31995R0690[1]

A Bizottság 690/95/EK Rendelete (1995. március 30.) a Közösség erdőinek a légköri szennyezés elleni védelméről szóló 3528/86/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló 1091/94/EGK tanácsi rendelet módosításáról

A Bizottság 690/95/EK rendelete

(1995. március 30.)

a Közösség erdőinek a légköri szennyezés elleni védelméről szóló 3528/86/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló 1091/94/EGK tanácsi rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 2157/92/EGK rendelettel [1] módosított, a Közösség erdőinek a légköri szennyezés elleni védelméről szóló, 1986. november 17-i 3528/86/EGK tanácsi rendeletre [2] és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésére,

mivel a 3528/86/EGK rendelet 2. cikk (1) bekezdés harmadik francia bekezdése alapján a közösségi terv célja a tagállamok segítése, hogy az állandó mintaterületeken intenzíven és folyamatosan ellenőrizzék az erdei ökoszisztémákat;

mivel a 3528/86/EGK rendelet 2. cikkének (2) bekezdése alapján a tagállamoknak az intenzív és folyamatos ellenőrzésre kijelölt állandó mintaterületek hálózata révén nyert adatokat meg kell küldeni a Bizottságnak;

mivel ezt a hálózatot a 1091/94/EK bizottsági rendelet [3] I. mellékletének megfelelően építették ki; mivel a 1091/94/EK rendelet III-IV. mellékleteiben megállapították a koronaállapot folyamatos felvételére, a talajállapot felvételére, a lombozat állapotára és a növedék mérésére vonatkozó adatok benyújtásának közös módszerét és formátumait;

mivel a lerakódás sebességének mérését és a meteorológiai méréseket már rögzítik, és az adattovábbítás közös módszertanával és formanyomtatványával ki kell egészíteni a 1091/94/EK rendeletet;

mivel az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak az Erdészeti Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 1091/94/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. A II. mellékletben a 2a. formanyomtatvány az alábbi intézkedésekkel egészül ki:

"A lerakódási sebessége mérésének előkészítése és végrehajtása.

Meteorológiai mérések előkészítése és végrehajtása."

2. A III. melléklet II.5. bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

"II.5. Adatok továbbítása

A tagállamok ezt az információt valamennyi parcellára vonatkozóan egységes formában továbbítják a Bizottsághoz (lásd VII. melléklet, 3a. és 3b. formanyomtatványok)."

3. A VIIa. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

4. E rendelet II. és III. mellékletei a rendelet VIII. és IX. mellékleteként egészülnek ki.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1995. március 30-án.

a Bizottság részéről

Franz Fischler

a Bizottság tagja

[1] HL L 217., 1992.7.31., 1. o.

[2] HL L 326., 1986.11.21., 2. o.

[3] HL L 125., 1994.5.18., 1. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

A 1091/94/EK rendelet VIIa. melléklete a következő résszel egészül ki:

- az 1. bekezdés (

A felmérésekre vonatkozó fájlnevek áttekintése

) a következő szavakkal egészül ki:

"Vizsgálat | Melléklet | Gyakorisága | Fájlnév (nevek) |

"Lerakódás" | VIII. | Folyamatos | XX1995. PLD, XX1995. DEM, XX1995. DEO, XX1995. DEA |

Meteorológia | IX. | Folyamatos | XX1995. PLM, XX1995. MEM, XX1995. MEC, 8d. formanyomtatvány, XX1995. MEO és XX1995. MED" |

- és az utolsó albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"Minden fájlnév a két betűből álló országkódból (amelyet a nevek listájában az XX jelöl) és az azt követő felmérés évéből (a példában 1995.) vagy a GENER szóból áll, amennyiben az információt egyszer adják meg, pontból (.) és a kiterjesztésben egy hárombetűs kódból áll. Ez a hárombetűs kód a parcellafájloknál PL betűkből és a Talaj (S), Lombozat (F), Növedék (I), Lerakódás (D) és Meteorológia (M) szavak angol megfelelőjének első betűjéből áll. Ez a hárombetűs kód az adatfájloknál a Talaj (SO), Lombozat (FO), Növedék (IN), Lerakódás (DE) vagy Meteorológia (ME) szavak angol megfelelőjének első két (vagy egy) betűjéből és a Kötelező (M) vagy Választható (O) jellegre vagy a növedék mérésének (EValuation), lerakódás mérésének (Air) vagy a Meteorológia (Climate vagy Damage) különböző részeire vonatkozóan egy (vagy két) betűből áll.

