenileket és poliklórozott terfenileket (PCB/PCT) olyan koncentrációkban, amelyek meghaladják a 10. cikkben előírt határértékeket.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot ezekről az intézkedésekről. Ezen információk alapján a Bizottság, ezen irányelvről szóló értesítést követő öt éven belül, jelentést tesz a Tanácsnak, ha szükséges, a megfelelő javaslatokkal együtt.

8. cikk

(2) A tagállamok biztosítják továbbá azt, hogy:

a) a hulladékolajok égetése során képződő maradékanyagok ártalmatlanítása a 78/319/EGK irányelv 9. cikkével összhangban történjék;

b) a tüzelőolajként használt hulladékolajok ne tartozzanak a 78/319/EGK irányelv 1. cikkének b) pontjában meghatározott mérgező és veszélyes hulladékok közé, és ne tartalmazzanak PCB/PCT-t 50 ppm-nél nagyobb koncentrációban;

(3) A mellékletben meghatározott határértékek betartása többek között az égetésre szánt hulladékolajokban vagy a hulladékolaj és más energiahordozók keverékében lévő szennyezőanyag-koncentráció ellenőrzésével és beállításával is biztosítható, a tüzelőberendezés műszaki jellemzőinek figyelembevételével.

Azokban a tüzelőberendezésekben, ahol a melléklet szerinti légszennyező anyagok kibocsátása egyéb készítmények hevítéséből is származhat, a tagállamok egy elfogadott ellenőrző rendszer segítségével biztosítják, hogy a hulladékolajok égetéséből származó ilyen összetevők részaránya ne haladja meg a mellékletben rögzített határértékeket.

9. cikk

A hulladékolajjal rendelkező személynek, ha nem képes a 4. cikk értelmében tett intézkedéseknek eleget tenni, az 5. cikkben említett vállalkozás vagy vállalkozások rendelkezésére kell bocsátania azt.

10. cikk

(1) A hulladék tulajdonosa/birtokosa és a begyűjtő a tárolás és a begyűjtés során a hulladékolajat nem keverheti össze PCB- és PCT-tartalmú hulladékokkal a 76/403/EGK irányelv ( 5 ) értelmében, sem mérgező vagy veszélyes hulladékokkal a 78/319/EGK irányelv értelmében.

(2) Ha 3. bekezdés másként nem rendelkezik, a 76/403/EGK irányelv rendelkezései vonatkoznak az 50 ppm-nél több PCB/PCT-t tartalmazó hulladékolajokra.

A tagállamok szükség esetén a továbbiakban speciális műszaki intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy minden, PCB/PCT-t tartalmazó hulladékolaj ártalmatlanítását úgy végezzék, hogy az ne jelentsen olyan veszélyt az emberre és a környezetre, ami egyébként megelőzhető.

(3) A PCB-ket vagy PCT-ket tartalmazó hulladékolajok feldolgozása akkor engedélyezhető, ha az eljárás során a PCB-k és PCT-k lebomlanak, vagy koncentrációjuk oly mértékben csökken, hogy a regenerált olaj PCB/PCT-tartalma alacsonyabb a határértéknél, tehát egy esetben sem haladhatja meg az 50 ppm-et.

(4) A hulladékolajok PCB/PCT-tartalmának meghatározására szolgáló referencia mérési módszert a Bizottság állapítja meg, a 78/319/EGK irányelv 18. cikke értelmében létrehozott, a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítással foglalkozó bizottsággal történt egyeztetést követően.

(5) Azokat a hulladékolajokat, amelyek a 78/319/EGK irányelv 1. cikkének b) pontja értelmében mérgező és veszélyes hulladékokkal vannak szennyezve, azon irányelv rendelkezéseivel összhangban kell ártalmatlanítani.

11. cikk

Valamennyi vállalkozás, amely évente egy adott mennyiségnél, amely mennyiséget a tagállam maga határoz meg, de az nem lehet nagyobb 500 liternél, több hulladékolajat hoz létre, gyűjt és/vagy ártalmatlanít, köteles:

- nyilvántartani az ilyen olajok mennyiségét, minőségét, eredetét és elhelyezését, azok elszállítását és átvételének elismervényét, beleértve az utóbbi dátumát, és/vagy

- továbbítani ezt az információt az illetékes hatóságoknak, amennyiben azok azt kérik.

