62009CJ0082[1]

A Bíróság (negyedik tanács) 2010. április 22-i ítélete. Dimos Agiou Nikolaou Kritis kontra Ypourgos Agrotikis Anaptyxis kai Trofimon. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Symvoulio tis Epikrateias - Görögország. 2152/2003/EK rendelet - Az Unión belüli erdők és környezeti kölcsönhatások megfigyelése - Fogalommeghatározások - Az »erdő« és az »egyéb fás terület« fogalma - Hatály. C-82/09. sz. ügy

C-82/09. sz. ügy

Dimos Agiou Nikolaou Kritis

kontra

Ypourgos Agrotikis Anaptyxis kai Trofimon

(a Symvoulio tis Epikrateias [Görögország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"2152/2003/EK rendelet - Az Unión belüli erdők és környezeti kölcsönhatások megfigyelése - Fogalommeghatározások - Az »erdő« és az »egyéb fás terület« fogalma - Hatály"

Az ítélet összefoglalása

Környezet - Az erdők védelme - Az erdők és környezeti kölcsönhatások megfigyelése - 2152/2003 rendelet

(2152/2003 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 3. cikk, a) és b) pont)

A Közösségen belüli erdők és környezeti kölcsönhatások megfigyeléséről (Forest Focus) szóló 2152/2003 rendelet 3. cikke a) és b) pontjának rendelkezéseit, amelyek az "erdő" és a "fás terület" fogalmát e rendelet alkalmazása céljából határozzák meg, úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétesek az olyan nemzeti rendelkezések, amelyek az e rendelet által nem szabályozott tevékenységek vonatkozásában az említett fogalmaktól eltérő fogalommeghatározásokat tartalmaznak.

Ugyanis, jóllehet a közösségi jogalkotó az erdők megfigyelésére szolgáló rendszer bevezetése végett meg kívánta adni a szóban forgó rendszer által érintett területek fogalommeghatározását, a 2152/2003 rendelet egyetlen rendelkezése sem utal arra, hogy e rendelet célja az lett volna, hogy más tevékenységekre irányadó közös szabályokat állapítson meg. Ennélfogva e cikknek nem volt célja, és nem is lehet hatása az, hogy kizárja az erdők és fás területek bármely más olyan fogalommeghatározását, amelyet a tagállamok az említett rendelet által szabályozott cselekvési programtól eltérő bármely más cselekvési program keretében kívánnak alkalmazni.

(vö. 25., 26., 28. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács)

2010. április 22.(*)

"2152/2003/EK rendelet - Az Unión belüli erdők és környezeti kölcsönhatások megfigyelése - Fogalommeghatározások - Az »erdő« és az »egyéb fás terület« fogalma - Hatály"

A C-82/09. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Symvoulio tis Epikrateias (Görögország) a Bírósághoz 2009. február 25-én érkezett, 2008. december 3-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Dimos Agiou Nikolaou - Kritis

és

az Ypourgos Agrotikis Anaptyxis kai Trofimon

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),

tagjai: J.-C. Bonichot tanácselnök (előadó), C. Toader, K. Schiemann, P. Kūris és L. Bay Larsen bírák,

főtanácsnok: N. Jääskinen,

hivatalvezető: L. Hewlett főtanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2010. február 25-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a görög kormány képviseletében A. Vasilopoulou, valamint G. Karipsiadis, V. Kontolaimos és I. Chalkias meghatalmazotti minőségben,

- az olasz kormány képviseletében G. Palmieri meghatalmazotti minőségben, segítője: L. Ventrella avvocato dello Stato,

- az Európai Bizottság képviseletében A. Alcover San Pedro és M. Konstantinidis meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a Közösségen belüli erdők és környezeti kölcsönhatások megfigyeléséről (Forest Focus) szóló, 2003. november 17-i 2152/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 324., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 41. kötet, 285. o.) értelmezésére vonatkozik.

2 Ezt a kérelmet a Dimos Agiou Nikolaou - Kritis (a krétai Agios Nikolaos önkormányzata) és az Ypourgos Agrotikis Anaptyxis kai Trofimon (mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési miniszter) között, az előbbit egy a tulajdonát képező 217,64 m2 területű telek újraerdősítésére kötelező határozat tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő.