Ha a más meglévő 16 x 16 km-es rácsháló parcelláin történik az adatfelvétel, akkor a hasonló fájlnevek használata miatt zavart okozhat. Ebben az esetben a fent említett fájlnevek évkódjait 1000-rel meg lehet növelni (pl. XX2995. SOM)."

- A következő 10 formanyomtatvánnyal (XX1995. PLD, XX1995. DEM, XX1995. DEO, XX1995. DEA, XX1995. PLM, XX1995. MEM, XX1995. MEC, 8d. formanyomtatvány, XX1995. MEO, XX1995. MED) kiegészül:

7a. formanyomtatvány

XX1995. PLD

Az egyszerűsített mintaterület-fájl a lerakódás sebességének mérésével összekapcsolva

+++++ TIFF +++++

7b. formanyomtatvány

XX1995. DEM

lerakódási méréseket tartalmazó Adatfájl tartalma (Kötelező paraméterek)

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

7c. formanyomtatvány

XX1995. DEO

lerakódási méréseket tartalmazó Adatfájl tartalma (Választható)

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

7d. formanyomtatvány

XX1995. DEA

Légsűrűségi méréseket tartalmazó adatfájl tartalma (Választható)

+++++ TIFF +++++

8a. formanyomtatvány

XX1995. PLM

Az egyszerűsített mintaterületfájl a meteorológiai mérésekkel összekapcsolva

+++++ TIFF +++++

8b. formanyomtatvány

XX1995. MEM

Adatfájl tartalma meteorológiai mérésekkel.

+++++ TIFF +++++

8c. formanyomtatvány

XX1995. MEC

Klimaviszonyokat tartamozó adatfájl

+++++ TIFF +++++

8d. formanyomtatvány

+++++ TIFF +++++

8e. formanyomtatvány

XX1995. MEO

Azonosított károsító tényezők előfordulásait tartalmazó adatfájl tartalma

+++++ TIFF +++++

8f. formanyomtatvány

XX1995. MED

Az egyszerűsített mintaterületfájl a meteorológiai események/jelenségek által okozott és megfigyelt károkról

+++++ TIFF +++++

- A lista a következő pontokkal egészül ki:

"Információ a lerakódás mérésére vonatkozóan

(37) Mintavételi kód

A lerakódásra vonatkozó mintavételeknél a következő kódokat alkalmazzák:

1 : koronán áthulló csapadék

2 : tömeges lerakódás

3 : csak nedves lerakódás

4 : törzsön lefolyó csapadék

5 : köd

6 : fagyott köd (dér)

7 : légsűrűség

9 : egyebek

Az alkalmazott berendezésre vonatkozó adatokat az általános információkat tartalmazó dokumentum mellékletében tüntetik fel.

(37a) Minta mennyisége

A mintá(k) teljes összegyűjtött mennyiségét elosztják a gyűjtő(k) vízgyűjtő területével és mm-ben jegyzik fel.

(38) A megfigyelési időszak kezdő és befejező időpontjai

Az egyes megfigyelési időszakok kezdő és befejező időpontjait a formanyomtatványokon tüntetik fel, a megfigyelés, értékelés és elemzés időpontjával egyező formátum alkalmazásával (lásd 3. tétel).

Egy megfigyelési időszak egy vagy több mérési időszakból áll. Az egy megfigyelési időszakon belüli mérési időszakok azonos hosszúságúak legyenek. Egy mérési időszak legrövidebb hossza egy hét, a maximuma egy hónap.

Ha az év folyamán különböző mérési időszakokat szükséges használni (pl. nyáron hetit, télen havit), akkor két különálló megfigyelési időszakot határoznak meg, és az eredményeket a formanyomtatványokon külön jegyzik fel.

(39) A mérési időszakok száma

A mérési időszakoknak az egyes megfigyelési időszakokon belüli számát feltüntetik a formanyomtatványokon.

(40) Időszak

Feltüntetik annak a mérési időszaknak a számát, amelyben a mintát gyűjtötték. Minden évben (január 1-jén vagy akörül) új mérési időszaksorozat kezdődik. Amennyiben a több mérési időszakból származó mintákat az elemzés előtt egyesítik, az egyesítés pontos részleteit az általános információkat tartalmazó dokumentum mellékletében tüntetik fel. Az elemzés időszakának jelzésére mérési időszak első számát használják (pl. ha a 9., 10., 11. és 12. időszakok mintáit egy mintába egyesítik az elemzéshez, akkor ez a minta a 9. időszakszámot kapja).

