BH+ 2011.11.494 Az írásbeli felszólítás másik félhez történő megérkezésének megállapításához nem elegendő a küldemény postára adásának igazolása [Ptk. 214. §].

A felülvizsgálati kérelem szempontjából irányadó tényállás szerint a felperes jogelődje a C. Rt. a 2002. december 16-án kötött kölcsönszerződéssel személygépkocsi vásárlása céljából 2 203 200 Ft CHF alapú kölcsönt nyújtott az alperesnek, amelyet az alperes a szerződésben meghatározott részletekben volt köteles visszafizetni. A szerződést az alperes által megvásárolt gépkocsira a felperes javára alapított vételi jog biztosította. A felperes jogelődje a kölcsönszerződést a fizetés elmulasztása miatt 2003. május 27-én azonnali hatállyal felmondta, az alperest a vételi jog gyakorlásáról értesítette, ez alapján az alperes a gépkocsit 2003. augusztus 14-én a felperes jogelődének átadta.

A felperes a 2003. szeptember 19-én kelt és az alperes részére 2003. december 13-án kézbesített levelében az alperest 2 652 015 Ft tartozás megfizetésére szólította fel. A gépkocsi értékesítését követően a vételár kiszámítása után az alperes tartozása 1 624 250 Ft-ra csökkent, az ennek megfizetésére vonatkozó későbbi felhívások az alperes részére kézbesítésre nem kerültek, azokat az állandó lakcímként megjelölt B., Z. u. 9. szám alól "ismeretlen helyre költözött", illetőleg "ismeretlen helyen tartózkodik" jelzéssel kézbesítette vissza a posta. "Ismeretlen helyre költözött" postai jelzéssel kézbesítette vissza a posta azt a felperes jogelődétől származó értesítést is, amelyben a felperes jogelődje a követelésnek a felperesre történő engedményezéséről értesítette az alperest, és "Ismeretlen helyen tartózkodik" postai jelzéssel érkeztek vissza az engedményezésről szóló értesítést és fizetési felszólítást tartalmazó további iratok is.

A 2009. június 15-én benyújtott fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemmel indult, majd az alperes ellentmondása folytán perré alakult eljárásban a felperes 1 624 250 Ft kölcsöntőke, ennek 2004. március 5-étől járó késedelmi kamata és a perköltségek megfizetésére kérte az alperest kötelezni. A keresetét a Ptk. 523. §-ának (1) bekezdésére, valamint az engedményezésre vonatkozó 328-329. §-ára alapította.

Az alperes elévülési kifogást terjesztett elő, erre hivatkozással a kereset elutasítását kérte.

Az első fokon eljárt városi bíróság ítéletében a keresetet a követelés elévülése miatt elutasította.

A megyei bíróság a felperes fellebbezése folytán hozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Elfogadta az elsőfokú bíróság jogi álláspontját, miszerint a fizetési felszólítás és az engedményezésről szóló értesítés postára adásának nem volt az elévülést megszakító joghatása. A másodfokú bíróság által kifejtett, a Ptk. 214. §-a (1) bekezdésének értelmezése szerint az írásban közölt nyilatkozat hatályosságához az is szükséges, hogy az a másik félhez megérkezzék, és ez irányadó a Ptk. 328. §-ának (3) bekezdésében írt, az engedményezésről szóló értesítésre is. Az a felszólítás, illetőleg értesítés, amelyről a kötelezett nem szerzett tudomást, az elévülést nem szakítja meg. Öt év elteltével a Ptk. 324. §-ának (1) bekezdése szerint a felperes követelése elévült, így a követelés a Ptk. 325. §-ának (1) bekezdése értelmében bírósági úton nem érvényesíthető.

A felperesnek a fellebbezésben a szerződés mellékletét képező Általános Szerződési Feltételekre, mint új tényre vonatkozó előadását érdemben nem vizsgálta, mert álláspontja szerint annak a fellebbezési eljárásban való figyelembevételét a Pp. 235. §-ának (1) bekezdése kizárja.

Végezetül megállapította, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértést nem követett el, a Pp. 3. §-ának (3) bekezdésében írt tájékoztatási kötelezettségét az elsőfokú bíróság teljesítette.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben mindkét fokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. Anyagi és eljárásjogi jogszabálysértésre egyaránt hivatkozott.