22/2015. (IX. 18.) ORFK utasítás

az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv épületeibe történő be- és kiléptetés szabályairól, a belső rend és biztonság fenntartásáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv épületeibe történő be- és kiléptetés, valamint a belső renddel és biztonsággal kapcsolatos feladatok egységes végrehajtása érdekében kiadom az alábbi utasítást:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Ezen utasítás hatálya kiterjed:

a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség) központi szervére (a továbbiakban: ORFK);

b) a Készenléti Rendőrségre, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központra, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központra, a Nemzetközi Oktatási Központra, valamint a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra (a továbbiakban együtt: területi szerv);[1]

c) a rendőrkapitányságokra és a határrendészeti kirendeltségekre (a továbbiakban: helyi szerv).

2. Ezen utasítást nem kell alkalmazni a Rendőrségi Igazgatási Központ, valamint a Rendőrmúzeum 1087 Budapest, Mosonyi utca 5. szám alatti épülete tekintetében.

3. Ezen utasítás alkalmazásában objektumőr: a fegyveres biztonsági őrség állományának vagy a hivatásos, a rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány tagja, valamint a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényi feltételeknek megfelelő személy, akit a területi vagy helyi szerv vezetője objektumőri feladatok ellátására kijelöl.[2]

II. FEJEZET

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

1. A be- és kiléptetés, valamint a tartózkodás rendje

4. A Rendőrség épületeibe (a továbbiakban: épület) - az utasítás eltérő rendelkezésének hiányában - csak a jogosultságot igazoló okmánnyal (igazolvánnyal) vagy külön - szóbeli vagy írásbeli - engedéllyel lehet be- és kilépni.

5. Aki szemmel láthatóan ittas, bódult állapotban van, vagy ruházatának, személyes higiéniájának elhanyagolt volta miatt egészségügyi kockázatot jelenthet, annak az épületbe történő beléptetését az objektumőr megtagadja. Ha az épületbe ilyen állapotban belépni kívánó személy a Rendőrség állományába tartozik, az objektumőr - a beléptetés megtagadásával egyidejűleg - annak közvetlen vezetőjét értesíteni köteles.

6. Az épületbe történő be- és kilépést igazolvány felmutatása nélkül, továbbá az épületben történő tartózkodást a következő személyek számára kell biztosítani:[3]

a) a köztársasági elnök;

b) a miniszterelnök;

c) az Országgyűlés elnöke;

d) az Alkotmánybíróság elnöke;

e) a Kúria elnöke;

f) a belügyminiszter;

g) a legfőbb ügyész és helyettesei;

h) a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) államtitkárai;[4]

i) az országos rendőrfőkapitány és helyettesei;

j) az érintett épületben működő szerv vezetője és helyettesei;

k) az objektum parancsnoka.

7. A fogadó szervezeti elem vezetője a 6. pont a)-h) alpontjában meghatározott személyek fogadásakor - igény esetén, előzetes egyeztetés alapján - felkészített kíséretet köteles biztosítani.

8. Az épületbe történő be- és kilépést igazolvány felmutatásával, annak ellenőrzése után, az épületben történő tartózkodást a következő személyek számára kell biztosítani:[5]

a) a Kormány tagjai;

b) a BM helyettes államtitkárai;

c) az Alkotmánybíróság tagjai;

d) az Állami Számvevőszék elnöke;

e) a Kúria elnökhelyettese;

f) az alapvető jogok biztosa és helyettesei;

g) az országgyűlési, valamint a magyar európai parlamenti képviselők;

h) a BM Rendészeti Államtitkárság főosztályvezetői;[6]

i)[7]

j) a Honvéd Vezérkar főnöke;

k) a Rendőrség, valamint a Határőrség nyugállományú tagjai;

l) a 6. pontban felsoroltak kíséretében levő személyek;

m) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója és helyettesei, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság parancsnoka és helyettesei, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság főigazgatója és helyettesei, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője és helyettesei, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója és helyettesei, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója és helyettesei;[8]

n) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői és helyetteseik;

o) az Országos Bírósági Hivatal vezetője és helyettesei;

p) az Országgyűlési Őrség állománya;

q) a feladatkörében eljáró ügyész.

r) a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (a továbbiakban: NSZKK) főigazgatója és a főigazgató helyettesei;[9]