Információ a meteorológiai megfigyelésre vonatkozóan

(41) Termőhely-kód

A parcellában és annak közelében számos termőhely határozható meg. Mivel a meteorológiai műszereket különböző termőhelyeken lehet felállítani, ezért minden egyes termőhelyet azonosítani kell. A termőhely pontos adatait a meteorológiai értékelést tartalmazó dokumentum mellékletében kell feltüntetni. A lehetséges termőhelykódok példái:

A parcellában

1 : lombkorona szint alatt szabvány szerinti meteorológiai magasságban (1,50 m)

2 : lombkorona szint alatt 2 m magasságban (2,00 m)

3 : lombkorona szint alatt a talajszinten (0,10 m)

4 : lombkorona szint magasságában

5 : lombkorona szint felett

6 : lombkorona szint alatt 20 cm mélységben (- 0,20 m)

A parcellán kívül

7 : nyílt terepen, szabvány szerinti meteorológiai magasságban (1,50 m)

8 : nyílt terepen, a talajszinten (0,10 m)

9 : nyílt terepen, 10,00 m magasságban

... stb.

(42) Műszerkód

A meteorológiai mintavevőkre a következő kódokat használják

10 : kézi leolvasás

20 : mechanikus rögzítés

30 : papírra rögzítés

40 : digitális rögzítés (önálló műszer)

50 : digitális rögzítés (integrált adatgyűjtő és regisztráló berendezés)

Amennyiben több különféle típusú, márkájú stb. eszközt használnak, akkor alpontokat lehet használni (pl. 11: hajszálas higrométer, 12: nedvesség/szárazságmérő).

Az alkalmazott berendezésre vonatkozó részletek a meteorológiai értékelést tartalmazó dokumentum mellékletében szerepelnek.

(43) Hőmérsékletek

A hőmérsékleteket °C-ban, plusz/mínusz előjeles, két egész és egy tizedes számjeggyel fejezik ki (pl. -12,5).

(44) Relatív páratartalom

A relatív páratartalmat az adott időszak átlagaként fejezik ki, két egész és egy tizedes számjeggyel megadva (pl. 62,5).

(45) Szélsebesség

A szélsebességet átlagos szélsebességként másodpercenkénti méterben (m/s), maximum három számjeggyel fejezik ki (pl. 25).

(46) Szélirány

Az uralkodó szélirányt az iránytűo-ában állapítják meg (észak = 0o, kelet = 90o, dél = 180o, nyugat = 270o).

(47) Napsugárzás

Az időszak alatti összes napsugárzást négyzetméterenkénti wattban (W/m2) fejezik ki.

(48) Heti rögzítés

A rögzítés hetente történik a folyó hét számának megadásával. Az első hét január 1-jén vagy környékén kezdődik. Egy esemény egyetlen napon történő előfordulása esetén a "- tól""- ig" ugyanazt a heti számot kapja.

(49) Intenzitás

Az előfordulás intenzitása egy kódszámot kap:

1 : (Nagyon) közeli az esemény/jelenség meghatározása idejéhez

2 : Rendkívül hosszú időtartamú

3 : Rendkívül intenzív

4 : Rendkívül hosszú és rendkívül intenzív

(50) Megfigyelt károsodás

Feltüntetik azt a számot vagy nevet, amely alatt a kárt a 8d. formanyomtatványon (szükség esetén) megemlítik, vagy egy rövid leírást készítenek, és utalás történik az összefoglaló jelentésben vagy az értékelő jelentésben található bővebb magyarázatra (lásd IX. melléklet, II.8. pont). Ugyanennek a jelentésnek tartalmaznia kell a károsodás intenzitásának, tüneteinek és kiterjedésének a részleteit is."

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

A 1091/94/EK rendelet a következő VIII. melléklettel egészül ki: VIII. MELLÉKLET

VIII. MELLÉKLET

KÖZÖS MÓDSZEREK A LERAKÓDÁS MÉRÉSÉRE AZ ÁLLANDÓ MINTATERÜLETEKEN

I. Általános megjegyzések

A méréseket az állandó mintaterületek kiválasztott részén folyamatosan kell végrehajtani. Az állandó mintaterületek legalább 10 %-át kiválasztják a lerakódás tagállamok által történő megfigyelésére. A koronán áthulló csapadék (korona alatti), a törzsön lefolyó csapadék (korona alatt, bükkállományban) és a csak nedves vagy tömeges lerakódás (az erdei tisztáson) mérései kötelezőek. A kötelező tételekhez szükséges berendezés felállítását 1995 decemberig be kell fejezni. Minden más mérés, úgymint a törzsön lefolyó csapadék (bükktől eltérő fafajoknál), köd és légsűrűség, szabadon választható.

