32015D1848[1]

A Tanács (EU) 2015/1848 határozata (2015. október 5.) a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó 2015. évi iránymutatásokról

A TANÁCS (EU) 2015/1848 HATÁROZATA

(2015. október 5.)

a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó 2015. évi iránymutatásokról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 148. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

tekintettel a Régiók Bizottságának a véleményére (3),

tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,

mivel:

(1) A tagállamoknak és az Uniónak az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkében meghatározott, a teljes foglalkoztatottságra és a társadalmi haladásra irányuló célkitűzések megvalósítása érdekében összehangolt stratégia kialakítására kell törekedniük a foglalkoztatás és különösen a szakképzett, képzett és alkalmazkodásra képes munkaerő, valamint a gazdasági változásokra reagálni képes munkaerőpiacok fejlesztése terén. A tagállamoknak a szociális partnerek kötelezettségeire vonatkozó nemzeti gyakorlat figyelembevételével közös érdekű ügynek kell tekinteniük a foglalkoztatás előmozdítását, és az ilyen irányú fellépésüket a Tanács keretében össze kell hangolniuk.

(2) Az Uniónak küzdenie kell a társadalmi kirekesztés és megkülönböztetés ellen, és elő kell mozdítania a társadalmi igazságosságot és védelmet, valamint a nemek közötti egyenlőséget. A politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Uniónak figyelembe kell vennie a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás és a képzés magas szintjére vonatkozó követelményeket.

(3) A tagállamok foglalkoztatáspolitikájára vonatkozó iránymutatások összhangban állnak a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó, az (EU) 2015/1184 tanácsi ajánlásban (4) meghatározott átfogó iránymutatásokkal. Az iránymutatások együttesen alkotják az Európa 2020 stratégiát végrehajtó iránymutatást (a továbbiakban: Európa 2020 integrált iránymutatás), amelyet a Tanácsnak kell elfogadnia a tagállami és az uniós politikák irányvonalának meghatározása céljából.

(4) Az Európai Unióról szóló szerződés (EUMSZ) rendelkezéseivel összhangban szakpolitikai koordinációs eszközöket alakított ki és alkalmaz a költségvetési, makrogazdasági és strukturális politikák területén. E különböző eszközöket az európai szemeszter átfogó keretbe foglalja a gazdasági, költségvetési, foglalkoztatási és szociális politikák integrált, többoldalú felügyelete céljából, hogy ezzel mozdítsa elő az Európa 2020 stratégia céljainak elérését, mindenekelőtt a foglalkoztatás, az oktatás és a szegénység csökkentése terén, a 2010/707/EU tanácsi határozatban (5) foglaltak szerint. Az európai szemeszter a Bizottság 2015-ös éves növekedési jelentésében foglaltak szerinti egyszerűsítés és megerősítés révén várhatóan még hatékonyabban fog működni.

(5) A pénzügyi és gazdasági válság során kiderült, hogy hol vannak az Unió és tagállamai gazdaságának gyenge pontjai. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a tagállamok gazdaságai és munkaerőpiacai nagymértékben függenek egymástól. Napjaink legnagyobb kihívása abban áll, hogy biztosítani lehessen, hogy az Unió az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés és a munkahelyteremtés irányába haladjon. Ehhez mind uniós, mind nemzeti szinten az EUMSZ-nek és az uniós gazdasági kormányzásnak megfelelő, összehangolt, ambiciózus és hatékony politikai fellépésre van szükség. E politikai fellépés célja többek között, hogy a kínálati és keresleti oldali intézkedések ötvözésével fellendítse a beruházásokat, megújítsa a strukturális reformok iránti elkötelezettséget és felelősségteljes költségvetési gazdálkodásra ösztönözzön, és ezzel egyidejűleg szem előtt tartsa azok foglalkoztatási és szociális hatását is. E tekintetben a Tanács és a Bizottság 2015-ös közös foglalkoztatási jelentésében közzétett foglalkoztatási és szociális mutatók eredménytáblája kiemelten hasznos eszköz a főbb foglalkoztatási és szociális problémák és különbségek idejében történő feltárásához, valamint a legsürgetőbb szakpolitikai fellépést igénylő területek meghatározásához.