8/A. A 8. pont a)-g), j) és o) pontjában felsorolt személyek számára a rendőrségi épületben tartózkodás idejére az objektumparancsok kíséretet biztosít.[10]

9. A BM, a Rendőrség és az NSZKK állományának tagjai igazolványuk felmutatása után, illetve - amennyiben az ehhez szükséges feltételek fennállnak - a be- és kiléptetésre irányadó belső normában meghatározott eszköz (pl. belépőkártya) segítségével léptethetőek be az épületbe, és az ott-tartózkodásuk kísérés nélkül biztosítható.[11]

10. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar tisztjelöltjei, hallgatói és a rendvédelmi technikumok tanulói számára a részükre kiállított igazolvány felmutatása után - tanulmányaikkal összefüggő feladatok ellátása, valamint humánigazgatási vagy gazdasági ügyeik intézése érdekében - biztosítani kell az épületbe történő belépést, illetve ott a kísérés nélküli tartózkodást.[12]

11. A polgármesterek és a vármegyei közgyűlés elnökei számára igazolványuk felmutatását követően biztosítani kell az illetékességi területükön lévő területi vagy helyi szerv épületébe történő belépést és ott a kíséréssel történő tartózkodást.[13]

12. A 8. pont m) és n) alpontjában meghatározott szervek állományának tagjai számára - az együttműködési megállapodásokban foglaltak teljesítése érdekében végzett közös munka céljából - az épületbe történő belépés és ott a fogadó személy rendelkezésre állása esetén történő tartózkodás a szolgálati igazolványuk felmutatása esetén biztosítható.

13. A feladatkörében eljáró bíró az épületbe a bírói igazolványa felmutatásával léptethető be, és tartózkodása ott kíséréssel, az eljárási cselekmény befejezéséig biztosítható.

14. A feladatkörében eljáró ügyvéd az épületbe az ügyvédi igazolványa felmutatásával, illetve belépési céljának megjelölésével a regisztrációt követően léptethető be, és ott-tartózkodása a folyamatban lévő, általa képviselt üggyel kapcsolatos tevékenység végzése céljából, kíséréssel biztosítható.

14/A. Az Integritás Hatóság tagja a személyazonosításra alkalmas fényképes igazolványa felmutatásával léptethető be az épületbe, amennyiben az épületben lefolytatandó hatósági ellenőrzés megindítását az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerinti, az Integritás Hatóság által kiállított hatósági okirattal, valamint azt a minőségét, hogy ő az Integritás Hatóság tagja, és hatósági ellenőrzés céljából érkezett, az Integritás Hatóság által kiállított megbízólevéllel igazolja. Az Integritás Hatóság hatósági ellenőrzést végző tagja épületen belüli, állandó jelenléttel megvalósuló kíséréséről kiléptetéséig a gazdasági rendőrfőkapitány-helyettes vagy az általa kijelölt vezető beosztású személy, gazdasági szervezeti elem hiányában a területi vagy helyi szerv vezetője vagy az általuk kijelölt vezető beosztású személy gondoskodik, biztosítva, hogy az Integritás Hatóság hatósági ellenőrzést végző tagja az épületben kíséret nélkül ne mozoghasson, és belépési jogosultságának gyakorlása ne veszélyeztesse az épületben folyó szakmai feladatellátást.[14]

15. A médiatartalom-szolgáltatók munkatársai az újságírói vagy szerkesztőségi igazolvány felmutatásával, csak a fogadó szervezeti elem vezetőjének engedélyével léptethetőek be az épületbe. Az épületen belüli kísérésükről a fogadó szervezeti elem vezetője köteles gondoskodni. A médiatartalom-szolgáltatók részére szervezett vagy nyilvános eseményekre érkező újságírók és forgatócsoportok beléptetése a rendező szerv vezetője által kijelölt személy jelenlétében történhet.