Jogi háttér

Az uniós jog

3 A 2152/2003 rendelet 1. cikke értelmében:

"(1) Létrejön az erdők állapotának széles körű, összehangolt és átfogó, hosszú távú megfigyelését célzó közösségi rendszer (a továbbiakban: rendszer), amelynek céljai:

a) az alábbiak folytatása és továbbfejlesztése:

- a légszennyezés és a légszennyezés hatásainak, valamint az erdőket befolyásoló egyéb okok és tényezők [helyesen: okoknak és tényezőknek], köztük biotikus és abiotikus, valamint emberi eredetű tényezők [helyesen: tényezőknek a] megfigyelése,

- az erdőtüzek és azok okainak és hatásainak megfigyelése,

- az erdőtüzek megelőzése;

b) a talajra, a szénmegkötésre, az éghajlatváltozás hatásaira, a biológiai sokféleségre, valamint az erdők védelmi funkciójára vonatkozó követelmények értékelése és a megfigyelés javítása [helyesen: a talaj, a szénmegkötés, az éghajlatváltozással összefüggő hatások, a biológiai sokféleség és az erdők védelmi szerepének megfigyelésével kapcsolatos igények felmérése, továbbá e megfigyelés fejlesztése];

c) az erdők állapotának felmérésében a megfigyelési tevékenységek eredményességének és a megfigyelési tevékenység továbbfejlesztésének folyamatos értékelése.

A rendszer megbízható és összehasonlítható adatokat és információkat szolgáltat közösségi szinten az erdők állapotáról és az azokat érő káros hatásokról. Ezenkívül segíti a folyamatban lévő intézkedések értékelését is az erdők megóvásának és védelmének érdekében a fenntartható fejlődést szem előtt tartva, különös hangsúllyal az erdőket negatívan érintő hatások csökkentésére. A rendszer figyelembe veszi a meglévő és tervezett nemzeti, európai és globális megfigyelési mechanizmusokat, adott esetben csatlakozik azokhoz, és összhangban van a vonatkozó nemzetközi megállapodásokkal."

4 A 2152/2003 rendelet 3. cikke a következőképpen rendelkezik:

"E rendelet alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) »erdő«: 10%-nál nagyobb mértékben lombkoronával fedett (vagy ennek megfelelő állománysűrűségi szint [helyesen: szintű]) és 0,5 hektárnál nagyobb kiterjedésű földterület. A fáknak termőhelyükön vágásérett korban el kell érniük a legkevesebb 5 méteres magasságot. Állhat [helyesen: A földterület állhat] zárt erdős képződményből, ahol a földterület jelentős része különböző szintekből és alsó koronaszintből áll [helyesen: a földterület jelentős részét különböző szinteket elérő koronájú fák és aljnövényzet borítják], vagy összefüggő növényzettel borított nyílt erdős képződményből, ahol a lombkoronafedés meghaladja a 10%-ot. Erdőnek minősül az a fiatal természetes állomány és valamennyi, erdészeti célból telepített olyan ültetvény, amely még nem érte el a 10%-os lombkoronafedést vagy az 5 méteres magasságot, valamint a szokásos esetben az erdőterület részét képező olyan terület, amelyet emberi beavatkozás vagy természetes okok miatt ideiglenesen nem borít faállomány, de amely várhatóan erdő lesz. Az »erdő« meghatározás kiterjed az erdő szerves részét képező faiskolákra és magtermő ültetvényekre; az erdei utakra, a ritkított területekre [helyesen: a művelés alá vett területekre], a tűzvédelmi pásztákra és egyéb [helyesen: az erdőn belüli egyéb] kisebb nyílt területekre; a nemzeti parkok, természetvédelmi területek és más védett területek, köztük a különleges környezetvédelmi, tudományos, történelmi, kulturális vagy vallási jelentőségű területek erdőire; valamint a 0,5 hektárnál nagyobb kiterjedésű és 20 méternél szélesebb szélfogó és mezővédő erdősávokra. Ide tartoznak a gumifaültetvények és a paratölgyállományok is. Az »erdő« meghatározás azonban nem terjed ki az elsősorban mezőgazdasági művelésre szánt területre;

b) »egyéb fás terület«: olyan földterület, ahol a lombkoronafedés (vagy az ennek megfelelő állománysűrűség) 5 és 10% között van és a fák magassága termőhelyükön a vágásérett korban elérheti az 5 métert, vagy ahol a lombkoronafedés (vagy az ennek megfelelő állománysűrűség) meghaladja a 10%-ot, és a fák magassága termőhelyükön a vágásérett korban nem éri el az 5 métert (pl. törpe vagy korcs fák), illetve cserjék vagy bokrok esetében. Az »egyéb fás terület« meghatározás nem terjed ki azon földterületekre, amelyeken a fent meghatározott, fával, cserjékkel vagy bokorral borított terület 0,5 hektárnál kisebb és 20 méternél keskenyebb, és amelyek »egyéb területnek« minősülnek; valamint az elsősorban mezőgazdasági művelésre szánt területre; [...]"