A lerakódás megfigyelése állandó időszak alapján történik (például havi vagy heti). Az elemzési költségek csökkentése érdekében a mintákat néhány egymást követő időszakból össze lehet kapcsolni.

A következő technikai részletek az ICP (Nemzetközi Együttműködési Program) Lerakódás Szakértői Testületének eredményein alapulnak. Utalás történik a szakértői testület által készített kézikönyvre, különösen a mintavételi berendezés, mintavételi eljárások, a minőségbiztosítás és adatkezelés különleges részleteire vonatkozóan.

II. Megfigyelési módszerek

II.1. Megfigyelés a lombkoronaszint alatt

Amennyiben lehetséges, a lombkoronán áthulló csapadék mérésére szolgáló berendezést az adott parcellán állítják fel. A gyökérrendszer károsodásának az elkerülése érdekében azokat a részeket, amelyeket gödrökben kell elhelyezni (gyűjtők, regisztráló műszerek stb.), az adott parcellán kívül is fel lehet állítani a pufferzónában. A bükkerdőkben a törzsön lefolyó csapadék összegyűjtésére is állítanak fel berendezést. Mivel ezeket a gyűjtőket egy (vagy ugyanabban a) gödörben tárolják, ajánlatos az adott parcellán kívüli fákat kiválasztani, például a pufferzónában.

A lombkoronán áthulló és a törzsön lefolyó csapadék méréseit oly módon kell végezni, hogy az eredmények reperezentatívak legyenek a parcella területére. Ez azt jelenti, hogy megfelelő számú mintát kell alkalmazni.

II.2. Megfigyelés az erdei tisztáson

Az adott parcellához közeli helyen (2 km-es távolságon belül) csak nedves és tömeges lerakódásra helyeznek el gyűjtőket. A helyszínt úgy választják ki, hogy a környező tárgyak ne legyenek közelebb, mint magasságuk kétszerese.

II.3. Mérési időszak

A méréseket havonta, hetente vagy a kettő közötti időszakban kell végezni, pl. minden két vagy három hétben, elsősorban az adott parcella általános időjárási feltételeitől függően (a párolgást és az algák elszaporodását el kell kerülni a minta-tartóedényekben).

Amennyiben az év folyamán különféle mérési időszakokat kell alkalmazni (pl. hetit nyáron és havit télen), akkor két különálló megfigyelési időszakot határoznak meg, és az eredményeket külön formanyomtatványokon jelentik be. Egy megfigyelési időszakon belül a mérési időszakok egyforma hosszúak. Ugyanazt a mérési időszakot alkalmazzák az erdő lombkoronája alatti megfigyelésnél és a tisztás megfigyelésénél.

II.4. Mintavétel, mintakezelés

A minták összegyűjtésére tiszta mérőeszközöket és tartályokat kell használni. A berendezés kiöblítéséhez ionmentesített vizet használnak. Fontos, hogy a tartályokat fénytől elzártan és hűvös helyen tárolják a mintavétel és szállítás alatt. Napos és meleg körülmények között tartósítószereket lehet hozzáadni az algásodás megakadályozására. Ebben az esetben csak olyan tartósítószereket kell használni, amelyek nem befolyásolják egyetlen fontos ion vizsgálatát sem.

II. 5. Minták előkezelése, szállítás, és tárolás

Meghatározzák az egyes lombkoronán áthulló csapadékból, törzsön lefolyó csapadékból vagy szabadtéri gyűjtőből összegyűjtött valamennyi minta térfogatát. A mintákat lehet külön elemezni, vagy össze lehet keverni az egyidőben kihelyezett azonos típusú berendezésből származó mintákkal. A lombkoronán áthulló csapadékot, törzsön lefolyó csapadékot vagy szabadtéri mintákat elkülönítve elemzik. A törzsön lefolyó csapadékmérésekből származó mintákat csak az azonos fafajhoz tartozó, azonos méretű és domináns fák esetében lehet összefoglalni.