16. Az objektumőr az épületbe történő beléptetéskor - a helyi sajátosságoknak megfelelően manuális módon vagy informatikai rendszeren keresztül - rögzíti a Rendőrség személyi állományába, valamint a 6., 8. és a 9-10. pontban meghatározott személyi körhöz nem tartozó személy nevét, személyazonosításra alkalmas fényképes igazolványának számát, és a személyt ellátja belépésre és tartózkodásra feljogosító egyedi azonosítóval ellátott eszközzel (a továbbiakban: belépőkártya).[15]

17. A személyi szabadságában korlátozott személyek épületbe történő beléptetése során az objektumőr a 16. pontban foglaltak szerint rögzíti a személy adatait, de belépőkártyával nem látja el. Az épületbe beléptetett, személyi szabadságában korlátozott személy fogvatartotti jogállásának az épületben való tartózkodás ideje alatt történő megszűnését követően az érintett épületből történő kikísérése, illetve kiléptetése során a rendőrnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a kísért személy által történő esetleges megtámadását, lefegyverzését megelőzze.[16]

18. A belépni kívánó személynek az épületben történő tartózkodása jogszerűségéért, folyamatos kíséréséért a fogadó szervezeti elem vezetője a felelős.

19. A belépni kívánó személy - ezen utasítás eltérő rendelkezése hiányában - az épületbe kizárólag kísérővel engedhető be. Az épületből történő kilépésnél a belépőkártyát az objektumőr visszakéri, és annak sértetlenségét szemrevételezéssel ellenőrzi.

19/A. Az épületbe belépni kívánó személy számára kép- vagy hangfelvétel, továbbá kép- és hangfelvétel (a továbbiakban a jelen alcím alkalmazásában együtt: kép- és hangfelvétel) készítését az objektumparancsnok engedélyezheti. Kiemelt vezető által szervezett rendezvény helyszínén, annak ideje alatt, az oda meghívott személy a rendezvény szervezőjének engedélyével készíthet kép- és hangfelvételt. A kép- és hangfelvétel készítésének tilalmáról az épület bejáratánál mindenki számára jól látható módon tiltó táblát kell elhelyezni. A tilalomra a belépni kívánó személyt az objektumőrség szükség esetén figyelmezteti. Amennyiben a belépni szándékozó személy a kép- és hangfelvétel készítését a figyelmeztetés ellenére továbbra is folytatja, belépését az objektumőrség megtagadhatja.[17]

19/B. A területi szerv kommunikációs szolgálati ága által szervezett sajtónyilvános eseményre meghívott médiatartalom-szolgáltatót képviselő személy a meghívón meghatározott helyszínen és időpontban, az eseménnyel összefüggésben, az esemény tudósításához a szükséges technikai eszközökkel kép- és hangfelvételt készíthet. A kép- és hangfelvétel készítésére vonatkozó engedélyt a területi szerv kommunikációs szolgálati ág által kibocsátott meghívó igazolja, a médiatartalom-szolgáltatót képviselő személyt az objektumőrség a jogosultság ellenőrzése érdekében felhívja a meghívó és a médiatartalom-szolgáltató képviseletét igazoló dokumentum bemutatására.[18]

20. Az épületben tartandó rendezvény esetén a be- és kiléptetés, valamint a kísérés megszervezéséről az objektumparancsnok előzetes értesítése mellett a rendezvényt szervező gondoskodik.

21. Az épületben külső szervek vagy szervezetek által vállalt karbantartási, javítási és egyéb munkát végzők beléptetését, mozgását, valamint a munkavégzés idején alkalmazandó biztonsági intézkedéseket az objektumparancsnok határozza meg.

22. A Magyar Rendvédelmi Karnak és az érdek-képviseleti szerveknek a 8. pont k) alpontjában meghatározott személyi körbe nem tartozó tisztségviselőjét e minőségében - a jogcím megjelölésével és a Magyar Rendvédelmi Kar vagy az érdek-képviseleti szerv által kiadott, személyazonosításra alkalmas, arcképmással ellátott igazolványának bemutatását követően - az objektumőr belépteti.

23. A 22. pontban meghatározott személyeknek a hivatali munkaidőn túli benntartózkodásának rendjét az objektumparancsnokok - a helyi sajátosságok figyelembevételével, a jogszabályban rögzített érdek-képviseleti jogosultságok gyakorlásának korlátozása nélkül - határozzák meg.

2. Állatok bevitele

24. A területi vagy helyi szerv területére vagy épületébe szolgálati ló szakképzett személy - lehetőség szerint a ló lovasa -kíséretében, az állat-egészségügyi és a balesetvédelmi rendszabályok betartásával vihető be. A balesetvédelmi rendszabályok betartásáért és betartatásáért a lovas vagy a lovat kísérő személy a felelős.

