A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40066/2017/8. számú határozata taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése tárgyában. Bírók: Felker László, Németh Angéla, Tibold Ágnes

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék G.40311/2016/23., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40066/2017/8.* (ÍH 2017.65)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

10.Gf.40.066/2017/8.

A Fővárosi Ítélőtábla a ... Ügyvédi Iroda (fél címe 2) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. rendű és II.rendű felperes neve... II. rendű felpereseknek, ... ügyvéd által képviselt ... (I.rendű felperes címe) alperes ellen taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 2016. október 26. napján kelt 2.G.40.311/2016/23. számú ítélete ellen az alperes részéről 27. és 29. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja;

kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és II. rendű felpereseknek mint együttes jogosultaknak 100.000 (Százezer) forint + áfa másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az I. rendű felperes a 80.000.000 forint jegyzett tőkéjű alperesi társaság tagja 24.000.000 forint névértékű, 30% mértékű szavazati jogot biztosító részesedéssel. Az alperes másik tagja 56.000.000 forint névértékű, 70% mértékű szavazati jogot biztosító részesedéssel II.rendű felperes nevené, aki az I. rendű felperes édesanyja és a II. rendű felperes házastársa.

A II. rendű felperes 2008. június 27. napjától az alperesi társaság határozatlan időtartamra megválasztott ügyvezetője volt.

Az alperes 2010. november 19-én módosított, a perbeli taggyűlés időpontjában hatályos társasági szerződése a taggyűlés összehívása, helyszíne, a nem szabályszerűen összehívott taggyűlés megtartásának, a meghívóban nem szereplő kérdések megtárgyalásának és az azokban történő határozathozatalnak a feltételei tekintetében a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.), illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szabályaitól eltérő rendelkezést nem tartalmaz.

Az alperes 2016. április 8-án megtartott taggyűlése 2016. április 8-i kezdő időponttal elhatározta a társaság végelszámolással történő jogutód nélküli megszűnését, ezzel összefüggésben a végelszámoló megválasztásáról és a II. rendű felperes ügyvezetői megbízatásának megszűnéséről is döntött.

A taggyűlés határozataira alapítva előterjesztett változásbejegyzési kérelem szerinti adatváltozásokat a Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága 2016. április 18-án meghozott Cg..../56. számú végzésével bejegyezte a cégjegyzékbe, ennek keretében 2016. április 8-i hatállyal törölte a cégjegyzékből a II. rendű felperes mint ügyvezető képviseleti jogosultságát és képviseletre jogosultként a végelszámolót jegyezte be.

A felperesek 2016. április 26-án a Ptk. 3:36. §-ára alapítva előterjesztett keresetükben az alperes 2016. április 8-i taggyűlése határozatainak hatályon kívül helyezését kérték arra hivatkozással, hogy azok jogszabálysértőek és a létesítő okiratba ütköznek. Előadták, a 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 12. § (5) bekezdésére tekintettel az alperesi társaság működésére 2016. március 15. napjától a Ptk. az irányadó. A társasági szerződés perbeli taggyűlés időpontjában hatályos, egyebekben a Ptk. szabályaival, a 3:17. § (1) bekezdésével összhangban álló VII.8. pontja úgy rendelkezett, a taggyűlést az ügyvezető hívja össze. Emellett a Ptk. 3:17. § (3) bekezdése a napirend meghívóban történő közlését is előírta. Az ügyvezető azonban 2016. április 8-ára nem hívott össze taggyűlést, így szabályszerű összehívás hiányában annak megtartására, napirendi pontjainak megtárgyalására és a napirenden szereplő kérdésekben határozat hozatalára csak a Ptk. 3:17. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott feltételek fennállta esetén, akkor kerülhetett volna sor, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult tag, valamint a Ptk. 3:111. § (1) bekezdésében foglaltak szerint tanácskozási joggal ugyancsak részvételre jogosult II. rendű felperes mint ügyvezető jelen van és az ülés megtartásához, valamint a napirendi pontok megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak. Ezek a feltételek nem teljesültek, a taggyűlésen az I. rendű felperes képviseletében is eljárva a társaság másik tagja anélkül jelent meg és adott le szavazatot, hogy az I. rendű felperestől a Ptk. 3:110. § (1) bekezdése szerinti közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkezett volna. Azt a meghatalmazást ugyanis, amelynek alapján a társaság másik tagja az I. rendű felperes képviseletében a taggyűlésen eljárt, nem az I. rendű felperes írta alá, az okirat hamis. A társaság másik tagjának, valamint a meghatalmazást tanúként aláíró egyik személynek perbeli tanúvallomása alapján az is egyértelműen megállapítható, hogy az okirati tanúk együttes jelenlétében az I. rendű felperes nem írta alá a meghatalmazást, illetve aláírását előttük saját kezű aláírásának nem ismerte el, aminek következtében a meghatalmazás semmiképpen nem felel meg a teljes bizonyító erejű magánokirattal szemben a Pp. 196. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek. A meghatalmazás egyébként azért sem tekinthető teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltnak, mert "kellékhiányos", azon az egyik okirati tanú esetén a lakcím Pp. 196. § (1) bekezdés b) pontjában előírt egyértelműen beazonosítható, pontos feltüntetése helyett csak a település neve és az irányítószám szerepel.

Jogszabályba és társasági szerződésbe ütközött a taggyűlés megtartása azért is, mert arra a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában a Ptk. 3:17. § (1) bekezdése szerint kizárólag a társaság székhelyén kerülhetett volna sor, azt azonban a székhelytől eltérő helyen, egy ügyvédi irodában tartották meg. A taggyűlés székhelytől eltérő helyen megtartására a taggyűlési jegyzőkönyvben megjelölt Gt. 144. § (1) bekezdése alapján sem volt lehetőség, a társaság működésére ugyanis a Ptké. 12. § (5) bekezdése értelmében ekkor már a Ptk.-t kellett alkalmazni.

Jogszabálysértő volt a taggyűlés megtartása azért is, mert az utóbb végelszámolónak megválasztott személy a Ptk. 3:110. § (1) bekezdésébe és 3:111. § (1) bekezdésébe ütközően volt jelen. A későbbi végelszámoló jegyzőkönyv hitelesítővé kijelölésére egyebekben a Ptk. 3:193. § (1) és (2) bekezdése megsértésével került sor, ugyanakkor a megválasztott végelszámoló a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 98. § (2) bekezdésébe ütköző módon a taggyűlési jegyzőkönyvet nem végelszámolóként, csak hitelesítőként írta alá.

Felperesek véleménye szerint a taggyűlés előadottak szerinti jogszabálysértő és társasági szerződésbe ütköző megtartása, határozathozatala következtében az összes taggyűlési határozat jogellenesnek és a társasági szerződésbe ütközőnek minősül, ezért érvénytelen.

A végelszámolás elhatározása, valamint a társasági szerződés módosítása tárgyában hozott taggyűlési határozatok azért is társasági szerződésbe és jogszabályba ütköznek, mert meghozatalukra nem a társasági szerződés VII.3. pontjában, illetve a Ptk. 3:102. § (1) bekezdésében előírt legalább háromnegyedes szótöbbséggel került sor, ezekben a kérdésekben az I. rendű felperes kihagyásával kizárólag a másik tag döntött. A társasági szerződés módosításáról hozott taggyűlési határozat azért is jogszabálysértő, mert a szerződésmódosítás teljes szövegét a taggyűlési jegyzőkönyv nem tartalmazza. A könyvvizsgáló visszahívására ugyancsak jogszabálysértően került sor, tekintettel arra, hogy megbízatása már korábban megszűnt.