ÍH 2017.65 TAGGYŰLÉSI HATÁROZAT HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE IRÁNTI PER - PTK. DISZPOZITÍV SZABÁLYAINAK ÉRVÉNYESÜLÉSE ELTÉRŐ TÁRSASÁGI SZERZŐDÉSI RENDELKEZÉS HIÁNYÁBAN - LEGFŐBB SZERV SZABÁLYSZERŰTLEN ÖSSZEHÍVÁSÁVAL, VAGY ÖSSZEHÍVÁS NÉLKÜL HOZOTT HATÁROZATÁNAK MEGERŐSÍTÉSE - MEGHATALMAZÁS TELJES BIZONYÍTÓ EREJE - LEGFŐBB SZERVI HATÁROZAT VÉGREHAJTÁSÁNAK FELFÜGGESZTÉSÉT ELRENDELŐ VÉGZÉS

I. A jogi személyek tagjai a Ptk. 3:4. § (3) bekezdésében tételesen felsorolt eseteken kívül a tagok egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyára, valamint a jogi személy szervezetére és működésére vonatkozó diszpozitív szabályaitól kizárólag a létesítő okiratba foglaltan térhetnek el egyező akarattal. Ennek hiányában a létesítő okiratban eltérően nem szabályozott minden kérdésben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Gazdasági társaság esetén a Ptk.-nak a legfőbb szerv összehívásával, megtartásával határozatképességével, határozathozatalával kapcsolatos rendelkezéseinek megsértése az utólagos megerősítés hiányában olyan súlyos jogszabálysértésnek minősül, amely az arra jogosult által a társasági határozat felülvizsgálata iránt indított perben a társasági határozat hatályon kívül helyezését vonja maga után [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:4. §, 3:111. § (3) bekezdés].

II. A legfőbb szerv ülése nemcsak akkor minősül nem szabályszerűen összehívottnak, ha összehívták, de az nem volt szabályszerű, hanem akkor is, ha az összehívásra egyáltalán nem került sor [Ptk. 3:17. § (5) bekezdés és (6) bekezdés].

III. Nem fosztja meg a meghatalmazást tartalmazó magánokiratot teljes bizonyító erejétől az a körülmény, hogy az egyik okirati tanú lakcíme azon pontatlanul szerepel [Pp. 196. § (1) bek.].

IV. Legfőbb szervi ülés határozata végrehajtásának felfüggesztését elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, és azt indokolni sem kell [Ptk. 3:36. § (4) bek.; Pp. 222. § (1) bek.].

A T. R. I. rendű felperes a 80 000 000 forint jegyzett tőkéjű alperesi társaság tagja 24 000 000 forint névértékű, 30% mértékű szavazati jogot biztosító részesedéssel. Az alperes másik tagja 56 000 000 forint névértékű, 70% mértékű szavazati jogot biztosító részesedéssel T. J.-né, aki az I. rendű felperes édesanyja és T. J. II. rendű felperes házastársa.

A II. rendű felperes 2008. június 27. napjától az alperesi társaság határozatlan időtartamra megválasztott ügyvezetője volt.

A K. Kft. "végelszámolás alatt" alperes 2010. november 19-én módosított, a perbeli taggyűlés időpontjában hatályos társasági szerződése a taggyűlés összehívása, helyszíne, a nem szabályszerűen összehívott taggyűlés megtartásának, a meghívóban nem szereplő kérdések megtárgyalásának és az azokban történő határozathozatalnak a feltételei tekintetében a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.), illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szabályaitól eltérő rendelkezést nem tartalmaz.

Az alperes 2016. április 8-án megtartott taggyűlése 2016. április 8-i kezdő időponttal elhatározta a társaság végelszámolással történő jogutód nélküli megszűnését, ezzel összefüggésben a végelszámoló megválasztásáról és a II. rendű felperes ügyvezetői megbízatásának megszűnéséről is döntött.

A taggyűlés határozataira alapítva előterjesztett változásbejegyzési kérelem szerinti adatváltozásokat a B.-i Törvényszék Cégbírósága 2016. április 18-án meghozott 56. számú végzésével bejegyezte a cégjegyzékbe, ennek keretében 2016. április 8-i hatállyal törölte a cégjegyzékből a II. rendű felperes mint ügyvezető képviseleti jogosultságát és képviseletre jogosultként a végelszámolót jegyezte be.