25. A Rendőrség alkalmazásában lévő, egyedi azonosítóval (mikrochip) rendelkező, nagytestű szolgálati kutya pórázon vezetve és szájkosár használatával, szakképzett személlyel - lehetőség szerint a kutya vezetőjével - vihető be az épületbe. A közepes testű, agresszív viselkedést nem tanúsító, valamint a kistestű szolgálati kutyák esetében a szájkosár használata nem kötelező. A kutyák kézben tartásáért, az állat-egészségügyi és balesetvédelmi rendszabályok betartásáért és betartatásáért a kutya vezetője a felelős.

26. Ha a szolgálati kutya tényleges feladat-végrehajtás céljából (pl. robbanóanyag-keresés) kerül az épületen belül alkalmazásra, az adott szolgálati alkalmazás szabályai az irányadók.

27. Az épületbe látássérült személy közlekedését segítő vakvezető kutya - a vakvezető kutyák részére kialakított felszereléssel (hámmal szerelve és vezetve) szájkosár nélkül - külön ellenőrzés nélkül bevihető, ha a kutya kiképzését igazoló megkülönböztető jelzés rajta jól látható.

28. A Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ objektumaiba a kutyák bevitelének és ott-tartózkodásának szabályait a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ igazgatója határozza meg.

29. Az épületben - kutyavásár és szerződés alapján végzett bértartás alá tartozó kutya kivételével - csak nyilvántartásba vett szolgálati állatok tartózkodhatnak. A kutyavásár és a szerződés alapján végzett bértartás alá tartozó kutyának az épületbe történő bevitelét megelőzően az objektumparancsnok által eseti jelleggel kijelölt, a megfelelő szakértelemmel rendelkező személy ellenőrzi az állat egészségügyi könyvét, majd az abban szereplő adatok dokumentálását követően kerülhet sor az állat bevitelére.

3. Vezetői feladatok

30. A területi vagy helyi szerv vezetője hivatali munkaidőben a be- és kilépő személyek ellenőrzésére, a be- és kiléptetés szabályainak betartatására legalább egy fő objektumőrt jelöl ki.

31. Ha a rendőrségi objektumban a személyi és tárgyi feltételek adottak, az érkező személyek fogadására, regisztrálására, eligazítására az ügyfélirányítói portaszolgálatra vállalkozás keretében foglalkoztatott munkavállaló is alkalmazható.

32. A területi vagy helyi szerv vezetője egyes, különleges célokat szolgáló épület-, illetve területrészre [lőszerraktár, fegyverszoba, bűnjelkamra, nyilvántartó helyiségek, hírközpont, számítógépközpont, biztonsági berendezések jelzőközpontjai, kihallgató helyiségek (ha ott kihallgatás folyik), ügyeleti helyiségek, minősített iratok kezelésére szolgáló helyiségek stb.] történő belépést a 6. pont a)-f) alpontjaiban, illetve a 8. és a 9-10. pontban felsoroltak részére előzetes írásbeli kérelemre - a tartózkodási feltételek részletes meghatározásával - egyedi belépési engedély kibocsátása útján teszi lehetővé. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az adott épület-, illetve területrészen szolgálatot teljesítők, valamint a szolgálati feladatuk (pl. ellenőrzés, kísérés, ügyintézés) ellátásához egyébként belépésre jogosultak körére.[19]

33. A területi és a helyi szerv vezetője határozza meg a hivatali munkaidőn kívüli időszakban az élőerős őrzés nélkül maradt épületbe történő belépés rendjét, amelynek ki kell térnie:

a) az élőerős őrzés nélküli épület zárásának kötelezettségére;

b) a riasztórendszer beüzemelésének kötelezettségére;

c) a hivatali munkaidőn kívüli időszakban az épületbe belépők körének meghatározására;

d) az épület zárására;

e) a riasztórendszer inaktiválására feljogosított személy megjelölésére;

f) az épület kinyitásának rendjére (a felnyitásra jogosultak felsorolásával, valamint a szükséges kulcsok és kódok elhelyezési-tárolási rendjével) abban az esetben, amikor az épületben történt, illetve az épületet érintő rendkívüli esemény következett be, vagy az épület kinyitása egyéb okból szükséges, és a szolgálatban lévő állomány akadályoztatva van ennek teljesítésében.