(6) A munkaerőpiac reformjait, ezen belül a tagállami bérmegállapítási mechanizmusokat a társadalmi párbeszédre vonatkozó nemzeti gyakorlatnak megfelelően kell alakítani, megfelelő szakpolitikai teret hagyva a társadalmi-gazdasági kérdések átfogó mérlegeléséhez.

(7) A tagállamoknak és az Uniónak a válság társadalmi hatásait is kezelniük kell, és arra kell törekedniük, hogy összetartó társadalmat alakítsanak ki, amelyben az emberek képesek felmérni az előttük álló változásokat és megfelelően reagálni rájuk, és aktív szereplői lehetnek mind a társadalomnak, mind a gazdaságnak. Egyenlő hozzáférési feltételeket és lehetőségeket kell teremteni mindenkinek, valamint csökkenteni kell a szegénységet és a társadalmi kirekesztettséget, különösen a munkaerőpiac és a szociális védelmi rendszerek hatékony működésének biztosítása és a munkaerőpiacra való belépés előtt álló akadályok megszüntetése révén. A tagállamoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy a gazdasági növekedés előnyeiből minden polgár és minden régió részesüljön.

(8) Az Európa 2020 integrált iránymutatásoknak megfelelő intézkedések nagyban hozzájárulnak az Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája ("Európa 2020") célkitűzéseinek megvalósításához. Az Európa 2020 stratégiát alá kell támasztani azokkal az integrált európai és nemzeti szakpolitikai intézkedésekkel, melyeket az Uniónak és a tagállamoknak végre kell hajtaniuk annak érdekében, hogy az összehangolt strukturális reformok pozitív tovagyűrűző hatásokat váltsanak ki, sikerüljön a gazdaságpolitikai intézkedések megfelelő kombinációját kialakítani, az európai szakpolitikák pedig egységesebb módon járuljanak hozzá az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez.

(9) Bár az Európa 2020 integrált iránymutatások a tagállamoknak és az Uniónak szólnak, végrehajtásuknak valamennyi nemzeti, regionális és helyi hatósággal partnerségben, illetve a parlamentekkel, a szociális partnerek és a civil társadalom képviselőinek szoros bevonásával kell történnie.

(10) Az Európa 2020 integrált iránymutatások a reformok végrehajtásával kapcsolatban adnak útmutatást a tagállamok számára, szem előtt tartva a tagállamok egymástól való kölcsönös függőségét. Ezek az integrált iránymutatások összhangban állnak a Stabilitási és Növekedési Paktummal és a meglévő európai jogszabályokkal. Az integrált iránymutatásokra kell épülnie azoknak az országspecifikus ajánlásoknak, amelyeket a Tanács a tagállamokhoz intézhet.

(11) A Foglalkoztatási Bizottság és a Szociális Védelmi Bizottság - a Szerződés szerinti megbízatásukkal összhangban - nyomon követik, miként kerül sor a vonatkozó szakpolitikáknak a foglalkoztatáspolitikai iránymutatások fényében történő végrehajtására. Szoros együttműködést kell folytatniuk e bizottságoknak és a Tanács azon egyéb előkészítő szerveinek, amelyek részt vesznek a gazdasági és szociális politikák koordinációjában,

ELFOGADTA EZ T A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács elfogadja a mellékletben szereplő, a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokat. Ezek az iránymutatások az Európa 2020 integrált iránymutatások részét képezik.