5 A 2152/2003 rendelet 12. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a rendszerre vonatkozó terv egy 2003. január 1-jén kezdődő és 2006. december 31-én véget érő négyéves időszakot ölel fel.

6 A 2152/2003 rendeletet a környezetvédelmi célú pénzügyi eszközről (LIFE+) szóló, 2007. május 23-i 614/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 149., 1. o.) hatályon kívül helyezte.

A nemzeti jog

7 A görög jog az állami erdők és fás területek általános védelméről szóló 1979. évi 998. törvény (FEK A' 289) 3. cikkében - amelynek helyébe a 2003. évi 3208. törvény (FEK A' 303/24.12.2003) 1. cikkének (1) bekezdése lépett - a következőképpen határozza meg az "erdő" és a "fás terület" fogalmát:

"(1) Erdő vagy erdei ökoszisztéma: fás törzsű vadnövények szerves együttese a szükséges méretű területen, amely az ezzel együtt élő állat- és növényvilággal a kölcsönös függés és kölcsönhatás által egyedi biológiai közösséget (erdei biológiai közösség) és sajátos (erdei) természeti környezetet alkot.

(2) Fás terület: amikor a fent hivatkozott együttesben a fás szárú vad növényzet ritka, akár magas fákból, akár cserjékből áll.

(3) A fenti (1) és (2) bekezdés szerinti erdei biológiai közösségről van szó, és erdei jellegű környezet jön létre, ha:

I. a szóban forgó területen fás szárú vadnövények nőnek, amelyekről erdőművelés által erdei termések takaríthatók be (erdei termékek).

II. a szóban forgó, teljes egészében vagy elszórtan a fenti erdei fajok által borított terület nem lehet kisebb 0,3 hektárnál, lehetőleg kerek formájú, vagy legalább 30 méter széles sáv. Erdei biológiai közösségről van szó, és erdei környezet jön létre a 0,3 hektárnál kisebb területeken is, ha elhelyezkedésüknél fogva kölcsönös függőségi viszonyban és kölcsönhatásban vannak más, erdőknek vagy fás területeknek minősülő szomszédos területekkel.

III. az erdei fajok lombkoronacsúcsa függőleges kivetítésben a talaj felszínének legalább 25%-át fedi (0,25 fedés). Az erdei ökoszisztémák a következő kritériumok alapján minősülnek erdőnek vagy fás területnek:

a) ha a fent említett biológiai közösségben az erdei fajok jól látható (több szintes), függőleges struktúrával rendelkeznek, és ezek lombkoronacsúcsa a talajnak legalább 30%-át fedi (0,30 fedés), e terület azzal a feltétellel minősül erdőnek, hogy a fák általi fedés a csúcson meghaladja a 15 centimétert (0,15), erdei aljnövényzet általi fedés hiányában pedig a csúcson meghaladja a 25 centimétert (0,25).

b) ha a fent említett biológiai közösségben a fás szárú növényzet széleslevelű örökzöld vagy lombhullató, cserje formájában megjelenő erdei fajokból áll, a szóban forgó terület »fás területnek« minősül, ha e fajok lombkoronacsúcsa a talajnak több mint 25%-át fedi (25%-nál nagyobb fedés).

c) Az erdei ökoszisztéma fogalma azon területeket is magában foglalja, amelyek bármely okból elveszítették erdei növényzetüket, és amelyeket a jelen törvény hatálybalépéséig közigazgatási aktus alapján nem használtak fel más célra. A szóban forgó területek, amelyekre az alkotmány 117. cikke (3) bekezdésének rendelkezései irányadók, újraerdősítendőnek tekintendők, és megőrzik elpusztulásukat megelőző jellegüket.