34. A területi és a helyi szerv vezetője a 33. pontban meghatározottakon túl szükség esetén - a helyi sajátosságoknak, illetve az épület specifikumainak megfelelően - további külön szabályokat határozhat meg.

35. Az objektumparancsnokok az épületben való tartózkodás rendjét oly módon kötelesek meghatározni, hogy a 16. pontban meghatározott, valamint az épületben történő tartózkodásra kizárólag kísérővel jogosult személyek csupán a tartózkodás céljának megfelelő helyiségekbe, épület- és területrészekre juthassanak be.

36. Azokat a helyiségeket, ahol nem tartózkodnak, zárva kell tartani (pl. irodahelyiségek, pince, padlás, kazánház). A helyiségek kulcsainak őrzését, tárolásának módját a helyi adottságoknak megfelelően az objektumparancsnokok határozzák meg.

4. Csomag, tárgy be- és kivitele

37. A személyi használatú, valamint a szolgálati tevékenység végzéséhez szükséges tárgyakon kívül egyéb tárgy, illetőleg csomag bemutatására a be- és kiléptetéskor az objektumőr köteles az érintett személyt felhívni és a csomagot, tárgyat ellenőrizni. Ez alól kivételt képeznek az Állami Futárszolgálat, valamint az ügyintézők útján továbbított hivatalos küldemények.

38. A Rendőrség tulajdonában levő, leltárkészlet részét képező, kis és nagy értékű tárgyi eszközök és készletek épületbe történő be- és kivitele kizárólag megfelelően kitöltött, érvényes engedéllyel történhet. A be- és kivitel további rendjét az objektumparancsnokok a helyi sajátosságoknak megfelelően saját hatáskörben határozzák meg.

39. A gépjárműveknek a területi vagy helyi szerv területére vagy épületébe történő behajtásának és várakozásának rendjét az objektumparancsnokok a helyi sajátosságoknak megfelelően saját hatáskörükben határozzák meg. Az Állami Futárszolgálat gépjárműveivel - az érvényes futárigazolvány felmutatása mellett - a területi vagy helyi szerv területére vagy épületébe be lehet hajtani.

5. Az objektumparancsnokok kijelölése, szakirányítás

40. A területi és helyi szerv vezetője az objektumparancsnokot írásban bízza meg, aki köteles biztosítani a be- és kiléptetés szabályainak betartását, valamint a belső rend és biztonság fenntartását.

41. Ezen utasításban meghatározott feladatok végrehajtásának szakirányítását és ellenőrzését a rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes látja el.[20]

6. Az adatkezelés szabályai[21]

41/A. Az épületbe történő be- és kiléptetés módjától, sajátosságaitól függően az Iratkezelési Szabályzatban, az Adatvédelmi Szabályzatban, valamint az Informatikai Biztonsági Szabályzatban foglalt előírásoknak megfelelően kezeli és tárolja:[22]

a) a humánigazgatási szakszolgálat az állandó belépési engedéllyel rendelkező személy esetén az érintett nevét, rendfokozatát és szolgálati vagy munkahelyét, a belépésre jogosító engedély számát;

b) az objektumőrség

ba) a takarító, a szakipari, javítási, felújítási és egyéb karbantartási munkálatokat végző személy nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét és a személyazonosításra alkalmas fényképes igazolványának számát,

bb) a beléptetett személyi szabadságában korlátozott személy nevét, a be- és kilépés időpontját és a kihallgatás helyszínét,

bc) a személyi szabadságában korlátozott személy beléptetett kísérőjének szolgálati igazolványában rögzített nevét, rendfokozatát, beosztási helyét, a be- és kilépés időpontját és a kihallgatás helyszínét,

bd) a munkanapokon 20 és 6 óra között, valamint a munkaszüneti és a hivatali szolgálati időrendszer szerinti heti pihenőnapokon az osztályvezető vagy annál magasabb beosztású vezető engedélyével bent tartózkodó, állandó belépési engedéllyel rendelkező személyek nevét, az állandó belépési engedély számát, a munkavégzés helyéül szolgáló iroda számát és a kulcsdoboz számát,