2. cikk

A tagállamoknak a mellékletben foglalt iránymutatásokat figyelembe kell venniük foglalkoztatáspolitikai intézkedéseikben és reformprogramjaikban, amelyekről az EUMSZ 148. cikke (3) bekezdésének megfelelően be kell számolni.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Luxembourgban, 2015. október 5-én.

a Tanács részéről

az elnök

N. SCHMIT

(1) 2015. július 8-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) 2015. május 27-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) 2015. június 4-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(4) A Tanács (EU) 2015/1184 ajánlása (2015. július 14.) a tagállamok és az Európai Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról (HL L 192., 2015.7.18., 27. o.)

(5) A Tanács 2010/707/EU határozata (2010. október 21.) a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról (HL L 308., 2010.11.24., 46. o.).

MELLÉKLET

A TAGÁLLAMOK FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁIRA VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁSOK

AZ EURÓPA 2020 INTEGRÁLT IRÁNYMUTATÁSOK II. RÉSZE

5. iránymutatás: A munkaerő-kereslet fellendítése

A tagállamoknak meg kell könnyíteniük a minőségi munkahelyek teremtését, csökkenteniük kell azokat a tényezőket, amelyek a vállalatokat a munkaerő felvételében akadályozzák, valamint elő kell mozdítaniuk a vállalkozói készséget, különösen a kisvállalkozások alapítását és növekedési lehetőségeit. A szociális gazdaság megvalósulását és a szociális innovációt is aktívan támogatniuk kell.

Az adóterheket a munka megadóztatásáról át kell helyezni olyan egyéb adóztatási forrásokra, amelyek kevésbé fogják vissza a foglalkoztatást és a növekedést, de mindeközben meg kell óvni azokat a bevételi forrásokat, amelyek a megfelelő szociális védelemhez és a növekedést elősegítő kiadások fedezéséhez szükségesek. A munkát terhelő adók mérséklésének a munkaerőpiacra való belépés előtt álló akadályok és visszatartó tényezők, ezen belül is különösen azok megszüntetésére kell irányulnia, amelyek a munkaerőpiacról leginkább kiszorult személyek munkába állását nehezítik meg.

A tagállamoknak a szociális partnerekkel együtt és a nemzeti gyakorlatokkal összhangban olyan bérmegállapítási mechanizmusok használatát kell bátorítaniuk, amelyek lehetővé teszik a termelékenység alakulásának függvényében történő rugalmas bérezést. Figyelembe kell venni a készségek, valamint az egyes régiók, ágazatok és társaságok gazdasági teljesítménye közötti eltéréseket is. A minimálbérek meghatározásakor a tagállamoknak és a szociális partnereknek a dolgozói szegénységre, a munkahelyteremtésre és a versenyképességre gyakorolt hatásokkal is számolniuk kell.

6. iránymutatás: A munkaerő-kínálat növelése és a készségek és kompetenciák fejlesztése

A tagállamoknak a szociális partnerekkel együttműködve a megfelelő tudás, készség- és kompetenciakínálat révén elő kell mozdítaniuk a foglalkoztathatóságot és a termelékenységet. Végre kell hajtaniuk a szükséges beruházásokat valamennyi oktatási és képzési rendszer vonatkozásában, hogy növeljék a rendszerek hatékonyságát és eredményességét a munkaerői készség- és kompetenciafejlesztésben, és ezáltal a rendszerek révén hamarabb fel lehessen ismerni és ki lehessen elégíteni a mindinkább digitalizálódó és a technológiai, környezeti és demográfiai változások jellemezte gazdaság dinamikus munkaerőpiacainak gyorsan változó igényeit. A tagállamoknak egyúttal fokozottan törekedniük kell arra is, hogy az egész életen át tartó, minőségi tanulást mindenki számára elérhetővé tegyék, és meghosszabbítsák a munkával töltött aktív éveket a tevékeny időskort támogató stratégiák végrehajtása révén.