(4) »Fás területnek« minősül jellegétől függetlenül minden olyan, növényzettel nem borított terület (száraz bozótból vagy legelőkből álló területek, sziklacsúcsok és általánosságban a növényzettel nem borított területek) is, amelyet erdők vagy fás területek öveznek, továbbá az erdők vagy fás területek fölött elhelyezkedő hegycsúcsok és alpesi hegyi övezetek. A szóban forgó területeken kizárólag az 1987. évi 1734. törvény (FEK A' 189) 13. cikkének (2) bekezdésében és a jelen törvény 45-61. cikkében szereplő beavatkozások megengedettek. A jelen cikk (6) bekezdésének a), d) és e) pontja szerinti területek nem tartoznak e bekezdés rendelkezéseinek hatálya alá, akkor sem, ha ezeket erdők vagy fás területek övezik.

(5) A jelen törvény rendelkezéseinek hatálya alá tartoznak a városokban és a lakott területeken elhelyezkedő közparkok és -kertek, valamint azon területek, amelyek erdősítését vagy újraerdősítését az illetékes hatóság jogi aktusával elrendelte."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

8 2004. június 3-i határozatában a Genikos Grammateas Perifereias Kritis (Kréta tartomány főtitkára) elrendelte egy a Dimou Agiou Nikolaos tulajdonát képező, 217,64 m2 alapterületű telek újraerdősítését, arra hivatkozva, hogy ez a telek egy erdőnek minősülő, nagyobb terület része, amelynek növényzetét művelésbe vétel miatt részben elpusztították.

9 A Dimos Agiou Nikolaou keresetet nyújtott be e határozat ellen a Symvoulio tis Epikrateiashoz, amelyben azt állította, hogy e telek "erdőnek" minősítéséhez nem állnak fenn a nemzeti jogszabályokban előírt, különösen a minimális területre és a fedettség százalékos arányára vonatkozó feltételek.

10 A kérdést előterjesztő bíróság megállapította, hogy az "erdő" és az "egyéb fás terület" azon fogalmai, amelyeket a megtámadott határozat jogszerűsége vizsgálatának idején hatályban lévő nemzeti jogszabály határoz meg, nem egyeznek meg a 2152/2003 rendeletben szereplő fogalmakkal. Ebből a bíróság azt a következtetést vonta le, hogy elképzelhető, hogy e nemzeti jogszabály nem egyeztethető össze a közösségi joggal, ha pedig így van, a jelen esetben neki mellőznie kellene e jogszabály alkalmazását, és a korábban hatályos jogszabályt kellene alkalmaznia. Mindazonáltal e bíróságnak kétségei merültek fel e megítélés megalapozottságával kapcsolatban.

11 E körülmények között a Symvoulio tis Epikrateias felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

"1) Az »erdőnek« és a »fás területnek« a 2152/2003 [...] rendelet 3. cikke a) és b) pontjában szereplő meghatározásai az ezen értelemben vett »erdők« és »fás területek« védelmének és általában véve kezelésének tárgyát alkotó kérdésekre is alkalmazhatók-e, amely kérdéseket a rendelet nem szabályoz kifejezetten, de amelyeket ugyanakkor előír a nemzeti jogrend?

2) Az [első] kérdésre adott igenlő válasz esetén: a nemzeti jogrendben megengedett-e »erdőknek« vagy »fás területeknek« minősíteni olyan területeket is, amelyek a 2152/2003 [...] rendelet 3. cikkének a) és b) pontjában szereplő meghatározás értelmében nem minősülnek »erdőknek« vagy »fás területeknek«?

3) A [második] kérdésre adott igenlő válasz esetén: az »erdők« és a »fás területek« azon meghatározása, amelyet a nemzeti jogrend adhat a 2152/2003 [...] rendelet 3. cikkének a) és b) pontjában szereplő meghatározások értelmében »erdőnek« vagy »fás területnek« nem minősülő területeknek, eltérhet-e a hivatkozott rendeletben szereplő meghatározástól, akár az erdő vagy a fás terület fogalmának a rendeletben szereplő alkotóelemei vonatkozásában, akár ezen, a rendeletben szereplőkkel esetlegesen megegyező alkotóelemek adatainak számszerű meghatározása vonatkozásában, vagy pedig úgy kell tekinteni, hogy a nemzeti jogrend által adott ezen meghatározás természetesen tartalmazhat az »erdő« vagy a »fás terület« fogalmában olyan alkotóelemeket, amelyek eltérnek a rendeletben szereplő fogalommeghatározások alkotóelemeitől, azonban csak azzal a feltétellel, hogy a közös elemek vonatkozásában a nemzeti jogrendnek kizárólag arra van lehetősége, hogy ezeket ne számszerűen határozza meg, illetve számszerű meghatározás esetén nem térhet el a rendelet szerinti számszerű meghatározástól?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az elfogadhatóságról

