A Pécsi Törvényszék Bf.121/2008/5. számú határozata önkényuralmi jelkép használatának vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 10. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 331. §, 348. §, 351. §, 352. §, 363. §, 372. §] Bírók: Kalmár Éva, Oltai Judit, Szalai Katalin

A Magyar Köztársaság nevében!

A Baranya Megyei Bíróság Pécsett, a 2008. szeptember 23. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Pécsi Városi Bíróság 12. B. 1482/2007/10. számú ítéletét akként változtatja meg, hogy a vádlottat a Btk. 269/B. § (1) bekezdés b/ pontjába ütköző önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt emelt vád alól felmenti.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője a vádlott felmentése érdekében jelentettek be fellebbezést.

A Baranya Megyei Főügyészség átiratában és a tárgyaláson jelen lévő képviselője útján az elsőfokú bíróság ítéletének helybehagyására tett indítványt.

A másodfokú bíróság az ítéletet a Be. 348.§ (1) bekezdése értelmében az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során észlelte, hogy a tényállás - a Be. 351. § (2) bekezdés b/ pontjában írtaknak megfelelően kismértékben megalapozatlan, ezért ennek kiküszöbölése érdekében bizonyítást vett fel. A Be. 363. § (2) bekezdés b/ pontja alapján kitűzött tárgyaláson felvett bizonyítás eredménye, az iratok tartalma, valamint ténybeli következtetés alapján az elsőfokú tényállást a következők szerint egészíti ki és helyesbíti a Be. 352. § (1) bekezdés b/ pontjában foglaltak alapján:

A 2004. május 1-jén a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége szervezésében ..........-en megtartott rendezvényen több ezren vettek részt, köztük a Munkáspárt több tagja és szimpatizánsa is. Közülük többen viseltek ruhájukon ötágú vöröscsillagot ábrázoló kitűzőt.

A vádlott által ez alkalommal a zakója hajtókáján viselt ötágú vöröscsillag két centiméter átmérőjű volt. E jelvényt egyebekben otthonában tartotta, azt sem e rendezvény előtt, sem azt követően nem viselte. 2004. május 1-jén a nemzetközi munkásmozgalom és az az uniós csatlakozás napja alkalmából tűzte ki azért, hogy a nemzetközi munkásmozgalom eszméi iránti elkötelezettségét kifejezze, valamint szolidaritást vállaljon párttársával, a .......-en tartózkodó tanú 1-gyel. Tanú 1-gyel szemben ebben az időszakban ugyanis tiltott önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt folyt büntetőeljárás.

A rendezvény ideje alatt a jelvény viselését senki nem kifogásolta.

E napon a vádlott a ........ Televízió riporterének interjút adott, melynek alkalmával kép- és hangfelvétel készült. Ebben a riporter a kitűző viselésének okára irányuló kérdésére a vádlott a fenti tartalommal válaszolt. A rendezvényről készített tudósítást a ..........Tv. a vádlott nyilatkozatával együtt műsorában, felvételről sugározta.

Az ekként kiegészített tényállás már hiánytalan, teljes, iratellenes megállapítást, téves ténybeli következtetést nem tartalmaz, ezért irányadó a másodfokú eljárásban is a Be. 352.§ (2) bekezdése alapján.

A vádlott büntetőjogi felelősségére levont következtetés azonban téves a következők miatt:

A Büntető Törvénykönyv 10. § (1) bekezdése a bűncselekmény fogalmát akként határozza meg, hogy "...az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli". A bűncselekmény három fogalmi eleme tehát a bűnösség, a társadalomra veszélyesség és a büntetni rendeltség. Bármelyik elem hiánya kizárja a bűncselekmény létrejöttét.