Az oktatási és képzési rendszerek strukturális hiányosságait orvosolni kell a magas szintű képzettség biztosítása, valamint annak érdekében, hogy csökkenjen az iskolát korán elhagyó fiatalok száma. A tagállamoknak emelniük kell a népesség iskolázottsági szintjét, ösztönözniük kell az olyan munkaalapú tanulási rendszereket, mint például a duális oktatás, javítaniuk kell a szakképzés minőségét, továbbá bővíteniük kell a formális oktatási rendszeren kívül megszerzett tudás, készségek és kompetenciák elismerésének és érvényesítésének lehetőségeit is.

Kezelni kell a magas munkanélküliségi és inaktivitási ráta problémáját is. A hosszú távú és strukturális munkanélküliséget jelentősen csökkenteni kell átfogó és egymást erősítő stratégiákkal, így például az érintettek munkaerőpiacra való visszatérését elősegítő, célzott aktív támogatással. Átfogóan foglalkozni kell az ifjúsági munkanélküliség és a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő nagyszámú fiatal (NEET-fiatalok) problémájával, mégpedig az iskolából vagy képzésből a munkába való átmenet strukturális javítása révén, ideértve az ifjúsági garancia teljes körű bevezetését is.

Mérsékelni kell a munkaerőpiacra való belépést akadályozó tényezőket, különösen, ami a hátrányos helyzetű csoportok munkavállalását illeti.

Többek között az egyenlő díjazás révén növelni kell a nők munkaerő-piaci részvételét és érvényre kell juttatni a nemek közötti egyenlőséget. Elő kell mozdítani a munka és a családi élet összeegyeztethetőségét, különösen a megfizethető és minőségi kisgyermekkori nevelési szolgáltatások, gondozási szolgáltatások, valamint tartós ápolás-gondozási szolgáltatások lehetőségének biztosításával.

A tagállamoknak teljes mértékben ki kell használniuk az Európai Szociális Alap és egyéb uniós alapok nyújtotta lehetőségeket a foglalkoztatásnak, a társadalmi befogadásnak, az egész életen át tartó tanulásnak és az oktatásnak a fejlesztésére, valamint közigazgatás javítására.

7. iránymutatás: A munkaerőpiacok működésének javítása

A tagállamoknak figyelembe kell venniük a rugalmas biztonság alapelveit. Csökkenteniük kell és meg kell előzniük a munkaerő-piaci szegmentációt, és küzdeniük kell a be nem jelentett munkavégzés ellen. A foglalkoztatásvédelmi szabályok, a munkajog és az intézmények révén megfelelő munkaerő-felvételi környezetet kell teremteni, egyben gondoskodni kell mind a foglalkoztatottak, mind az álláskeresők megfelelő szintű védelméről. Olyan minőségi munkahelyeket kell teremteni, amelyeken a társadalmi-gazdasági biztonság, a munkaszervezés, az oktatási és képzési lehetőségek, a munkakörülmények (ezen belül az egészség és a biztonság) és a munka és a magánélet közötti egyensúly egyaránt biztosított.

A tagállamoknak az idevágó reformokat és politikai intézkedéseket - a saját gyakorlatuknak megfelelően - a nemzeti parlamentekkel és a szociális partnerekkel szoros együttműködésben kell megtervezniük és végrehajtaniuk, gondoskodva arról is, hogy a társadalmi párbeszédet nemzeti szinten működőképesebbé és hatékonyabbá tegyék.

A tagállamoknak meg kell erősíteniük az aktív munkaerő-piaci szakpolitikáikat azok hatékonyságának növelésével, célcsoportjaik pontosításával, hatékonyabb megszólításával és kibővítésével, továbbá a szakpolitikák és a passzív intézkedések kölcsönhatásának javításával, valamint azzal, hogy biztosítják a munkanélküliek jogait és felelősségét az aktív álláskeresés tekintetében. Ezen intézkedéseknek arra kell irányulniuk, hogy jobban összehangolják a munkaerő-piaci keresletet és kínálatot, és támogassák a hosszú távú megoldást nyújtó átmeneteket.