A rövid időszakokból származó mintákat változtatás nélkül lehet elemezni, vagy az elemzés előtt össze lehet keverni a havi mintákkal. Amennyiben a mintákat összekeverik, akkor azokat az összes mintatérfogat arányában kell összekeverni.

A mintákat a lehető leghamarabb elszállítják a laboratóriumba (lehetőség szerint hűtőládákban), és az elemzésig hideg (4 °C) és sötét helyen tárolják.

II. 6. Általános információ

A következő információkat gyűjtik össze:

- parcellaszám,

- mintavevő kód,

- a megfigyelési időszak első időpontja,

- a megfigyelési időszak utolsó időpontja,

- az (egyenlő) mérési időszakok száma a megfigyelési időszakban.

Összegyűjthetők további szabadon választható információk, amelyek hasznosak az eredmények értelmezésénél, mint például a lombkorona felületi érdessége, a levélfelület- index stb.

II. 7. Kémiai elemzés

Minden mintában kötelezően (Köt.) vagy választhatóan (Vál.) határozzák meg a következő paramétereket:

Paraméter | Lombkoronán áthulló csapadék | Tömeges vagy csak nedves | Törzsön lefolyó csapadék | Köd | Levegő |

bükk | egyéb fafajok |

pH | Köt. | Köt. | Köt. | Vál. | Vál. |

Conductivity | Köt. | Köt. | Köt. | Vál. | Vál. | |

K | Köt. | Köt. | Köt. | Vál. | Vál. | Vál. |

Ca | Köt. | Köt. | Köt. | Vál. | Vál. | Vál. |

Mg | Köt. | Köt. | Köt. | Vál. | Vál. | Vál. |

Na | Köt. | Köt. | Köt. | Vál. | Vál. | Vál. |

N-NH4 | Köt. | Köt. | Köt. | Vál. | Vál. | |

Cl | Köt. | Köt. | Köt. | Vál. | Vál. | |

N-NO3 | Köt. | Köt. | Köt. | Vál. | Vál. | |

S-SO4 | Köt. | Köt. | Köt. | Vál. | Vál. | Vál. |

Alkalinity | Köt. | Köt. | Köt. | Vál. | Vál. | |

Ntotal | Köt. | Vál. | Köt. | Vál. | Vál. | |

Al3+ | Vál. | Vál. | Vál. | Vál. | Vál. | |

Mn2+ | Vál. | Vál. | Vál. | Vál. | Vál. | |

Fe3+ | Vál. | Vál. | Vál. | Vál. | Vál. | |

PO43 - | Vál. | Vál. | Vál. | Vál. | Vál. | |

Cu | Vál. | Vál. | Vál. | Vál. | | |

Zn | Vál. | Vál. | Vál. | Vál. | Vál. | |

Hg | Vál. | Vál. | Vál. | Vál. | | |

Pb | Vál. | Vál. | Vál. | Vál. | Vál. | |

Co | Vál. | Vál. | Vál. | Vál. | | |

Mo | Vál. | Vál. | Vál. | Vál. | | |

Cd | Vál. | Vál. | Vál. | Vál. | | |

Stotal | Vál. | Vál. | Vál. | Vál. | | |

Norg | Vál. | Vál. | Vál. | Vál. | | |

CTOC | Vál. | | Vál. | Vál. | | |

CDOC | Vál. | | Vál. | Vál. | | |

Ptotal | Vál. | Vál. | Vál. | Vál. | | |

O3 | | | | | | Vál. |

SO2 | | | | | | Vál. |

SO4 | | | | | | Vál. |

NO2 | | | | | | Vál. |

NO | | | | | | Vál. |

HNO2 | | | | | | Vál. |

HNO3 | | | | | | Vál. |

NH4NO3 | | | | | | Vál. |

NH3 | | | | | | Vál. |

V. O. C. | | | | | | Vál. |

II.8. Adattovábbítás

A tagállamok ezeket az információkat egységesített formában továbbítják a Bizottsághoz minden egyes parcellára, ahol lerakódást figyeltek meg (lásd VII. melléklet, 7a., 7b., 7c. és 7d. formanyomtatványok).