12 Az Európai Bizottság vitatja az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatóságát, mivel szerinte nem nyilvánvaló, hogy hasznos a válasz az alapügy eldöntése szempontjából. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból szerinte ugyanis kiderül, hogy a nemzeti bíróság elfogadottnak tekinti, hogy az alapügyben érintett telek mind a nemzeti jog alapján, mind a 2152/2003 rendelet alapján "erdőnek" minősíthető. Így tehát a kérdések, mivel kizárólag a nemzeti jogban szereplő fogalommeghatározások alaposságának vizsgálatára irányulnak, elvi jellegűek.

13 Mindazonáltal ez az érvelés nem fogadható el.

14 Emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében az Európai Unió Bírósága és a nemzeti bíróságok között az EK 234. cikkben előírt együttműködés keretében kizárólag az ügyben eljáró és a meghozandó döntésért felelős tagállami bíróság feladata annak eldöntése, hogy az ügy sajátos jellemzőit tekintve az ítélet meghozatalához szükség van-e az előzetes döntéshozatalra, és hogy a Bíróságnak feltett kérdések valóban relevánsak-e. Következésképpen, amennyiben a feltett kérdések a közösségi jog értelmezését vetik fel, a Bíróság főszabály szerint köteles határozatot hozni (lásd különösen a C-379/98. sz. PreussenElektra-ügyben 2001. március 13-án hozott ítélet [EBHT 2001., I-2099. o.] 38. pontját és a C-103/08. sz. Gottwald-ügyben 2009. október 1-jén hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 16. pontját).

15 Ebből következik, hogy a nemzeti bíróság által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések ügyre vonatkozó relevanciájának vélelmét csak kivételesen lehet megdönteni, ha nyilvánvaló, hogy az e kérdésekkel érintett közösségi jog rendelkezéseinek kért értelmezése nem áll semmilyen kapcsolatban az alapügy tényállásával vagy tárgyával (lásd különösen a fent hivatkozott Gottwald-ügyben hozott ítélet 17. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

16 Márpedig a jelen esetben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból nem az tűnik ki, hogy a nemzeti bíróságnak az lenne a végleges álláspontja, hogy a vitatott telek mind a nemzeti jog, mind a közösségi jog alapján mindenképpen erdőnek minősül. Az említett határozat 13. és 14. pontjából az derül ki, hogy a kérdést előterjesztő bíróság az alapügyben hozandó döntését a Bíróságtól kért értelmezéstől teszi függővé.

17 Meg kell tehát állapítani, nem tűnik nyilvánvalónak, hogy a kért értelmezés irreleváns a nemzeti bíróság által meghozandó határozat szempontjából.

18 Következésképpen az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet elfogadhatónak kell nyilvánítani.

Az ügy érdeméről

19 Első kérdésében a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2152/2003 rendelet 3. cikke a) és b) pontjának rendelkezéseit, amelyek meghatározzák, hogy e rendelet alkalmazásában mit jelent az "erdő" és a "fás terület" fogalma, úgy kell-e értelmezni, hogy azokkal ellentétesek az olyan nemzeti rendelkezések, amelyek az e rendelet által kifejezetten nem szabályozott tevékenységek vonatkozásában az említett fogalmak eltérő meghatározását tartalmazzák.

20 Amint a 2152/2003 rendelet 1. cikkéből kitűnik, a rendelet célja az erdők állapotának széles körű, összehangolt, átfogó és hosszú távú megfigyelését célzó közösségi rendszer létrehozása. E rendszer a légszennyezés és az erdőkre hatást gyakorló egyéb hatóanyagok megfigyelését, az erdőtüzek és azok okainak és hatásainak megfigyelését, valamint ezen erdőtüzek megelőzését, illetve mindezek továbbfejlesztését célozta. E rendszer célja volt az is, hogy felmérje az igényeket a talaj, a szénmegkötés, az éghajlatváltozással összefüggő hatások, a biológiai sokféleség és az erdők védelmi szerepének megfigyelésével kapcsolatban, továbbá e megfigyelést fejlessze, valamint folyamatosan értékelje az erdők állapotának felmérése vonatkozásában a megfigyelési tevékenységek eredményességét és e megfigyelési tevékenységek fejlesztését.