A tagállamoknak törekedniük kell a jobb, hatékonyabb állami foglalkoztatási szolgálatok létrehozására, hogy visszaszorítsák és lerövidítsék a munkanélküliséget az álláskeresőknek kínált személyre szabott szolgáltatásokkal, a munkaerő-piaci kereslet támogatásával és a teljesítménymérő rendszerek alkalmazásával. A tagállamoknak hatékonyan aktiválniuk kell azokat, akikben megvan a potenciál, hogy belépjenek a munkaerőpiacra, ugyanakkor védelemben kell részesíteniük azokat, akik nem képesek a munkaerő-piaci részvételre. A tagállamoknak a megkülönböztetésmentességet célzó hatékony intézkedésekkel ösztönözniük kell a valamennyi nő és férfi előtt nyitva álló befogadó munkaerőpiacok létrejöttét, továbbá a humántőkébe való beruházásokkal növelniük kell a foglalkoztathatóságot.

Elő kell mozdítani a munkavállalók mobilitását az európai munkaerőpiacban rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázása érdekében. Ki kell küszöbölni a foglalkoztatói nyugdíj mobilitásának és a képzettségek elismerésének akadályait. A tagállamoknak ugyanakkor a hatályos szabályokkal való visszaélések megakadályozására is ügyelniük kell, valamint fel kell ismerniük a bizonyos régiókban jelentkező elitelvándorlás kockázatát is.

8. iránymutatás: A társadalmi befogadás elősegítése, a szegénység elleni küzdelem és az esélyegyenlőség előmozdítása

A tagállamoknak korszerűsíteniük kell a szociális védelmi rendszereket annak érdekében, hogy a polgárok minden életszakaszában hatékony, eredményes és megfelelő védelmet nyújtsanak, támogatva a társadalmi befogadást, egyenlő esélyeket biztosítva a férfiak és a nők számára és kiküszöbölve az egyenlőtlenségeket. Az általános megközelítések szelektívekkel történő kiegészítése javítja majd a hatékonyságot, az egyszerűsítés pedig jobb hozzáférhetőséget és minőséget eredményez. Nagyobb figyelmet kell fordítani a megelőző és integrált stratégiákra. A szociális védelmi rendszereknek elő kell segíteniük a társadalmi befogadást azzal, hogy ösztönzik a polgárok aktív munkaerő-piaci és társadalmi részvételét. Alapvetőek a megfizethető, elérhető és minőségi szolgáltatások, például a gyermekgondozás, a napköziotthonos ellátás, az oktatás, a képzés, a lakhatás, az egészségügyi szolgáltatások és a tartós ápolás-gondozás. Mindez magában foglalja az olyan alapszolgáltatásokra és -intézkedésekre fordított kiemelt figyelmet, amelyeknek célja a korai iskolaelhagyás megelőzése, az aktív keresők szegénységi rátájának csökkentése, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem.

E célra több eszközt is be kell vetni egymást kiegészítve és az aktív befogadás alapelveivel összhangban, így pl. egyéni igényekhez szabott munkaerő-aktiválási szolgáltatásokat, a minőségi és elérhető szolgáltatásokat és megfelelő mértékű jövedelemtámogatást. A szociális védelmi rendszereket úgy kell kialakítani, hogy minden támogatásra jogosult személyre kiterjedjenek, elősegítsék a védelmet és a humántőke-beruházásokat, és segítsenek megelőzni vagy csökkenteni a szegénységet és a társadalmi kirekesztést, illetve védelmet nyújtani ellene a teljes életciklus során.

A tagállamoknak a növekvő élettartam és a demográfiai változások ellenére is biztosítaniuk kell a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát és megfelelőségét mind a nők, mind a férfiak számára. A tagállamoknak jobb minőségűvé, elérhetőbbé, eredményesebbé és hatékonyabbá kell tenniük az egészségügyi ellátást és a tartós ápolási-gondozási rendszereket, és mindeközben szavatolniuk kell a fenntarthatóságot is.