A Fővárosi Törvényszék M.71494/2020/33. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (Szr.) 35. § (1) bek.] Bírók: Korsós Zoltánné, Majorné Kiss Ildikó, Székely Sándorné

Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma

24.M.71.494/2020/33.

A Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma Dr. Beréti Krisztián Ügyvédi Iroda (cím10., ügyintéző: dr. Beréti Krisztián) által képviselt Felperes1 (cím11) felperesnek, Dr. Anda Péter Ügyvédi Iroda cím12 ügyintéző: dr. Anda Péter ügyvéd) által képviselt Alperes1 (cím13) alperes ellen gyógypedagógiai pótlék megfizetése iránt indított perében az alulírt napon meghozta és kihirdette a következő

í t é l e t e t

A bíróság a felperes keresetének helyt ad, kötelezi az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 60.000,- (Hatvanezer) Ft gyógypedagógiai pótlékot, 2019. március 15. napjától a törvényes mértékű kamatot, perköltségként 12.700,- (Tizenkétezer-hétszáz) Ft-ot.

Az eljárás illetékét az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a felek a Fővárosi Ítélőtáblához címezve, a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumánál a papír alapon eljáró félnek 3 példányban, míg az elektronikusan eljáró félnek elektronikus úton kell előterjeszteni.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha

- a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri,

- a bíróság azt indokoltnak tartja,

- vagy a tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni.

A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésben kell előterjeszteni.

Indokolás

A perben megállapított tényállás

[1] Alperes az alapító okirata, szervezeti működési szabályzata és szakmai programja alapján működő, 3 évnél fiatalabb gyermekek nappali gondozására, nevelésére és ellátására szakosodott, jogszabály alapján szociális intézmény. A bölcsőde szervezetileg az egészségügyi gyermekjóléti intézményrendszerhez tartozik.

[2] Felperes1 felperes 2009. augusztus 1. napjától létesített közalkalmazotti jogviszonyt az alperessel, 2013. január 1. napjától kisgyermeknevelői munkakört tölt be, munkavégzési helye cím14 alatti bölcsőde.

[3] Az alperesi intézménybe 2018. szeptember 14. napján került felvételre gyermek1 kisgyermek, akinek gondozását a felperes 2019. augusztus 31. napjáig végezte.

2018. november 4. napján került felvételre az intézménybe gyermek2 kisgyermek, akinek gondozását a felperes 2019. augusztus 31. napjáig végezte.

[4] A gondozási idő alatt a felperes szóban többször kérte az intézményvezetőt, a munkáltatói jogkör gyakorlóját, hogy részére kerüljön kifizetésre gyógypedagógiai pótlék, mivel a fenti két kisgyermek sajátos nevelési igényűnek minősül. A munkáltatói jogkör gyakorlója a felperes kérését arra hivatkozással nem teljesítette, hogy az intézmény alapító okiratában nincs benne az, hogy speciális nevelési igényű gyermeket fogadhat és a kisgyermeknevelőknek nincs speciális szakirányú végzettsége ilyen gyermekek gondozására.

A felperes és több kisgyermeknevelő írásban is kérelmezték a gyógypedagógiai pótlék folyósítását, az összegszerű kérelmet is előterjesztették.

[5] A felperes és a többi kisgyermeknevelő képviseletében eljárva a Szakszervezet konzultációt kezdeményezett a munkáltatóval és a fenntartóval, kezdetben az intézmény hajlandónak mutatkozott a pótlék kifizetésére, de türelmi időt kért. A következő időpontra tervezett megbeszélést azonban az intézmény lemondta és válaszlevelet küldött a kisgyermeknevelőknek, amelyekben az igényüket vitatta.

A felperes keresete

[6] A pótlék kifizetésének elmaradására tekintettel a felperes 2020. november 3-én keresetet terjesztett elő a bíróságnál, amelyben 2018. szeptember 24. napja és 2019. augusztus 31. napja között esedékessé vált gyógypedagógiai pótlék és annak kamata megfizetésére kérte az alperes kötelezését.

[7] A keresetében, a jogállítások körében a felperes hivatkozott a Kjt. a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII.26.) Kormányrendelet 15. § (6) bekezdésére, a 15/1998 (IV.30.) NM rendelet 35. § (3) és (4) bekezdésére, amely jogszabályi rendelkezések a sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődei ellátás keretében való nevelésére, gondozására, illetve a gyógypedagógiai pótlék folyósítására vonatkoznak.

[8] A pótlék mértéke tekintetében a felperes hivatkozott a Kormányrendelet 15. § (6) bekezdésére, valamint Magyarország 2019. évi költségvetéséről szóló 2018. évi L törvény 60. § (1) b) pontjára, amely szerint 2018 - 2019. években a gyógypedagógiai pótlék mértéke havi 5.000,-Ft azon kisgyermeknevelők részére, akik speciális nevelési igényű gyermeket gondoznak.

[9] A kereset összegszerűségét a felperes a 7. sz. válaszirat szerint 60.000,-Ft.ban és annak 2019. március 15. napjától járó kamatában határozta meg.

Az alperes ellenkérelme

[10] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, hivatkozott arra, hogy a felperest a gyógypedagógiai pótlék nem illeti meg. A jogállítások körében az alperes arra hivatkozott, hogy az alapító okirata, a szervezeti és működési szabályzata és szakmai programja szerint nem nyújtott sajátos nevelési igényű gyermekek részére ellást vagy korai fejlesztést, gondozást, fejlesztő felkészítést. A sajátos nevelési igényű gyermekek gondozásához, fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel az intézmény nem rendelkezik, továbbá a felperes sem felel meg a személyi feltételeknek. Az alperesi intézmény egy gyermek esetében sem rendelkezett szakértői bizottság által leírt olyan diagnózissal, amelynek alapján a felvett és a keresetben hivatkozott gyermekek sajátos nevelési igényű státuszban lennének.

[11] Az alperes jogállítása a felperes által is hivatkozott kormányrendelet 15. § (6) bekezdése volt, amely kimondja az alperes álláspontja szerint, hogy legalább két SNI-s gyermek egy csoportban való nevelése szükséges a pótlék megállapításához.

[12] A jogszabályban foglaltakon túlmenően az alperes hivatkozott az Minisztérium megbízásából és egyetértésével a Hivatal, valamint a Intézet által kiadott módszertani levélre, amely a bölcsődei nevelés, gondozás szakmai szabályairól szól. A módszertani levél szerint a sajátos nevelési igényű gyermekek elhelyezési módjai a bölcsődében a teljes integráció, a részleges integráció, illetve a speciális csoport. A felperes nem jelöli meg keresetében, hogy a hivatkozott két kisgyermek mely elhelyezési módban került ellátásra az intézményben. Az ellátási módoknak azért van jelentősége, mert a módszertani útmutató szerint mások a személyi és tárgyi feltételek a teljes integrációban és a részleges integrációban ellátott gyermekek esetében.

A személyi feltételek körében az alperes hivatkozott arra, hogy kisgyermeknevelő esetében akkreditált felkészítő tanfolyamon kell részt venni a speciális nevelési igényű gyermekek ellátásához, a gyógypedagógusnak pedig hetenként szükséges óraszámban kell részt venni a gyermek fejlesztésében, valamint gyermekgyógyászt vagy orvost kell alkalmazni megbízásos jogviszonyban vagy részmunkaidőben.