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

A 1091/94/EK rendelet a következő IX. melléklettel egészül ki: IX. MELLÉKLET

IX. MELLÉKLET

KÖZÖS MÓDSZEREK A METEOROLÓGIAI MÉRÉSEKRE AZ ÁLLANDÓ MINTATERÜLETEKEN

I. Általános megjegyzések

Az 1996 közepéig tartó időszakban egy próbaidőszakot terveznek, amely alatt önkéntes alapon, korlátozott számú állandó mintaterületeken (10 %) meteorológiai méréseket végeznek. Majd 1996 második felében értékelésre kerül sor, és döntenek a meteorológiai mérések folytatásának részleteiről és intenzitásáról. A korlátozott számú parcellákon végzett megfigyelések mellett a meteorológiai jelenségek által okozott megfigyelt károk rögzítését valamennyi állandó mintaterületen el kell végezni.

A meteorológiai megfigyelések három részre oszlanak:

A. a tényleges meteorológiai helyzet mérésének elvégzése a parcellán vagy annak közelében (korlátozott számú parcellák)

B. a hosszú távú klímaviszonyok (valamennyi parcella) és a potenciális károsító események/jelenségek meghatározása (korlátozott számú parcellák)

C. a szélsőséges időjárási viszonyok által okozott károk megfigyelése a parcella fáin (valamennyi parcella)

A tényleges méréseket (A) a parcellák egy kiválasztott részén végzik majd el, lehetőség szerint olyan parcellákon, amelyeket a lerakódás megfigyelésére is felhasználnak (lásd VIII. melléklet). A tagállamok szabadon választhatják ki a módszereket, berendezéseket és a próbaidőszak alatti mérések gyakoriságát. Várható, hogy az értékelési folyamat során a módszerekre, berendezésekre és a gyakoriságra vonatkozóan ajánlásokat dolgoznak ki.

II. Eljárás

II.1. A mintavételi berendezés elhelyezése

A meteorológiai paraméterek valamennyi megfigyelésére (A) szolgáló mérőberendezést a parcellában vagy annak közelében helyezik el. Bizonyos paramétereket (csapadék, szél, sugárzás stb.) az erdő tisztásán kell mérni. Más paramétereket (pl. talajhőmérséklet) jobban meg lehet figyelni a lombkorona által fedett területen. A próbaidőszak alatt nincsenek korlátozások vagy meghatározott felállítási eljárások. Olyan paraméterek megfigyelésekor, mint a napsugárzás, csapadék stb., az erdő egy megfelelően nagy méretű "tisztását" kell kiválasztani az állományon kívül. Ennek a helyszínnek a lehető legközelebb, hasonló terepen (lejtő, magasság, stb.) és a parcellától lehetőleg 2 km távolságon belül kell lennie.

Lehetőség szerint a lerakódás mérésére szolgáló berendezéssel kell összekapcsolni. A gyökerek és a talajviszonyok megzavarásának elkerülése érdekében a berendezést úgy kell elhelyezni, hogy azt a parcellán keresztül történő áthaladás nélkül lehessen megközelíteni és karbantartani.

II.2. A tényleges meteorológiai helyzet mérési módszerei a parcellákban vagy azok mellett

A próbaidőszakban a tagállamok szabadon választhatják meg a módszereket, berendezéseket és a mérési gyakoriságot. A meteorológiai helyzetet korlátozott számú parcellákon kell megfigyelni.

- Lehetőség szerint egy intenzív folyamatos meteorológiai mérőállomást kell felállítani a korlátozott számú parcellákon. Ezt követően javasolt az alábbi paraméterek folyamatos mérése:

Paraméter | Módszer |

Csapadék | mérőeszköz/adatgyűjtő és regisztráló |

Levegő hőmérséklete | adatgyűjtő és regisztráló |

Talajhőmérséklet (pl. 20 cm mélységben) | adatgyűjtő és regisztráló |

Relatív páratartalom | adatgyűjtő és regisztráló |

Szélsebesség | adatgyűjtő és regisztráló |

Szélirány | adatgyűjtő és regisztráló |

Napsugárzás | adatgyűjtő és regisztráló |

Olyan helyeken, ahol a hó gyakori, közös speciális hógyűjtőket kell felállítani.

- Alternatívaként olyan helyzetekben, ahol nem lehet intenzív folyamatos meteorológiai állomásokat felállítani, a korlátozott számú parcellákon javasolt berendezést felállítani a következő paraméterek adott gyakoriságú mérésére:

Paraméter | gyakoriság |

Csapadék | naponta |

Hőmérséklet (maximum és minimum) | naponta |

Talajhőmérséklet | naponta |

Relatív páratartalom | szabadon választott |

Szél (sebesség és irány) | szabadon választott |

Napsugárzás | szabadon választott |

Néhány esetben a szélre és napsugárzásra vonatkozó információkat be lehet szerezni a közeli meteorológiai állomásokról.