21 Ily módon e rendelkezésekből egyértelműen kiderül, hogy a közösségi jogalkotó - aki ráadásul a 2152/2003 rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében úgy rendelkezett, hogy e közösségi rendszer a 2003. január 1-jétől 2006. december 31-ig tartó négyéves időtartamra jön létre - szűkíteni kívánta a szóban forgó rendszer alkalmazási körét.

22 Nyilvánvaló, hogy ezen alkalmazási körön belül és az EK 249. cikk második bekezdése értelmében az említett rendelet általános hatállyal bírt, valamint teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó volt valamennyi tagállamban.

23 Jóllehet az említett rendszer számára meghatározott időtartamra kijelölt, ezen ítélet 20. pontjában felsorolt célok az erdők megfigyelésére irányuló program kialakítása érdekében kötötték a tagállamokat, nem kétséges, hogy a közösségi jogalkotónak nem volt szándéka az, hogy az erdőterületek kezelésére vonatkozó összes tevékenység teljes körű harmonizálását valósítsa meg.

24 E tekintetben nem vitatott, hogy a szóban forgó rendeletet az EK 175. cikk alapján fogadták el, amely az EK-Szerződés közösségi környezetpolitikáról szóló XIX. címének része. Emlékeztetni kell arra, hogy e területen a közösségi szabályozás nem irányoz elő teljes körű harmonizációt (a C-6/03. sz. Deponiezweckverband Eiterköpfe ügyben 2005. április 14-én hozott ítélet [EBHT 2005., I-2753. o.] 27. pontja). Az EK 174. cikk ugyan megemlít néhány elérendő közösségi célt, az EK 176. cikk azonban biztosítja a tagállamok számára a lehetőséget a szigorúbb védintézkedések elfogadására (a C-318/98. sz., Fornasar és társai ügyben 2000. június 22-én hozott ítélet [EBHT 2000., I-4785. o.] 46. pontja és a fent hivatkozott Deponiezweckverband Eiterköpfe ügyben hozott ítélet 27. pontja).

25 Tehát jóllehet a közösségi jogalkotó az erdők megfigyelésére szolgáló rendszer bevezetése végett meg kívánta adni a szóban forgó rendszer által érintett területek fogalommeghatározását, a 2152/2003 rendelet egyetlen rendelkezése sem utal arra, hogy e rendelet célja az lett volna, hogy más tevékenységekre irányadó közös szabályokat állapítson meg.

26 E körülmények között az említett két fogalmat e rendelet - amint 3. cikke erről kifejezetten is rendelkezik - kizárólag saját alkalmazása céljából határozza meg. Következésképpen meg kell állapítani, hogy e cikknek nem volt célja, és nem is lehet hatása az, hogy kizárja az erdők és fás területek bármely más olyan fogalommeghatározását, amelyet a tagállamok a 2152/2003 rendelet által szabályozott cselekvési programtól eltérő bármely más cselekvési program keretében kívánnak alkalmazni.

27 A tagállami bíróság feladata megvizsgálni, hogy az alapügyben érintett cselekvési programot a 2152/2003 rendelet szabályozza-e.

28 A fentiekre tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2152/2003 rendelet 3. cikke a) és b) pontjának rendelkezéseit, amelyek az "erdő" és a "fás terület" fogalmát e rendelet alkalmazása céljából határozzák meg, úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétesek az olyan nemzeti rendelkezések, amelyek az e rendelet által nem szabályozott tevékenységek vonatkozásában az említett fogalmaktól eltérő fogalommeghatározásokat tartalmaznak.

29 Az első kérdésre adott válaszra tekintettel a kérdést előterjesztő bíróság két másik kérdésére nem kell válaszolni.

A költségekről

30 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:

A Közösségen belüli erdők és környezeti kölcsönhatások megfigyeléséről (Forest Focus) szóló, 2003. november 17-i 2152/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke a) és b) pontjának rendelkezéseit, amelyek az "erdő" és a "fás terület" fogalmát e rendelet alkalmazása céljából határozzák meg, úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétesek az olyan nemzeti rendelkezések, amelyek az e rendelet által nem szabályozott tevékenységek vonatkozásában az említett fogalmaktól eltérő fogalommeghatározásokat tartalmaznak.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: görög.