be) a beléptető rendszer meghibásodása esetén a be- és kilépő, állandó belépési engedéllyel rendelkező személy nevét, rendőrségi szolgálati (munkáltatói) igazolványának számát,

bf) a kulcsdoboz felvételére és leadására jogosult személy nevét, kulcsdobozának számát;

c) a biztonsági rendszer üzemeltetője

ca) az épületben elhelyezett kamerák által készített képfelvételeket és az ezekkel kapcsolatos naplóállományokat,

cb) a napi belépési engedéllyel rendelkező személy egyes be- és kilépése kapcsán az érintett nevét, születési helyét és idejét, a személyazonosításra alkalmas fényképes igazolványának számát,

cc) az állandó vagy alkalmi parkolási engedéllyel rendelkező személy nevét, a rendfokozatát, a gépjármű forgalmi rendszámát, az állandó vagy napi belépési engedély adatait.

41/B. A területi és a helyi szerv vezetője a 41/A. pontban meghatározottaktól eltérően a helyi sajátosságoknak, valamint az épület specifikumainak megfelelően határozhatja meg az adatkezelés szabályait.[23]

41/C. Az épületbe történő be- és kilépésre vonatkozóan rögzített adatokat a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 42. § (7) bekezdés a) pontja, valamint 91/J. § (1) bekezdése alapján a belépéstől számított 30 napig kell megőrizni.[24]

41/D. Az épületben elhelyezett kamerákkal végzett adatkezelésről készített érintetti tájékoztatóban szerepeltetni kell a kamerák elhelyezési helyét, és az érintetti tájékoztatót az épület bejáratainál ki kell helyezni.[25]

41/E. Szabálysértési, kártérítési, fegyelmi vagy büntetőeljárásban történő felhasználás, valamint az állandó belépési engedéllyel rendelkezők munkába járásának ellenőrzése, továbbá a szolgálati gépjárművek rendeltetésszerű használatának ellenőrzése céljából a kulcsdoboz-nyilvántartásba, az állandó és a napi belépési engedélyekkel kapcsolatos regisztrációba, az épületben elhelyezett kamerák által készített képfelvételekbe jogosult betekinteni, illetve a szolgálati gépjárművek rendszámfelismerő rendszer által archivált adatairól - jogosult információt kérni:[26]

a) az országos rendőrfőkapitány és helyettesei;

b) a szervezeti egységek és elemek vezetői saját állományukra vonatkozóan;

c) az állományilletékes parancsnok által erre feljogosított személy az érintett szervezeti egység állományára vonatkozóan;

d) az a)-c) alpontban foglalt személyek által írásban adott felhatalmazás alapján - kizárólag e témakörben -az ellenőrzésre feljogosított személyek;

e) az érintett személy a saját adatairól.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

42. Az épület tervezése, átépítése, illetve felújítása során minden esetben vizsgálni kell, hogy az épület a belső rend és biztonság követelményeinek mennyiben felel meg. Az ezzel kapcsolatos véleményezés érdekében az elkészített terveket a végleges kivitelezés előtt az ORFK Gazdasági Főigazgatóságnak kell megküldeni, ahol a szakmai koordinációt követően a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes dönt a megvalósíthatóságról.[27]

43. A 6. pont a)-f) alpontjában, valamint a 8. pont a)-g), j), l), m), o) alpontjában meghatározott személyek belépéséről készített összefoglaló jelentést - az általuk kért bármilyen kivizsgálásról, egyéb anyagokról, a tett intézkedésekről - a látogatással érintett területi vagy helyi szerv vezetője a szolgálati út betartásával, soron kívül terjeszti fel a rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyetteshez, aki gondoskodik annak a BM rendészeti államtitkárának történő továbbításáról.[28]

44. A területi és helyi szerv vezetője köteles gondoskodni arról, hogy az utasításban foglaltakról a 31. pont alapján kijelölt személyek megfelelő oktatásban részesüljenek.

45.[29]

46. Ez az utasítás a közzétételét követő tizenötödik napon lép hatályba.

47.[30]

48. Hatályát veszti

a) a 45. pont az utasítás hatálybalépését követő 61. napon;

b) a 47. pont az utasítás hatálybalépését követő napon.

Papp Károly r. altábornagy s. k.,

országos rendőrfőkapitány

1. melléklet a 22/2015. (IX. 18.) ORFK utasításhoz[31]