BH 2022.11.308 A felperes kereshetőségi jog hiányában nem vitathatja eredményesen, hogy a felperesi érdekelt részére nem kézbesítették a perbeli végzést, mert e körben nem érte a felperest jogsérelem.

Kapcsolódó határozatok:

Debreceni Törvényszék K.701948/2021/24., Kúria Kfv.37040/2022/6. (*BH 2022.11.308*), 3329/2022. (VII. 21.) AB határozat

***********

A felperesi érdekelt perbelépésével nem változtathatja meg a kereset irányát azzal, hogy olyan jogszabálysértésre hivatkozik, amely a keresetben nem szerepel, vagy amely szerepel ugyan a keresetben, azonban annak érdemi vizsgálatára a felperes kereshetőségi jogának hiánya miatt nem kerülhet sor [2017. évi I. törvény (Kp.) 2. § (3), (7) bek., 3. §, 85. § (3) bek., 88. §, 115. §; 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 43. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes 2014. szeptember 12. napján kelt JN-07D/EH/01374-30/2014. számú határozatával a felperest (mint az épületek és a burkolt közlekedő felület építtetőjét) a .../5, .../8, .../9, .../10 és .../11 helyrajzi számú ingatlanokon (a továbbiakban: perbeli ingatlanok) létesített 3 db 10x30 m alaprajzi méretű épület, továbbá térkőburkolat elbontására kötelezte, a döntés jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított hat hónapon belül. A felperes fellebbezése folytán eljárt Megyei Kormányhivatal 2015. május 28. napján kelt JND/18/00044-11/2015. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A kereset folytán eljárt Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. október 6. napján kelt 5.K.27.287/2015/4. számú végzésével elrendelte a jogerős határozat végrehajtásának felfüggesztését a közigazgatási per jogerős befejezéséig, majd 2017. október 3. napján kelt 5.K.27.287/2015/39. számú ítéletével a felperesek keresetét elutasította. A Kúria 2019. február 5. napján kelt Kfv.IV.38.057/2017/9. számú ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

[2] Az alperes ezt követően 2019. szeptember 2. napján kelt JN-07/24/00539-5/2019. számú végzésével az alperes 2014. szeptember 14. napján kelt JN-07D/EH/01374-30/2014. számú határozatában foglalt kötelezettség végrehajtását hivatalból elrendelte. Kötelezettként a felperest jelölte meg. A végzés jogorvoslati tájékoztatása szerint a végzés ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az ügy érdemében hozott határozat, annak hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg.

[3] Végzésének indokolásában rögzítette, hogy 2019. augusztus 28. napján helyszíni ellenőrzést tartott, melynek során megállapította, hogy a bontási kötelezettséget nem teljesítették. Hivatkozott az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 132. §-ára, 133. § (1) bekezdésére, 134. § (1) bekezdésére, és megállapította, hogy a határozat végrehajtásához való jog az Ákr. 138. §-a alapján nem évült el.

[4] A felperes által a végrehajtást elrendelő végzés ellen kezdeményezett felügyeleti eljárás alapján eljárt Miniszterelnökséget Vezető Miniszter TKF-74/176/3/2021. számú végzésével az alperes JN-07/24/00539-5/2019. számú végzést akként változtatta meg, hogy az ellen a Debreceni Törvényszék előtt közigazgatási per kezdeményezhető.

A kereseti kérelem és védirat

[5] A felperes az alperes JN-07/24/00539-5/2019. számú végzése ellen benyújtott keresetében annak megsemmisítését kérte. Arra hivatkozott, hogy a végrehajtást elrendelő végzés meghozatalakor, 2019. szeptember 2. napján a végrehajtási jog már elévült, mert a JND/18/00044-11/2015. számú másodfokú határozat által előírt bontási kötelezettség teljesítésére előírt hat hónapos határidő 2015. június 11. napján kezdődött és 2015. december 11. napján letelt. Előadta, hogy a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ugyan felfüggesztette a másodfokú bontási határozat végrehajtását a közigazgatási per lezárultáig, azonban - álláspontja szerint - ez nem eredményezte egyben a tényleges bontási kötelezettséget előíró elsőfokú építésügyi hatósági határozat felfüggesztését is.

[6] A felperes a per során arra is hivatkozott, hogy a vitatott végrehajtást elrendelő végzés lényegi alaki hiányosságban szenved, azt nem létezőnek kell tekinteni a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 85. § (3) bekezdés a) pontjának harmadik fordulata alapján. Érvelése szerint a Miniszterelnökséget vezető Miniszter megváltoztató végzése az alperes mulasztását nem számolta fel azzal, hogy jogorvoslati jogot biztosított a végzéssel szemben. Állította, a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végrehajtást felfüggesztő végzése törvénysértő, mert nem érinti az alaphatározatban foglalt kötelezettség végrehajtását. Arra hivatkozott, hogy a bontási kötelezettség önkéntes teljesítésére nyitva álló határidő letelt 2015 decemberében, attól számítva az elsőfokú építésügyi hatóság 3 év elteltével hozott végzést a végrehajtás elrendeléséről, és nem volt olyan hatósági vagy bírósági határozat vagy eljárási cselekmény, amely az elévülést megszakította volna.

[7] Az alperes védiratában a felperes keresetének elutasítását kérte. Hivatkozott az Ákr. 138. § (1) bekezdésére és arra, hogy a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a másodfokú bontást elrendelő határozat végrehajtását 2015. október 6. napján kelt végzésével felfüggesztette a 2017. október 3. napján meghozott ítéletéig. A másodfokú határozat 2015. június 4. napján történt közlését követően a 6 hónapos határidő megkezdődött, az alapján a felperesnek 2015 decemberéig kellett volna elbontania az épületeket. A végrehajtást felfüggesztő végzésre tekintettel a jogerős ítélet meghozatalát követően (2017. október 3.) a felperes részére további 2 hónap állt rendelkezésre, hogy a bontási kötelezettségének eleget tegyen, vagyis 2017 decemberéig kellett volna e kötelezettségét teljesítenie. Erre tekintettel a végrehajtási jog elévülési ideje kb. 1 év és 9 hónapig folyt, vagyis a 3 éves elévülési idő még nem telt el a végrehajtást elrendelő végzés meghozatalakor.

[8] A felperesi érdekeltek kifogásolták, hogy az alperes a végrehajtást elrendelő végzést részükre nem küldte meg, így jogorvoslati jogot sem biztosított a végzéssel szemben, annak ellenére, hogy a felperesi érdekeltek mint tulajdonosok jogát, jogos érdekét közvetlen érintette az ügy. Azt is állították, hogy a végrehajtást elrendelő végzés lényeges alaki hibában szenved.

A jogerős ítélet

[9] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította.

[10] Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a keresettel támadott végzés rendelkező része nem tartalmazott megfelelő jogorvoslati kioktatást, azonban ezt a jogszabálysértő rendelkezést a Miniszterelnökséget vezető Miniszter felügyeleti intézkedés keretében megváltoztatta. Mindezek alapján megnyílt a felperes részére a keresetindítási jog a végrehajtást elrendelő végzéssel szemben. Rögzítette, hogy a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, valamint a Kúria bontási ügyben hozott ítélete alapján sem a felperes építtetői minősége, sem a bontási kötelezettség jogszerűsége a jogvita tárgyát már nem képezheti.