II.3. Információk gyűjtése, tárolása és továbbítása

Az alábbi információkat gyűjtik be:

- parcellaszám,

- az alkalmazott berendezés pontos részletei,

- a parcellák elhelyezkedése (hosszúsági fok, szélességi fok, magasság) és a berendezés elhelyezése (a parcellához viszonyítva),

- a mérések kezdetének és befejezésének időpontjai,

- gyakoriság (időszakok száma).

A részletes mérések adatait (hőmérsékletek, csapadék, szél stb.) nem kell bejelenteni a Bizottsághoz, hanem a tagállamoknál biztonságos helyen kell tárolni. Valamennyi parcellára, ahol a méréseket végezték, összeállítják a begyűjtött mérések összefoglalását, és ezt 1996 közepéig benyújtják a Bizottsághoz. Ez az összefoglalás havi vagy négyheti alapon tartalmazza az információkat, felhasználva a XX1993. PLM (8a.) és XX1993. MEM (8b.) formanyomtatványokat.

II.4. A hosszú távú klímaviszonyok meghatározása (B)

A hosszú távú klímaviszonyokatminden egyes parcellára a lehető legjobban kell meghatározni. Mivel az aktuális parcellaadatok nem állnak rendelkezésre, ezért a meglevő adatokat használják fel a parcella hosszú távú klímaviszonyainak (erdei tisztás) a meghatározására. Ilyen meghatározásra csak egyszer kerül sor. Az eredményeket a XX1995. MEC (8c.) formanyomtatvány felhasználásával továbbítják a Bizottságnak.

II.5. A potenciális károsító tényezők meghatározása (B)

Minden egyes parcellára, ahol meteorológiai méréseket végeznek, megkezdik a potenciális károsító tényezők listájának az összeállítását. Minden eseményt vagy jelenséget meteorológiai fogalmakkal határoznak meg a parcelláról rendelkezésre álló paraméterek felhasználásával. A tagállamok a potenciális károsító tényezők listáját mindenkor folyamatosan aktualizálják, ha több információ válik hozzáférhetővé. Az eseményekre és jelenségekre vonatkozó információkat a XX1995. MEL (8d.) formanyomtatványt felhasználva továbbítják a Bizottságnak.

II.6. Előre meghatározott károsító tényezők, valamint gyakoriságuk/intenzitásuk rögzítése (A és B)

A korlátozott számú parcellákra, ahol részletes információ vált hozzáférhetővé, meghatározzák az előre meghatározott károsító tényezők (II.5.) gyakoriságát és intenzitását. Az egyes felsorolt eseményeknél/jelenségeknél jelzik az előfordulások számát és az intenzitást. A gyakoriságot és azintenzitást a XX1995. MEO (8e.) formanyomtatvány felhasználásával továbbítják a Bizottság részére. Abban az esetben, ha az események/jelenségek kibővültek vagy megváltoztak, az elmúlt évek gyakoriságát és intenzitását is aktualizálják.

II.7. A ténylegesen megfigyelt károsodás rögzítése (C)

Amennyiben a parcellán tett szemle során olyan károsodást figyeltek meg, amelynek egyértelműen meteorológiai oka van, ezt a XX1995. MED (8f.) formanyomtatvány felhasználásával továbbítják a Bizottság részére 1996. közepéig.

A jelentés tartalmazza az okot (szárazság, vihar, fagy, jégeső stb.), a megfigyelt károsodást (lombvesztés, ágak vagy új hajtások letörése vagy elhalása), valamint annak az időszaknak a becslését, amikor az esemény megtörtént.

II.8. Értékelő jelentés a meteorológiáról

A tagállamok a II.3., II.4., II.6. és II.7. bekezdésekben ismertetett egységes formában (digitalizált formátumban) levő információval együtt értékelő jelentést adnak az alkalmazott módszerekre, modellekre és az eredmények értelmezésére vonatkozó általános információkról.

Az előre meghatározott károsító tényezők listájának jelentésére javasolt a 8d. formanyomtatványhoz hasonló formanyomtatvány használata. Ezeket a formanyomtatványokat mellékletként csatolni lehetne a meteorológiai értékelő jelentéshez.

--------------------------------------------------