A tagállamok felhatalmazással rendelkeznek arra, hogy a hulladékolajok mennyiségét, az első albekezdéssel összhangban, a méltányos átváltási tényező alapján kiszámított friss olaj megfelelő mennyiségében kifejezve határozzák meg.

12. cikk

Minden olyan vállalkozás, amely hulladékolajat gyűjt be, birtokol és/vagy ártalmatlanít, köteles a hatóság felhívására a hulladékolajok vagy azok maradékanyagai tárolásával, begyűjtésével és/vagy ártalmatlanításával kapcsolatos bármely információt megadni az illetékes hatóság számára.

13. cikk

(1) A 6. cikk értelmében vett vállalkozásokat a tagállamok rendszeresen ellenőrzik, különösen abból a szempontból, hogy megfelelnek-e az engedélyben meghatározott követelményeknek.

(2) Az illetékes hatóságok nyomon követik a műszaki fejlődést és/vagy a környezet állapotának változásait, hogy, ha az szükséges felülvizsgálják az, ezzel az irányelvvel összhangban kiadott engedélyeket.

14. cikk

A gyűjtő és/vagy ártalmatlanító vállalkozások az általuk nyújtott szolgáltatásért, a tagállamok által az 5. cikk értelmében rájuk kivetett kötelezettségekért, támogatásban részesülhetnek. Ez a kompenzáció, a méltányos nyereség figyelembevétele mellett, nem haladhatja meg a vállalkozás által a ténylegesen nyilvántartott éves fedezetlen költségeket.

A kompenzáció összegének akkorának kell lennie, hogy az ne okozza a verseny semmilyen lényeges torzulását, illetve ne idézze elő a termékek kereskedelmének mesterséges megoszlását.

15. cikk

A kompenzáció több módszer közül a használat után hulladékolajjá váló termékekre kivetett terhekből vagy a hulladékolajra kivetett terhekből finanszírozható.

A kompenzáció finanszírozásának a "szennyező fizet" elvvel összhangban kell lennie.

16. cikk

A tagállamok, a Szerződésben foglaltak tiszteletben tartásával, a környezet védelme érdekében hozhatnak olyan intézkedéseket, amelyek szigorúbbak az ebben az irányelvben szereplő előírásoknál.

Ezek az intézkedések tartalmazhatják többek között a hulladékolajok égetésének megtiltását.

17. cikk

Mindegyik tagállam szabályos időközönként továbbítja a Bizottságnak műszaki szakvéleményét, valamint az irányelv alapján hozott intézkedések alkalmazásán keresztül megszerzett tapasztalatait és eredményeit.

A Bizottság átfogó összefoglalót küld ezekről a jelentésekről a tagállamoknak.

18. cikk

A tagállamok 3 éves időközönként tájékoztatást küldenek a Bizottságnak ennek az irányelvnek a végrehajtásáról ágazati jelentés formájában, amely más, ehhez tartozó közösségi irányelveket is felölel. Ez a jelentés a 91/692/EGK irányelv ( 6 ) 6 cikkében megállapított eljárással összhangban a Bizottság által kidolgozott kérdőív vagy vázlat alapján készül el. A kérdőívet vagy vázlatot a jelentés által felölelt időszak kezdete előtt 6 hónappal küldik meg a tagállamoknak. A tagállamok a jelentést az általa felölelt 3 éves időszak végétől számított 9 hónapon belül küldik meg a Bizottságnak.

Az első jelentés az 1995-től 1997-ig terjedő időszakot öleli fel.

A Bizottság a tagállamok jelentésének benyújtását követő 9 hónapon belül közösségi jelentést tesz közzé az irányelv végrehajtásáról.

19. cikk

A tagállamok hatályba léptetik azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az irányelvnek az értesítéstől számított 24 hónapon belül megfeleljenek, és erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

20. cikk

A tagállamok által az irányelv alapján elfogadott rendelkezések a 6. cikkben meghatározott, az irányelvről szóló értesítés időpontjában már létező vállalkozásokra, az említett értesítéstől számított négy éven belül fokozatosan alkalmazandók.

21. cikk

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

22. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

( 1 ) HL C 85., 1974.7.18, 6. o.

( 2 ) HL C 125., 1974.10.16, 33. o.

( 3 ) HL C 112., 1973.12.20, 3. o.

( 4 ) HL L 188., 1984.7.16., 10. o.

( 5 ) HL L 108., 1976.4.26., 41. o.

( 6 ) HL L 377., 1991.12.31., 48. o.