A felperesek 2016. április 26-án a Ptk. 3:36. §-ára alapítva előterjesztett keresetükben az alperes 2016. április 8-i taggyűlése határozatainak hatályon kívül helyezését kérték arra hivatkozással, hogy azok jogszabálysértőek és a létesítő okiratba ütköznek. Előadták, a 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 12. § (5) bekezdésére tekintettel az alperesi társaság működésére 2016. március 15. napjától a Ptk. az irányadó. A társasági szerződés perbeli taggyűlés időpontjában hatályos, egyebekben a Ptk. szabályaival, a 3:17. § (1) bekezdésével összhangban álló VII.8. pontja úgy rendelkezett, a taggyűlést az ügyvezető hívja össze. Emellett a Ptk. 3:17. § (3) bekezdése a napirend meghívóban történő közlését is előírta. Az ügyvezető azonban 2016. április 8-ára nem hívott össze taggyűlést, így szabályszerű összehívás hiányában annak megtartására, napirendi pontjainak megtárgyalására és a napirenden szereplő kérdésekben határozat hozatalára csak a Ptk. 3:17. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott feltételek fennállta esetén, akkor kerülhetett volna sor, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult tag, valamint a Ptk. 3:111. § (1) bekezdésében foglaltak szerint tanácskozási joggal ugyancsak részvételre jogosult II. rendű felperes mint ügyvezető jelen van és az ülés megtartásához, valamint a napirendi pontok megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak. Ezek a feltételek nem teljesültek, a taggyűlésen az I. rendű felperes képviseletében is eljárva a társaság másik tagja anélkül jelent meg és adott le szavazatot, hogy az I. rendű felperestől a Ptk. 3:110. § (1) bekezdése szerinti közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkezett volna. Azt a meghatalmazást ugyanis, amelynek alapján a társaság másik tagja az I. rendű felperes képviseletében a taggyűlésen eljárt, nem az I. rendű felperes írta alá, az okirat hamis. A társaság másik tagjának, valamint a meghatalmazást tanúként aláíró egyik személynek perbeli tanúvallomása alapján az is egyértelműen megállapítható, hogy az okirati tanúk együttes jelenlétében az I. rendű felperes nem írta alá a meghatalmazást, illetve aláírását előttük saját kezű aláírásának nem ismerte el, aminek következtében a meghatalmazás semmiképpen nem felel meg a teljes bizonyító erejű magánokirattal szemben a Pp. 196. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek. A meghatalmazás egyébként azért sem tekinthető teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltnak, mert "kellékhiányos", azon az egyik okirati tanú esetén a lakcím Pp. 196. § (1) bekezdés b) pontjában előírt egyértelműen beazonosítható, pontos feltüntetése helyett csak a település neve és az irányítószám szerepel.

Jogszabályba és társasági szerződésbe ütközött a taggyűlés megtartása azért is, mert arra a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában a Ptk. 3:17. § (1) bekezdése szerint kizárólag a társaság székhelyén kerülhetett volna sor, azt azonban a székhelytől eltérő helyen, egy ügyvédi irodában tartották meg. A taggyűlés székhelytől eltérő helyen megtartására a taggyűlési jegyzőkönyvben megjelölt Gt. 144. § (1) bekezdése alapján sem volt lehetőség, a társaság működésére ugyanis a Ptké. 12. § (5) bekezdése értelmében ekkor már a Ptk.-t kellett alkalmazni.

Jogszabálysértő volt a taggyűlés megtartása azért is, mert az utóbb végelszámolónak megválasztott személy a Ptk. 3:110. § (1) bekezdésébe és 3:111. § (1) bekezdésébe ütközően volt jelen. A későbbi végelszámoló jegyzőkönyv hitelesítővé kijelölésére egyebekben a Ptk. 3:193. § (1) és (2) bekezdése megsértésével került sor, ugyanakkor a megválasztott végelszámoló a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 98. § (2) bekezdésébe ütköző módon a taggyűlési jegyzőkönyvet nem végelszámolóként, csak hitelesítőként írta alá.