EH 2000.227 Gazdasági társaság szétválása esetén az új társaságok valamelyike cégbejegyző végzésének hatályon kívül helyezése iránt csak az egységes pertársaságra vonatkozó szabályok szerint lehet pert indítani [1988. évi VI. tv. 366. §, 367. §, 369. § (1) bek., Pp. 51. §, 130. § (1) bek., 157. §, 251. § (1) bek., 252. § (2) bek.].
Az I. r. alperest az elsőfokú bíróság 1997. január 9-én meghozott végzésével jegyezte be a cégjegyzékbe, mint a V. és Cs. Rt. szétválás útján megalakult egyik jogutódját. Az I. r. alperes alapítói a felperes, valamint a II. r.-X. r. alperesek voltak. Az elsőfokú bíróság ugyancsak 1997. január 9-én meghozott végzésével a V. és Cs. Rt.-t átalakulás (szétválás) folytán törölte a cégjegyzékből azzal, hogy jogutódja összesen nyolc korlátolt felelősségű társaság, közöttük az I. r. alperes is.
A felperes 1997. április 1-jén benyújtott keresetében elsődlegesen az I. r. alperes cégbejegyzését elrendelő végzés hatályon kívül helyezését kérte. Miután az elsőfokú bíróság II. sorszámú végzésében a per megszüntetésének terhe mellett felhívta az I. r. alperes társasági szerződését aláíró valamennyi alapító tag alperesként való perbevonására, a felperes 1998. február 11-én keresetét kiterjesztette a II. r.-X. r. alperesekre mint tűrésre kötelezettekre.
Az alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság ítéletében az I. r. alperes cégbejegyzését elrendelő végzést hatályon kívül helyezte, az I. r. alperes alapításáról szóló társasági szerződést az ítélet jogerőre emelkedésének napjáig hatályossá nyilvánította, és felhívta az első fokon eljárt cégbíróságot az I. r. alperes megszűntnek nyilvánítására. Mindezek tűrésére kötelezte a II. r.-X. r. alpereseket.
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az alperesek fellebbezése folytán meghozott végzésében az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a pert megszűntette. A végzés indokolásában mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per alperese az a bejegyzett cég lehet, amely cég bejegyző végzésének hatályon kívül helyezésére a kereset irányul. Az ilyen pert tehát a bejegyzett céggel szemben, és nem a bejegyzett cég alapító tagjaival szemben kell megindítani. Kifejtette ugyanakkor, hogy jelen esetben a felperesnek azon további hét korlátolt felelősségű társaság ellen is elő kellett volna terjesztenie keresetét, melyek a V. és Cs. Rt. szétválása során, annak jogutódjaként alakultak meg.
A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (Gt.) 367. §-ában írtak alapján szétválás esetén a jogutód cégek létrejöttének és a jogelőd cég megszűnésének időpontja egybeesik. Hivatkozott a végzés indokolása a Gt. 369. §-ának (1) bekezdésére, mely szerint ha a cégbíróság az átalakulás folytán megalakult cég cégbejegyző végzését hatályon kívül helyezi, az átalakulni kívánó gazdasági társaság a korábbi formájában működik tovább. "Ezért a szétválással létrejövő jogutód társaságok mindegyikének a perbenállása szükséges az egyik jogutód cég cégbejegyzését elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben, mert azok egyikének jogszabálysértése önállóan nem vizsgálható, és az esetleges jogszabálysértés jogkövetkezményei kizárólag az egyik jogutód céggel szemben nem vonhatók le." Tényként állapította meg, hogy a felperes nem valamennyi szükségképpeni, hanem csak az I. r. alperessel szemben nyújtotta be keresetét, éspedig az erre nyitva álló 30 napos jogvesztő határidő utolsó napján. Ebből viszont álláspontja szerint az következik, hogy a "felperes a többi jogutód céggel szemben a keresetét bírói felhívásra sem tudta volna kiterjeszteni a jogvesztő határidő letelte miatt [Pp. 130. § (1) bekezdésének g) pontja], és az a másodfokú eljárásban sem pótolható."
Mindezekre tekintettel döntött a másodfokú bíróság a Pp. 251. §-ának (1) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezéséről és a per megszűntetéséről.
A felperes felülvizsgálati kérelmében azt kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a másodfokú bíróság végzését változtassa meg, és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben, vagy helyezze hatályon kívül a másodfokú bíróság végzését, és a másodfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasítsa. Álláspontja szerint a cégbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti keresetet minden esetben az ellen a cég ellen kell megindítani, amelyre a bejegyző végzés vonatkozik, éspedig függetlenül attól, hogy az adott cég átalakulással vagy egyéb módon jött létre. A Gt. 369. §-ának (1) bekezdése kifejezetten csak az átalakulással létrejött cég cégbejegyző végzésének hatályon kívül helyezése utáni eljárásra vonatkozóan tartalmaz rendelkezést. Megfelelően járt el tehát a felperes, amikor a keresetet kizárólag az I. r. alperessel szemben indította meg, és a II. r.-X. r. alperesek perbevonására is meggyőződése ellenére, bírósági felhívás alapján került sor. Nem értett egyet a másodfokú bíróság azon megállapításával sem, hogy a V. és Cs. Rt. valamennyi jogutódjának perbevonását akadályozhatta volna az a tény, hogy a kereset benyújtására a jogvesztő 30 napos határidő utolsó napján került sor. Más kérdés, hogy valamennyi jogutód ellen nem kívánt pert indítani, bejegyző végzésüket nem is ismerte, és bejegyző végzésük megtámadására - mivel azok a felperesre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaznak - álláspontja szerint nem is lett volna jogosult.
Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelme a másodfokú végzés hatályában való fenntartására irányult.
A másodfokú bíróság végzése részben, az alábbiak miatt nem felel meg a jogszabályoknak.
A Gt. 366. §-ából kitűnően a szétválás egy olyan speciális átalakulás, melynek során a szétváló gazdasági társaság jogai és kötelezettségei kettő vagy több új gazdasági társaságra mint jogutódokra szállnak át, és ezen jogutódok az egymás közötti megosztás arányában felelnek a szétváló gazdasági társaság szétválás előtti kötelezettségeiért. Ezen rendelkezés és a Gt. 367. §-ának, valamint a Gt. 369. §-ának (1) bekezdéseiben írtak összevetéséből következik az, hogy szétválás esetében bármely jogutód bejegyzésére csak akkor kerülhet sor, ha valamennyi jogutód cégbejegyzésének feltételei fennállnak, a jogelőd törlésére csak a jogutódok cégbejegyzésére tekintettel, annak függvényében kerülhet sor, továbbá valamennyi jogutód létrejöttének napja olyan egyező időpont, mely egybeesik a jogelőd cég megszűnésének napjával is. Mindezen rendelkezésekkel összhangban állóan mondja ki a Gt. 369. §-ának (1) bekezdése, hogy amennyiben az átalakulás folytán létrejött jogutód cégbejegyző végzése hatályon kívül helyezésre kerül, az átalakulni kívánó gazdasági társaság a korábbi formájában működik tovább, azaz az átalakulási folyamat "visszafordításával" a jogelőd cég ismét "feléled". Szétválás esetén nemcsak arra nem kerülhet sor, hogy a jogutódok különböző időpontban jöjjenek létre, az sem történhet meg, hogy egyetlen jogutód cégbejegyző végzésének hatályon kívül helyezése és a jogelőd működésének ismételt megkezdése mellett a többi jogutód változatlan formában továbbműködhessen. Ilyen helyzet nem állhat elő, annál is inkább, mert létrejötte esetén alkalmazhatatlanná válna az a jogkövetkezmény, amelyet a Gt. 369. §-ának (1) bekezdése a cégbejegyző végzés hatályon kívül helyezésének jogkövetkezményeként megjelöl. A fentebb írt anyagi jogi szabályokra tekintettel azt kell megállapítani, hogy jelen esetben a per tárgyában való döntés szükségszerűen kiterjed a szétvált társaság valamennyi jogutódjára, akik csak egységesen, kényszerű pertársaságként perelhetők (Pp. 51. § a) pont).
A másodfokú bíróság helyesen értelmezte tehát a Gt. fentebb idézett rendelkezéseit és helyesen észlelte a pertársaság hiányát is. A Pp. 251. §-ának (1) bekezdése alapján meghozott végzése azonban nem felel meg a jogszabályoknak.
A másodfokú bíróság akkor dönthetett volna a per megszüntetéséről, és az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezéséről, ha annak feltételei a Pp. 157. § a) pontja, illetve a Pp. 130. § (1) bekezdésének g) pontja alapján fennálltak volna. Mivel jelen esetben a periratok szerint a jogutódok perbevonására a felperest nem hívta fel a bíróság a Pp. 130. § (1) bekezdésének g) pontjában írtak szerint, a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül való elutasításának, illetve a per megszüntetésének feltételei nem álltak fenn. A másodfokú bíróságnak ezért meg kellett volna állapítania, hogy az elsőfokú bíróság lényeges eljárási szabálysértést követett el azzal, hogy nem hívta fel a felperest a többi jogutód perbevonására, és a többi jogutód perbepállása nélkül hozott a perben érdemi ítéletet és erre tekintettel az elsőfokú ítéletet a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül kellett volna helyeznie. Tévesen hivatkozik a másodfokú végzés arra, hogy jelen esetben a felperes felhívás esetén sem tudta volna kiterjeszteni keresetét a többi jogutóddal szemben tekintettel arra, hogy az I. r. alperessel szembeni perindításra a jogvesztő határidő utolsó napján került sor. A felperes az I. r. alperes cégbejegyzését elrendelő végzésének közzétételét követő 30 napon belül, te-hát a jogvesztő határidőn belül benyújtotta keresetét, mely kétség kívül hiányos kereset volt. Amennyiben a felperes az elsőfokú bíróság felhívása alapján az új eljárásban a V. és Cs. Rt. valamennyi jogutódjára kiterjeszti keresetét, ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a kereset hiányosságát a kereset benyújtására visszaható hatállyal orvosolta. Az elsőfokú bíróság ebben az esetben az egységes pertársaságot alkotó valamennyi alperes tekintetében hozhat érdemi határozatot még akkor is, ha a kereset kiterjesztésére a kényszerű pertársak cégbejegyző végzésének közzétételét követő 30 nap eltelte után került sor.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság mindezekre tekintettel a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján a jogerős végzést és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(Legf. Bír. Gfv. X. 30. 164/1999. sz.)