E jogszabályhely (2) bekezdése pedig a társadalomra veszélyesség fogalmát rögzíti: "társadalomra veszélyes az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti". Utóbbi esetében a jogirodalom különbséget tesz objektív (a tanúsított magatartásban rejlő) és szubjektív (az elkövető személyében rejlő) társadalomra veszélyesség, illetőleg absztrakt és konkrét társadalomra veszélyesség között. Ez előbb említett kategóriák közül az objektív társadalomra veszélyesség a társadalomra nézve hátrányos helyzet, mely adott magatartás tanúsítása folytán keletkezett. Utóbbi pedig magában az elkövető személyében rejlő tulajdonságok összessége (nézetei, gondolkodásmódja, erkölcsi értékrendje stb.), melyek folytán várható, hogy a társadalom érdekeit sértő vagy veszélyeztető cselekményt fog elkövetni.

A másodikként említett elhatárolás lényege szerint absztrakt módon veszélyes a társadalomra minden olyan magatartás, amelyet a törvényhozó törvényi tényállás alkotásával bűncselekménnyé nyilvánított. Ezek azonban nem azért veszélyesek, mert delictummá nyilvánították, hanem azért büntetendők, mert tipikus előfordulási módjukban a jogalkotó társadalomra veszélyesnek ítélte őket.

Így általában veszélyes a társadalomra a Btk. 269/B. §-ba ütköző önkényuralmi jelkép használata akként, hogy aki ötágú vöröscsillagot, vagy ezt ábrázoló jelképet terjeszt, nagy nyilvánosság előtt használ vagy közszemlére tesz, vétséget követ el. E tényállás tehát absztrakt társadalomra veszélyességet fogalmaz meg, mely egyes cselekmény-típusok jellemzője. Ezzel szemben a konkrét társadalomra veszélyesség egy adott cselekményhez kötődik.

Ezért jelen eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény kapcsán a bíróságnak abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a konkrét cselekmény a fennforgó körülményekre tekintettel veszélyes-e olyan mértékben a társadalomra, hogy kívánatos a cselekmény büntetőjogi értékelése, amennyiben igen, milyen fokban.

Az irányadó tényállás szerint a vádlott nagy nyilvánosság előtt ötágú vöröscsillagot használt azzal, hogy egy azt ábrázoló jelvényt viselt egy tömegmegmozdulás alkalmával zakója hajtókáján. Ezért magatartásával a hivatkozott törvényi tényállás valamennyi elemét megvalósította, így cselekménye tényállásszerű.

A bűncselekmény törvényi ismérveit azonban a Btk. Általános és Különös Részének rendelkezései együttesen határozzák meg, amint arra a Legfelsőbb Bíróság 5/1999. Büntető Jogegységi határozatában is - más összefüggésben bár, de - rámutatott. Ekként vizsgálandó, hogy a fenti tényállásszerű magatartás az Általános Rész rendelkezéseinek, így fent hivatkozottaknak (Btk. 10. § ) is megfelel-e. Előfordulhat ugyanis az az eset, hogy a törvényi tényállási elemei maradéktalanul megvalósulnak annak ellenére, hogy a cselekmény veszélyes lenne a társadalomra.

A Különös Részi törvényi tényállás nem tartalmazza a jogtárgysértés szubjektív elemeit, célzatot, vagy motívumot, valamint nem kíván meg eredményt sem, továbbá nem rögzíti azt sem, hogy mely jogtárgyat kell sértenie, vagy veszélyeztetnie az adott - általánosan megfogalmazott - magatartásnak. Ennek ellenére a törvényhozó szándékát kutatva állást kell foglalni abban a kérdésben, hogy a formálisan büntetni rendelt cselekmények közül melyeket kívánt ténylegesen büntetőjogi értékelés alá vonni. Az önkényuralmi jelkép használata vétségének törvényi tényállása a közrend elleni bűncselekmények között, e fejezetben nyert elhelyezést, így a védett jogi tárgya tágabban ez (absztrakt társadalomra veszélyesség), míg szűkebben véve közvetlen jogi tárgya a demokratikus politikai közéletben kívánatos köznyugalom (konkrét társadalomra veszélyesség).